Prágai Magyar Hirlap, 1936. október (15. évfolyam, 224-249 / 4073-4098. szám)

1936-10-02 / 225. (4074.) szám

<PRX<3U-MmÍARH1RIíAI> 2 sem bánja, ha tartózkodása miatt megbé­lyegzik. A szélsőjobb sajtója természetesen ugyanabba a hibába esik, amibe a szélső baloldali, de vannak bizonyos józan . pol­gári lapok, amelyek mégis ugy-ugy eltalál­ják a középutat, ha néha az egyik vagy a- másik végletbe tévednek is. Az abesszin háború hírszolgálata itt is példa maradhat. Ha e lapokat olvassuk, az a meggyőződé­sünk, hogy a jobboldalinak kikiáltott sajtó sem találta el az igazságot az abesszin ügyben és sokkal pesszimisztikusabban Ítél­te meg a jövőt, mint ahogy bekövetkezett. A polgári sajtó — köztük a PMH is —- hosszú abesszin háborút jósolt s úgy vélte, hogy évekig fog tartani, amig az olaszok eredményt érnek el Keletafrikában. A szankciókat sokkal veszélyesebbnek tartot­tuk. mint amik lettek, ahelyett tehát, hogy ,,túloztunk és megtévesztettünk" volna, a valóságban olaszellenesebben ítéltük meg a jövőt, mint amilyen lett. Az az érzésünk, hogy a spanyol polgárháborúban sem lát­tunk elég tisztán és nagyobb esélyt adtunk a kormánynak, mint amit megérdemelt, de eredeti nézeteinket még mindig fenntartjuk, főleg ami a kiegyezés kívánságát illeti, an­nak ellenére, hogy a nemzeti hadsereg sok­kal eredményesebben szerepel, mint gon­doltuk. Egyszóval a mérsékelt polgári sajtó sem látja mindig helyesen a helyze­tet s gyakran sokkal kevesebbet mond, mint ami bekövetkezik, de higgadt állás- foglalásai mégis közelebb állnak a való­sághoz és főleg kiegyensulyozóbbak, mint a szélsőségek haragtól sugalmazott vágy­álmai s e higgadt sajtónak később nincs oka, hogy szégyenkezve és letörten álljon régi nézetei meglett, mint állnia kell sok szerkesztőnek és publicistának ma, ha el­olvassa azt, amit zengzetes nyelven, szel­lemesen és megejtő stílusban, a fölény és a jólértesültség tudatában egy év előtt az abesszin dolgokról irt s olvassa szép jósla­tait, amiknek mind az ellenkezője követke­zett be. Megnyugvás Párisban TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ I. OLDALON. Páris, október 1* A szenátus és a kamara kö­zötti konfliktusban ma délután megnyugvás ál­lott be. León Blum bejelentette, hogy éjfélkor Genfbe utazik a népszövetség ülésére, ami azt jelenti, hogy közvetlen veszély nem fenyegeti a kormányt, ha csak váratlan akadályok nem me­rülnek föl. A szenátus 13 óra 30 perckor össze­ült és elfogadta a kormány közvetítési javaslatát. León Blum a szenátus pénzügyi bizottságában megköszönte a bizottság támogatását és remél­te, hogy a problémát mindenki megnyugtatására sikerül megoldani. A kamara délután három órakor kis érdeklődés mellett összeült és foglal­kozott a devalváció részletproblémáival. fi gazdák 1937 január 31-ig kérhetik a kiegyezési eljárás megindítását Prága, október 1. A törvények és rendele­tek gyűjteményében a mai napon 259. szám alatt ’elent meg a gazdaegyességi eljárásról - zóló rendelet módosítását tartalma zó kor­mányrendelet. Ennek legfontosabb intézke­dése, hogy a gazdaegyességi kérelmek teg­nap, szeptember 30-án lejárt határidejét 1937 január 31-ig hosszabbítják meg. A rendeletnovella többi intézkedését holnap részletesen ismertetjük. Ugyancsak ma jelent meg a törvénygyűjte­ményben a 258. számú rendeletnovella is, amely- lyel a gazdaadóságok fizetési kedvezményeiről szóló rendeletben meghatározott október elseji határnapokat 1937 február elsejére tolják ki. Hoare szerint az angol néppel ismertetni kell a katonai szol­gálat előnyeit London, október 1. Az angol konzervatív párt margate-i kongreszusán Sámuel Hoare be­szédet mondott az angol nemzetvédelemről. Megállapította, hogy a bonyolult európai hely­zetre való tekintettel Anglia előtt nem kínálko­zik más ut, mint a fegyverkezési program gyors megvalósítása. Az angol program nem merev, hanem dinami­kus és minden eshetőségre tekintettel van. Hoare szerint az angol kormány azt tervezi, hogy a nép­pel ismertetni fogja a katonai szolgálat előnyeit. A kellő előkészítést e propagandára már most meg kell tenni, hogy az angol nép lássa, mennyi­re szükséges a katonai erő iRtápolása. # A komáromi községi polgári fiúiskola szülői szövetsége Bíró Gyula igazgató elnökletével Tn0f.t, tartotta alakuló ülését. Bíró Gyula Ismer- szövetség célját, majd a jelenlevők ki- mondották megalakulást és megválasztották a tisztikart. 1936 október 2, péntek. Mire készül az amerikai flotta? Honolulutól a Fiilöp-szigetekig terjed a gigantikus tengeri védelmi vonal ■■ Japán hajói tökéletesebbek az amerikai hajóknál ■ A haditechnika csodáiból — A PMH munkatársától — San Francisco, október 1. (MTP.) Azok az urak, akik a yosemitei flottakonferencián min­dent elkövetnek majd, hogy a világ közvéleménye előtt megmentsék béke-barát hírüket, valóban ne­héz helyzetben vannak s nem rajtuk múlik, ha ez az igyekezet nem hoz nagyobb eredményeket. Az amerikai hadi- és légiflottának több mint a fele már hetek óta a nyugati partokon van összpontosítva. Az operációs bázis súlypontja, amely először Newyorkou, majd San Franc-iscón volt, a legna­gyobb titokban áttolódott a Hawai-szigetékre. Honolulu ma tízszer jobban meg van erősítve,, mint Singapur, vagy a japán Rashin, a Hawai-i fősziget kikötője pedig egyetlen hatalmas hadi-! kikötő, ahol már kereskedelmi hajók nem is láthatók. Honolulutól a Fülöp-ezigetekig a tenger alatt aknamező fut keresztül a japán területeken. Három megerősített sziget: Midway, Wake és Guam a katonai támaszpontjai ennek a Maginot- vonalnak, amely a Csendes-óceán mélyén hú­zódik s amelynek védelmére bármelyik pillanatban ■ négyszáz hatalmas hadihajó és több tucat hadi- ' repülőgép lép azonnal akcióba. A gigantikus japán védelmi vonal A másik oldalról viszont a japánok húztak át- ' törhetetlen záróláncot a Csendes-óceánon. A ja­pán védelmi fővonal a. Sachalin-szigetektől az anyaország- partjai mellett egészen Peseadoresig húzódik, míg a két mellékvonal, tekintettel a nép­szövetségi -bölcsességre, amely a japánoknak 1919-toen hatalmas területeket bocsátott ellenőrzé­sük alá, mélyen benyomul a Csendes-óceánba és több helyen is átszeli az amerikaiak védelmi vona­lait. Az egyik . mellékvonal Liu-Siu-tól a Magé lián - szigetekig húzódik, a másik pedig a Marian-, a Karolina-, a Palao-, a Mars-hali- és a Jalant-szige­teket övezi. A kettő együtt a Honolulu és Ázsia közötti út­nak több mint felét bekapcsolja a japán vé­delmi övezetbe, amelyet a japán flotta nagyob­bik része védelmez. 1935-ben a japánok által bevallott hivatalos adatok szerint ennek a vonalnak védelmére szánt flotta 226 harciegye égből állt, ehhez hozzá kell még számítani az azóta elkészült újabb 64 egy­séget, aminek a tervéről nyíltan -beszéltek a ja­pánok. Azóta nem hoztak hivatalos adatokat ■ —li i íl II 'lllilll llllll HM 1 ■»—— 8 IMI III nyilvánosságra., de az érdekelt nagyhatalmak tud­ják, hogy azóta a felkelő nap birodalma éjjel- nappal dolgozott flottája megerősítésén, úgyhogy a jelenlegi állományt ezen a vonalon 350 egy­ségre becsülik. De tisztában kell lenni, hogy ezek mind a leg­újabb tipusu és legmodernebb 'harcihajókból álla­nak. A legújabb japán repülőgépekről és hajók­ról nagyon kévéé adat áll rendelkezésre, mind­össze annyit tudnak az amerikaiak, hogy a leg­újabb -tipu-su japán harcirepülőgép-anyahajó, a „jRyngo“ úgy sebesség, mint teljesítőké.peseég dol­gában messze felülmúlja a legmodernebb és leg- tökéleteeebb amerikai hajókat. Nagyhatalmak felvonulása a Csendes-óceánon Ezeken a nyíltan háborúra készülő hatalmakon kívül terméczetes-en itt vannak a Csendes-ócéán úgy­nevezett békés hatalmai is : Anglia és Francia- ország. Anglia és a gyarmatok hadi hajóparkja ki­sebb, mint általában a közvélemény gondolná, de azért távolról sem olyan jelentéktelen, mint ahogy az angol fegyverkezés hívei az alsóházi beszéciek alkalmával hirdetik. A francia flotta valóban kicsiny, aminthogy a Csendes-óceán nem tartozik a francia érdekszfé­rába, de a legmodernebb egységekből áll. Ugyancsak számba kell venni a holland flottát is, amely modern és sztratégjai szempontból igen elő­nyös elhelyezkedése van. Kina nem jön tekintetbe minthogy had ihajói, amelyek öreg típusúak és na­gyon lassúak, sem hatékonyság, sem pedig gyor, saság dolgába nem vehetik föl a versenyt a fenti nagyhatalmak flottáival Chile flottája nem számottevő és különben is csupa húsz évnél idősebb hadihajóból áll. Katonai szempontból egy ilyen óriási tengeri felületen, mint amilyenhez fogható egy tien más, óceánon sincs, természetesen a. legfontosabb*a csa- patszállitás biztonságának kérdése. Egy ilyen óri­ási területen két hajóraj közötti csata alkalmas lehet arra, hogy bebizonyítsa a legénység harcrater- mettségét szép példáit produkálja a katonai hő­siességnek és zsenialitásnak, 'bebizonyítsa a ha­jók harci kvalitásait — de érdemleges eredményt nem hozhat. A világháborúból a nagyhatalmaknak alkalmuk volt ezt a tanulságot alaposan levonni. A coi meli győzőket nyolc nappal később a Falk- landszigeteknél megsemmisítették. Épen ezért legfontosabb, hogy a legénység után­pótlásáról megfelelő gondoskodás történjék és, 'hogy a tüzérség mindig üzemképes legyen. Ebből a szempontból is éTtékes tanulságokkal szolgált a vi­lágháború, mert bebizonyította. hogy az óceánon mindennél fontosabb a rendszeresség és a csapat- szállítások abszolút biztonsága. Hogyan osztották föl a szövet­ségesek a Földközi tengert? A Csendes-óceánt nem lehet sem drótsövényekkel körül venni, sem pedig aknaszerü úttal elszigetelni. Néha nem lehet sikeresen az élelmiszer- és muni- ciószáilitást biztonságát sem megoldani. Egyelőre minden tengeri nagyhatalomnak ez a legnagyobb gondja, amit egyszerűen „transport“-nak neveznek. Nem marad más hátra, mint úgynevezett bizton­sági utak berendezése, vagyis egy bizonyos ten- tengeri ut állandó ellenőrzése. Ezt a tengeri utat természetesen állandóan cirká­ló hadihajók ellenőrzése alatt kell tartania az érde­kelt hatalomnak. A főutat is különböző részekre osztják. Ennek a módszernek alapján rendeztek be a szövetségesek 1917-ben két nagy tengeri útvonalat, amely körül a tengeri összeköttetések egész há­lózata feszült az óceánon. Az egyik főútvonal volt az úgynevezett AVestrenstrade, a másik pedig az Atlantlcstrade. Ezt a két főútvonalat azután kisebb részekre osz­tották s a helyzet parancsához mérten vagy nyitva tartották vagy pedig egyes szakaszokat a hajófor­galom elől elzárták. Ez a feloezlatási rendszer, amely az angol admiralitás legvérmeeebb reményeit is felülmúlta, a háború vége felé anyira tökélete­sedett, hogy as egész Földközi-tengert 20 szakaszra osztották Föl, amelyből 10-re Franciaország, 6-ra Olaszor­szág és 4-re Anglia hajói vigyáztak. A Csendes-Óceán természetesen nem osztható Ilyen apró részekre, ezzel szemben a polinéziai és a mik- ronéziai tenger ezer és ezer szigetecskéjével olyan manövrirozási terepet nyújt az amerikai flotta ré­szére, amilyenhez fogható nincs is több a földke­rekségen. S hogy ezek a szempontok a yosemitei kerékasz­tal konferenciára nem maradnak hatás nélkül, könnyen kitalálhatja akárki, aki szorgalmasan ol­vas újságot s tudja, hogy a nagyhatalmak béke­vágyat a harci lehetőségek erősen befolyásolják. Főiskolás munka az egységes nemzeti alap és idealista világnézet jegyében Beregszász, október 1. A Kárpátaljai Ma, gyár Akadémikusok Egyesülete (KMAE) szeptember 28-án délelőtt Beregszászon a Beregmegyei Kaszinó nagytermében tag­gyűlés keretében ankétot rendezett a ki­sebbségi magyarság kulturéletéröl. Az an- .keton résztvettek az egyesület rendes és pártoló tagjai, mely utóbbiak a beregszászi és beregszász-vidéki magyar kulturélet ki­magasló reprezentánsai, azonkívül a mun­kácsi magyar akadémikusok képviseleté­ben Urr Lajos és Ruzsák Gyula és a Kár­pátaljai Magyar Kulturegyesület ügyvezető elnöke, Wellmann Mihály. Az ankétot Ortutay Elemér elnök nyitot­ta meg. Kifejtette, hogy az ankét célja egy­részt megismertetni a magyar akadémikus ifjúság világnézeti állásfoglalását és munkaprogramját, másrészt tovább építeni azt és a magyar közéletbe átvinni, külö­nösen azon fiatal intellektuellek révén, akik az akadémikus mozgalmakból és egye­sületekből már a magyar közéletbe léptek. Ortutay nagy tetszéssel fogadott megnyitó­ja után felkérte Turóczy Bertalan egyesü­leti titkárt az ankét további levezetésére. Turóczy Bertalan ismertette az ankét pro­gramját, majd. utána Zapf László gimná­ziumi tanár tartotta meg előadását. Zapf László előadásában kifejtette, hogy a kárpátaljai magyar akadémikusok a „Széchenyi-mozgalom" alapján álljanak. Ez annyit jelent, hogy az idejét múlt üres libciralista nacionalizmus helyett az idea­lista nacionalizmus alapjára helyezked­nek, melynek lényege az egységes nem­zeti alap és az idealista világnézet, vala­mint a pozitív keresztény vallások fontos nemzetnevelő szerepének kihangsulyo- zása. Az idealista világnézetnek nagy hivatása van a nevelési és társadalmi problémák megoldásánál. Az akadémikus ifjúság célja, hogy a közéletbe lépve kiépített programja kárba ne vesszen, hanem egy hasonló szel­lemű vezető intelligenciát hozzon össze és ezzel lehetővé tegye egy konstruktív ki­sebbségi nacionalizmus kialakulását. Ezután Narancsik Imre teológiai előadó tartotta meg mesterien felépített előadását az ifjúsági sajtó kérdéséről. Rámutatott arra, hogy kisebbségi életünk egyik hiá­nyossága. hogy nincsen egységes vezető in­telligenciánk és nincsen egységes közvéle­ményünk. Ennek az az oka. hogy nincsen publicisztikai és tudományos jellegű saj­tónk, melyben a nemzeti alapon álló fiatal intellektuellek korszerű kisebbségi naciona­lizmust termelhetnének ki. Ezért feltétlen szükség van arra, hogy a „Szé" chenyi-imozgalom" alapján álló fiatalság a legrövidebb időn belül megteremtse a maga biztos alapokra felctetett sajtóorgá­numát. Egy jól szerkesztett publicisztikai lap egységes közvéleményt és korszerű megújulást jelent. Narancsik Imre után Wellmann Mihály, a Kárpátaljai Magyar Kulturegyesület orszá­gos ügyvezető elnöke tartott előadást ar­ról, hogyan kapcsolódjon be az intelligen­cia Szlovenszkón a SzMKE és Kárpátalján a PRMKE munkájába. Itt nyílik aztán mód arra, hogy a magyar kultúrát a legszéle­sebb néprétegek számára is hozzáférhetővé és szinte napi eledellé tegyük. Wellmann Mihály ezután ismertette azt a nagyszabású tervet, me­lyet a szlovenszkói és a kárpátaljai ma­gyar kulturegyesületek vezetősége a ki­sebbségi magyar kulturél'et központi megszervezésére közösen kidolgozott. Ebben a tervben a vezető intelligencia megszervezése és a kultursajtó kérdése is megoldást talál, valamint a ..Széchenyi- mozgalom" további fejlődésének biztosí­tása. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadá­sok után több óráig tartó komoly megbe­szélések vették kezdetüket, melyben az előadókon és a vitavezetőn kívül résztvet­tek Pásztor Ferenc beregszászi római ka­tolikus főesperes, Kiss Gyula gáti reformál tus lelkész és Abkarovics József tanárjelölt. A megbeszélések eredményeként az ankét résztvevői élhatározták, hogy hasonló megbeszélést tartanak kiszélesí­tett tárgykörrel december folyamán Be­regszászon és a tél folyamán Szloven- szikó és Kárpátalja többi magyar kultur- centrumában is. Konkrét munkatervet állítottak össze a munka továbbvitelére és különösen a sajtó­kérdés megoldására, A beregszászi kultúránkét a résztvevők legteljesebb egyetértésének jegyében zaj­lott le és nagyon fontos fejlődési fokot, egyszersmind a jövőbe mutató irányt jelent a kárpátaljai magyar kulturélet fejlődésé­ben. — MEGHALT A PAPA SÓGORNŐJE. Mi­lánóból jelentik: Sabbatinl Mária, XI. Pius pápa elhalt fivérének, Carlo Rattinak özvegye nyolc­vanéves koréban Milánóban elhunyt. Magyar akadémikus ankét Beregszászon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents