Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-16 / 237. (4086.) szám
t»rxgaiA/\a<Aarhirtíai> a—h—imi iim'iiiiainn 1936 október 16, péntek* szaporodásukkal számbelileg és gazdasági-* lag előtérbe kerültek, államnemzetté váltak s a franciabarát vallonokkal ellentétben < hollandpárti és az északi kis germán né pék eszményeit tisztelő elveket kezdték hirdetni. Lipófr király észrevette, hogy a belgiumi franciák hamarosan ugyanúgy a második helyre szorulnak, mint Svájcban a svájci franciák s egyre határozottabban közeledett a flammand eszmények felé. A belgiumi germánok pedig nem idegenkednek annyira a németektől, mint a vallónok, hisz nem felejtik el, hogy mozgalmukat a háborús megszállás alatt a fémetek lendítették meg. A flammandokat nem választja el a németektől az ősi és áthidalhatatlan félreértés, amely évszázadok óta mérgezi a németek és a franciák viszonyát, a fiam- mandok hisznek a németeknek s elhitték Hitler szavait és érveit, amióta a Harmadik Birodalom Ígéretet tett a belga semlegesség feltétlen tiszteletbentartására. A flammandok előtörésével tehát megváltozott a belgák politikai hangulata. Mi történik ezután? Franciaország mindenesetre elvesztette legbiztosabb támaszát a küszöbönálló locarnói tárgyalásokon s most tényleg egyedül áll. Az öt locarnói hatalom közül három semleges: Olaszország, Anglia és Belgium s három sürgeti a német feltételek elfogadását. Ez a belátás bizonyára jobban zavarja Párisi, mint a hir, hogy a belgák nemcsak a német, hanem a francia határon is erődöket ásnak. A belgák nem csatlakoztak a németekhez, ó nem, de az angolokhoz csatlakoztak és meglazították viszonyukat Franciaországhoz. Kihangsúlyozták politikai önállóságukat (mint a lengyelek 1934-ben) és a jövőben holland-svájci példa szerint óhajtanak fellépni Európában, tehát senkinek az oldalán. Főtörekvésük most az, hogy a belga biztonság ezentúl ne a francia-belga szövetség szuronyain nyugodjék, hanem valamennyi határos nagyhatalom garanciáján, tehát Németországén is, értsük meg jól, Anglia, Franciaország és Németország együttes garanciáján. Ami azt jelenti, hogy Belgium nem köteles többé Franciaország segítségére sietni, ha —» tegyük föl *— Oroszország miatt háború keletkezik a franciák és a németek között, de esetleg Németországhoz csatlakozhat, ha a franciák megtámadnák a birodalmat és — Belgiumon kívánnának átvonulni. (A belgafrancia katonai szerződés megengedi az ilyesmit). A belga elhatározás mindesetre gyengíti Franciaország európai pozicióját, ha nem is erősiti a német irányzatot. Párisban különösen azt rosszalják, hogy a belgák a franciákat meg sem kérdezve, egyoldalúan vetették el a szerződést, mintha a német módszert akarták volna utánozni. A kollektív biztonság kilátásai ismét kisebbedtek, mert a belga lépés körülbelül annyit jelent, hogy Belgium nyugton akar maradni és nem hajlandó semmi másért kardot rántani, csak a saját területéért, fütyül Moszkva vagy Addis Abeba épségére. S főleg: nem tesz többé különbséget ,,a békét akaró" és ,,a békét veszélyeztető" hatalmak között, amely infámís beállítást Genf és Paris érzelmi és önző okokból annyiszor kiszínezett. Belgium minden legális országot egyformán jónak ismer el, nem részesíti előnyben Páris szavát Berlin szavával szemben, mert tényleg csak a saját biztonságára gondol és nem vezetik világnézeti meggondolások. Azt sem bánja ha a nemzetközi pletyka olasz rokoni befolyásnak tulajdonítja a nagy fordulatot, amely állítólag már az abesszin háborúban megnyilvánult, amikor Lipót király többször Londonban járt Róma érdekében és nem igen csatlakozott