Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)
1936-10-16 / 237. (4086.) szám
1936 október 16, péntek. rPRAGAI-MAGtajl-HlRLAP 3 A lobogó javaslat és rendjelnovella a parlament előtt A nemzeti színek és pártjelvények szabad használatát követelte a képviselőházban Jaross Andor Heves összecsapás a kommunisták és a siudétanémet párti képv.selők között ■ A kormánytöbbség szónokai hallgatnak Prága, október 15. A képviselőház ma délelőtt 11 órakor ülést tartott. Az ülés előtt' nyomtatásban kiosztották a képviselőknek — egyebek között — JaroSs Andor képviselőnek a galántai adóigazgatás területén történt adóvégrehajtási erőszakoskodások ügyében a pénzügyminiszterhez benyújtott interpellációját. A mai ülés elején dr. Lukác Emil Bole- sláv cseh nemzeti szocialista párti képviselő, Hrusovsky utóda tette le az előirt fogadalmat, majd Richter képviselő, az alkotmányjogi bizottság előadója ismertette a lobogók, címerek, jelvények és egyéb szimbólumok használatáról szóló kormányjavaslatot. Ennek fontosabb intézkedéseit már a bizottsági tárgyalás során ismertettük. Egyesült pártunk álláspontját e kérdésben Jaross Andor képviselő, a párt elnöke hosszabb beszédben fejtette ki. Beszédét a magyar nyelvet értő kormánypárti képviselők is megérdemelt figyelemben részesítették. A! beszédet a következőkben ismertetjük: A szónok beszéde elején arra utalt, hogy egy be nem avatott néző a javaslat vitájának hallatára azt hihetné, hogy a köztársaságban idillikus állapotok uralkodnak, ha a törvényhozásnak csak ilyen gondjai vannak, mint a rendjelkérdés. Pedig a valóságban a megoldatlan problémák légiója mere- dezik elénk. Kérdi, megoldották-e a nemzetiségi kérdést, a közigazgatás racionalizálását, a szlovenszkói autonómiát, a munkanélküliség megoldását? — Tizennyolc év óta ebben az államban annyit beszéltünk a szabadságról —* folytatta a szónok —, annyit beszéltek a demokráciáról és a törvényhozás végeredményben nem csinált mást, mint a Szabadságot korlátozta. És ma, a korlátozott szabad ágnak idején egymás u'án olyan javaslatok kerülnek a törvényhozás asztalára, amelyekről egy mondatban ezt a kritikát mondhatom: mindez a demokrácia alkolitáson egy hizlalt ökörrel első dijat nyert. A kereskedő hazafias fölbuzdulá-ában az első dijat nyert mintaállatot az állam szüleivel felékesifve sétáltatta végig a város uccáin. A közönség egy része a lojalitás megnyilatkozásának tekintette az esetet, a másik része fölháborodva tiltakozott az ellen, hogy az állam színeit ebben a formában devalválva mutassák a közönségnek. A kérdés a bíróság és a közigazgatási hatóság elé is került és a bíróság és a közigazgatási hatóság törte a fejét, mit tegyen a kereskedővel. Végül is föltételes fogházra Ítélték. A szónok attól tart, hogy különféle lehetősége lesz annak, hogy a törvény homályos meghatározásai miatt beavatkozások történhessenek a kisemberek életsorsába. Védelmet a pepi palástnak! A szónok egészen természetesnek tartja, hogy az állam fegyveres erejének, a katonaságnak és a csendőrségnek egyenruhája törvénnyel védendő, de a javaslat hiányosságát látja abban, hogy például a lelkészek formaruháját nem védi, jóllehet a lelkészek formaruhája olyan moralitást inkorporáló jelenség, amit az államnak szintén védenie kellene annál is inkább, mert az utóbbi időben éppen a papi formaruhával sok visszaélés történt* A kisebbségi népek színei nya* A mai javaslat oly problémával foglalkozik, amely tulajdonképpen magától értetődő természetesség. Ha egy magától értetődő. természetességet paragrafusokba foglalnak és a paragrafusokon keresztül akarják azt az életben megvalósítani, akkor a mindenki előtt tiszta, egyszerű probléma zavarossá válik. E téren eddig is volt némi jogbizonytalanság. Ennek orvoslása lehetséges föladatnak látszott, ám ez a javaslat nem teremt megoldást. Beavatkozás a ma«(n?09ba «— Az állam lobogója, az állam jelvényei olyan magas erkölcsi értékkel biró fogalmak, hogy ezekről fölösleges törvényhozási utón intézkedni, mert ezek az intézkedések csak arra alkalmasak, hogy a szimbólumokat devalválják. Ha én egy törvénnyel kötelezően kimondom, — aminthogy ennek a törvényjavaslatnak 5. paragrafusa egyszerűen kötelező formában Írja elő, esetleg a járási főnökök elhatározásától függően —", hogy bizonyos alkalmakkor az állam lobogóját minden egyes polgár ki kell, hogy tűzze a lakásán, akkor, engedelmet kérek, súlyosan belenyúlok a magánjogba. Európában nincs állam, ahol törvény kényszerűen é az állampolgárt az állam lobogójának kitűzésére. — Elveszi az értékét az állam iránti lojalitás és tisztelet kifejezésének, ha törvény kényszerével parancsolnak rá a polgárra, mikor kell kitűznie a zászlót. Kérdem, tör- ténik-e egyidejűleg gondoskodás arról, hogy minden egyes polgárnak legyen zászlaja és történt-e gondoskodás arról, hogy a végrehajtás formája ne az állam tekintélyének épségbentartásával történjék és represszáliák ne legyenek belőle? A törvény homályossága A szónok a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a törvény szövegének tökéletesen tisztának, átlátszónak kell lennie s ezt néhány paragrafusba szedve meg is lehetne oldani. A törvényjavaslat szövegezése mégis homályos. A homályosság illusztrálására fölhoz egy esetet, ami az egyik szlovenszkói városban történt. Néhány évvel ezelőtt egy kereskedő a prágai állatkiál— Amikor a magam részéről teljes egészében meg tudom érteni azt, hogy az állam tiszteletet követel meg minden polgárától az állam lobogója, jelvényei és jelképei iránt, — folytatta Jaross képviselő, — akkor engedtessék meg nekem, hogy fölvessek egy kérdést, amely ebben a formájában még nem hangzott el a képviselo- I ház előtt. Tán szavaim még koraiak lesznek, de I kötelességet vélek teljesíteni nemzetemmel szemben, mikor ezt megemlítem. Előre kijelentem, hogy tudom azt, hogy a csehszlovák közvélemény ma még nem tart ott, hogy bizonyos lojalitást érezzen más nemzetek önérzetével szemben. Erre egészen eklatáns példa volt a közelmúltban, amikor blöffszerüen jelent meg egyes lapokban az a hir, hogy a miniszterelnökség keretében egy magyar referáíust állítanak fel. Annak ellené- j re, hogy a következő napon demen tál Látott ez a hir, a csehszlovák nemzet egyik prominens egyénisége jónak látta máris interpellációt nyújtani be a miniszterelnökhöz és felelősségre vonni, hogyan lehetséges az, hogy a minisztériumokban fel akarják adni a csehszlovák nemzeti egységet, azzal, hogy német vagy magyar referálüst akarnak létesíteni. ? Tökéletesen tisztában vagyok azzal, — ugyI mond, — hogy a csehszlovák közvélemény ma még nem nevelődött át. Állítom azt is, hogy a mai iskolák, a mai nevelés szelleme még nem alkalmas arra, hogy átneveljék a csehszlovák nemzetiségű lakosság lelkületét a nemzeti kisebbségek iránti türelmességre. Mindezt azért mondottam el elöljáróban, mert most fölvetem azt a problémát, hogy vannak állami lobogók, jelvények és szimbólumok, de ugyanakkor a nemzeteknek is vannak színeik, jelvényeik, amiket a csehszlovákiai kisebbségi nemzetek idáig nem használhattak, mert azok használatát minden esetben provokációnak minősitették. El kell jönnie annak az időnek, amikor a csehszlovák nemzet ugyanolyan tisztelettel fog viseltetni a nemzeti kisebbségek nemzeti színeivel szemben, mint amilyen tisztelettel a nemzeti kisebbség viseltetik az állam lobogójával, jelképeivel és jelvényeivel szemben. A Dánok ielvtny használata — A törvényjavaslatnak az volna a feladata, hogy a jogbizonytalanságot