Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-23 / 243. (4092.) Második kiadás

sonló segítségre, ha ezt a másik államot tá­madás érné. Ezért nekünk nemcsak hogy ki kell tartanunk eddigi szövetségeseink mellett, hanem azokat még megszilárdítanunk és kibővitenünk is kell. Az olasz—Rémei blokk és Csehszlovákia A miniszter bővebben időzik a kisantant leg­utóbbi tárgyalásainak ismertetésénél, majd meg­emlékezik a német-osztrák megegyezésről. A miniszter népété széria* ez a megegyezés leg­alább átmenetileg bizonyos megnyugvást hoz Középeurópa számára, mert a nyugtalanságok két főoka az osztrák csatlakozás és a restaurá­ció kérdése legalább időlegesen háttérbe szorul. Ez a megnyugvás Csehszlovákia számára is nyereséget jelent. Hasonlóképpen nem lát hát­rányt az osztrák-német-olasz megegyezésben sem. Alaptalanoknak nevezi azokat a híresztelése­ket, hogy itt egy hatalmas és egységes állam- blokk keletkezne, amely Csehszlovákiával és a hozzá közelálló államokkal szemben alap­vetően ellenséges érzületet táplálna és hegy a a középeurópai viszonyok emiatt felborulná­nak. Az ilyen feltevések alaptalansága mindenki előtt tiszta, — mondja a miniszter, — mert köztudo­mású, hogy milyen mély és sokszorosan áthidal­hatatlan differenciák vannak azok között az ál­lamok között, amelyeket az egységes blokkba összekombinálnak. Inkább annak a reményének ad kifejezést, hogy a Németország és Olasz­ország között bekövetkező közeledés megköny­nyitheti a középeurópai gazdasági újjáépítést. Csehszlovákia, amelynek sem Németországgal, sem Olaszországgal, sem Ausztriával nem vol­tak komoly differenciái, Középeurópa gazdasági együttműködésének minden komoly és őszinte kísérletét örömmel üdvözli, feltéve, hogy ez összhangzásban van szövetségeseinek politikai irányvonalával. A csehszlovák-ellenes külföldi propaganda A miniszter vitába száll a külföldi propagan­dával, amely Csehszlováklát olyan vádakkal illeti, hogy katonai támadásra készül egyik szomszédja ellett, vagy hogy bázisokat készit a bolsevista repülőerők számára és ugródeszkája a bolse-l viki haderőknek, hogy úgyszólván hemzseg a szovjet tisztektől stb. Hivatkozik a köztársasági elnöknek nyári nyi­latkozataira, amelyek kihangsúlyozzák, hogy Csehszlovákia a fejlődés középvonalán halad s kizárja a jobb- vagy baloldali kilengéseket. Ugyancsak védelmébe veszi a külügyminiszter a nyáron hozott államvédelmi törvényeket is, me­lyekről a külföldön az a nézet terjedt el, hogy azok kivételes törvények és már a békeidő alatt katonai kormányzat alá helyezik a határvidéke­ket. Az államvédelmi törvénynek ez az inter­pretálása helytelen, mert legtöbb intézkedése csak akkor lép életbe, amikor az állam a véd- készültség állapotába lép és nem békeidőben. Más államok is különféle szabadságkorlátozáso- kat alkalmaznak a külföldi állampolgárokkal szemben. Hangsúlyozza, hogy a csehszlovák államvédelmi törvény rendelke­zései igen liberálisak. yz2n2$ Magyarországnak Ha külföldi propaganda nem lenne, amely ár­nyékot vet a német—csehszlovák viszonyra, alt­kor Csehszlovákia és Németország kapcsolatai nemcsak, hogy teljesen korrektek, hanem barát­ságos szomszédi viszonynak is volnának mond­hatók. Ausztriához való barátságos kapcsolataink általánosan ismeretesek. A Magyarországhoz való viszonyunkban — folytatta a miniszter — az utolsó Időben semmi zavaró mozzanat nem jelentkezett. Ellenkezőleg, megelégedéssel állapíthatom meg, hogy az ille­tékes magyar helyeken kifejezték annak