Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-02 / 225. (4074.) szám

igír év eí@tt

(sp) Prága, október 1.

Körülbelül egy év előtt indultak el az eritreai olasz haderők dél felé, hogy De Bono tábornok parancsnoksága alatt megütközzenek a négus haderőivel és elfoglalják Viktor Emáhuel számára Abesszíniát. Lapozunk a tavalyi újságokban. Átnézzük az októberi, a novemberi és a decemberi számokat, mosolyogva böngésszük a sok ellentmondó hirt s annyira kedvet kaptunk e különös retrospektív tanulmányozásra, hogy a Városi Könyvtárban elkértük az olasz, a német, a francia újságok bekötött évfolyamait, a jobboldaliakat és a baloldaliakat egyaránt, a komolyakat és a komolytalanokat is s jó sok adat átnézése után vonjuk le a tanulságot az olvasottakból. Micsoda különös, kuszáit világ volt egy esztendővél ezelőtt! Mintha csak —1 a mai napokat irtuk volna. Mintha csak — a mai újságokat olvasnók! Pedig az események a múlté, a jóslásokról kivétel nélkül kitűnt, hogy buták voltak, az adatok hamisak s az egész történéskomplexumnak annyira avult szaga van, mintha Caesar galliai hadjáratáról olvasnánk, talán a nevekre is gyorsabban és emlékezőbben ismernénk rá a középiskolai tananyag-háborúnál, mint a tavalyi valódiban. A szerkesztőségben régen Spanyolország térképét akasztottuk Abesszínia fölé s legfeljebb izgalmas emlékként csengnek fülünkben a régi nevek: Adua, Akszum, Ras Gugsa, Makalle, De Bono, Takazze. Milyen régi mindez —. és mégis: ugyanaz az izgalom vibrál a levegőben ma is, mint akkor, ugyanazok az ellentétek kisértenek, az ellenfelek ugyanarról vitatkoznak, ugyanaz a félés, izgalom, harag, gyűlölet, vádaskodás, vadság tartja megszállva a lelkeket. Minden eldőlt közben, amitől függővé tettük a jövőt, a patetikus „vagy-vagy"- okra régen megjöttt a válasz s — ott vagyunk, ahol voltunk.

De nem ez a melankolikus rész érdekel a tanulmányozásból. Az egy év előtti bemondásokon kacagunk. Mennyi tücsköt- bogarat összebeszéltünk az abesszin háború kezdetén! Legelőször meg kell állapítanunk, hogy senki sem találta el az igazat. Elsősorban nem találták el a baloldali lapok, amelyek pedig sokkal biztosabbak, határozottabbak és fölényesebbek voltak, mint a jobboldaliak. Egyik részük kijelentette, hogy az olaszok egyáltalán nem nyerhetik meg a háborút, mert Abesszínia legyőzhetetlen s a négusnak millió katonája van, aki a gyáva olaszokat ugyanúgy kikergeti az országból, mint 1896-ban,— a másik rész is bízott az abesszin erőben, de még inkább a népszövetségben, amely kollektív lépéseivel halálos csapást fog mérni az olasz fasizmusra. A jó baloldaliak előre ittak a medve bőrére, a kezüket dörzsölték s örültek, hogy „végre sikerült megfogni Mussolinit." Gyönyörű jelentéseket olvasunk hasábjaikon. E lapokban az abesszin háború első heteiben tízszer annyi oflasz esett el, mint amennyi egyáltalán a fronton volt, az ,.ötezer, tízezer, húszezer halottak" csak úgy röpködtek a levegőben. ÍJaj volt annak, aki ellenvéleményt kockáztatott, aki szerényen és illedelmesen le merte Írni, hogy Mussolini talán mégis jól számította ki a háborút, hátha nem tör ki a forradalom Olaszországban és hátha nem •sikerül a szankciókkal végleg megsemmisíteni Itáliát, vagy netalán az olasz kato- inák valahogy mégis sakkban tartják majd

