Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-23 / 243. (4092.) Második kiadás

Sémi séta változik (sp) Prága, október 22. Minden marad a régiben, az irányválto­zás nem indokolt, — körülbelül ennyi az, amit Krofta külügyminiszter csütörtöki kül­ügyi nyilatkozatában mondott a helyzetről s azokról a törekvésekről, amelyek leg­újabban a csehszlovák közvéleményben elég hangosan megnyilvánultak és az európai események pergőtüzében megsebesült régi [külpolitikai vonal felfrissítését követelték. Tudtuk, hogy ez lesz az expozé rezüméje, nem vártunk engedékenységet. Krofta hü követője Benes külpolitikájának s hajszál­nyit sem enged a „bevált irányzatból'* s minden alkalommal Benest idézi, ha érveit különleges nyomatékkai óhajtja alátámasz­tani. Látszik a nyilatkozaton, hogy az utolsó rész, amelyben a külügyminiszter a belga irányváltozás után támadt csehszlo­vák külpolitikai hangulattal foglalkozik, utólag készült s csak hozzá van fűzve a kész expozéhoz. Ebben az utolsó fejezet­ben Krofta igyekszik bebizonyítani, hogy a köztársaság eddigi külpolitikája sem fran­cia, sem orosz járom alatt nem nyög, ha­nem az a „csehszlovák külpolitika", amit a Czernin-palota mai ellenzéke követel, az egyetlen elképzelhető helyes irány és más lehetőség nincsen. Örömmel tudjuk meg hi­vatalosan, hogy a köztársaság sem az anti- bolsevista, sem az antifasiszta — ismétel­jük: sem az antifasiszta — blokkhoz nem csatlakozik, tehát tulajdonképpen módosult formában már hive egy bizonyos „semle­gességnek", amit a prágai külpolitikai el­lenzék annyira szükségesnek tart. öröm­mel halljuk azt is. hogy Csehszlovákia mindent elkövet a dunai összefogás érde­kében és ma „a kilátások fölöttébb kedve­zőek" — de ezt már évek óta halljuk öröm­mel és évek óta állapítjuk meg sajnálattal, hogy a „dunai közeledés" lassan-lassan amolyan világpolitikai frázis lesz, mint a leszerelés, a gazdasági kiegyezés vagy Pan- európai állandóan beszélnek róla, de soha meg nem valósítják. Krofta nyilatkozata ez alkalommal eré­lyesebb, mint máskor s a szelíd történelem- tanár nem egyszer emelt hangon utasítja vissza a különféle külföldi vádakat és nyo­matékkai figyelmezteti az elégedetlenkedő­ket magatartásuk következményeire. Mé­gis, amikor a csehszlovák külpolitika irány­kiszabásairól beszél, nagylelkűen elismeri, hogy a demokrácia diszkusszió s mivel a köztársaság demokratikus állam, mindenki­nek jogában áll a külpolitikáról vitatkozni. Viszont a szabad diszkusszió elvét más vi­szonylatban nagyon hamar elejti: akkor, ami­kor leszögezi, hogy a kisantant semmiesetre még csak azt sem engedheti meg, hogy Edén angol külügyminiszter javaslata alap­ján diszkusszió tárgyává tegyék Genfben a népszövetségi paktum 19. cikkelyét, mert ez a vita veszedelmes, persze békebontó és alapja nem néhány európai állam reális elé­gedetlensége lenne, csupán ezeknek az ál­lamoknak „szőrszálhasogatása" és „bekép­zeltsége". — Minden csak relatív — álla­píthatjuk meg -—\ amikor a demokratikus diszkusszió érvényének ezt az ellentmondó alkalmazását olvassuk s tudomásul vesz- szük, hogy Krofta külügyminiszternek „szőrszálhasogatás" és „beképzeltség" az, ,(a német szövegben „Rechthaberei" és „Anmassung"), ami másoknak esetleg ko­moly és nagy fájdalom. Épp úgy tudomá­sul vesszük, hogy a külügyminiszter „libe- rális“-nak nevez olyan intézkedéseket, áme­neket mások korántsem tartanak anna.kt Itt Krofta külügyminiszter expozéja a nemzetközi helyzetről: Cselteslowahia Etem követheti Belgium példáját Q miniszter erélyesen visszautasítja a külpolitikai irányvonal revízióiét követelő hangokat Szerinte nincs mit tartani az olasz-német blokktól • Csehszlovákia nem akar tudni sem antifasiszta, sem antikommunista blokkokról • Prága a kisantani-szerzfidések kibővítéséért Udvarias szavak Kánya magyar külügyminiszter címére Prága, október 22. A képviselőház kül­ügyi