kész­ségét, hogy hajlandók részt venni a dunai álla­mok konferenciáján, amelynek alapján a „dunai államok gazdasági, sőt politikai együttműködé­sének a kialakításán is tárgyalni lehetne a min­denki által óhajtott igazi biztonság és valóságos béke érdekében'', amint Kánya Kálmán külügy­miniszter szeptember 23-án irta. Azt a nézetet valljuk, hogy az ilyen álláspont alkalmas oly légkört teremteni, amely végeredményében a dunai államoknak a kisantant által őszintén' propagált közeledéséhez vezethetne. Azok a ki­kötések, amelyeket Kánya külügyminiszter egy­idejűleg a kölcsönös segítséget biztositó közép­európai szerződések ellen fölhozott, korábbi idő­ből ismeretesek számunkra és semmi esetre nem olyan természetűek, hogy azokat áthidalni ne lehetne. A magyar népszövetségi delegátusnak, Tánczos tábornoknak fejtegetései is nyugodtak és tárgyilagosak voltak és bár utalt Magyaror­szág újból való fölfegyverkezésének lehetőségé­re, mégis kifejezhető az a remény, hogy a ma­gyar kormány e kérdés önkényes megoldásához nem fog nyúlni. A ctehsz'ováft-lenrs?al v:t:eny A Lengyelországihoz való viszonyunk az utóbbi időben bizonyos mértékben javult — mondja a külügyminiszter s megemlíti, hogy genfi tartózkodása idején Beák lengyel kül­ügyminiszter kijelentette előtte, hogy nem lát a külpolitikában olyan jelensége­ket, amelyek a két állam között félreérté­sek forrásai lehetnének. Örölmmel vette tudomásul a lengyelek kész­ségét, hogy közvetlen tárgyilagos és barátságos megbeszélések utján hajlandók rendezni a kisebbségi kér­dés körüli nézeteltéréseket. Beck kijelentette, hogy a pirágai lengyel kö­veti állás be-neim-tölitése nem elvi, hanem csak technikai okokra vezethető vissza. Prága csak üdvözölheti a francia-lengyel viszony ja­vulását, mely logikusan magával kellene, hogy hozza a csehszlovák-lengyel viszony eny­hülését. Olás-ország és Csehszlovákia viszonya a miniszter nézete szerint szintén kedvezően alakul. Azok az agodatimak, hogy Olaszország a szankciók miatt re torziós intéz­kedésekhez fog nyúlni, nem következtek be, Olaszország nemcsak Csehszlovákiához, ha­nem a kisantant többi államaihoz is szeim- melláthatélag javította viszonyát. A spinről semíesess'g Abban a tragikus konfliktusban, amely most Spanyolorsoáiglban dúl, Csehszlovákiának az az álláspontja, hogy a spanyol belső differenciákba nem avat­kozik bele s ennek mindéin komzenkvenciáját levonta. Csatlakozott a francia kormánytól kezdemé­nyezett semlegesség], javaslathoz s megtil­tott mindéníéle hadi szállítást. Csehszlová­kia a madridi kormányt ismeri el legális spa­nyol kormánynak és ezért az eddig nemzetkö­zileg el nem ismert buirgosi kormány képvi­selőjét el nem ismerhette. A külpolitikai iráftyvQEiai a rígl marad Az utóbbi időben a sajtóban és egyes politi­kusok ajkáról olyan hangok hangzottak el, hogy eddigi külpolitikánk alapelveiben revíziót, vagy direkt változtatást kellene végrehajtani. Ha valljuk azt a jelszót, hogy a demokrácia diszkusszió, akkor a külpolitika fölötti disz­kussziót sem ítélhetjük el. De meg kell gondolni, hogy ez a diszkusszió oly mederben folyjon, hogy a külföld ne vonjon le belőle hátrányos következtetéseket, hogy ná­lunk mély differenciák vannak a külpolitikai kérdéseket illetően, amely nézeteltérések nyug­talanságot és aggodalmat árulnának el, mintha erőnkben és ügyünk jogosságában nem volna elég bizalmunk. Sajnos, nem ismerhetem el, hogy az utóbbi időben lefolyt vita kikerülte vol­na ezeket a veszélyeket. Nem