Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-15 / 211. (4060.) szám

2 ^RXGAIA\\gVAR-HIRIíAP 1956 szeptember 15, 1cedd. zsonyt ünnepelte, a szlovák vezérekéi, Hod- zát, majd a kisantantot, mint a három nem­zet jövőjének zálogát és kifejezte azt a meggyőződését, hogy amig a kisantant lé­tezik, Európának ezen a részén semmi sem fogja megzavarni a rendet. Antonescu nem beszélt az estélyen. Recepc.ő a Vigadóban Pozsony város rendjéről a konferencia napjaiban kellőképpen gondoskodtak. Brünnből és Kassáról több száz rendőr ér­kezett a városba s napok óta szigorú erély- lyel figyelik a rendet. Az óvintézkedéseket különösen a jugoszláv vendégek miatt fo­ganatosították. Vasárnap este a vacsora után a minisz­terek a járda felé néző rendőrök sűrű sor­fala között átvonultak a Vigadóba, amely­nek környékét órákkal előbb elzárva tar­totta a rendőrség. A Vigadó kistermében hatalmas recepció folyt le. Pozsony ritkán látott ennyi frakkos urat ©s estélyiruhás hölgyet felvonulni, mint vasárnap este. Ott volt a két miniszterelnök: Sztojadinovics és Hodza, Dérer igazságügyminiszter, Krofta I és Antonescu külügyminiszterek, Országh országos elnök, Markovié, Micura, K^llay, Stefánek, Krno képviselők és szenátorok, továbbá Seba, Girsa, Emandi, Protic köve­tek, Balogh Elemér református püspök, Ka­dosa Pál, a Dunabank elnökigazgatója és a csehszlovák városi és politikai előkelőségek színe- java. Petravich Gyula magyar kir. konzul és dr. Csopey pozsonyi magyar kon­zuli attasé is megjelent a fogadáson. A re­cepció a késő éjjeli órákban ért véget. Sz'oladínovics Prágába is ellátogat Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök Pozsonyból nem utazik haza Jugoszláviába, hanem néhány napig Cseszlovákiában ina­rad. Vadászatokon vesz részt és több vá­rost meglátogat. Ellátogat Prágába, Pilsen- be s Aussigba, ahol különösen a fegyverke­zési és kémiai ipart tanulmányozza, mert a csehszlovák iparnak ezen a téren nagy ter­vei vannak Jugoszláviával. Bénél elnök a kisantaniról Ilyen külsőségek keretei között zajlottak le a kisantant államférfiainak politikai tár­gyalásai. Tudjuk, hogy szombaton Benes köztársasági elnök kastélyában a nézeteket tisztázták. Benes elnök expozét mondott a csehszlovák-orosz szövetség szükségességé­ről1 és a miniszterek elfogadták érveléseit. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök a német-jugoszláv gazdasági kapcsolatokat vázolta és az ő expozéját is elfogadták. A félreértések elsimultak és a tanácsko­zások végén Benes elnök állítólag a követ­kező szavakkal1 jellemezte azt a viszonyt, | amely a kisantant-áliamökat egymáshoz | fűzi: — Ez olyan szerelem, amelyet nem zavar 1 a féltékenység. A vasárnapi pozsonyi tárgyalások folya­mán természetesen szóbakerült valamennyi’ európai kérdés. A miniszterek elhatározták, hogy a teljes semlegesség álláspontjára he­lyezkednek a spanyol kérdésben, elrendelik a fegyverzárlatot és nem ismerik el a bur- gosi ellenkormányt. Ellenzik a népszövet­ségnek olyan reformját, amely meggyen- githetné ezt az institúciót. Megállapították, hogy a belgrádi kisantant-konferencia va­lamennyi határozata változatlanul érvény­ben marad. A kisantant szívesen látná, ha Olaszországhoz közeledhetne. Jugoszlávia sem ellenzi ezt a közeledést, amely azon­ban természetesen csak közösen és a kisan­tant nevében történhetik meg. Mosdva sajnálja T <Iliescut A szovjetorosz kérdésben nyilvánvalóvá vált, hogy Moszkva némi bizalmatlansággal tekint Antonescura és sajnálja Titulescu bukását, de a kisantant biztosra veszi, hogy Prága révén si­kerülni fog Moszkvának Romániával szemben megnyilvánuló kételyeit eloszlatnia. A kisantant tanácsa eddig minden lényeges íérdésben kitünően és automatikusan mükö- Jött és ezen a téren sincsen szükség változásra. Ausztria és Németország ügyében nincsen ok nyugtalanságra és a kisantant előkészítette az őszi londoni Locarno konferencián elfoglalandó álláspontját, amely alkalmazkodni fog a francia felfogáshoz, de keresni fogja az utat a Német­országgal való megegyezéshez. A lengyel-csehszlovák viszony taglalásánál megállapodtak