Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-18 / 239. (4088.) szám

SAMIAR

(sp) Prága, október 17.

Portugáliáról szilárd és elutasító fogalmaink voltak évtizedeken át, Manuel király szerelmi kalandjairól, nagy és kis forradalmairól, zilált pénzügyeiről, rendetlenségéről, nyomoráról ismertük s társadalmát úgy láttuk, ahogy a ,,Páter Amaro büne“ cimü elkeseredett regény leírta. Beteg kis ország, gondoltuk, elfáradt, züllött nép, egetverő társadalmi ellentétekkel, egymást maró osztályokkal, szinte példája annak, hogyan nem szabad élni Európában és miként rothadhat el egy ősi kultúra, ha letér a szociális erény útjáról. Hivalkodás, gőg, a hamis arany csillogása fent, piszok, nyomor, müveletlenség lent, közben örök veszekedés, izgágaság és könnyelműség, igy él az ország, amelynek egyetlen szerencséje, hogy távol esik az európai áramlások utjá- ból, senki nem tart igényt rá s ezért vegetálhat, mint megélt hajdan a bukásra érett Bizánc, amig eljött az első komoly szomszéd, a török és könnyűszerrel széttörte. Portugália is csak földrajzi helyzetének köszönheti létét, amely túlélte belső potenciáját és Angliának, amely flottabázis okokból tartotta, mint Isten kegyelme, így tekintettünk Portugáliára tiz-husz év előtt. Azután sokáig nem hallottunk az országról. Semmit. Nem esett utunkba. A forradalmak hírei kimaradtak. Mig Spanyolországban és spanyol Amerikában tovább tartott a forradalmasdi, Portugália kiállt a sorból, tiz év óta egyetlen puskalövés sem dördült el Lisszabon uccáin, egyetlen enunciamento nem vibráltatta meg & levegőt. Ez a mély hallgatás a szakértő előtt gyanús lehetett volna, de ki törődött Portugáliával, — amig a spanyol polgárháború rá nem irányította a figyelmet az ibériai félsziget nyugati részére. Portugália hirtelen megjelent az európai politika előterében s mint a bolsevizmus halálos ellensége és Frankoék támasza Londontól Moszkváig sok fejtörést okozott s tehetetlen dühre ingerelte a spanyol nacionalizmus ellenségeit. Ha Franco győz, Portugália erkölcsi támogatásának köszönheti. Ha a bolsevizmus térhódítása megakad és Moszkva irama visszaveretik, az offenziva narancshéjon cuszott el: Portugálián. Erős, határozott, ügyes és kitartó országként jelent meg a színen az apró birodalom, akaratlanul foglalkozni kezdtünk vele, kíváncsian lapoztunk legújabb történelmében s meglepetten láttuk, hogy egy más ország, egy más nép él ma Portugáliában, mint régi keletű elképzeléseinkkel gondoltuk.

Az ország csodálatos módon újjászületett is ma ugyanolyan erős, egészséges, rendbehozott, mint akármelyik északi kis állam, Hollandia vagy Belgium. Már nem lehet mosolyogni rajta. Nem állítható Európa elé, mint a züllés példája. A legújabb politikai események megmutatták, hogy nem elhanyagolható mennyiség. Növekvő érdeklődésünkben átnéztük Descamps könyvét Portugáliáról (Le Portugál, la vie so- ciale actuelle, Paris 1936). Növekvő jólét, emelkedő számok, rend és nyugalom, kiegyensúlyozott pénzügyek, szociális biztosítás, a krízis ellenére hat év óta egyenesen és rohamosan emelkedő tendencia, boldog és megelégedett nép, amelyet csak a külföldről jött agitáci> veszélyeztethet, igy Írja le a francia szociológus az országot. Mennyire elüt ez a fejlődés attól, ami ugyanebben a hat-hét évben a szomszédban történt, Spanyolországban, e szerenBrüsszel, október 17. Spaa belga külügyminiszter tegnap egy gyűlésen beszédet mondott és helyeselte Lipót belga király uj politikáját. A szocialista miniszter főleg azt emelte ki a király nyilatkozatából, hogy a belga hadsereg megerősítése nem a diadalmas háborút készíti elő, hanem azt akarja meggátolni, hogy idegen hatalmak betörhessenek Belgium területére.