habozom kijelen­teni, hogy semmi olyat nem találtam, ami meggyőzött volna, hogy eddigi külpolitikánk nem lenne helyes és hogy fennállana annak szükségessé­ge. m>yv a hosszuévi tapasztalatok alapján kialakított alapvonalunkat bármiképpen le megváltoztassuk. Eddigi külpolitikánk ellen azt a kifogást emel­jük, hogy túlbecsülte államunk biztonsága szem­pontjából a népszövetség jelentőségét, hogy a kisantanttal, Franciaországgal való szövetségi szerződéseink és a Szovjetoroszországgal való kölcsönös megsegítés! szerződésünk gyakorla­tilag kevés értékűek és ki nem elégltők. Azt ajánlják, hogy a hozzánk földrajzilag közel fekvő államok, nevezetesen Németország, Lengyel- ország és Olaszország felé jobb kapcsolatokat építsünk ki és keressük a középeurópai kérdés megoldását. A miniszter ez érvekkel szemben felhozza, hogy Benes mint külügyminiszter soha sem titkolta a népszövetség gyengéit és hiányosságait és ezért már kezdettől fogva azon dolgozott, hogy az állam biztonságát védelmi szerződé­sek rendszerével biztosítsa. Sőt, a szövetségi szerződéseink rendszerét sem találtuk elegen­dő és abszolút megbízható garanciának álla­munk biztonsága szempontjából. Benes kül­ügyminiszter ismételten nyomatékosan utalt arra, hogy biztonságunk legjobb garanciája katonai erőnk. Külpohtikánk soha sem bízta: magát rá vakon és kizárólagosan a szövetségi | szerződésekre. A csehszlovák külpolitika erősen törekedett az úgynevezett keleti és dunai paktumra. Mikor ezen paktumok létrehozásának kísérlete kudar­cot vallott, ezek részleges pótlására kötötte meg Szovjet- oroszországgal a kölcsönös megsegitési szer­ződést. S ezzel kapcsolatban rögtön előkészítést tet­tünk, hogy a kisantanttal való szövetségi kötel­meinket is kiegészítsük arra az esetre, ha a kis­antant bármelyik államát megtámadnák. Mind­1936 október 23, péntek. annyian kívánjuk, hogy a szomszédainkhoz való viszonyunk mennél jobb legyen. Ez vonatkozik elsősorban Németországra, Lengyelországra és Olaszországra. Az ideológiai frontok ellen Az utolsó időben a külföldi propaganda azít állítja, hogy külpolitikánk amaz. irányok va­lamelyikéhez fog csatlakozni, amelyeket a mai Európa egymással szemközt álló belső rezsimjei jel lemeznek. A legnagyobb határo­zottsággal kijelentem, hogy külpolitikáink következetesen elutasította azt a felfogást, hogy viszonyunkat az egye* államokhoz azoknak belpolitikai reMimje szerint alakítsuk és a jövőben is konzekvensen ezit az állás­pontot fogjuk vallani. Ugyanez az álláspontja í kis antantnak is. Elutasítjuk azt a gondolatot, hogy akár anti­fasiszta, akár antibolsevisfca fronthoz csat­lakozzunk. Ellene vgyunk az ilyen frontok alakításának és soha nem vettünk részt ilyen politikában sem jobb, 6em baloldali irányban 8 nem is fogunk résztvenni. Ily értelemben elutasítjuk a blokkalkotások gondolatát s szembehelyezkedünk az ide­ológiai háborúk eszméjével. Hás államok politikája és Csehszlovákia A legnagyobb határozotbsággal utasítjuk vissza azt a nézetet is, mintha államunk és politikánk más államok politiIcájának esz­köze volna. Államunk mindig csak csehszlo­vák politikát fog folytatni és semmilyen más politikát. Soha nem lesz sem Francia- országnak, sem a Szovjetnek, sem Német­országnak, sem Olaszországnak az eszköze. Túl erős és túl büszke ilyen szerepre. A miniszter távol áll attól a szándéktól, hogy a nemzetközi helyzet komolyságát elken­dőzve és minden veszély tagadásával el­altassa a nagyon szükséges éberséget és férfias