bizottsága ma reggel küenc órakor ülést tartott, melyen Krofta külügyminisz­ter hosszú expozét mondott a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy bizonytalan külpolitikai helyzet idején számol be a csehszlovák kül­politikáról. Az olasz-abesszin konfliktus szerencsére elintézettneik tekinthető, ellen­ben a spanyol polgárháború zavarja a nem­zetközi biztonságot. A néoszövetség revizfóia A külügyminiszter behatóan ismerteti a népszövetség reformja körül lezajlott genfi vitát. Elismeri, hogy a népszövetség meg­érdemel bizonyos kritikát. Elismerem — mondja a miniszter —•, hogy az események az utolsó időben a népszövetség sok barátjában csalódást ébresztettek, de oktalan dolog lenne emiatt pálcát törni a genfi intézmény fö­lött. A népszövetség a kudarc ellenére to­vábbra is igán értékes eszköze a nemzet­közi együttműködésnek. A népszövetség abessziniai kudarca miatt lépések történtek a népszövetségi paktum egyes rendelkezéseinek revíziója érdeké­ben. Edén revíziós beszéde Különösen érdekes volt Edén angol kül­ügyminiszter fejtegetése. Szerinte a népszö­vetség kudarcának oka az egyetemesség hiánya volt, amivel az angol miniszter két­ségtelenül nemcsak azokra az államokra gondol, amely a megtorlásokban nem vet­tek részt, hanem azokra is, amelyek a nép- szövetségen kívül állanak. A másik ok az volt, hogy a népszövetségnek nem sikerült mindjárt a konfliktus elején erélyesebb és hatékonyabb szerepet játszani. Ezért az in­dítványozta, hogy a népszövetség nehézkes mechanizmusának egyszerűsítésére az egy­hangú határozathozatal követelményét megszüntessék. Elégtétellel veszi tudomásul Edennek a körzeti szerződésekről szóló el­ismerő szavait. I kisantant álláspontja Edén tételeivel szemben — Nagy visszhangot keltett az, — folytatja a kül ügy miniszter, — amit Edén Lidügymiuisz- ter a népszövetségi paktum 19. paragrafusáról mondott, amely kimondja a békeszerződések végrenemhaj iható határozataira vonatkozólag a revizió lehetőségét. Edén miniszter annak a né­zetének adott kifejezést, hogy a népek csak ak­kor törekszenek a béke fenntartására őszintén, ha az adott helyzettel megelégedettek, vagy pedig meg vannak győződve arról, hogy ami miatt elégedetlenek, nyugodt módszerekkel meg­változtathatók. Ezért azoknak a népeknek, ame­lyek az adott helyzet egyik vagy másik pontjá­val elégedetlenek, azt a reményt kívánja nyúj­tani, hogy a kívánt változtatást a népszövetség segítségével a 19. paragrafus alapján elérhetik. Kimondottan felismeri, hogy ezen az alapon sen­kire nem lehet rákényszeríteni a kívánt válto­zást, de ha a változtatást a népszövetségi köz­gyűlés nagy többséggel fogja ajánlani, ez szerin­te nagy erkölcsi nyomásával jó hatást fog gya­korolni az igazságtalanság megszüntetésére. Bár ismeretes volt előttünk és megerősítést is nyert az, — folytatja a külügyminiszter, — hogy Edén miniszter fejtegetéseiben nem gondolt te­rületi revízióra, a kisantant ennek ellenére egész világos álláspontot foglalt el a 19. paragrafust illetően. A kisantant nevében a népszövetség közgyűlésén kijelentettem, hogy az érdekelt fe­lek szabad és formális hozzájárulása nélkül sem­miféle változás nem lehetséges. Egyébként azt a nézetet valljuk, hogy a területi kérdések fel­göngyölítése a közgyűlés előtt rossz szolgálatot tenne a béke ügyének és mély zavart okozna ama népek jó viszonyában, amelyektől a béke függ. Soha nem vallottak makacsul azt az alap­elvet, hogy a békeszerződések különféle rendel­kezései meg nem változtathatók és a viszonyok fejlődéséhez hozzá nem alkalmazhatók, azon­ban nem engedhetjük meg, hogy a 19. paragra­fus alapján a közgyűlés azt a jogot vindikálja, hogy a mi államaink területi integritását és érintetlenségét akár elméleti diszkusszióval is érintse. Ellenkezőleg attól tartunk, hogy a vélt igazságtalanságok fölötti osztentativ diszkusszió és az a törekvés, hogy erkölcsi presszióval idéz­zék elő annak megoldását, egyáltalában nem szolgálná a békét, hanem csak nyugtalanságot és bizonytalanságot vinne a népek életébe. Nem ijedünk meg a panaszok tárgyilagos felülvizsgá­lásától, amelyeket esetleg ellenünk emelnek, mert meg vagyunk győződve, hogy azok igazságos és tárgyilagos felülvizsgálása alaptalanságuk felismerését eredményezné. Belgium példája nem követbelő A miniszter részletesen ismerteti az uj Locarnó körüli tárgyalásokat s rámutat arra, hogy az ed­digi helyzetet lényegesen módosította a belga ki­rály október 14-i megnyilatkozása. Csehszlovákia nem követheti Belgium példá­ját. A mi földrajzi helyzetünk — mondja a miniszter, — egészen más, mint Belgiumé, Nemcsak, hogy nincs meg az a biztonságunk, sőt reményünk sincs, hogy Európa akármelyik állama katonailag fellépne támadónk ellen, ha azt mi előzetesen nem biztosítjuk magunknak azáltal, hogy mi is kötelezzük magunkat, ha­is a relativitás elvére kell gondolnunk s megállapíthatjuk, ha a „liberális" szónak és a hozzá hasonló más politikai fogalmak­nak ennyire tág értelmezést adunk, akkor természetesen mi sem könnyebb, mint min­denre büszkén alkalmazni a védekezni és tiltakozni nem tudó szegény fogalmakat. A nyilatkozat egyébként a közvélemény megnyugtatására van szánva. Újat nem mond, de igyekszik eloszlatni a félreértése­ket, cáfolja a rémhíreket. A csehszlovák kül­ügyminiszter az utóbbi időben egyre többet kénytelen foglalkozni a Csehszlovákiáról a külföldön elterjedt hírekkel, hadakozik el­lenük, erélyes hangon szembeszáll velük, ami azt jelenti, hogy a kampány elég erős lehet a külföldön. Mi lehet ennek oka? Il­lene a gyökeréig letekinteni s kikutatni a köztársaság elleni hangulat eredőit, mert csak oszlatható cl a félreértések és a vádak nem kívánatos atmoszférája. Nem sokra tartjuk az agrárpárt és a cseh nem­zeti ellenzék uj külpolitikai manőverezését, de a Czernin-palotával szemben megnyil­vánuló elégedetlenségben annyi igazság­mag mégis van, hogy az eddigi csehszlo­vák külpolitika nem tudta eloszlatni a fél­reértések felhőjét, sőt hozzájárult a köd sűrítéséhez és a téves, de szilárd elképze­lések kristályosításához. Ilyen például az, hogy Csehszlovákia a moszkvai politika szolgálatában áll. Krofta 'erélyes hangon tiltakozik e beállítás ellen, meglátjuk, elfo­gadja-e cáfolatait a külföld. Szokatlan optimizmussal nyilatkozik Krofta a csehszlovák-magyar viszonyról. Az expozéból úgy tűnik ki, mintha a két ország megegyezésének alig volna aka­dálya, s ami van, s amiről Kánya Kálmán beszélt, „könnyen áthidalható." Bármeny­nyire boldogak volnánk, ha a dunai meg­egyezés tényleg oly közel volna, mint a külügyminiszter hirdeti, nem tudjuk elkép­zelni, hogy igy van. Annyiszor beszéltek Prágában a „küszöbön álló megegyezések­ről", anélkül, hogy pozitívum követte volna a bejelentéseket, hogy most sem tudunk bízni bennük. Helyesebbnek vélnők, ha ecrvszer végre hallanánk azokról a lépések­ről, amelyeket a prágai kormány e közele­dés érdekében tenni hajlandó, ha például megtudnék, hogy a kormányzat nem zárkó­zik el a magyar kisebbség felsorolt kíván­ságainak teljesítése elől, amit; egyébként megígért s igy igyekszik hozzájárulni a középeurópai légkör megjavításához. De ilyenekről nem hallunk az egyébként kitűnő, tudományos módszerekkel kidolgo­zott és csinos kiállításban a könyvpiacra dobott külpolitikai értekezletben. ; Elkobzás ulán második kiadás ^^ (4092*szám ' Mnt8k * 1936 október 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II,, Panská évre 76, havonta 26 Kó.f külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és TUSZinSzkÓi magliarság “lice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ . ' . ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • ° TELEFON: 303-11. A • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfi.

Next

/
Thumbnails
Contents