a belga közgazdaságnak ártó szankciókhoz, csak a francia szövetség miatt tette kényszeredetten, pedig Svájc példáját óhajtotta követni. S végül azt sem bánja, ha szemére vetik, hogy lazított a francia szövetség rendszerén. Nem érdekli, hogy mit jelent az első ,,hü szövetséges" távozása Páris bűvköréből s nem lesz-e magatartása precedens arra, hogy netán más szövetségesek ugyanígy cselekedjenek és a túl nagy kötelezettségekkel járó francia szövetség helyett visszavonuljanak a belga- holland-svájci mintájú kiegyensúlyozott, nemzetközileg biztosított, gazdaságilag előnyös kisnépi semlegességbe. A mátkát írem dera váljak Berlin, október 15. A Birodalmi Bank egyik veze'dje a Havas-ilgynftkfég munkatársa előtt ismét erélyesen megcáfolta a márka devalvációjáról szóló híreket. Néme* felfogás szerint ezeket a híreket a külföldön csak uaért terjesztik, hog.y megzavarják a német kereskedelem mitnká ját és pánikot keltsenek az üzletkötések körül Drámai érák a prágai spanyol követségen A külügyminisztérium egyeztető kísérlete ■ A két követ harca Prága, október 15. Louis Ymenez de Asua, az tg prágai spanyol ügyvivő csütörtökön reggel 9 órakor titkára társaságában elhagyta szállodáját és a külügyminisztériumba ment, ahol Strimpl követ helyettesével tárgyalt. Délben Welner követ, Krofta külügyminiszter helyettese fogadta a spanyol követet és átnézte megbizóiratát. Délben a Weinbergen lévő Villa Therese-ben, a spanyol követség épületében még mindig a bur- gosi kormány követe, Gáspár SanzyTovar székelt A portástól elvitte a kapukulcsot s megtiltotta, hogy bárkit az épületbe beengedjenek. A rendőrség tiz rendőrt küldött ki a villa őrzésére s ezenkívül három detektív vigyáz a rendre. Az Italská-uccában a követség környékén számos kiváncsi gyűlt össze és várja a fejleményeket Egy órakor Lanz y Tovar elhagyta az épületet és autón a külügyminisztérium dejvicéd épületébe ment Mint kitudódott, a külügyminisztérium megkísérli, hogy közvetítsen a két spanyol diplomata között és olyan megegyezést teremtsem, amely megkíméli a csehszlovák kormányt attól, hogy a kényes diplomáciai vitába beavatkozzék. Ifjabb incidenseit zavariák meg Portugália és Madrid viszonyát Az 1400 badajezi menekült hazaszállítsa ■ Orosz vereség a semlegesség! bi o?'sáib?n ezzel a szándékkal, mire a milida katonái azzal fenyegetőztek, hogy meggátolják a hajó kifutását. A Nyassa csak a madridi kormány határozott utasítására hagyhatta el Tarragonát. Lisza- bonban az incidens hire nagy fölháborodást keltett annál inkább, mert a portugálok saját kéltségükön szállították haza a badajozi menekülteket, közöttük Dendola ezredest, a város volt parancsnokát. „Az oresz javaslat nem lehet tárgyalás. a!ap“ London, október 15. Portugália közölte lord Plymouth-vsi, a spanyol semlegecségi bizottság elnökével észrevételeit a három ezovjelorosz jegyzékre. Portugál a élesen tiltakozik az orctz vádak ellen, de elvileg beleegyezik abba, hogy a portugál határokat nemzetközi bizottság látogassa meg, ha a spanyol kikötőket !s nemzet* ’zi bizottság fogja ellenőrizni. Lord Piymouth közölte-Majezki szovjeiorcsz nagykövettel, hogy a portugál partok francia és angol haj tikkal való ellenőrzésének orosz javaslata kiv betetlea és nem alkalmas tárgyalási alap. A benemevatko- zási bizottságot esírt össze sem h vjáik az ere z javaslat tárgyalására. Franciaország és Anglia semmiesetre sem támogathatják az Orosz javaslatokat. mimé . A magyar reformátusok egyetemes konventle Kassán Szilassy: Az ideálrombolás ellen ki kell alakulnia az egységes magyar kálvinista közvéleménynek! A kenvén! elvete'te az! az ajánlata’, hogy a magyar református leikésze.e: a prágai Husz-fakuíáson neveljék Kassa, október 15. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) A szlovenszkói és kárpátaljai egyetemes református egyház konventje ma tartotta rendes évi közgyűlését Kassán a református egyház Kovács-uccai tanácstermében. Az ülésen Balogh Elemér, a dunáninneni egyházkerület püspöke, a konvent egyházi elnöke és dr. Szilassy Béla, az egyetemes konvent világi elnöke elnökölt. Az ülésen részt vettek: Bertók Béla, a kárpátaljai egyházkerület püspöke, dr. Magda Sándor, a tiszáninneni református egyházkerület püspöke, dr. Polchy István, Tor- nallyay Zoltán egyházkerületi főgondnokok, dr. Siménfalvy Árpád konventi ügyész, Scós Károly esperes, konventi főjegyző; a dunáninneni egyházkerület részéről; Patay Károly esperes, Nagy Nándor komáromi és Nagy Béla barsi egyházkerületi gondnokok; a tiszáninneni egyházkerület részéről: Virágh József és Szűcs István esperesek, dr. Meríen3 Alfréd és dr. Király Kálmán egyházmegyei gondnokok: a kárpátaljai egyházkerület részéről Komjáthy Gábor és Bary Gyula esperesek és Nagyiday Ferenc egyház- megyei gondnok jelentek meg. Azonkívül részt vettek az ülésen Kövér Árpád tornaijai lelkész, Nagy Sándor református tanítóképzői igazgató, Végh Kálmán lelkész, akit egyébként a pozsonyi konventi iroda ügyvezetőjéül választottak meg. Balogh Elemér püspök, egyházi elnök költői szárnyalásu imájával kezdődött a közgyűlés. ( konvemit. hogy ismét kisdiáik ara énekes könyvet a maii viszonyoknak megfelelően ofcsóhb áron. A komv&mt végül ikülöintféle egyházi admfciiszitna- tiv és ©égéiyügytelklke 1 fng'.ajlkozott. Az ü/liés a késő esti órákban ért véget. Szilassy figontinok teszida Utána dr. Szilassy Béla mondotta el megnyitó beszédét. Beszéde elején kegyeletes szavakkal parentálta el Baltazár Dezső debreceni püspököt és Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt. Utána üdvözölte Balogh Elemér püspököt hetvenedik születésnapja alkalmából és papi működésének negyvenedik évfordulója alkalmával. A konventi ülés a püspök érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. Üdvözölte dr. Siménfalvy Árpád konventi ügyészt abból az alkalomból, hogy bírósági rehabilitációja után először vett részt konventi ülésen. Végül Söröss Béla lelkészt üdvözölte abból az alkalomból, hogy súlyos betegségéből fölgyógyult és szintén először vesz részt betegsége után a konvent munkájában. Dr. Szilassy Béla kitért beszédében a református egyház mai helyzetére és főként állást foglalt az irodalom lélekromboló hatása ellen. A mai irodalom egy bizonyos irányzata a történelmi nagyságok lerontásával rombolja a magyar ifjúság történelmi ideáljait, úgyhogy a mai ifjúság emiatt ideálok nélkül indul au életnek. Ez a nemzet jövője szempontjából hatalmas veszedelemmel Dir. Ez ellen az ideálrombolás ellen az egységes magyar káíúüista közvéleménynek kell kialakulnia, amely az ifjúság segítségére siet nemzeti jövőjének kiépítésében. Példaként kell eléjük állítani azokat a nemzeteket, amelyek történelmi nagyságaikat állítják az ifjúság elé követendő például. Egyházi jelentések Dr. Szilassy Béla irtára Balogh Elemér püspök jelentése következett a tavalyi konventi illés utáni egyházi eseményekről. Jelentette a püspök, hogy elvégezték azokat az intézkedéseket, amelyeket a tavalyi köríven ti ülés határozóit el. A jelentést a konvent köszönettel vette tudomásul és a püspököt további bizalmáról bizosi tóttá. Eziután Söröss Béla teológiai igazgató tett jelentést a belmissziói életről. Jelentette, hogy a mozgalom