Teljesen alaptalan néhány külföldi lapnak az a vádja, hogy Belgium nem tartja be szerződéseit, —: mondotta á külügyminiszter. — Tudomására hozzuk a világnak, hogy szerződéseinket be fogjuk tartani, 0e gondoskodni fogunk arról is, hogy e szerződéseket összhangba hozzuk biztonságunkkal és önvédelmünkkel. Nem akarunk kizárólag belga politikát követni és hajlandók vagyunk közreműködni a világ békéjének biztosításánál.

A szabad átvonulás problémája

Páris, október 17. Páris, Brüsszel és London között javában tart a diplomáciai eszmecsere. Spaa belga külügyminiszter beszédéből kiviláglik, hogy Belgium az uj nemzetközi szerződések megkötéséig tiszteletben tartja régi szerződéseit, de minden erővel arra fog törekedni, hogy olyan uj szerződéseket kössön, amelyek lehetővé teszik Belgium semlegességét. A franciák .főleg azokat a kérdéseket akarják tisztázni, vájjon a belgák hajlandók-e eleget tenni népszövetségi politikájuknak s a kollektív biztonság megszervezése esetén teljesíteni szankciós kötelezettségeiket s . egyáltalán

elismerik-e a népszövetségi paktum 16. cikkelyét, amely a szabad átvonulás megengedésére kötelezi a népszövetség tagállamait, ha egy büntető akció alkalmával szükségesnek mutatkozik, hogy a hatalmak hadseregei átvonuljanak egy ország területén. Illetékes francia körökben biztosra veszik, hogy a Belgiummal való tárgyalások rendkívül sokáig fognak tartani és kényesek lesznek, de ugyanakkor azt is biztosra veszik, hogy végül is sikerülni fog békésen elintézni a problémát.-'Locarno helyett nigyha'almi blskk

Páris, október 17. Az Oeuvre római jelentése szerint Belgium uj politikája lehetővé teszi Olaszországnak, hogy a locar- nói konferenciát előkészítő tárgyalásokon azt az álláspontot képviselje, hogy Belgium az értekezleten nem mint ötödik hatalom,

hanem csupán mint megfigyelő vegyen részt. Ezzel a locarnói hatalmak csoportja azonossá válik azzal a négyhatalmi blokkal, amelyet Olaszország régóta tervezett s amely Belgium kiválása után az uj locarnói és nyugateurópai megállapodással aktív tényezővé válik a világpolitikában.

Belgium igiretit leit a Istáméi síüiiiii betartásira

London, október 17. A belga nagykövet megjelent Edén angol külügyminiszternél és kijelentette, hogy Belgium továbbra is hü marad a locarnói szerződés betartására vonatkozó március 19-iki ígéretéhez, ha az uj locarnói szerződés megkötésére irányuló tárgyalások nem vezetnek eredményre.

A belga minisztertanács péntek esti ülésén végleg megállapodott abban, hogy a parlamentet rendkívüli ülésszakra összehívja az új katonai törvények letárgyalására. Az ülésszak valószinüleg október 27-én kezdődik és november közepéig tart.

A belga kormány erélyes intézkedéseket tervez a flammand nacionalistákkal egyesült rexis- ták ellen. Degrellf, a rexisták vezére kijelentette, hogy pártjának valamennyi képviselői agja lemond mandátumáról, ha Jaspar szállitásügyi miniszter állásában marad. A kormány uj törvény- javaslatot dolgoz ki, amelynek értelmében a képviselői mandátumokról való lemondás csak a parlament hozzájárulásával történhet meg.

Londonból közlik, hogy az uj német jegyzék, amely a locarnói angol kérdőívvel kapcsolatban Londonba érkezett, nem jelent változást Németország álláspontjában. A birodalom továbbra is távol marad a népszövetségtől.