határozottságot, am-eily azon dolgozik, hogy erősíts© a honvé­delmet és szükség esetén a legnagyobb áldo­zattól sem riad vissza. De amikor erre az éberségre és elhatározottságra gondol, nem habozik kijelenteni, hogy nem félti az állam jövőjét s erősen hisz abban, hogy sikeresen túl fog jutni a 'mai nemzetközi helyzet záto­nyain. Gazdaság! egyezmények Krofta külügyminiszter expozéja után Svétlik kanonok a tavalyi csehszlovák­magyar kereskedelmi szerződést kiegészítő pótegyezményt referálta. Az előadó külö­nösen azt emelte ki, hogy a pótegyezmény mindkét szerződő fél vámjait jelentősen le­szállítja és hogy e pótegyezmény alapján — mely ideiglenesen már nyár derekán lé­pett hatályba — a két állam külkereske­delme úgy fejlődik, hogy a kivitel és be­hozatal lényegében egyensúlyban van. A bizottság a pótegyezményt jóváhagyta. Ugyancsak jóváhagyta a bizottság a Jugo­szláviával, az Egyesült Államokkal, a Né­metországgal és Lengyelországgal kötött kereskedelmi és hajózási egyezmények pót­jegyzőkönyveit is. A bizottság legközelebbi ülését Írásban hivják össze Krofta miniszter expozéjának megvitatása végett. A szenátus külügyi bisot’sfc* ma délelőtt 11 órakor tartott ülésén hall­gatta meg dr. Krofta külügyminiszter ex­pozéját. A vitát itt sem nyitották meg. Majd a jövő hét valamelyik napján kerül erre sor. Az önálló kárpátaljai vasuügaz- gatóság szervezésének kérdése a központi vasúti tanács legközelebbi közgyűlésén Prága, október 22. A csehszlovák központi vasúti tanács közgyűlését november 18-án tart­ja meg. Az egyes szakosztályok ülése novem­ber 4-én lesz. A napirenden igen sok nagyjelen­tőségű indítvány szerepel. így többek között szakértői körök indítványt gyújtottak be, melye ben javasolják, hogy a harmadik osztályú gyors- vonati kocsik rendelésénél a jövőben nagyobb súlyt fektessenek a kocsik belső kényelmes be­rendezésére s hogy emeljék föl a kalauzok szá­mát, valamint, hegy Kárpátalja részére Ungvá- ron önálló vasutigazgatóságot állítsanak föl. Olyan értelmű indítvány is érkezett be, hogy a nemzetközi kocsikról távolítsák el a „dohányzó" és „nemdohányzó" fölirást. A szállítási és tari­faügyekre vonatkozóan beérkezett indítványok közül az alábbiakat emeljük ki: Szakértők indít­ványozzák, hogy a köfutazási jegykedvezményt terjesszék ki a 10 éven aluli gyermekekre, s hogy az olyan kedvezményes jegyeket, amelyek­nél az utazás végcélja Prága, 100 kilométeres viszonylatban kétnapos, 200 kilométeres vi­szonylatban háromnapos, 200 kilométeren fölüli viszonylatban pedig ötnapos érvénnyel adják ki, végül, hogy a ruhatári dijat 1 koronáról 50 fil­lérre szállítsák le. Katolikus is Ef©re$2éiss cssiefüiis a trágyát cssiási díákeesig éitSifcéfcen Budapest, október 22. A Foederatio Emerica- na ifjúsági vezérsége Kosa Istvánnak, a Protes­táns Diákszövetség elnökének a magyar diák- egység megteremtését célzó nyílt levelére reflek­tálva, a következő nyilatkozatban fektette le álláspontját: — Minthogy az Emericana már évek óta sür­geti az őszinte diákegység megvalósitását, őszin­te örömmel fogadtuk a Protestáns Diákszövet­ség bátor és nyílt kiállását a rég óhajtott diák- egység érdekében. Erre most még inkább szük­ség van, amikor az egész keresztény magyar tár­sadalom a fenyegető bolsevizmus ellen felveszi a harcot. Az Emericana azt vallja, hogy aki a mai válságos időkben bármi módon akadályozza az ifjúságot abban, hogy célkitűzéseit, köztük az egységet megvalósítsa, annak vállalnia kell az egész nemzet színe előtt a felelősséget. Mert az ifjúság, bár mostoha körülmények és még sivá- rabb kilátások között él, legfőbb céljának még­sem az egzisztenciális boldogulást tekinti, ha­nem a magyar nemzet érdekét szolgáló komoly, felelősségteljes munkát. Amikor az Emericana multévi nagykáptalanján és májusban tartott Or­szágos Diétáján a diákegység mellett szót emelt, akkor is a Protestáns Diákszövetség volt az, amely az Emericana nemzeíépitő programjához csatlakozott és szolidaritását fejezte ki. Ezért örömmel teszünk eleget a Protestáns Diákszövet­ség felhívásának és a diákegység megvalósítása érdekében a részünkről szükséges lépéseket a legrövidebb időn belül meg fogjuk tenni és re­méljük, hogy ugyanazon jóakarattal és őszinte­séggel fogunk találkozni a többi diákegyesület részéről is. SÍ kottatárt elétS. ünlfó kereseti feué^enjfSÉset folytató Rgygdj* biztosítónak sérelme Nagyszállás, október 22. (Tudósítónk jelen­tése.) A legfelső biztosítási bíróság a közelmúlt­ban Cpo. 411/35-1. szám alatt olyan Ítéletet ho­zott, amely szerint nincs nyugdíjigénye annak a biztosítottnak, aki a korhatár elérése után ön­álló kereseti tevékenységet folytat. Ugyanis az Általános Nyugdijbiztositó Intézet azzal utasí­totta egy egy korhatárt elérő biztosítottnak a nyugdíj folyósítása iránti kérését, hogy az 1934. évi 117. számú biztosítási novella 20. paragrafu- szának 2. szakasza szerint nincsen nyugdíjigénye annak a biztosítottnak, aki önálló kereseti tevé­kenységet folytat, már pedig a kérvényező biz­tosított önálló kereskedő. Fellebbezés folytán * legfelső biztosítási bíróság elé került a rendkívül nagyfontosságu ügy. A biztosítási bíróság teljes egészében jóváhagyta a Nyugdijbiztositó Inté­zet döntését s elutasította a biztosított keresetét. Tehát ez elvi jelentőségű döntés alapján az a helyzet állt elő, hogy igen sok magánalkalma­zott elveszti a nyugdíjigényét, amennyiben a korhatár elérése idején önálló keresettel fog bírni s igy hiába fizette esetleg harminc éven át is a nyugdijjárulékokat. Ugyanis igen sok ma- gánalkalmazott hosszabb-rövidebb idő után ön­álló kereseti lehetőséghez jut s okkor önként folytatja a nyugdíjbiztosítást egészen a korhatár eléréséig. Ekkor élvezni szeretné a befizetett pénzének a kamatait, azonban az a kellemetlen meglepetés éri, hogy nincs nyugdíjigénye, mint­hogy önálló keresettel bír, A magánalkalmazot­tak mozgalmat indítottak e döntés megváltozta­tása iránt. A téiwfJeSgtu kértilssi a teplőigys affeiei'sfg e!ör Prága, október 22. A képviselőház véderő­bizottságának repülőügyi alválasztmánya ma délelőtt tartott ülésén dr. Ludvik belügyi mi­niszteri tanácsos és HaSek ezredes, nemzetvé­delmi minisztériumi előadó jelentését hallgatta meg a légi támadások ellen való védekezésről. Az elhangzott jelentések szerint a polgári lakos­sággal eddig végzett légvédelmi gyakorlatok, városelsötétitések, riadók eredménye egészben jj véve kielégítő, a polgári lakosság túlnyomó j többsége megértéssel viseltetik a hadsereg tö­rekvéseivel szemben s hanyagság, vagy nem­törődömség csak ritka kivétel. — Nagy gondot okoz a repülőgép- és gáztámadások elleni véde­kezéshez szükséges berendezkedések, fedezékek s egyé*, építkezések pénzügyi kérdése, amenv- nyiben az állam pénzügyi segítsége és támoga­tása nélkül a fedezékek építése alig kezdhető meg nagyobb méretekben. — Az albizottság az: elhangzott jelentések alapján a legközelebb irás-| bán összehívandó ülésén vitát tart, J 2

Next

/
Thumbnails
Contents