Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-15 / 211. (4060.) szám

1936 szeptember 15, kedd. TIWÖAlMAGtARHIRMR 3 Az első elkerült vérengzés A felkelők puskalövés nélkül elfoglalták San Sebastlant Nola csapatai üldözik a Bilbao felé menekülő kormány* csapatokat ■ A madr.di kormány demarsa a diplomatákhoz San Sebastian, szeptember 14. Vasárnap a kora reggeli órákban Mola tábornok csa­patai bevonultak San Sebastian elővárosai­ba. Vasárnap reggeltől a késő délutáni órá­kig tartott a vörös csapatok elvonulása. A várost az utolsó pillanatban puskalövés nélkül adták át a felkelőknek. A kormány- csapatok Bilbao irányában vonuljak visz- sza, Mola nemzeti csapatai annak ellenére, hogy a védők között nagy a fejetlenség és rendezetlen sorokban menekülnék, csak ki­sebb csapattesteket hagytak hátra a meg­szállott városban és a hadsereg zöme ül­dözőbe vette a vörösöket. Mola tábornok­nak szemmelláthatólag az a célja, hogy meg­akadályozza a kormánycsapatok ellenállá­sát. A kormánycsapatok ugyanis San Se­bastian és Bilbao között fel akarják venni a harcot Mola ellen és védelmi vonaliét akarnak kiépíteni. A nemzetieknek az a céljuk, hogy a vörösöknek ezt a törekvését megakadályozzák. A kormáimsagatok ellentámadásra készü'nek A városban mindössze ötezer főből álló katonaság állomásozik. Tegnap egész éj­szaka fényszórók fénye mellett tartott a vá­ros különböző stratégiai pontjainak meg­erősítése. A kormánycsapatok által elha­gyott állásokat gépfegyverekkel és könnyű ütegekkel erősitik meg arra az esetre, hogyha az anarchista milíciák ellentáma­dásra határoznák el magukat. A menekülő kormánycsapatok a hírek szerint Azpeitia és a Déva folyó közötti területen gyülekez­nek mintegy 50 kilométernyire Bilbaotól. A kormánycsapatok, ugylátszik, itt készülnek fölvenni a harcot Mola csapataival szem­ben. San Sebastian eddigi polgári kormány­zója, Ortega az Urola folyó mellett ütötte fe? főhadiszállását és az újságírók előtt ki­jelentette, hogy egy héten belül megkezdő­dik az ellentámadás San Sebaitian ellen. Tegnap este az elfoglalt városban teljes nyugalom uralkodott, a nemzeti csapatok­nak sikerült az égő épületeket is elolíaií'i. A városra sötétség borult, csak a megszálló csapatok fényszórói világítanak itt-ott. A kivonuló anarchisták néhány gyárépületet s a fürdőkaszinó épületét bombákkal fel­gyújtották, de a legtöbb helyen sikerült a tüzet lokalizálni. Bonyodalom a diplomaták tartózkodási helye kerül St. Jean de Luz, szeptember 14. A Ha­vas-iroda munkatársa az argentínai követ­től kapott információja alapján jelenti: A diplomáciai testület tegnapi ülésén a mad­ridi kormány rendkívüli megbízottja infor­málta a kormány álláspontjáról a diploma­tákat és kijelentette, hogy a CabaLlero- kormánynak az a kivánEága, hogy a diplo­máciai kar vagy térjen vissza Madridba, vagy pedig egy más spanyol városban tele­pedjen le. A spanyol kormány megbízottja többek között kijelentette, hogy a külföldi államok diplomáciai megbízottai, ha azt akarják, hogy mint ilyeneket ismerje el őket a kormány, akkor kötelesek Spanyol- országban elhelyezkedni és nem pedig Spa­nyolország határain kívül. A diplomáciai megbízottak azonnal informálták kormá­nyaikat a madridi kormány kívánsága felől. A diplomáciai testület tagjai egyébként szerdán tovább folytatják a tanácsko ✓ d- kat s csak azután fognak a madridi ^or­mány fölszólitására válaszolni. Diplomáciai körökben egyébként nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a madridi demarsnak és kíván­csian mérlegelik a kérdést, hogy milyen ál­láspontot fog elfoglalni Madrid abban az esetben, hogyha a külföldi kormányok többsége kívánságának nem hajlandó ele­get tenni. A diplomata-konferencián részt- vesz Olaszország, Nagy-Britannia, Argen­tína, Belgium, Japán, Hollandia, Venezuela és Franciaország követe. Az első állam, amely a burgosl katona­kormányt elismerte, Portugália. A kormány elismerő irata már meg is érkezett Bur- gosba. Miért maradt Franciaország semleges Bergerac, szeptember 14. Yvon Deibos külügyminiszter beszédet tartott a külpoliti­kai helyzetről és kijelentette, hogy Francia- ország kapcsolatai Angliához mindinkább szívélyesebbé válnak. A két nyugati demo­kratikus nagyhatalom fokozódó szolidaritása nagyon jó hatással van az európai helyzetre. A külügyminiszter nyilatkozott a spanyol drá­máról is és kijelentette, hogy mindazt, ami Spanyolországban lejátszódik, a kormány olyan érzésekkel kiséri, mint amilyenek az ország demokratikus lakóit a szörnyű esemé­nyekkel kapcsolatban eltöltik. Amikor Fran­ciaország a benemavatkozás politikájának jelszavát kiadta, mérlegelte a jelenlegi euró­pai atmoszférát, amelyben a legkisebb szikra is alkalmas arra, hogy robbanást idézzen elő. A francia külügyminiszter ezután a követ­kező érdekes kijelentést tette: — De azért seni határozhattuk el magun­kat az itervenció mellett, mert a velünk ba­rátságos nemzetek a fegyverszállítás terén semmi szin alatt sem követtek volna bennün­ket. Ezért jutottunk arra a meggyőződésre, hogy a konfliktusban nem szabad beavatkoz­nunk és ezért igyekeztünk minden módon a katasztrófa továbbterjedését megakadályozni^ Portugália álláspontja változatlan London, szeptember 14. Az angol aggo­dalom, hogy a nemzetközi ellenőrző bizott­ság második ülése, amelyet ma délután négy órakor tartottak a Foreign Office épületében, szintén nem lesz képes a beavatkozás poli­tikáját megszilárditani, úgy látszik teljesen jogosult. Portugália magatartása ugyanis a legerélyesebb angol intervenció ellenére sem változott. Portugália az ellenőrző bizottság mai üzléséről is távol maradt. Portugália londoni ügyvivője az United Press munka­társa előtt megcáfolta azokat a híreket is, amelyek szerint Monteido külügyminiszter útban van Genfibe és Londonba, hogy részt vegyen az ellenőrző bizottság ülésén. Újabb diplomáciai bonyodalom Európában Veszélyben az öthatalmi konferencia Néme'ország nem hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni a szövette! ■ Egyre élesebbé válik a német bolsevistaeiienes hang ■ Ismét szőnyegre kerül a gyarmati kérdés * Berlin a lengyel-francia barátságtól a szovjets.fizetség meglazulását reméli • London, szeptember 14. A német biro-| d’almi kormány közölte az angol külügy­minisztériummal, hogy Németország semmi: körülmények között sem hajlandó résztven- ni olyan diplomáciai tárgyalásokon, ame-j lyeken Oroszország képviselője is részt- vesz. A feltűnés tkeltő nyilatkozatot, mely az j öthataími konferencia tervének megsemmi­sülését jelenti, Bismarck herceg londoni német ügyvivő nyújtotta át VanEittard al- államtitkárnak. A német kormány részéről a nyilatkozattétel azután történt, miután Anglia, Franciaország és Belgium között megegyezés jött létre Oroszország részvé­telét illetően az öthatalmi konferencián. Hitler: Nem nézhetjük tétlenül... Nürnberg, szeptember 14. Hitler vezér és kancellár hetvenötezer SA- és húszezer SS- ember, valamint a nemzeti szocialista moto­ros osztagok tízezer és a repülőosztag 2600 embere előtt beszédet tartott s beszédében ismét utalt a bol'seviki veszedelemre. — A mi ősi ellenségünk, aki valahány­szor bennünket az ezerszeres túlerő legyő­zött, mindig föltámadt és ellenünk fordult, most körülöttünk emeli fel fenyegetően ök­lét. Olvassuk, ahogy más államok fölheccelt munkástömegei tiltakozó gyű é eket íar.anak a fasizmus és a nemzeti szocializmus eli'en és a bolsevizmus mellett tüntetnek, fegyver­szállítást, pénzküldeményt, sőt embereket követelnek a harcban álló spanyol bolsevi- kiek részére. Én eddig — mondotta Hitler — nem kezdeményeztem semmiféle mani- tesztadót, de ha egyszer tüntetésre szólítom fel a német népet, az egész birodalom egyet­len manifesztáció lesz § akkor nem tiz-, huEz- vagy harmincezer fegyelmezetlen ember fog demonstrálni, hanem milliók és milliók lesznek áthatva a mi régi ellenségünk és az emberiség ez ősellenségének leküzdésétől. Hitler éles bolsevista-elíznes nyilatkoza­tot tett a külföldi újságírók előtt is. Hess, Rosenberg, Dietrich, Briickner és számos külföldi újságíró társaságában a Führer a régi várban sétált és elbeszélgetett az új­ságírókkal. Amikor valaki szóba hozta a bolsevizmus veszélyét, Hitler az újságírók előtt szenvedélyes hangon a következő ki­jelentést tette: — Az emberek csodálkoznak, hogy mi­ért fordulunk ilyen fanatikusan a bolseviz­mus ellen. Azért, mert mi éppen úgy, mint az olaszok, átéltük azokat a dolgokat, amik most Spanyolországban játszódnak le. Mün­chenben a bolsevisták uralma idején ugyan­úgy halomra lőtték a túszokat, mint most . Spanyolországban. Természetesen most nem j félünk már a bolsevizmus föltámadá:ától Németországban. Engem csak egy dolog aggaszt — mondotta Hitler. —- És egész nyíltan megmondom, hogy attól tartok, hogy a körülöttünk levő országokat meg­mételyezi a bolsevista méreg és egyiket a másik után önti el a vörös hullám, amit mi mindaddig, mig európai nemzetnek tartjuk megánkat, nem nézhetünk tétlenül. Zsebre- dugott kézzel nézhetnénk végig a történte­ket és azt mondhatnánk, hagyjuk az ő tisztjeiket agyonlövetni, papjaikat lemészá­rolni, bennünket az ő sorsuk nem érdekel'. Gyerekesség lenne tőlem, hogyha erre az álláspontra helyezkednék. Nem élünk a holdban, s ami Európában történik, az ben­nünket is érdekel, mindaddig, mig európai nemzetnek tartjuk magunkat s mig szom­szédainkhoz kulturális és gazdasági kapcso­latok fűznek bennünket. Mi tudjuk, hogy van egy európai sorsközösség és én nékem az a meggyőződésem, hogy mi, „vad nem­zeti szocialisták" mindennek ellenére a leg­jobb européerek vagyunk. Európa, hogyha nemzeti szocialista rendszer uralkodng ál­lamaiban, nyugodtan élhetne. Csakhogy éppen a szovjetunió igyekszik mindenütt tért hódítani s igyekszik uralma alá hajtani Európát, amit — mondotta Hitler — mi so­ha nem tűrhetünk. Németország visszaküvete I gyarmatait Berlin, szeptember 14. Az Europáische Re- vue"-ben Épp tábornok, a gyarmatpolitikái hi­vatal vezetője ismerteti Németország álláspont­ját a gyarmati kérdésben. Németország gyarma­ti követeléseit Épp is a közismert német érvvel indokolja meg, rámutatva arra, hogy az anya­ország nem tud a sürü népességnek elég kenye­ret és munkát biztosítani. „Szabadjon emlékez­tetni — írja Épp tábornok cikkében —, hogy Németország háboruelőtti jómódja szoros ösz- szefüggésben volt a gyarmati térhódítással. Né­metország gazdasági pozícióját csak úgy tudja visszaszerezni, hogyha gyarmati nyersanyagte- rületekhez jut ismét. Hoare javaslata, hogy hív­janak össze az európai nagyhatalmak nyers­anyagkonferenciát és gondoskodjanak a nyers­anyagok úgynevezett igazságosabb elosztásáról, megvalósulása eseten a legjobb esetben uj nyers- anyagterületeket biztosítana Németország szá­mára, ez azonban a német követelményeket nem elégítheti ki, minthogy Németország saját gyar­matainak visszaszerzését akarja elérni. Német­ország nem akar egyebet, mint saját gyarmatait, amelyeket a versaillesi békediktátum a népszö­vetség ellenőrzése alá helyezett. A német gyar­mati mozgalomnak az a célja, hogy a volt német gyarmatokon fölfüggesszék a népszövetségi köz- igazgatást és Németországnak adják vissza a rendelkezési jogot saját gyarmatbirtokai fölött." Épp a továbbiak folyamán a gyarmati felelős­ség kérdésével foglalkozik és hangoztatja, hogy a gyarmati viszonyoknak minden egyes elfogu­latlan ismerője tisztában van Németország gyar­matosító képességeivel. Jogi szempontból súlyos igazságtalanság érte Németországot, amikor gyarmatait elvették, mert hiszen az úgynevezett Kongó-egyezmény 11. paragrafusában határo­zottan leszögezik a nagyhatalmak, hogy „egy európai háború nem érintheti a középafrikai gyarmatokat". Csupán ennek a szerződéspont­nak és a Wilson-pcntoknak megsértése árán le­hetett elrabolni Németországtól gyarmatait. Épp tábornok cikkében érinti a német gyarmati prob­léma legkényesebb részletét is és foglalkozik az­zal a gondolattal, hogy a fajelmélet milyen ha­tással lesz a gyarmati lakosságra. A cikkíró hangoztatja, hogy a németekben megvan a ké­pesség, hogy a bennszülött lakosságot megbe­csüljék és értékeljék legalább annyira, mint az angolokban és a franciákban, akik gyarmataik bennszülött lakosságát kipusztulni hagyják. Bariin és a francia-lennel barátkezés Berlin, szeptember 14, A hivatalos „Deutsche Briefe" foglalkozik a francia—lengyel barátság fölujitásának kérdésével és megállapítja, hogy Franciaország a lengyel hadsereg főfelügyelőjé­vel kötött egyezmény révén nem lebecsülendő eredményt ért el. A Keleteurópát érintő francia vágyálmok jelentékeny része ezzel az egyez­ménnyel teljesedésbe ment. Ha nem is változik meg a lengyel politika vezérvonala, valószínű, hogy Franciaország nem ad minden politikai biztosíték nélkül kétmilliárd frankot a lengyel fegyverkezés céljaira. Emellett természetesen an­nak a ténynek, hogy külön szerződést egyelőre nem írnak alá, megvan az az előnyei hogy a Quai d'Orsay minden vonatkozásban föníartja magának a szabadkéz jogát az esetleges német tárgyalásokat illetően, amire pedig Schacht lá­togatása óta a közeli időben számítani lehet. Bi­zonyos nyugtalansággal ítélik meg berlini poli­tikai körökben a francia—lengyel barátság ki­mélyülését és általános a vélemény, hegy a fel­tétlen németbarátságáról ismert Beck külügymi­niszter némileg háttérbe szorult. Túlságosan nagy jelentőséget azért a lengyel—francia ba­rátságnak nem tulajdonítanak, minthogy Len­gyelország egyelőre csak Franciaországgal és nem pedig Szovjetoroszországgal kötött szoro­sabb barátságot. Más oldalról viszont remélik, hogy a gazdasági megegyezés kedvező atmoszfé­rát teremt Franciaország és Németország között és ennek lengyel vonatkozásban is meg lesznek a kellemes következményei, amennyiben a német és lengyel barátság esetleg a francia—orosz szö­vetség meglazulását vonhatja maga után. Csíz Jód Bröm fürdő Ajánlva: Érelmeszesedés, ideg, mirigy, csont, börbajoknál, golyva, hüdések és az anyagcsere egyéb bajainál. Olcsó utóidényi pausál kúrák : 21 napra az összköltségekkel Ki 1100.— 28 napra az összköltségekkel Ké 1420.— Gyermekszanatórium. — Ismertetőt küld a Fürdöigazgatóság, Ciz kúpele.

Next

/
Thumbnails
Contents