Egy p'töla hidegvére men'elte meg a katasztrófától a nemzetvédelmi miniszter repülőgépét

Prága, október 17. A nemzetvédelmi minisztérium hivatalosan megdicsérte Krauss Antal re- pülőőrmestert, aki 1936 szeptember 1-én szolgálati ut alkalmával páratlan hidegvérről tett tanúságot és annak ellenére, hogy viharos időjárásba került és veszedelmes moíorhiba támadt, gépével nehéz területen sikeres kényszerleszállást végzett. Egyedül a pilótának volt köszönhető, hogy

I

a gépet végzetes szerencsétlenség nem érte. A repülőgépen utazott a nemzetvédelmi miniszter és a tábornoki kar számos magasrangu tagja.

esetlen népnél, amelyet tehetetlen vezetői a pusztulás szélére taszítottak! Micsoda más világ a züllés régi országában! Akaratlanul felmerül a kérdés: ki változtatta meg a portugál életet, ki volt az, aki uj erőt lehelt a romokba és Portugáliát felvirágoztatta? Ahogy az adatokat és az eseményeket tanulmányozzák, a portugál újjászületésből egyre biztosabban emelkedik ki egy ember alakja, Oliveira Salazare, Portugália diktátoráé. Keveset hallottunk róla, csak legújabban ismerte meg nevét Európa, de most annál nagyobb csodálattal vesz róla tudomást, érezvén ennek az embernek elszántságát és ügyességét, ahogy a spanyol világproblémát kavarni tudja. Csiszár Béla remek tanulmányából megismerjük Sala- zart, Portugália „láthatatlan diktátorát'*. Az ország újjászületése az ő nevéhez fűződik, az ő hatéves munkájának eredménye.

Csiszár cikkében olvassuk a következőket pályafutásáról:

*

Tiz éve van annak, hogy egy ismeretlen portugál egyetemi professzor Oliveira Sala- zar elindult politikai pályáján. Portugália ebben az időben a politikai és gazdasági válság mélypontján állott. Az országban állandó pártharc dúlt, minduntalan kiújuló testvérháboru, erélytelen kormányok váltogatták egymást, az államháztartás ijesztően növekvő deficitje államcsőddel fenyegetett, a munkanélküliek száma egyre félelmetesebbre duzzadt, a népnyomor minden képzeletet meghaladott. Ebben az általános fejetlenségben ragadta magához a hatalmat Gomez da Costa katonai diktatúrája, de a tornyosuló veszélyekkel szemben ez sem tudott jelentékeny haladást felmutatni. Ekkor jutott valakinek eszébe, hogy Salazarra,

| a ’coimbrai egyetem tanárára kellene bízni ! az ország pénzügyeinek kibonyolitását. Néhány ismerősén kívül senki sem ismerte akkor még. Nem volt pártember, politikus sem. Egyszer ugyan megválasztották képviselőnek, de már harmadrfap hátat fordított a parlamentnek s nem tért többé soha vissza. Csendben, elvonultan élt az egyik vidéki városban, ahol az ottani egyetemen a matematika tanára volt. Egyszerű, halk- szavu, kevésbeszédü falusi szülők gyermekeként sohasem kedvelte a fórum vásári tülekedését, tudós volt, aki legjobban érezte magát könyvei, műszerei és virágai között. Tanítványai tudták róla, hogy elsőrangú pénzügyi szakember, valósággal matematikai zseni, aki roppant felkészültséggel rendelkezik a maga szakmájában. Az azonban csak jóval később, kormányelnöksége idején derült ki. hogy a halkszavu tudós a

Hai számunk a Képes Héttel 24 oldal — fira 2‘^^ o Ma; Kis Magyarok lapja

(4988) szám ■ Vasárnap • 1

Előfizetési ár: évente 300. félévre 150, negyed- ^ Szerkesztőség: Prága II., Panská

évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVenSzkÓÍ OS rUSZÍnSzkÓi TTiaPUarsá^ ulice 12. II. emelet. ® Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet.

fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • ® telefon: 303-11. © ©

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl,

A belga iordalat uiáa

Élénk diplomáira munka Brüsszel, teaiü is Páris

A be'ga külBgym’n’S'ter mcgnjfugfala Fratdcosússl ■ - A szerződések egyelőre érvényben maradnak • •