Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-23 / 243. (4092.) Második kiadás

Sémi séta változik

(sp) Prága, október 22.

Minden marad a régiben, az irányváltozás nem indokolt, — körülbelül ennyi az, amit Krofta külügyminiszter csütörtöki külügyi nyilatkozatában mondott a helyzetről s azokról a törekvésekről, amelyek legújabban a csehszlovák közvéleményben elég hangosan megnyilvánultak és az európai események pergőtüzében megsebesült régi [külpolitikai vonal felfrissítését követelték. Tudtuk, hogy ez lesz az expozé rezüméje, nem vártunk engedékenységet. Krofta hü követője Benes külpolitikájának s hajszálnyit sem enged a „bevált irányzatból'* s minden alkalommal Benest idézi, ha érveit különleges nyomatékkai óhajtja alátámasztani. Látszik a nyilatkozaton, hogy az utolsó rész, amelyben a külügyminiszter a belga irányváltozás után támadt csehszlovák külpolitikai hangulattal foglalkozik, utólag készült s csak hozzá van fűzve a kész expozéhoz. Ebben az utolsó fejezetben Krofta igyekszik bebizonyítani, hogy a köztársaság eddigi külpolitikája sem francia, sem orosz járom alatt nem nyög, hanem az a „csehszlovák külpolitika", amit a Czernin-palota mai ellenzéke követel, az egyetlen elképzelhető helyes irány és más lehetőség nincsen. Örömmel tudjuk meg hivatalosan, hogy a köztársaság sem az anti- bolsevista, sem az antifasiszta — ismételjük: sem az antifasiszta — blokkhoz nem csatlakozik, tehát tulajdonképpen módosult formában már hive egy bizonyos „semlegességnek", amit a prágai külpolitikai ellenzék annyira szükségesnek tart. örömmel halljuk azt is. hogy Csehszlovákia mindent elkövet a dunai összefogás érdekében és ma „a kilátások fölöttébb kedvezőek" — de ezt már évek óta halljuk örömmel és évek óta állapítjuk meg sajnálattal, hogy a „dunai közeledés" lassan-lassan amolyan világpolitikai frázis lesz, mint a leszerelés, a gazdasági kiegyezés vagy Pan- európai állandóan beszélnek róla, de soha meg nem valósítják.

Krofta nyilatkozata ez alkalommal erélyesebb, mint máskor s a szelíd történelem- tanár nem egyszer emelt hangon utasítja vissza a különféle külföldi vádakat és nyomatékkai figyelmezteti az elégedetlenkedőket magatartásuk következményeire. Mégis, amikor a csehszlovák külpolitika iránykiszabásairól beszél, nagylelkűen elismeri, hogy a demokrácia diszkusszió s mivel a köztársaság demokratikus állam, mindenkinek jogában áll a külpolitikáról vitatkozni. Viszont a szabad diszkusszió elvét más viszonylatban nagyon hamar elejti: akkor, amikor leszögezi, hogy a kisantant semmiesetre még csak azt sem engedheti meg, hogy Edén angol külügyminiszter javaslata alapján diszkusszió tárgyává tegyék Genfben a népszövetségi paktum 19. cikkelyét, mert ez a vita veszedelmes, persze békebontó és alapja nem néhány európai állam reális elégedetlensége lenne, csupán ezeknek az államoknak „szőrszálhasogatása" és „beképzeltsége". — Minden csak relatív — állapíthatjuk meg -—\ amikor a demokratikus diszkusszió érvényének ezt az ellentmondó alkalmazását olvassuk s tudomásul vesz- szük, hogy Krofta külügyminiszternek „szőrszálhasogatás" és „beképzeltség" az, ,(a német szövegben „Rechthaberei" és „Anmassung"), ami másoknak esetleg komoly és nagy fájdalom. Épp úgy tudomásul vesszük, hogy a külügyminiszter „libe- rális“-nak nevez olyan intézkedéseket, ámeneket mások korántsem tartanak anna.kt Itt

Krofta külügyminiszter expozéja a nemzetközi helyzetről:

Cselteslowahia Etem követheti

Belgium példáját

Q miniszter erélyesen visszautasítja a külpolitikai irányvonal revízióiét követelő hangokat Szerinte nincs mit tartani az olasz-német blokktól • Csehszlovákia nem akar tudni sem antifasiszta, sem antikommunista blokkokról • Prága a kisantani-szerzfidések kibővítéséért

Udvarias szavak Kánya magyar külügyminiszter címére

Prága, október 22. A képviselőház külügyi bizottsága ma reggel küenc órakor ülést tartott, melyen Krofta külügyminiszter hosszú expozét mondott a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter beszédében hangsúlyozta, hogy bizonytalan külpolitikai helyzet idején számol be a csehszlovák külpolitikáról. Az olasz-abesszin konfliktus szerencsére elintézettneik tekinthető, ellenben a spanyol polgárháború zavarja a nemzetközi biztonságot.

A néoszövetség revizfóia

A külügyminiszter behatóan ismerteti a népszövetség reformja körül lezajlott genfi vitát. Elismeri, hogy a népszövetség megérdemel bizonyos kritikát.

Elismerem — mondja a miniszter —•, hogy az események az utolsó időben a népszövetség sok barátjában csalódást ébresztettek, de oktalan dolog lenne emiatt pálcát törni a genfi intézmény fölött. A népszövetség a kudarc ellenére továbbra is igán értékes eszköze a nemzetközi együttműködésnek.

A népszövetség abessziniai kudarca miatt lépések történtek a népszövetségi paktum egyes rendelkezéseinek revíziója érdekében.

Edén revíziós beszéde

Különösen érdekes volt Edén angol külügyminiszter fejtegetése. Szerinte a népszövetség kudarcának oka az egyetemesség hiánya volt, amivel az angol miniszter kétségtelenül nemcsak azokra az államokra gondol, amely a megtorlásokban nem vettek részt, hanem azokra is, amelyek a nép- szövetségen kívül állanak. A másik ok az volt, hogy a népszövetségnek nem sikerült

mindjárt a konfliktus elején erélyesebb és hatékonyabb szerepet játszani. Ezért az indítványozta, hogy a népszövetség nehézkes mechanizmusának egyszerűsítésére az egyhangú határozathozatal követelményét megszüntessék. Elégtétellel veszi tudomásul Edennek a körzeti szerződésekről szóló elismerő szavait.

I kisantant álláspontja Edén tételeivel szemben

— Nagy visszhangot keltett az, — folytatja a kül ügy miniszter, — amit Edén Lidügymiuisz- ter a népszövetségi paktum 19. paragrafusáról mondott, amely kimondja a békeszerződések végrenemhaj iható határozataira vonatkozólag a revizió lehetőségét. Edén miniszter annak a nézetének adott kifejezést, hogy a népek csak akkor törekszenek a béke fenntartására őszintén, ha az adott helyzettel megelégedettek, vagy pedig meg vannak győződve arról, hogy ami miatt elégedetlenek, nyugodt módszerekkel megváltoztathatók. Ezért azoknak a népeknek, amelyek az adott helyzet egyik vagy másik pontjával elégedetlenek, azt a reményt kívánja nyújtani, hogy a kívánt változtatást a népszövetség segítségével a 19. paragrafus alapján elérhetik. Kimondottan felismeri, hogy ezen az alapon senkire nem lehet rákényszeríteni a kívánt változást, de ha a változtatást a népszövetségi közgyűlés nagy többséggel fogja ajánlani, ez szerinte nagy erkölcsi nyomásával jó hatást fog gyakorolni az igazságtalanság megszüntetésére. Bár ismeretes volt előttünk és megerősítést is nyert az, — folytatja a külügyminiszter, — hogy Edén miniszter fejtegetéseiben nem gondolt területi revízióra, a kisantant ennek ellenére egész világos álláspontot foglalt el a 19. paragrafust illetően. A kisantant nevében a népszövetség közgyűlésén kijelentettem, hogy az érdekelt felek szabad és formális hozzájárulása nélkül semmiféle változás nem lehetséges. Egyébként azt a nézetet valljuk, hogy a területi kérdések felgöngyölítése a közgyűlés előtt rossz szolgálatot tenne a béke ügyének és mély zavart okozna ama népek jó viszonyában, amelyektől a béke

függ. Soha nem vallottak makacsul azt az alapelvet, hogy a békeszerződések különféle rendelkezései meg nem változtathatók és a viszonyok fejlődéséhez hozzá nem alkalmazhatók, azonban nem engedhetjük meg, hogy a 19. paragrafus alapján a közgyűlés azt a jogot vindikálja, hogy a mi államaink területi integritását és érintetlenségét akár elméleti diszkusszióval is érintse. Ellenkezőleg attól tartunk, hogy a vélt igazságtalanságok fölötti osztentativ diszkusszió és az a törekvés, hogy erkölcsi presszióval idézzék elő annak megoldását, egyáltalában nem szolgálná a békét, hanem csak nyugtalanságot és bizonytalanságot vinne a népek életébe. Nem ijedünk meg a panaszok tárgyilagos felülvizsgálásától, amelyeket esetleg ellenünk emelnek, mert meg vagyunk győződve, hogy azok igazságos és tárgyilagos felülvizsgálása alaptalanságuk felismerését eredményezné.

Belgium példája nem követbelő

A miniszter részletesen ismerteti az uj Locarnó körüli tárgyalásokat s rámutat arra, hogy az eddigi helyzetet lényegesen módosította a belga király október 14-i megnyilatkozása.

Csehszlovákia nem követheti Belgium példáját. A mi földrajzi helyzetünk — mondja a miniszter, — egészen más, mint Belgiumé, Nemcsak, hogy nincs meg az a biztonságunk, sőt reményünk sincs, hogy Európa akármelyik állama katonailag fellépne támadónk ellen, ha azt mi előzetesen nem biztosítjuk magunknak azáltal, hogy mi is kötelezzük magunkat, hais a relativitás elvére kell gondolnunk s megállapíthatjuk, ha a „liberális" szónak és a hozzá hasonló más politikai fogalmaknak ennyire tág értelmezést adunk, akkor természetesen mi sem könnyebb, mint mindenre büszkén alkalmazni a védekezni és tiltakozni nem tudó szegény fogalmakat.

A nyilatkozat egyébként a közvélemény megnyugtatására van szánva. Újat nem mond, de igyekszik eloszlatni a félreértéseket, cáfolja a rémhíreket. A csehszlovák külügyminiszter az utóbbi időben egyre többet kénytelen foglalkozni a Csehszlovákiáról a külföldön elterjedt hírekkel, hadakozik ellenük, erélyes hangon szembeszáll velük, ami azt jelenti, hogy a kampány elég erős lehet a külföldön. Mi lehet ennek oka? Illene a gyökeréig letekinteni s kikutatni a köztársaság elleni hangulat eredőit, mert csak oszlatható cl a félreértések és a

vádak nem kívánatos atmoszférája. Nem sokra tartjuk az agrárpárt és a cseh nemzeti ellenzék uj külpolitikai manőverezését, de a Czernin-palotával szemben megnyilvánuló elégedetlenségben annyi igazságmag mégis van, hogy az eddigi csehszlovák külpolitika nem tudta eloszlatni a félreértések felhőjét, sőt hozzájárult a köd sűrítéséhez és a téves, de szilárd elképzelések kristályosításához. Ilyen például az, hogy Csehszlovákia a moszkvai politika szolgálatában áll. Krofta 'erélyes hangon tiltakozik e beállítás ellen, meglátjuk, elfogadja-e cáfolatait a külföld.

Szokatlan optimizmussal nyilatkozik Krofta a csehszlovák-magyar viszonyról. Az expozéból úgy tűnik ki, mintha a két ország megegyezésének alig volna akadálya, s ami van, s amiről Kánya Kálmán beszélt, „könnyen áthidalható." Bármenynyire boldogak volnánk, ha a dunai megegyezés tényleg oly közel volna, mint a külügyminiszter hirdeti, nem tudjuk elképzelni, hogy igy van. Annyiszor beszéltek Prágában a „küszöbön álló megegyezésekről", anélkül, hogy pozitívum követte volna a bejelentéseket, hogy most sem tudunk bízni bennük. Helyesebbnek vélnők, ha ecrvszer végre hallanánk azokról a lépésekről, amelyeket a prágai kormány e közeledés érdekében tenni hajlandó, ha például megtudnék, hogy a kormányzat nem zárkózik el a magyar kisebbség felsorolt kívánságainak teljesítése elől, amit; egyébként megígért s igy igyekszik hozzájárulni a középeurópai légkör megjavításához.

De ilyenekről nem hallunk az egyébként kitűnő, tudományos módszerekkel kidolgozott és csinos kiállításban a könyvpiacra dobott külpolitikai értekezletben.

; Elkobzás ulán második kiadás

^^ (4092*szám ' Mnt8k * 1936 október 23

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II,, Panská

évre 76, havonta 26 Kó.f külföldre: évente 450, SzlöVeUSzkÓi és TUSZinSzkÓi magliarság “lice 12, II. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • _ . ' . ° Prága II., Panská ulice 12, III. emelet,

fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • ° TELEFON: 303-11. A •

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfi.