Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-02 / 225. (4074.) szám

igír év eí@tt (sp) Prága, október 1. Körülbelül egy év előtt indultak el az eritreai olasz haderők dél felé, hogy De Bono tábornok parancsnoksága alatt meg­ütközzenek a négus haderőivel és elfoglal­ják Viktor Emáhuel számára Abesszíniát. Lapozunk a tavalyi újságokban. Átnézzük az októberi, a novemberi és a decemberi számokat, mosolyogva böngésszük a sok ellentmondó hirt s annyira kedvet kaptunk e különös retrospektív tanulmányozásra, hogy a Városi Könyvtárban elkértük az olasz, a német, a francia újságok bekötött évfolyamait, a jobboldaliakat és a balolda­liakat egyaránt, a komolyakat és a komoly­talanokat is s jó sok adat átnézése után vonjuk le a tanulságot az olvasottakból. Micsoda különös, kuszáit világ volt egy esztendővél ezelőtt! Mintha csak —1 a mai napokat irtuk volna. Mintha csak — a mai újságokat olvasnók! Pedig az esemé­nyek a múlté, a jóslásokról kivétel nélkül kitűnt, hogy buták voltak, az adatok ha­misak s az egész történéskomplexumnak annyira avult szaga van, mintha Caesar galliai hadjáratáról olvasnánk, talán a ne­vekre is gyorsabban és emlékezőbben is­mernénk rá a középiskolai tananyag-hábo­rúnál, mint a tavalyi valódiban. A szer­kesztőségben régen Spanyolország térké­pét akasztottuk Abesszínia fölé s legfeljebb izgalmas emlékként csengnek fülünkben a régi nevek: Adua, Akszum, Ras Gugsa, Makalle, De Bono, Takazze. Milyen régi mindez —. és mégis: ugyanaz az izgalom vibrál a levegőben ma is, mint akkor, ugyanazok az ellentétek kisértenek, az el­lenfelek ugyanarról vitatkoznak, ugyanaz a félés, izgalom, harag, gyűlölet, vádas­kodás, vadság tartja megszállva a lelke­ket. Minden eldőlt közben, amitől függő­vé tettük a jövőt, a patetikus „vagy-vagy"- okra régen megjöttt a válasz s — ott va­gyunk, ahol voltunk. De nem ez a melankolikus rész érdekel a tanulmányozásból. Az egy év előtti be­mondásokon kacagunk. Mennyi tücsköt- bogarat összebeszéltünk az abesszin há­ború kezdetén! Legelőször meg kell álla­pítanunk, hogy senki sem találta el az iga­zat. Elsősorban nem találták el a baloldali lapok, amelyek pedig sokkal biztosabbak, határozottabbak és fölényesebbek voltak, mint a jobboldaliak. Egyik részük kijelen­tette, hogy az olaszok egyáltalán nem nyerhetik meg a háborút, mert Abesszínia legyőzhetetlen s a négusnak millió katonája van, aki a gyáva olaszokat ugyanúgy ki­kergeti az országból, mint 1896-ban,— a másik rész is bízott az abesszin erőben, de még inkább a népszövetségben, amely kol­lektív lépéseivel halálos csapást fog mérni az olasz fasizmusra. A jó baloldaliak előre ittak a medve bőrére, a kezüket dörzsölték s örültek, hogy „végre sikerült megfogni Mussolinit." Gyönyörű jelentéseket olva­sunk hasábjaikon. E lapokban az abesszin háború első heteiben tízszer annyi oflasz esett el, mint amennyi egyáltalán a fron­ton volt, az ,.ötezer, tízezer, húszezer ha­lottak" csak úgy röpködtek a levegőben. ÍJaj volt annak, aki ellenvéleményt kockáz­tatott, aki szerényen és illedelmesen le mer­te Írni, hogy Mussolini talán mégis jól szá­mította ki a háborút, hátha nem tör ki a forradalom Olaszországban és hátha nem •sikerül a szankciókkal végleg megsemmi­síteni Itáliát, vagy netalán az olasz kato- inák valahogy mégis sakkban tartják majd Madrid, október 1. A kormány a szakszerve­zeteken át fölhívást intézett a munkássághoz és segítséget kért tőlük a főváros védelmére. A se­gélykiáltás föltűnő sikerrel járt és Spanyolország minden részéről tehcrautomobilokon özönlik a munkásság Madrid védelmére. Ugyancsak auto­mobilokon rengeteg lőszer és élelmiszer érkezik a fővárosba. A milícia madridi toborzóirodái előtt ezrek állnak hosszú sorokban, közöttük asszonyok is és lelkesen követelik, hogy soroz­zák őket a hadseregbe. A kormány tulajdonké­pen csak ötezer embert kért, de már sokkal töb­ben jelentkeztek. Azokat a jelentkezőket, akik nem alkalmasak a harctéri szolgálatra, más mun­kára osztják be és ők is jelentős szerepet fognak játszani a város védelménél. Az újoncok tegnap a milicia kaszárnyáiban töltötték az éjszakát s az egész idő alatt lelkes hangulat uralkodott kö­zöttük. Mindenekelőtt arra tanították ki őket, miként kell viselkedni légi bombázás vagy ágyú­zás esetén. Madrid föltűnően nyugodt. A nagyarányú vé­dekezési rendszabályok hatása alatt a lakosság nem érez közvetlen veszélyt és bízik abban, hogy az aránylag kisszámú nemzeti csapatokat sikerül visszaverni. Valenciából, Barcelonából és más keleti városokból több ezer kiképzett miliciaka- tona érkezett Madridba. Franco előkészületei Sevilla, október 1. A külföldi újságírók érte­sülése szerint Franco tábornok jelenleg nagy csa­patösszevonásokat szervez meg Madrid körül. A főváros elleni támadás csak néhány nap múlva kezdődik meg, amikor a csapatfölvonulások be­fejeződnek. Hir szerint a tegnap Délspanyolor- szágba érkezett marokkói katonák útban vannak a front felé s ezenkívül a két hónap óta a kü­lönböző spanyol városokban rendes tisztektől kiképzett önkéntes sereg is a harctérre indult. Az a hadsereg, amely Madridat megtámadja, kétszer akkora lesz, mint az eddig operáló nem­zeti hadsereg és a rendelkezésére álló lőszer és hadianyag is felülmúlja az eddigi készleteket. Franco tábornoknak mindenekelőtt az a szán­déka, hogy Madridat teljesen körülzárja és meg­gátolja az élelmiszernek és lőszernek a városba való jutását. Harc a francia devalvációért A kamara a szenátus ellen Bizonytalanság Párisban ■ ■ León Bilim sorsdöntő napja ■ Nyugtalan éjszaka után nyugodt nappali tárgyalások ■ Páris, október 1. Tegnap jelentettük, hogy a francia devalváció vitája Blum tör­vényeinek a kamarában való elfogadása után a szenátus elé került s a szenátus nem fogadta el oly simán a javaslatokat, mint a kamara. A devalváció ellen nem volt kifo­gás, de elvetette Léon Blum szociális in­tézkedéseit, amellyel a kormány a devalvá­ció túlzásait akarta lehetetlenné tenni, mert a szenátus véleménye szerint ezek a Szo­ciális intézkedések alkalmasak arra, hogy az ország szociális rendjét megingassák és belső nyugtalansághoz vezessenek. A szenátusból visszakerült törvényekkel a kamara éjszakai ülésén foglalkozott. A második olvasásnál 351 szavazattal 217-tel szemben elfogadta a szenátusból1 visszake­rült első törvényt, amely a devalvációra vonatkozik. A vita csütörtökön folytatódott, de a tegnapi nyúgtalan este és éjjel után bizonyosnak látszik, hogy a szenátus állás­pontját sikerülni fog összeegyeztetni a ka­mara álláspontjával. Egyelőre nem tudni, vájjon Léon Blum a szenátusban fölveti-e a bizalmi kérdést és ha fölveti, megkapja-e a többséget. A kamara éjszakai ülése éjfélkor kezdő­dött. A képviselők izgatottan tárgyalták a szenátus határozatait és azt, hogy a felső­ház csupán tiz szavazatnyi többséggel fo­gadta el a devalvációs törvényt. Vita tár­gyát alkotta az az összecsapás is, amely a szenátusiban Caillaux és Léon Blum köziéit folyt le. A kamara baloldali klubjai ülést I tartottak és elfogadták azt a nyilatkozatot, amelyet a miniszterelnök a szenátusban tett. Amikor Chiappe képviselő, akinek man­dátumát a májusi választások után megsem­misítették, de akit azóta újból megválasz­tottak, tegnap először jött be a kamarába, a baloldal tüntető ellenszenvvel fogadta. ! Kommunista körökből azt kiáltották feléje, hogy nem a kamarában, hanem a börtön­ben van helye. Csütörtökön egész nap közvetítési munka folyt a kamara és a szenátus között. A dön­tés az esti órákban következik el, amikor eldől, vájjon Léon Blum fölveti-e a bizal­mi kérdést, vagy sem. •a hős és a hazájáért halni kész Haile Sze- lasszié legyőzhetetlen vitézeit. A jól infor­máltak és az okosok fölényes gunykacaja volt a válasz e megjegyzésekre, vagy a felháborodás pergőtüze, mert, ugyebár, aki fel merte tételezni, hogy az odaszoknak Is esélyeik vannak a konfliktusban, csak fe­lelőtlen provokáló, lázitó hírekkel dolgozó hazug, a közvélemény félrevezetője V> egyáltalán — csak ostoba lehetett. Egy­másután jelentette ez a sajtó a triumfáló hí­reket: az angol flotta már mozgósít, hál* Istennek, jön a leszámolás órája Olaszor­szággal és Németországgal, Edén kikapar­ja a gesztenyét a tüzből a különféle anti­fasiszták számára, De Bonot már elcsapták, Badoglio nem jut tovább, az uttalan abesz- szin felföld kivégzi az olaszokat, „már csak napok kérdése minden és Róma megadja magát." Amit az abesszin hadjárattal kapcsolat­ban bizonyos lapok egy év előtt Írtak, megmutatja, mennyire vigyázni kell az Íté­letalkotással s mennyire veszedelmes és fe­lelőtlen propaganda az, amit sokhelyütt a valóság és a logika arculcsapásával, mint jólértesültséget és szent igazságot táladnak az olvasó elé. A tulnagy igyekezet min­dig gyanús, a harctéri jelentések világ­nézeti alapon való elemzése is. Gyanús azoknak a magatartása, akik megvetik a hűvös és csendes, objektív véleményt s nyomban az ellentábor hívének bélyegzik azt, aki nem hajlandó agitációs szagú logi­kátlan jelentéseiket elfogadni. Az abesszin hadjárat hírszolgálatának tanulságai a mai .spanyol események hírszolgálatára is vo­natkoznak. Mosolyogva olvastuk például az egyik szélsőbaloldali napilap gyönyörű önreklámját, amelyben a szerkesztőség ki­jelenti. hogy minden más spanyolországi hírszolgálat hamis, a Temps-é, az Illustra- tioné, az United Press-é, ezek a „burzsuj" irodák hazudnak* csak az a vadóeég Spa­nyolországról, ami e kis vidéki orákulum­ban jelenik meg. Olvastuk az önreklámot, majd a régi példányokból megállapítottuk, hogy az említett „egyedül objektív hirszol- gálatu" lap az elmúlt hat hét alatt négy­szer foglalta el a madridi kormánynak Huescát, egyszer Saragosszát, kétszer Oviedot, kétszer Mallorca szigetét (ahon­nét hanyathomlok menekült el a milicia), egyszer levegőbe röpítette, egyszer pedig szuronyrohammal elfoglalta az Alcazart, egyszer vízbe fullasztotta Franco tábornok hadseregét, de legalább huszonötször meg­állította a nacionalistákat és harmincszor felmentette Toledot. A madridi kormány valóban hálás lehet e lapnak a sorozatos győzelmekért. Azóta persze Toledo elesett ;S egy részletügyben ezt a hírszolgálatot ugyanúgy blamázs érte. mint egy egész ügyben Abesszínia eseténél. Előttünk rokonszenvesebb az a sajtó, amaty óvatosabb a hírek lekötésénél s azt Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ ÓS rUSZÍTlSzkÓi ma^VOTSá^ ullcel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • t 0,7 a Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PR AH fl. I XV. évf. 225. (4074) szám ■ Péntek ■ 1936 október 2 Készülődés a védelemre A munkások ezrei özönlenek Madridba A nemzeti hadsereg is nagyarányú előkészületeket tesz - Toborzás a fővárosban

Next

/
Thumbnails
Contents