abban, hogy a lengyelbarát An­tonescu Géniben keresni fogja az utat Beck lengyel kültigymin szterhez, hogy az eddigi cm. sz’ov :k lengyel feszültséget leépítse. Ezt a hirt nem erőnitették meg hivatalosan, de a kon­ferencia köreiben erősen tartja magát, Rydz­Smigly párisi útját és az uj lengyel-francia kö­zeledést egyébként örömmel üdvözölte a kis­antant. A kisantant és Magyarország A magyar kérdés természetesen szintén szóba került. A kisantant nem tart attól, hogy Ma­gyarország felfegyverkezik. De, ha ez mégis megtörténne, a kisantant is kénytelen volna a békeszerződéseknek ránézve kedvezőtlen ren­delkezéseivel leszámolni. A miniszterek azon­ban nyomatékosan kijelentették, hogy a béke- szerződések kisebbségi rendelkezéseit semmi­esetre sem változtatnák meg. Egyébként a kis­antant államférfial nem tartják valószínűnek, hogy a kisantant és Magyarország viszonyában bármiféle változás a közeljövőben bekövet­kezne. A német gazdasági befolyás ellensúlyozása A vasárnapi eszmecsere nem hozott tűin agy meglepetéseket Annál többet várt a sajtó a hétfői konferenciától. Általános vélemény szerint a kisantant gazdasági politikája ma egyrészt arra irányul, hogy függetlenítse Jugoszláviát és Romániát a német gazdasági befolyástól, másrészt emelje a két déli állam védekezési po­tenciáját. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban bizonyos szerepet játszott Pozsonyban a román pet­róleum-probléma. Németország a közelmúltban petróleumfinomitóikat alkart építeni Jugoszlá­viában, hogy a jugoszláv hadsereg végrehajt­hassa a katonai átütőerő emeléséhez feltétlenül szükséges gépesítést. Most e tervvel szemben másik terv merült fel, hogy francia segítséggel Romániában építsenek petróleumfinomitókat és Jugoszlávia már kész benzint kap majd hadse­rege számára. Ezzel mindkét állam jól járna, mert Jugoszlávia érccel fizetne a román petró­leumért Csehszlovákia is bizonyos gazdasági offenzi- vára készül másik két kisantant partnerénél és a hétfői ülésen, — amelyen Hodza miniszterel­nök is résztvett — főleg e gazdasági tervekről volt szó. Állítólag Hodzának szombati prágai nyilatkozata a kisantant prágai gazdasági köz­pontjáról már e pozsonyi megbeszéléssel áll összefüggésben. Hodza és Sztojadinovics külön tárgyalása A hétfő délelőtti gazdasági megbeszélések fél­tizenegytől fél tizenkettőig tartottak, s csehszlo­vák részről Hodza miniszterelnökön kívül részt­vett rajta Friedmann meghatalmazott miniszter is. A delegátusok röviden érintették az aktuális gazdasági kérdéseket és elhatározták, hogy a kisantant gazdasági tanácsának október 5-én Bukarestben kezdődő összejövetelén részletesen letárgyalják a Pozsonyban felmerült gazdasági problémákat. A hétfő délelőtti gazdasági konferencia után a külügyminiszterek megszövegezték a délután felolvasott zárókommünikét. Déli tizenkét órakor Krofta és Antonescu külügyminiszterek a mezőgazdasági múzeumban és a müvésziházban a szlovenszkói festők és szobrászok reprezentatív kiállítását tekintették meg. Ezen a kiállításon szlovák művészek mel­lett sok szlovenszkói magyar festő képe is szere­pelt. Amikor a miniszterek a kiállításra hajtat­tak, a Carlton-szálló környékét újból rendőrileg elzárták és ismét sűrű rendőr- és csendőrkordon állott a járda szélén, sőt a miniszterek autója mellett kétoldalt rendőrökkel telt kis katonai autó haladt, hogy biztosítsa a külföldi állam­férfiak felvonulását. Az idő alatt, amig Krofta és Antonescu a ki­állításon volt, Hodza és Sztojadinovics ‘ külön gazdasági megbeszélést folytatott. Hűség Genfhez, érdsktelenség a spanyol eseményekkel szemben, hűvös hang Ausztria felé Hétfőn délután pontosan három óra tiz perckor Krofta külügyminiszter a Carlton- szálló télikertjében Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és Antonescu román kül­ügyminiszter jelenlétében mintegy másfél­száz újságíró előtt fölolvaüta a pozsonyi kisantant-konferencia elég terjedeímes, nyolc pontból álló zárókommünikéjét. A kommüniké mindenekelőtt megállapítja, hogy a konferencia Krofta elnöklete mel­lett szeptember 13-án és 14-én tartotta ülé­seit. Majd felsorolja az egyes pontokat: 1. A problémák részletes megvizsgálása után az állandó tanács megállapította, hogy a közös kisantant-politika alapjai ugyan­azok maradtak, mint a legutóbbi belgrádi konferencián voltak. A három állam to­vábbra is az általános béke és a saját biz­tonsága őrzésének alapján áll, folytatja a gazdasági és politikai együttműködésit és hajlandó valamennyi hasonlóan gondolkozó állammal együttműködni. 2. E politika egyik főeleme továbbra Is a népszövetségi politika marad. G-nf nehéz­ségei ellenére a három állam hü marad a genfi institúcióhoz és csak olyan népszö­vetségi reformban vesz részt, amely alkal­mas a népszövetség tekintélyének növelé­sére. 3. A kisantant 1921-ben alapított regio­nális paktuma alkalmas e munka el vég ré­sére. A kisantant nagy figyelmet szentel a | küszöbönálló Locamo-tá:gya!á~oknak, de | az elhatározandó uj rendszernek nem sza-l bad egyedül Nyugateurópára vonatkoznia, | mert a kizárólagos nyugati paktum nem* biztosíthatja Európa teljes békéjét és gaz- jj dasági föllendülését. A három kisantant-ál- 2 lám mindig óhajtott egy olyan rendszert, | amely tökéletessé teszi Európa békéjét, de <1 amig ez a rendszer megszületik, a kisantant < saját erejéből1 igyekszik biztonságát meg-1 erősíteni. E célból még szorosabbá vonja i, szövetségét és összpontosítja erejét, miköz-1 ben mindazokkal1 az államokkal továbbra is együttműködik, amelyekkel sikerült benső­séges viszonyt kiépítenie. 4. A nemszövetsége® államokkal is igyek­szik a kisantant a lehető legjobb viszony­ban élni. Vonatkozik ez főleg a határmenti országokra, amelyekkel a kisantant jó szomszédságot akar fenntartani. Természe­tesen ez a jó viszony a szomszédos népek magatartásától függ. A kisantant sajnálat­tal vette tudomásul, hogy Ausztriához való viszonya sokat szenvedett a saint germaini békeszerződés katonai határozatainak meg­változtatása miatt, A török példa azt iga­zolja, hogy az ilyen problémákat másképp is meg lehet oldani. A kisantant reméli, hogy a jövőben hasonló esetek nem ismét­lődnek meg s a miniszterek közösen elha­tározták, hogy mit fognak tenni, ha mégis előfordulnának. 5. A spanyolórszági eseményekkel kap­csolatban a kisantant ismét leszögezi teljes semlegességét és ugyanúgy, mint ahogy nem tűr beavatkozást saját belügyeibe, nem fog beavatkozni más belügyekbe sem. 6. Az állandó tanács különleges figyel­met szentelt a kisantant gazdasági viszo­nyai kiépítésének és a többi középeurópai államhoz való gazdasági közeledésnek, amit Hodza miniszterelnök kezdeményezett. A kisantant gazdasági tanácsa októberben Bukarestben ül össze és alapos megbeszé­lés tárgyává teszi a kisantantbeli gzzdazági terveiket s a közép európai gazdasági köze­ledést, 7. Mivel a sajtó-kisantant intézménye kitünően bevált, a tanács elhatározta, hogy azt a tanács állandó szervévé építi ki. 8. A kisantant állandó tanácsa legköze­lebbi összejövetelét a népszövetség küszö­bönálló közgyűlésén tartja meg. Telies összhang Kroíta után Sztojadinovics nyilatkozott és mindenben helyeselte a kommünikét. Beszédében mégegyszer ki domborította a kisantant-államok teljes összhangját. Utána Antonescu román külügyminiszter na­gyobb beszédben megköszönte a pozsonyi fogad­tatást. — Meg voltam Indulva a fogadtatástól, — mondotta, — amelyben a határtól kezdve részesí­tettek. Megindított az ifjúság lelkesedése is. Is­mertem Benegt már 19í7-ben és 1918-ban Páris- ban s nagyon örültem, hogv meglátogathattam őt most Kistapoicsányban. Köszönöm Kroftának a kitűnő vezetést és örüíök, hogy néhány nap múlva ismét találkozhatom vele Gonfben. Szto­jadinovics dinamikus égvénisége is nagy értéke a kisantantnak. A közel jövőben Belgrádba me­gyek és ott folytatom a vele való munkát. A kom­müniké minden pontját elfogadom. Mindent elkö­vettünk, hogv a békét biztosítsuk és tudatában vagyunk a kisantant jelentőségének s teljes egy­ségének. Eütaztak az államférfiak Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök a kom­müniké felolvasása után még hétfőn délután el­utazott Pozsonyból. Elutazásakor Ismét nagy rendőrségi óvintézkedéseket foganatosítottak. A pályaudvaron épp úgy. mrnt érkezésekor, ismét iskolásgyermekek csoportja állott sorfalat. Szto­jadinovics tehát megkezdte csehszlovákiai kör­útját. — Antonescu román külügyminiszter este nyolc órakor utazott el Pozsonyból. Budapesten át Bukarestbe megy, ahonnan két nap múlva Genfbe utazik. — Krofta külügyminiszter éjjel hagyta el a konferencia városát. SZVATKÓ PÁL. Ranészeres iSlamfőIronfereRCldkat tervez a kisantant Prága, szeiptemlber 14 A Prager Tagblatt munkatársának értesülése szerint a kisantant alkotmányának keretében a jövőben rendsze­res államfőkonferenciákat is fognak tartani. A rendszeresített államfőkonferencia Sándor jugoszláv király eszméje volt, aki azonban nem élhette mc" eszméjének megvalósítását. A rendszeres államiíőkonferenciák célja az, hogy a kisantant egységét a külügyminiszter- változásoktól függetlenül is demonstrálják. A legközelebbi államfőtalálkozó a közeljövőben lesz Prágában még pedig dr. Benc§ köztársa­sági elnök és Károly román király között. 1937 első fel ben pedig Károly király, Bene§ elnök és Pál réggnsherceg Belgrádiban fognak találkozni, maid pedig Pál régensherceg 1938 eleién Csehszlovákiáiba jön, hogy Bene§ elnök jugoszláviai látogatását viszonozza. A h rom állom egységének kidomboritása érdekében közös bélyegeket fognak kiadni, A bélyegek — tekintettel a különböző érté­kekre — természetesen más és más érték- megjelöléssel lesznek ellátva, kivitelük azon­ban egységes lesz. Ezek a bélyegek az állam­fők és a fővárosok képét viselik. E terv sze­rint tehát Csehszlovákiában Károly román király és Péter király arcképével, valamint Belgrárl és Bukarest látképével ellátott bé­lyegek is meg fognak jelenni. Tervbe van véve továbbá a három állam jogrendszerének unifikálása is. Minthogy azon­ban Csehszlovákiában a régi osztrák jog, Ro­mániában és Jugoszláviában a code Napóleon van érvényben, tehát az unifikádó munkája még hosszú évekig el fog tartani. Vavrecska lesz a gazdasági kisantantttözpont weze'őfe Pozsony, szeptember 14. (Kiküldött munka­társunk telefonjelentése.) Dr. Hodza Milán mi­niszterelnök ma fogadta eoy külföldi lap mun­katársát s hosszabban nyilatkozott a kisantant középeurópai terveiről. A miniszterelnök nyilat­kozatában bejelentette, hogy a Prágában létesí­tendő kisantant gazdasági központnak Igazga­tója dr. Vavreéka Hugó, volt bécsi csehszlovák követ, a Bafa-müvek jelenlegi vezérigazgatója lesz, A gazdasági központ már október 1-én megkezdi működését. A miniszterelnök örömé­nek adott kifejezést, hogy az eddigi elméletről most már áttérhetnek a gyakorlat útjára. Romá­nia és Jugoszlávia a miniszterelnök kijelentése szerint a mostani konferencián bejelentette, hogy hajlandó résztvenni a prágai gazdasági központ munkájában. A julius 11-i német—osztrák szer­ződés Hodza szerint szintén hozzájárul Közép- európa gazdasági kibontakozásához. Íz angol fciráh? elutazott BicsbőJ Bécs, szeptomiber 14. VIII. Edvárd angol király vasárnap ecite nyolc óira ötven perckor elutazott Béosből Londonba. A nyugati pálya­udvaron dr. Schmidt Guidó külügyi államtitkár jelent meg a búcsúztatáson és tolmácsolta a szö­vetségi elnök és kormány üdvözletét Ezenkí­vül Orsini-Rosenberg kabiné ti irodai főnök, to­vábbá az angol követ, Lady Selby, az angol követség és az osztrák államhivatalok magas- rangú tisztviselői jelentek meg a búcsúztatáson. Gömbös Gru t meglátogatta mag ar toeeorvosa Budapest szeptember 14. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Dr. Boros egyetemi orvos* tanár, Gömbös Gyula miniszterelnök magyar keze­lő orvosa ma a műn; honi szanatóriumban meglő* togatta a miniszterelnököt, hágj- egészségi állapoté ról meggyőződést szerezzen. Magánértesülés szerint Boros professzor a miniszterelnök egészségi állapo­tát kielégítőnek találta. Az Esti Kurir szerint a magyar miniszterelnök, — aki teljesen alávetette magát orvosai rendelke­zéseinek — szanatóriumi kezelése óta csupán Hitler helyettesét, Hess Rudolfot és Píeurath német kiil- Ugyminisztert fogadta rövid udvariassági látogatá­som.

Next

/
Thumbnails
Contents