jogbiztonsággá változtassa. A pártok a múltban zászlóikat használhatták is, nem is. Nincs ma olyan törvény, amely ezt a kérdést precizirozná és a közigazgatási hatóságoknak Útmutatásul szolgálhatna, hogy használhatnak-e a pártok olyan zászlót és jelvényeket, amelyek az 1920 április 30-án hozott törvény szellemének megfelelnek, vagyis amelyek megfelelnek pártjuk gondolatának és egyben nem sértik a köztársaság önérzetét. A gyakorlatban eddig úgy volt, hogy ha párt kérvényt nyújtott be a közigazgatási hivatalhoz zászló- és jelvényhasználat engedélyezéseért, vagy pedig, ha kérvényezés nélkül használt valami zászlót vagy jelvényt, akkor a közigazgatási hatóság feje, a járási főnök, vagy az országos hivatal, vagy azonnal betiltotta, vagy egyszerűen tűrve engedélyezte azoknak használatát. E tekintetben feltétlenül szükség van annak kidombori tárára, hogy az uj törvény a pártoknak eme jogát nem csorbította. A szónok végül kijelenti, hogy a javaslat szelleme nem egyeztethető össze azokkal a szabadság- jogokkal. a szabadságnak azzal az értelmezésével, amelyet az egyesült párt képvisel, ezért azt pártja nem fogadhatja el. Küüifnyffissta viSiar©!i Sverma kommunista szerint a német sajtó sértően ir a csehszlovák lobogóról. Éles intézkedéseket sürget a Henlein-párttal szemben. A beszéd alatt éles szócsatákra került sor a kommunista és a s zudétaném eíp ár ti képviselők Starhemlserg latén vadászik s ott tárgyalt osztrák politikusokkal Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ismeretes, hogy néhány nappal ezelőtt bécsi forrásból az a hir terjedt el, hogy Starhemberg herceg és Fey őrnagy, az osztrák Heimwehr két volt vezetője eltűnt Bécsből és mindkettő magyar területre utazott, hogy a köztük fönnálló ellentétet lovagias utón párbajjal intézze el. A Pesti Napló munkatársa most kinyomozta, hogy Starhemberg herceg valóban Magyarországon tartózkodik. A herceg szeptember 8. óta ki- sebb-nagyobb megszakításokkal gróf Esterházy Ferenc vendége és annak tatai birtokán vadászik. Szerdán este a lap munkatársa telefonon érintkezésbe lépett a tatai kastéllyal és beszélgetett Esterházy gróffal. Amikor Esterházy gróffal közölte, hogy milyen hírek terjedtek el Starhemberg és Fey pórbajáról, a gróf kijelentette, hogy szó sincsen párbajról és az egész nem egyéb jó anekdotánál, amin biztosan a legjobban Starhemberg herceg fog nevetni. A lap munkatársa megtudta, hogy Starhemberg hercegnél az utóbbi napokban az osztrák közélet több vezető személyisége tartózkodott a tatai Esterházy-kastélyban. Hir szerint az osztrák politikai élet több tagja folytatott hosszabb tanácskozást szerdán Starhemberg herceggel. Ezeket a tárgyalásokat magyarázták egyesek félre s ebből következtettek arra, hogy a Heimwehr két vezetője párbajra készül. Gróf Esterházy különben csütörtökön délben Berlinbe utazott. Lehet, hogy Starhemberg herceg is követi őt. között. A pokoli zsivajban nem érteni sem a szónok, sem az elnök szavát, aki több képviselőt rendreutasit. A lárma és ökölrázás csak Sverma beszédének befejezésével szűnik meg. Slusny szlovák néppárti szerint e javaslatra azért van szükség, mert túlsók vörös lobogó emelkedik mindenfelé. A javaslat mellett szavaz. A kommunista képviselők Slusny zárószavaira ismét pokoli lármában törtek ki s e lárma változatlan intenzitásban tartott dr. Neuwirth szudétanémet képviselő beszéde alatt. Neuwirth szerint a javaslat 7. paragrafusa újabb hivatalos zaklatásokra ad módot politiki pártok ellen. Sandner szudétanémetpárti képviselő a kommunisták lármájával kisért s többször meg is szakított beszédében egyebek között arra figyelmezteti a cseh pártokat, hogy a szudétanémet párt a belpolitikai történések hajtóereje. A rendjel-javaslat vitája Richter előadó zárószavai után a szavazást későbbi időpontra halasztották s a Ház a rendekről és kitüntetésekről szóló javaslat vitájára tért át. Dr. Suchy bizottsági előadó a bizottságeszközölte módosításokat ismerteti. Hascík szlovák néppárti szemrehányást tesz a kormánynak, hogy a köztársaság tizennyolcadik évében sem intézte el a szlovák kérdést. Mig a 22 aktivista német képviselőnek 3 minisztere van, ugyanakkor a szlovák nemzetet bagatellizálják, — A javaslatnak a dijak szedésére vonatkozó intézkedése erkölcstelen és összeférhetetlen a demokratikus elvekkel. A .munkások és munkásnők munkazubbonyá- ra akasztott modáliákról beszélni és ugyanakkor százezerés dijakat emlegetni, nem kitüntetés, hanem paradoxon. Mindnyájan tudjuk, hogy az úgynevezett feudális államokiban, — vegyük például szomszédunkat, a magyar államot — úgynevezett interpelláeiós napok vannak, amikor a kormány minden tagja egyszerű felszólításra köteles megjelenni a törvényhozók előtt. Hogyan lehetséges, hogy nálunk, ahol demokrácia uralkodik, a 21 ezer szavazó által választott képviselő nem nyújthat be egyszerű interpellációt? A mi demokráciánk állítólag a nyugati, francia demokráciának kereszteződése az angollal és amerikaival. Tudjuk, hogy az interpel- lációs napok megvannak Franciaországban, Angolországban, de nincsenek Csehszlovákiában. Én nem tudom sehogy se megérteni ezt a demokráciát." A javaslat ellen fog szavazni. A javaslat ellen beszélt még Bőrke szudéta- námet, Jezek cseh nemzeti egyesülés, Bran- zovsky fasiszta és Rázus szlovák nemzeti párti is. A plénumban kínos föltünést keltett, hogy a rendekről és kitüntetésekről szóló javaslatnak egyetlen egy kormánypárti védelmezője sincs s a folyosókon igen sok kormánypárti képviselő nem rejtette véka alá a javaslattal szemben táplált ellenszenvét, annyira, hogy a javaslat elbu- kottnak volna tekinthető, ha a koalíciós pártfegyelmet nem magyaráznák úgy, hogy a képviselő jobb meggyőződése ellen, pártparancs szerint köteles szavazni. — Délután ötkor a javaslat vitáját félbeszakították azzal, hogy pénteken délelőtt 10 órakor folytatják. A iuiipesll angol követ Darányi miniszterelnöknél Budapest, október 15. (Budapesti szerkesztőségünk telefoinjelentése.) Darányi Kálmán miniszterelnök szerdán több nagyjelentőségű tanácskozást folytatott a miniszterelnökségen. A délutáni órákban megjelent a miniszterelnökségen Knox budapesti angol követ s hosszabb ideig tárgyalt a magyar miniszter- elnökkel. Nem sokkal távozása után báró Neustadter-Síőirmer Odo budapesti osztrák követ jelent meg a miniszterelnökségen s ugyancsak hosszabb ideig maradt ott. A tanácskozásokról természetesen semmi sem szivárgott ki. Politikai körökben az a hir terjedt el, hogy a maigyar miniszterelnöknek Knox angol követtel való beszélgetése túlhaladta az egyszerű udvariassági látogatás kereteit, fölemelik az állami alkalmazottak fizetését? Prága, október 15. Az Expres jelenti: A kormány azzal a tervvel foglalkozik, hogy az általános pénzügyi és gazdasági helyzetnek megfelelően megszünteti a kötött devizagazdálkodást, módosítja a behozatali vámtarifát és fokozatosan megszünteti az engedélyezési eljárást. Gondoskodni kíván a kormány az élelmiszerek jelenlegi árainak stabilizációjáról is és a rnüzsir- gyártást is külön rendelettel kívánja szabályozni. Újévtől kezdődően ismét a hónap első napján fogják a. közalkalmazottak fizetését folyósítani és a levonások enyhítésére külön 150 milliós alapot létesítenek. Az állami alkalmazottak fizetését fel fogják emelni még azon az áron is, ha pótköltségvetést kellene benyújtani. A parlament elé terjesztett költségvetésben ugyanis még nem számolnak a fizetések felemelésével járó többlettkiadá- 6 okkal Jaross Andor beszéde