erőteljesen folyik és további kiépítés van folyamaiban. A konventi ülés szintén tudom ásni vette a jelentést. A reformá lta teoíósia megmarad Söröss ezután a losonci református teológiáról számolt be. A jelentés után a konvent elhatározta, hogy az eddigi szellemben fogja folytatni a magyar református lelkészképzést és nem adják fel az önálló teológiát, amelynek eddigi eredményével a konvent teljesen meg van elégedve. Söröss Béla kiváló vezetésének köszönhető, hogy a fiatal, uj református papság nemcsak a teológiai tudás és a lelki vezetés terén állja meg a helyét, de kitűnik a szociális, kulturális és gazdasági munka terén is. Ez a fiatal uj papság nagy erőssége a belimisszióriak. A konvent elvetette a cseh testvéregyház ama javaslatát, hogy a prágai Húsz János teológiai fakultáson neveljék a magyar református lelkészeket, mert a kívánatos magyar református szellemű nevelést csak az eddigi keretek között látja biztosítva a konvent és annak közvetlen felügyeletéről és irányításáról a konvent sohasem mondhat le. Foglalkozott a konvent a református ogyöiáiz énieikicfi könyvének ügyével, imort az eddigi ik:- ndiáis tntjiweo eillfogyoht és az egyház nem tud elegeit t/cmai az érdeklődésnek, Edhia/tároafca a CáfePják isfh'ssi gióf népszövetség meg. iiaf isit Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A gróf Bethlen István volt miniszterelnökhöz közelálló 8 órai Újság jól informált helyről szerzelt értesülés alapján teljesen alaptalannak jelenti azokat a híreket, hogy Bethlen István gróf Magyarország népszö- vettségi főmegbizotíja lesz. Megegiezls lön létre Mcxan go'gármeslesiége kérd ssfesn? Kassa, október 15. (Kassai ezenfoesztőeégüuik itefjeifoiniji&lieimbc&e.) Töibbkiben fogMkoztonlk. a Maxon Milán polgármestersége körül támadt harccal. A közvéleményt még mindig éirdicikl: az a kéirdés, hogy megmarad-e Muxoin a polgér- ímeetari székiben. Mint Ismeretes, a cseh iparoséi kiereeikedőpáint kassai csoportja beadványt, intézebt aiz érdélkeíit hatóságokhoz s abban kérték, hogy Maxonit fosszák meg képviselőtestületi mandátumától és egyidejűleg a poégármecitéri ez éktől. Ezt a beadványt a napokban átveszik a város’ főjegyzői hivatalhoz s onnan a.pozsonyi országos hivatalihoz, amelynek ebben a kérdés-. bem három hónap miatt kell döntenie. Az országos hivatal döntése ellen .a.benilgy.núiniszitéfllK-'Z! lehet fellebbezni, de hogy a belügyminiszter mennyi idő alatt intézi el fellebbezésit, azt a törvény nem köti .’dJhöz. Hogyha M.axont meg- fosztják polgármesteri setékétől, aklkoir a városházai elnökségnek mind aiz öt tagja elveszti megbízatását, árazni! a külöinbeéggel, hogy az elnökség tagjai továbbra is a képviseibitestület tagjai marodnak. Az uj elnökség megválasztását négy héten belül kell végrehajtani. Ez alatt az idő alatt a képvisolőitei:tület álltai válniszitott tagok vezet’k a város ügyeit az uj polgármester megeirős'téléig. Hir ismenint Maxon ügyében megegyezés jön létre. Maxon polgármester tnmának lejártáig valószínűleg megmarad a polgármesteri székben. 2 Liszabon, október 15. A portugál kormány visszahonositotta azt az 1400 spanyol menekültet, aki Badajoz elesíe után átlépte a portugál határt A spanyol kormány kívánságára a Nyassa nevű portugál hajó Tarragonában partra szállította a menekülteket. A hajó kikötése után súlyos incidensre került a sor. A spanyol hatóság képviselői és a milida fegyveres katonái megkísérelték, hogy a hajóra szálljanak és átkutassák a hajót, vájjon nem tartózkodnak-e a fedélzeten más portugál menekültek. A portugál tisztek a legerélyesebben szembehelyezkedtek