Madrid, október 1. A kormány a szakszervezeteken át fölhívást intézett a munkássághoz és segítséget kért tőlük a főváros védelmére. A segélykiáltás föltűnő sikerrel járt és Spanyolország minden részéről tehcrautomobilokon özönlik a munkásság Madrid védelmére. Ugyancsak automobilokon rengeteg lőszer és élelmiszer érkezik a fővárosba. A milícia madridi toborzóirodái előtt ezrek állnak hosszú sorokban, közöttük asszonyok is és lelkesen követelik, hogy sorozzák őket a hadseregbe. A kormány tulajdonképen csak ötezer embert kért, de már sokkal többen jelentkeztek. Azokat a jelentkezőket, akik nem alkalmasak a harctéri szolgálatra, más munkára osztják be és ők is jelentős szerepet fognak játszani a város védelménél. Az újoncok tegnap

a milicia kaszárnyáiban töltötték az éjszakát s az egész idő alatt lelkes hangulat uralkodott közöttük. Mindenekelőtt arra tanították ki őket, miként kell viselkedni légi bombázás vagy ágyúzás esetén.

Madrid föltűnően nyugodt. A nagyarányú védekezési rendszabályok hatása alatt a lakosság nem érez közvetlen veszélyt és bízik abban, hogy az aránylag kisszámú nemzeti csapatokat sikerül visszaverni. Valenciából, Barcelonából és más keleti városokból több ezer kiképzett miliciaka- tona érkezett Madridba.

Franco előkészületei

Sevilla, október 1. A külföldi újságírók értesülése szerint Franco tábornok jelenleg nagy csapatösszevonásokat szervez meg Madrid körül. A főváros elleni támadás csak néhány nap múlva kezdődik meg, amikor a csapatfölvonulások befejeződnek. Hir szerint a tegnap Délspanyolor- szágba érkezett marokkói katonák útban vannak a front felé s ezenkívül a két hónap óta a különböző spanyol városokban rendes tisztektől kiképzett önkéntes sereg is a harctérre indult.

Az a hadsereg, amely Madridat megtámadja, kétszer akkora lesz, mint az eddig operáló nemzeti hadsereg és a rendelkezésére álló lőszer és hadianyag is felülmúlja az eddigi készleteket. Franco tábornoknak mindenekelőtt az a szándéka, hogy Madridat teljesen körülzárja és meggátolja az élelmiszernek és lőszernek a városba való jutását.

Harc a francia devalvációért

A kamara a szenátus ellen

Bizonytalanság Párisban ■ ■ León Bilim sorsdöntő napja ■ Nyugtalan éjszaka után nyugodt nappali tárgyalások ■

Páris, október 1. Tegnap jelentettük, hogy a francia devalváció vitája Blum törvényeinek a kamarában való elfogadása után a szenátus elé került s a szenátus nem fogadta el oly simán a javaslatokat, mint a kamara. A devalváció ellen nem volt kifogás, de elvetette Léon Blum szociális intézkedéseit, amellyel a kormány a devalváció túlzásait akarta lehetetlenné tenni, mert a szenátus véleménye szerint ezek a Szociális intézkedések alkalmasak arra, hogy az ország szociális rendjét megingassák és belső nyugtalansághoz vezessenek.

A szenátusból visszakerült törvényekkel a kamara éjszakai ülésén foglalkozott. A második olvasásnál 351 szavazattal 217-tel szemben elfogadta a szenátusból1 visszakerült első törvényt, amely a devalvációra vonatkozik. A vita csütörtökön folytatódott, de a tegnapi nyúgtalan este és éjjel után bizonyosnak látszik, hogy a szenátus álláspontját sikerülni fog összeegyeztetni a kamara álláspontjával. Egyelőre nem tudni, vájjon Léon Blum a szenátusban fölveti-e a bizalmi kérdést és ha fölveti, megkapja-e a többséget.

A kamara éjszakai ülése éjfélkor kezdődött. A képviselők izgatottan tárgyalták a szenátus határozatait és azt, hogy a felsőház csupán tiz szavazatnyi többséggel fogadta el a devalvációs törvényt. Vita tárgyát alkotta az az összecsapás is, amely a szenátusiban Caillaux és Léon Blum köziéit folyt le. A kamara baloldali klubjai ülést

I tartottak és elfogadták azt a nyilatkozatot, amelyet a miniszterelnök a szenátusban tett.

Amikor Chiappe képviselő, akinek mandátumát a májusi választások után megsemmisítették, de akit azóta újból megválasztottak, tegnap először jött be a kamarába, a baloldal tüntető ellenszenvvel fogadta.

! Kommunista körökből azt kiáltották feléje, hogy nem a kamarában, hanem a börtönben van helye.

Csütörtökön egész nap közvetítési munka folyt a kamara és a szenátus között. A döntés az esti órákban következik el, amikor eldől, vájjon Léon Blum fölveti-e a bizalmi kérdést, vagy sem.

•a hős és a hazájáért halni kész Haile Sze- lasszié legyőzhetetlen vitézeit. A jól informáltak és az okosok fölényes gunykacaja volt a válasz e megjegyzésekre, vagy a felháborodás pergőtüze, mert, ugyebár, aki fel merte tételezni, hogy az odaszoknak Is esélyeik vannak a konfliktusban, csak felelőtlen provokáló, lázitó hírekkel dolgozó hazug, a közvélemény félrevezetője V> egyáltalán — csak ostoba lehetett. Egymásután jelentette ez a sajtó a triumfáló híreket: az angol flotta már mozgósít, hál* Istennek, jön a leszámolás órája Olaszországgal és Németországgal, Edén kikaparja a gesztenyét a tüzből a különféle antifasiszták számára, De Bonot már elcsapták, Badoglio nem jut tovább, az uttalan abesz- szin felföld kivégzi az olaszokat, „már csak napok kérdése minden és Róma megadja magát."

Amit az abesszin hadjárattal kapcsolatban bizonyos lapok egy év előtt Írtak,

megmutatja, mennyire vigyázni kell az Ítéletalkotással s mennyire veszedelmes és felelőtlen propaganda az, amit sokhelyütt a valóság és a logika arculcsapásával, mint jólértesültséget és szent igazságot táladnak az olvasó elé. A tulnagy igyekezet mindig gyanús, a harctéri jelentések világnézeti alapon való elemzése is. Gyanús azoknak a magatartása, akik megvetik a hűvös és csendes, objektív véleményt s nyomban az ellentábor hívének bélyegzik azt, aki nem hajlandó agitációs szagú logikátlan jelentéseiket elfogadni. Az abesszin hadjárat hírszolgálatának tanulságai a mai .spanyol események hírszolgálatára is vonatkoznak. Mosolyogva olvastuk például az egyik szélsőbaloldali napilap gyönyörű önreklámját, amelyben a szerkesztőség kijelenti. hogy minden más spanyolországi hírszolgálat hamis, a Temps-é, az Illustra- tioné, az United Press-é, ezek a „burzsuj" irodák hazudnak* csak az a vadóeég Spanyolországról, ami e kis vidéki orákulumban jelenik meg. Olvastuk az önreklámot, majd a régi példányokból megállapítottuk, hogy az említett „egyedül objektív hirszol- gálatu" lap az elmúlt hat hét alatt négyszer foglalta el a madridi kormánynak Huescát, egyszer Saragosszát, kétszer Oviedot, kétszer Mallorca szigetét (ahonnét hanyathomlok menekült el a milicia), egyszer levegőbe röpítette, egyszer pedig szuronyrohammal elfoglalta az Alcazart, egyszer vízbe fullasztotta Franco tábornok hadseregét, de legalább huszonötször megállította a nacionalistákat és harmincszor felmentette Toledot. A madridi kormány valóban hálás lehet e lapnak a sorozatos győzelmekért. Azóta persze Toledo elesett ;S egy részletügyben ezt a hírszolgálatot ugyanúgy blamázs érte. mint egy egész ügyben Abesszínia eseténél.

Előttünk rokonszenvesebb az a sajtó, amaty óvatosabb a hírek lekötésénél s azt

Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á

évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ ÓS rUSZÍTlSzkÓi ma^VOTSá^ ullcel2, II. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • t 0,7 a Prága II., Panská ulice 12, III. emelet.

A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • •

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AH fl.

I XV. évf. 225. (4074) szám ■ Péntek ■ 1936 október 2

Készülődés a védelemre

A munkások ezrei özönlenek Madridba

A nemzeti hadsereg is nagyarányú előkészületeket tesz - Toborzás a fővárosban