Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-06 / 204. (4053.) szám

1936 szeptember 6, yaaémap< FEGYELMI Irta: Fala Tamás Bertalan doktorról joggal állapították meg az ismerősei és barátai, hogy burokban szü­letett. Alighogy megszerezte az orvosi diplo­mát, már meg is választották községi orvos­nak. Igaz, hogy ebben a szerencsében az ő gya­korlati érzékének és életelvének is része volt. Eleget élt Pesten, gondolta, jobb lesz vidé­ken letepedni. Vidéken nyugodalmasább az élet, nem kell bajszában tölteni a napokat, csend van, tiszta a levegő, nem kopnak el olyan hamar az idegek. Csak arra vigyázott, hogy ne távolodjék el valami nagyon a fővárostól. Csak úgy talá­lomra választott ki a térképen egy községet, jó vonat járással, a fővonal mentén, alig har­minc kilométernyire az autók, villamosok, autóbuszok és a lármás tülekedés legfőbb színhelyétől. Mintha csak őt várták volna a községben. Épp üresedésben volt a községi orvosi állás, sikerült magát megválasztatnia. Pár év múl­va a vasút orvosává is kinevezték, ez pedig ■s rendes fizetésen felül állandó szabad- jegyet is jelentett számára. Nem vehette tőle senki rossznéven, hogy pesti barátait nem csapta el magától. Amig nem volt vasúti orvos, s fizetnie kellett a jegyért, hetenként egyszer utazott a főváros­ba. Mikor pedig már a szabadijegy ujjongott a zsebében, hetenként átlag kétszer hagyta magukra betegeit. Biciklin gurult a poros uocákon, noteszében feljegyezve hordta, hogy melyik uocában, melyik számú háznál várják látogatását. Az úgynevezett pesti napokon gyorsabban gurult a bicikli, jobban kellett nyomni a példáit, hogy délutánra ne maradjon senki megvizs- gálatlanul. Mert délután három órakor Indult a vonat Pestre. Addig szunyókálni is lehetett a dí­ványon, előbb nyugodtan szívta el az ebéd- utáni szivart, A doktornak semmi hajlama nem volt a nősüléshez. Pesti barátai is legények, nagyobb­részt agglegények voltak. Igazi kávéházi és vendéglői lények, akik törzsvendégnek szü­lettek s akik önmaguk ellen való hűtlenség­nek is minősitették volna, ha véletlenül föl­cserélik a tükörablakot a kisebbfajta családi ablakkal. Bertalan doktor kétlaki élete a változatos­ság gyönyörűségét is magában hordta. Mire elfáradt Pesten, mehetett haza a csen­des faluba pihenni. S mire megunta a falusi egyhangúságot, a monoton csendet, már mehetett a zajos város füstös ölébe. Lassacskán egy kis ellenszenv is fejlődött ki személye körül a sok utazgatás miatt. — Ne egyél sokat, — figyelmeztették egy­mást az emberek szerdán és szombaton dél­ben — mert ha rosszul leszel, nem szaladha­tunk Pestre a doktor után. Hiába, megnyugvást ad az, ha a doktor minden pillanatban kéznél lehet. A meg­nyugvás hiánya pedig már nyugtalanság. Voltak, akik egy másik orvost is szerettek volna a községbe. Akkoriban azonban még nem volt olyan nagy a túltermelés orvosok­ban, mint ma, s nagyobb igényűek is voltak a fiatalok, semhogy másodiknak menjenek egy pár ezer lelket számláló községbe, mely­nek minden fixfizetéses állása már le van foglalva. Akadtak, akik szemébe megmondták a doktornak véleményüket. — De, doktor ur kérem, mégsinos az rend­ben, hogy egy héten két egész délutánra ma­gára tetszik hagyni a falut. — Dehogy is nincs rendben — pattogott a doktor — én is ember vagyak, nekem is szükségem van egy kis felüdülésre, szórako­zásra. Különben is, aki nem tudja imár meg­várni, amig hazaérek, azon úgysem tudnék segíteni. A községbeliek tellát igyekeztek egyrészt egészségesek maradni, másrészt szerda, vagy szombat délig meggyógyulni Akiknél pedig ez nem sikerülhetett), csak délelőtt kérték ma­ré dolgozott oldalt „seeztli-részek" díszítik. Ugyanebből a prémből készült a kabáthoz ülő kis kerek miulf. Mert az idei őszi mufídivat ha­tása alatt Rodhas nemcsak a kosztümökhöz, de a kabátokhoz is maiitokat ad. Ezek helyettesítik a franciás kabátokról egészen eltűnt — zsebeket. A prémezés különben nemcsak a franciás, de az angolos sportkabátokra is jellemző. Rochas az oitazáshoz és sporthoz készült angolkabátjait a megszokott szabással, felgombolihatő fazonnal nagy kockás plédamyagokból állítja elő. Az angol kabátok hátát bőnek szabja. Prémmel borítja be a felső fazónkihajtón kívül a manzsettákat és az egész zsebet is. Feltűnést keltett egy barna-zöld kockás angolkabátja, amelynél a kihajtók és a zsebeik bibéiből vannak. A zsebnél egyedül a nagy, legombodlható kihajtó készült szövetből. Rochas egyetlen praktikus oijitása a préme- zésnél, hogy több kabátmodelljét levehető és ru­hákhoz vagy kosztümökhöz is viselhető hosszu- szőrü prémkeppe díszíti. Hosszú szállu prém alatt első helyen az ©züstróka, majd a különböző szí­nűre festett vörösrókák, a nerc és a nyest ér­tendők. A többi divatkreátorhoz hasonlóan Rochas is előszeretettel alkalmazza a kabát, azaz kosztüm szüléhez festett prémeket. Látni szüvakék prém­mel szegélyezett kék komplékat, borvörössel díszített borvörös kosztümöket és igy tovább. Természetesen erre a célra nem a legdrágább prémfajtákat dolgozzák fel. Ellenkezőleg: itt a könnyen festhető nyulprém áll az első helyen. Utána a nyírott bárány és az olcsó, világos sárga rókafajták, — melyeket szintén könnyen lehet élénk színekre átfesteni. Hogy a nagy közönség körében ezek a hasonárnyalatu, kék vagy zöld vagy borvörös prémezésü ruhadarabok müyen népszerűséget fognak elérni, nem lehet előre meg­jósolni. A merészebb újítóknál már tavaly ősszel is feltűntek a hasonló színűre megfestett préme­zésü kabátok és kosztümök. De Páris excentri­kusába divatkörein túl nem volt a modelleknek visszhangjuk. Most ősszel — újra feltűntek, még hozzá számosabb variációban. Nincs kizárva, hogy a második kísérlet eredményesebb lesz és a télen már általánosan zöld, kék vagy borvörös prémezésü kabátokat fogunk hordani. Körülbelül oigyanezek a szabályok érvényesül* nek a kosztümöknél is. Iránytadó a direktoiw stilus. Különösen a kétharmados hosszúságii kosztümkabátok készülnek tipikus, direktoir szabással. A rövidebb kabátu kosztümöknél —• akár a kabátoknál — a hátszaJbáson van a 'hang­súly. A frakkokhoz hasonló különálló és bera­kott hátrésszel készülnek és hogy még nagyobb legyen a hasonlatosság — hátul sokkal hosszab­bak. mint előL Divatosak a derékba szabott és dér éktől bő, körben gloknis an eső arasznyi fo­dorrészbe bővülő kosztümkabátok is. Rochas mindhárom variációból igen szép modelleket mu­tatott be. Közös sajátságuk, hogy mindhárom kosztüm- típust fokozatosan kibővülő harangszoknyák egészítik ki. A harang-kibővülések körülbelül a térd felett kezdődnek — eddig a határig tovább­ra is egészen testhezálló a szoknyák szabása. Ami azt jelenti, hogy a karcsúság még mindig — kö­telező! Szembetűnő újdonság a szoknyáknál a harangszabáson kívül, hogy — megrövidültek. Az őszi idényben körülbelül 35 centiméter a földtől számítva a szoknyák hivatalos hossza. Eszerint jó pár centiméternyivel följebb csúsztak. Marcell Rochas kolékciójában a fekete a di- vatszin. melyet megypirossal vagy élénk lilával kombinál. Fekete kosztümökhöz például lila blú­zokat ad, fekete kabátokhoz lila sáli, fekete ru­hákhoz lila assesoirokat. Fekete után a borvö- Töst. a rozsdabarnát és a sárgászöldet részesíti előnyben. Divatképünkön öt párisi skiccet mutatunk be. A bal szélső modellünk Rochas kollekciójából származik. Sötét borvörös posztó az anyaga. Jel­legzetes a derékba szabott és elvágott felsőrésze. A kosztümkabát alja erősen kigloknizódik és hátrafelé meghosszabbodik. Hátul a közepén két szembe berakással bővül, ami a kosztümnek sti­lizált frakk-jelleget kölcsönöz. Eredeti ujjak és fekete perzsa-prémcsikok díszítik. A szoknyája térdtől lefelé gloknis bedolgozásokkal bővül. Ér­dekes a két sor prémmel díszített, ovális muf-fja, A második ábrán látható modell, direktoir vonalvezetésű, térdig érő kosztümkabáttal ké­szült. Fekete-fehér mintás posztó az anyaga. Magas breitseihiwam gallér díszíti. A harmadik kosztümmodell rozsdabarna duvetineből van. De­réktól erősen kigloknizódé a szabása, Keskeny állógallér és a kosztüm anyagával bevont zsí- nóratgombolás díszítik. A negyedik ábránk elegáns őszi kabátot vi­sel. Eredeti a kabábujjak vállon aluli bedolgozás A szilvakék kabátot megszakított rádoígozásü vakkoudprém emeli. Érdekes az utolsó model­lünk is. amely egészen sima szabásai ruhákból é« kipuffosodó vállu pelerlnből áll A palackzöld rúnát és palettót sötétbarna prémezés élénkíti. RADVANYI MAGDA. iS ASSZONYOK LAPJA Párisi divattudósitás — Vasárnapi divatlevél — Páris uccáinak megcsappant forgalma igazol­ja, hogy — más nagyvárosokkal ellentétben — itt a szeptember eleje is még az uborkaszezónhoz tartozik. Ezzel az általános .benyomással ellen­tétben, a Placc Vendőme és a Piacé de la Con­corde körül viszont olyan mozgalmasság tapasz­talható, amely máskor a szezón teljében álló Pa­risra jellemző... Ez a 8zembeöltő ellentét minden idegennek feltűnik. Csodálkozásuk azonban csak addig tart, amig a benszülött párisiak meg nem ma­gyarázzák nekik a Piacé Vendőme és a Placc de la Concorde jelentőségét. Az a .tény, hogy itt so­rakoznak a divat'királyok polatái, mindennél vilá­gosabban indokolja, miért a városnak pont ezen a részen olyan élénk a jövés-menés? A divatki- rályok most vonultatják fel egymásután őszi kollekcióikat a megrostált kiváltságosak és a vi­lág minden részéből Parisba se-reglett, szigorúan, ellenőrzött, biztos valutájú vevők előtt. A divatbemutatóra bejutni egyáltalában nem könnyű dolog. Legelsősorban — meghívó kell hozzá! S ha hosszas utánjárás után végre meg­van a meghívó, akkor sem lehet még a divatház megszentelt helyiségedbe csakúgy kényelmesen besétálni. Miután mindenki elől, a legjobb helye­ken akar ülni és látni, korán kell megjelenni és hasonló ambíciókkal teli, de még korábban érke­zett meghívottak csoportjába beállva kell — az előbb érkezettek jogát tiszteletben tartva — a sorrendet bevárni. A kapuk mögött több éles tekintetű kapus posztok Ezek szedik el és nézik meg a meghívó­kat, Gyakran odáig mennek a rosszhiszeműség­ben, hogy személyazonossági igazolványt is kér­nek a meghívók ellenőrzéséhez. Mindezt azért cselekszik, hogy a fekete listán szereplő, három- próbás modell-kopirozók bejutását megakadályoz­zák. Ez a tervük — a nagy elővigyázatosság mellett is — többnyire nem sikerül. . Csak mi­kor a kapus-cerberusok sora előtt szerencsésen elvonul az ember, mondhatja magáról végre, hogy „bent vagyok.44 Bent az elegáns termekben aztán a korán ér­kezés ambíciójától fütött meghívott lesújtva ve­szi tudomásul, hogy ismét — nem elég korán érkezett! A falak mentén felállított székek leg­többje már foglalt. Legkülönfélébb típusai nők és férfiak ülnek rajtuk. Szinte hihetetlen, de igy van — a „hivatalos divatbemutatók44 látogatói között aránytalanul több a férfi, mint a nő. Marcell Rochas kollekciójában a kösztümök a legérdekesebbek. Ezeknél érvényesül a legjob­ban az őszi divatstilu&ra annyira jellemző dirök- toir-irányzat. Általában minden ruhatipus szabása és díszí­tése változáson ment át. Kezdve az aktuális őszi kabátokon. Rochas modelljei közül a legtöbb váll­bán 'behúzott vagy berakott puffos ujjal és új­szerű hátszabással készül A nátszabás rendkivü­lisége abban rejlik, hogy míg a kábátok eleje si­ma, derékban kettévágott vagy övvel leszorított szabást mutat; addig a hátrészen a derékon fö­lüli részt is több résziből szabott réezék és minr tát alkotó zeimclhenezések teszik ezükebbé. A derékon aluli rész viszont egészen bő. Vagy több részből összeállított gloknis szabással készül vagy fcét-háromszor 'berakással bővül. Ilyenformán a kabátok bősége a hátrészre összpontosul. Ez az uj szabás szokatlan jellegűvé teszi az uj őszi kabátokat. A szokatlan szabás mellett Marcell Rochas nem takarékoskodott a prémezéssel sem. Nem csak a kabátok nyakkörüli részét prémezte, de az ujjakat is. Sőt a derék körüli részt is. Érde­kes egyik fekete posztókabátja, amely a jellegze- set puffos ujjakkal, elől magasra zárt sima, hátul derékig test'hezállóan dolgozott, onnan viszont mély berakásokkal kibővülő szabással készült. A kabátot fekete breitscbwanzból magas, katonás állógallér, könyökig érő prém-manzsetták és öv­gukhoz a doktort, vagy délelőtt állítottak lb© rendelőjébe. így tett Narancs! Jánosnak, a nyolcas szá­mai őrház vasúti őrének felesége is. Épp a delet húzták, amikor belépett az előszobába. A doktor azonban nagy sietésben volt, szél- üléses beteghez hívták, félni lehetett, hogy le fog késni a vonatról. A hatodik uccába kellett mennie. Délutánra pedig biztosra várták a barátai a megszokott kávéházban. Nem volt ideje, hogy kikérdezze az asz- szonyt. — Az uramhoz tetszene kijönni, tekintetes uram — kezdte az asszony. — Nagyon fáj a gyomra, úgy fáj neki, hogy be sem tud jönni. — Nézze lelkem — tolta el utjából a doktor a látogatót — most sürgős esethez kell szalad­nom. Mire visszajövök, akkor pedig már egész biztosan indul a vonatom. Ma semmiesetre sem érek rá. Hanem, ha nagyon fáj az urá­nak a gyomra ... — Rettenetesen fáj, tekintetes uram — je­lentette szivlhez szélé hangon a derék feleség. — Azt akarom mondani — folytatta a dok­tor kilépve az udvarra s megfogva a falhoz támasztott biciklit — azt akarom mondani, hogy van egy jó megoldásom. A nyolcas őr­háznál úgyis mindig lassít a vonat az éles kanyar miatt s a maga ura is ott áll mindig a sorompónál, mondja meg neki, hogy öltse ki jól a nyelviét. Én majd kihajolok s vissza­felé jövet kidobom az ablakon a receptet így is történt A baktor felkelt az ágybét oldalára kö­tötte a dinamitos dobozit kezébe vette a páros zászlót s a legteljesebb eflőirásszierüséggel várta a vonatot. Már messziről meglátta a leeresztett ablak­ból kihajoló doktort, s a sorompón belül lép­ve úgy kiöltött© a nyelvét, hogy a doktor teljesen meg volt vele elégedve. — Jól van, jót van — integetett ká neki. — Este tízkor visszajövök, majd akkor kidobom a receptet. A vonat dühöngött, ezért jobban kihajolt az ablakból, s hangerősitőként a szája mellé téve tenyerét, kiáltotta: — Naponta három port! Érti? Naponta három porti Négy nap múlva Karancsi János idézőt ka­pott az igazgatósághoz. Úgy megijedt, hogy egyszeriben elmúlt a ’gyomorbaja. A hajnali vonattal utazott be Pestre, hogy miniéi előbb túl legyen a dolgon. Fogalma sem volt arról, hogy miért lehetett kiváncsi személyére az igazgatóság. Hallomásból már tudott annyit, hogy az ilyen beidézések nem szoktak jól végződni a kis emberekre. Sápadtan hallgatta tehát az aranygalléros főtiszt viselő vádját: — Maga Karancsi János? — Igenis, kérem alázattaL — A nyolcas őrházban van? — Igenis, parancsára nagyságos urnák. — Maga folyó hó tizenhatodikán két óra negyvennyolc perckor a nyelvét öltötte a 316. száimu személyvonatra. 1— Én kérem? A vonatra? — Igen, maga, a vonatra. Én is a vonaton utaztam, a saját két szememmel láttam. Mégis csak felháborító dolog, hogy egy vasúti őr, az államivasut jói fizetett alkalmazottja, esetleg egy külföldi utas szemeláttára... Karancsi már nem tudta tovább hallgatni a dörgedelmét s merészen közbevágott: — Bocsánatot kérek, nagyságos igazgató ur, én Bertalan doktor ur kívánságára öltöt­tem ki a nyelvemet, nem a vonatra, ő akkor Pestre utazott, ő üzente nekem a feleségem­mel, hogy a vonatról majd megvizsgál. Tes­sék kérem, itt a recept. Ezt éjszaka dobta le, amikor visszajött. Hogy tetszik gondolni, kérem, hogy én, negyvenöt éves fejjel... Az igazgató az ajkába harapott, hogy el ne nevesse magái — Akkor rendben van —- mondta — eb tmehel Bertalan doktor pedig bizalmas utasítást kapott, hogy a betegvizsgálatokat lehetőleg födél alatt, de mindenesetre úgy végezze, hogy a vonaton utazók a becsületsértés, vagy kigúnyolás árnyalaténak se legyenek kitéve,

Next

/
Thumbnails
Contents