Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-25 / 245. (4094.) szám
1936 október 25, vasárnap. 7 A magyar városvezetés sikere Egyhangúlag szavazta meg valamennyi párt lén magyar virasvezeisségéneh költségvetését Egyöntetű állásfoglalás AntaS Gyula városbiró mellett ■ ■ Első lévai eset az államfordulat óta ■ Harminc százalékkal emelik a városi munkások bérét Léva, október 24. (Saját tudósi tónktól.) Léva város képviselőtestülete csütörtök délután mintegy hat órán keresztül tárgyalta a költségvetést és — amire még nem volt példa az államfordulat óta — valamennyi párt egyhangúan elfogadta azt és igy teljes bizalmat tanúsított Antal Gyula egyesültpárti városbiróval, valamint a magyar városvezetéssel szemben. Az egyhangú bizalomnyilvániíásnak hangsúlyozott jelentőséget ad az a körülmény, hogy a közelmúltban éles hírlapi támadások központjában állott a városbiró a villamostelepen történt sikkasztás ügyével kapcsolatban, A költségvetést Verő főszámvevő terjesztette elő. A rendes szükséglet hat és félmillió korona, a rendkívüli szükséglet hétmillió korona. A rendes szükséglet másfélmillió hiányát 300 százalékos pótadóval és a még fönnmaradó összeget az országos hozzájárulási alapból kívánják fedezni. A rendkívüli költségvetés összegét kölcsönnel fogják fedezni. A költségvetéshez elsőnek Boros Béla helyettes városbiró szólalt föl az egyesült párt — mint a legerősebb városházi párt — részéről. Rámutatott a költségvetés reális és gondos összeállítására, amely számol a Város súlyos gazdasági helyzetével, de számol a követelményekkel is. Köszönetét fejezi ki a város tisztviselői karának buzgó munkásságáért, de de főleg elismeréssel adózik Antal Gyula városbiró körültekintő tevékenységének és ama meggyőződésének ad kifejezést hogy a költségvetést mindenki meg fogja szavazni. Megemlékezik végül arról, hogy az 1936. évben eddig nem tapasztalt mértékben kerültek a megvalósulás stádiumába a középitkezések és ez az eredményes szociális akció is főleg Antal Gyula ügybuzgalmának eredménye. A szociáldemokrata párt nevében Weiss, Szokol és Bartys városatyák higgadt tárgyilagossággal bírálták a költségvetést. Hangsúlyozták, hogy teljes jóindulattal vesznek részt a városfejlesztő munkában és a drágaságra való hivatkozással javasolták, hogy a városi munkások napibérét -30 százalékkal emeljék föl. Ezt a javaslatot a közgyűlés meg is szavazta. A zsidópárt nevében dr. Fischer István megállapította, hogy a felsőbb hatóságok Lévát nem részesítik a szükséges támogatásban, valószínűleg azért, mert nincsenek tisztában a város törekvéseivel. Kiemeli, hogy a város nagy anyagi áldozatokat vállal állami hivatalok fölépítésére, de a felsőbb fórumok ennek ellenére is halogatják az építkezéseket. A vasúti pályaudvar régóta nem felel meg a forgalomnak, ugyanúgy a postahivatal sem. Klein Ármin iparos- és kereskedőpárti városatya elismeréssel emlékezik meg az elöljáróság munkájáról, kifejti, hogy még sok a tennivaló Léván, ami azonban anyagi okok miatt nem valósítható meg egyelőre. Kovács Gyula, Cserni- csek Ferenc, Bartys Vladimír, Pásztor Lajos, Dóka Sándor és Kosztolányi Sándor fölszólalá- sai után Gáspár képviselőtestületi tag a dohánybeváltó hivatal munkásalkalmaztatási rendszerét bírálta. A hivatal mellőzi a lévai munkásokat és a vidékieket részesíti előnyben. A közgyűlés el-, határozta, hogy az ügyben interveniálni fog. Végül Antal városbiró adta meg összefoglaló válaszát a fölszólalásokra és örömmel állapította meg, hogy eddig még egyetlen költségvetési tárgyalás sem folyt le ilyen elfogulatlan tárgyilagossággal és jóindulattal. Kiemelte, hogy minden párt segítségére volt a városnak a jelentős kérdések megoldásában és köszönetét fejezte ki azért, hogy a közgyűlés teljes egyhangúsággal szavazta meg a költségvetést. Az Érsekújvár! cseh helyettes városbiró politikai ©kokból oem szavazta meg a költségvetést Érsekújvár, október 24. (Saját tudósítónktól.) Az érsekujvári képviselőtestület érdekes vita után szavazta meg a város költségvetését. Dr. Holota János városbiró rövid expozéja után Bláha Károly helyettes városbiró, a cseh nemzeti szocialista párt vezetője föltünéstkeltő beszédben jelentette ki, hogy a költségvetést pártja nem szavazza meg, noha lojálisán elismeri, hogy a város vezetősége mindent elkövet a város fejlesztése és helyes vezetése érdekében. Holota városbiró csodálkozásának adott kifejezést afölött, hogy Bláha helyettes városbiró, aki hivatalból részt vett a költségvetés előkészítésében, most tartózkodik a, szavazástól, mire Ko- zseluh Jaroszláv, Bláha klubtársa kifejtette, hogy azért nem szavazzák meg a költségvetést, mert Holota városbiró mint nemzetgyűlési képviselő sem szavazza meg az állami költségvetést. (Fölkiáltások: Ez nem tartozik ide!) Holota János viszonválaszában kijelentette, hogy ha az álam a költségvetés összeállításánál az egyesült párt javaslatait éppúgy figyelembe venné, mint ahogy a városvezetőség figyelembe vette Bláha helyettes városbiró javaslata!* és ha „mi is úgy bent ülnénk a kormányban, mint ahogy Bláha kollégám bent ül a város kormányában", úgy az egyesült párt is megszavazná az állami költségvetést, mert ezt írja elő a politikai következetesség. Dr. Nemes Albert zsidópárti városatya sajnálattal látja, hogy politikumot kevernek a képviselőtestület vitájába, holott az törvényellenes. Maga sincs elragadtatva a költségvetéstől, de el kell ismerni, hogy a súlyos terhek éppen azokból a beruházásokból keletkeztek, amiket annakidején a baloldal sürgetett. Kéri a baloldalt, hogy szavazza meg a költségvetést, mert a mai helyzetben más költségvetést a város nem állíthat össze. Dr. Nemes javaslatára a városbiró öt percre fölfüggesztette a gyűlést, hogy a baloldal megtárgyalhassa az uj helyzetet. A szociáldemokraták, kommunisták és a Hlinka-pár- tiak a költségvetés megszavazása mellett foglaltak állást, mig a nemzeti szocialisták továbbra is ragaszkodtak ahoz, hegy tartózkodnak a szavazástól. Az újra megnyitott közgyűlésen ennek megfelelően folyt le a szavazás. A költségvetést 21 szavazattal elfogadták, ellene csupán négy magyar katolikuspárti szavazott, mig öten tartózkodtak a szavazástól. Moimosvoual és amié karambollá Csehországban Az t&utábem ttíazá család e'píiszÉwiÉ, ez hholás- gyermehehei szállttá pmrá égett Prága, október 24. A Középes ehországíban fekvő Strakonitiz mellett borzalmas összeütközés történt a vasút és az országút kereszteué- sén, amelyet oam véd sorompó. E'gy motoros vonat összeütközött egy személyautóval lés a karambol szörnyű kőivétkezményekkel járt. Az autóban Kubicska József 30 éves állatorvos utazott 2S éves Mária nevű feleségével és 3 éves kislányával. A család Prágába igyekezett, .ahol az állatorvos egy klinikán akarta elhelyezni beteg gyermekét. A vonat, amelyen túlnyomórészt iskolás- gyermekek utaztak Strakonitzba, teljes sebességgel robogott az átjáróin keresztül és elkapta az autót, amelynek vezetője a kanyarulatain neim láthatta a közelgő vonatot és igy a vonattal egy- id'cben érkezett a sínekre. A vonat magával hurcolta a személyautót mintegy húsz méternyire, míg végre sikerült megállnia. Köziben az autó motorja felrobbant és úgy a kocsi, mint a vonat első, motoros kocsija lángba borult. Az állatorvos és gyermeke szénné égett a lángoló kocsiban, feleségét pedig halálra roncsolták a széttört autó alkatrészei, amelyek köziül mindeddig nem sikerült kiszabadítani a holttestet. A vonat motoros kocsija szintén teljesen elégett, csupán a vasaik atnésizek maradtak meg. Az iskoliásgyermekek az ajtókon és ablakokon keresztül ugráltak ki az égő kocsiból és csodának nevezhető, hogy csupán . kisebb sérüléseket szenvedtek: nchányan a lábukat ficama tolták ki, néhányat pedig az üvegszilánkok sebesitetteik meg. Az égő motorkocsiról sikerült idejében lekapcsolni a két további vasúti kocsit, amelyekben szintén iskolás gyermekek utaztak, úgyhogy ezek a kocsik nem gyulladtak ki. A szerencsétlen Kubinska-házás,párnak még egy hétéves fiacskája van, ez a gyermek odahaza maradt és igy ő az egyetlen, aki a családból éleiben maradt a szörnyű kaíassztrófa után. Hrabár kormányzó véleménye a magyar kisebbség helyzetéről — Hrabár-in’eriu egy aradi magyar lapban — Csehszlovák—román iskolaügyi egyezmény Bukarest, október 24. Nemrégiben röviden jelentettük, hogy Csehszlovákia és Románia között iskolaügyi egyezmény létesült. Az egyezményt Seba Ján bukaresti csehszlovák követ és Anghelescu román közoktatásügyi miniszter irta alá. Az egyezmény részletei csak most kerültek nyilvánosságra. A csehszlovák—román egyezmény teljesen kölcsönösségi alapon nyugszik. Az iskolai egyezmény szerint mindazokban a községekben, ahol harmincnál több iskolaköteles csehszlovák, illetve román kisebbségi gyermek él, az illetékes állam köteles a saját költségén! népiskolát fölállítani. A tanerőket a két állam! kölcsönösen delegálja, de ezek ötévi működés | után kötelesek az illető állam nyelvéből, irodalmából, földrajzából és történelméből vizsgát tenni. Mindkét állam egy-egy tanítóképzőjében román, illetve csehszlovák tanfolyamot szervez. A tankönyveket minden állam maga küldi a másik államban lévő iskolák számára, kivéve az úgynevezett nemzeti tárgyakra vonatkozó tanköny-p veket, melyekkel a felsőbbséges állam látja el az iskolákat a maga tanterve szerint. Olyan községekben, ahol a tankötelesek száma nem éri el a harmincat, az egyezmény értelmében párhuzamos iskolák állitandók föl. Ungvár, október 24. (Kárpátaljai szerkesztőségünktől.) Hrabár Konstantin kormányzó — mint annakidején jelentettük — résztvett a szatmári román nemzeti ünnepen és ott egy újságírónak nyilatkozatot adott. A nyilatkozat megjelent egy aradi lapban s egyebek közt a következőket tartalmazza: A kormányzó nem politizál — Mindenekelőtt le kell szögeznem, — kezdte nyilatkozatát Hrabár —, hogy közjogi pozícióm nem engedi meg, hogy napi politikával foglalkozzam. Azt azonban hangsúlyoznom kell, hogy Csehszlovákia és Románia között érőnél szilárdabb az összetartás s a kisantant-államszövetség minden erejével, minden igyekezetével a béke fenntartásán munkálkodik. A világbéke eszméje előttünk szent és minden igyekezetünkkel meg fogjuk védeni. A kisebbségek helyzete A kisebbségek helyzetére vonatkozó kérdésre a kormányzó a következő választ adta: — A kisebbségek számára nem marad hátra más, minthogy lojálisán igyekezzenek belehelyezkedni az államéletbe, mert szá- molniok kell azzal, hogy a mai helyzet végleges s azon már változtatni nem lehet. Vegye tudomásul mindenki, hogy hiú ábránd minden revizionista gondolat. Ezzel csak ártanának az utódállamokban élő kisebb-, DIANA Sós Bor Szesszel, ségeknek és csak a konszolidációt késleltetik, aminek következményeit elsősorban a kisebbségek érzik. Nálun senki sem bántja a kisebbségeket és tudomásom szerint Romániában is ugyanez a helyzet. Senki sem akarja elnemzetleniteni őket, demokratikus államberendezésünk a legszélesebb jogokat biztosítja a nemzetiségeknek. Alkotmányban biztosított joguk a kisebbségeknek, hogy ott, ahol arányszámuk meghaladja a 20 százalékot, anyanyelvűket szabadon használhatják a hatóságok és bíróságok előtt, beadványaikat saját anyanyelvükön készíthetik el és a választ is anyanyelvükön kapják meg. Ennél többet még kívánni sem lehet. A lojális kisebbségek hasznos segítőtársaink lehetnek az építő munkában, viszont nagyon rossz szolgálatot tesznek egyesek holmi irredenta és revizionista utópiák propagálásával, mert a viszonyok konszolidálását akadályozzák és azt a nagy szabadságot veszélyeztetik, amiben például Csehszlovákiában részesülnek. Hogy mi volt ezelőtt húsz évvel — arról kár beszélni. A mai helyzet végleges, ezen már változtatni nem lehet. Mi is vártunk ezer évig, most nyugodtan várhatnak a magyarok is ezer esztendeig. A szatmári élmény A kormányzó egyébként nagy meghatottsággal beszélt a szatmári fogadtatásáról. — Szívesen jöttem ide, — mondotta —, de fogalmam sem volt arról, hogy ilyen fogadtatásban lesz részem. Őszintén mondhatom Önnek, Főszerkesztő ur, hogy satuma- rei látogatásom életem egyik legszebb epizódja marad. Hálát adok az isteni gondviselésnek, amely idehozott Romániába. Ezek a szavak annyira meghatották az interjúvoló újságírót, hogy lapjában a következőket irta le a kormányzóról: — Mondhatom, hogy ez a közel egyórás audiencia mély benyomásokat keltett bennem és egy ritka kultúrájú, nagy koncepciójú államférfiul ismertem meg benne, aki nyitott szemmel jár az életben, nem vonult vissza a kormányzói palota elefántcsonttornyába, hanem állandó és közvetlen kontaktust tart fönn tartománya lakosságával — az élettel. Tetőtől-talpig diplomata, igazi államférfi, akiben emellett szeretettől fűtött emberi szív dobog. Még csak annyit akarok megjegyezni, hogy Hrabár Konstantin, RuszinSzhó -kormányzója fenti egész nyilatkozatát zengzetes magyar nyelven mondotta tollba az újságírónak. Az aradi riportlap az interjú kapcsán a kormányzó jólsikerült profil-rajzát is közli. — ARNOLD ELNÖK VEZETI A NYITRAI VÁROSI TAKARÉKPÉNZTÁR ÜGYEIT. Nyitrai munkatársunk jelenti: Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy a nyitrai városi takarékpénztár vezetősége lemondott és az ügyek vezetését Haláchy Rezső járási főnök, az intézet kormánybiztosa vette át. A kormánybiztos most dr. Arnold. Sándort, a takarékpénztár elnökét bízta meg az ügyek vezetésével addig, míg az uj vezetőséget megválasztják. • ■ EGESZ NAP FRISS,CUOAWVOS.JOWfOVO LESZ HALAD MUWKAJA'bAWÍ AÍEM FÁRAD EL 1 A*EGEDzÓD!K .MEGERŐSÖDIK! CSAK VALÓDI DIANA SÓSBORSZESZT FOGADJON EL!
