Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-06 / 204. (4053.) szám
1936 szeptember 6, vasárnap. 7 A zboröi száz hars alatt Romokban hever a Rákócziak egykori zborói kastélya ■ A romok egyedüli lakója: egy gólyapár ■ Fa nőtt az ágyúgolyóktól megrongált csonka torony tetején ■ A zborói kis templom: egy kis Rákóczi-muzeum ■ Száz öreg hársfa és a fiatal százegyedik Zboró, szeptember 5. A zborói száz hárs alatt... valamikor, régesrégen, gyermekkoromban olvastam először ezt a kifejezést s azóta ez a néhány szó úgy csendül bennem, mintha valami költemény varázslatos sora lenne. A zborói száz hárs alatt sétálgatott vagy 250 évvel ezelőtt egy hallgatag ifjú és hallgatta az ősi hársak suttogását s a levelek suttogó beszédéből kihallotta egy nép hivó szavát, a történelmi elhivatás parancsszavát és itt végezte el magában, hogy vállalja a sorsot, amit a végzet a magyar történelemben Zrínyi Ilona fiának elrendelt. A kuruc fejedelem hamvai rég elporladtak, a százados Rákóczi-fák még itt zöldéinek. Száz öreg, odvas hársfa és még egy százegyedik, egy egészen fiatal, zsenge hárs(. .. Történelmet regélnek a százados öreg hársak a távoli történelmi múltról és a legfiatalabb csemete a történelmi jelenről... De ne vágjunk a mondanivalónk elébe, kezdjük el sorjában. A két ideális kalauz Társaságunk rendkívül szerencsés. A föld kerekségén nem létezik ideálisabb idegenvezető, mint amilyen nekünk van. Nem is egy van, de egyszerre kettő. Sőt nem is vezetőink, hanem igazi házigazdák módjára utunk patrónusai. A szivükhöz van nőve Bártfa és Zboró, s most boldogok, hogy a kedves élmények, az emlékezés és kegyelet szálaival a mi szivünket is ideláncolják a szépséges Sáros legtörténelmibb helyeihez. Egyik vezetőnk Zsebráczky Géza pre- látus, aki egyszemélyben Bártfa katolikusainak főpapja, Bártfa városának polgármestere, a bártfai csodálatos muzeum igazgatója, Sáros társadalmának és háromnyelvű kultúrájának vezére, Sáros történelmének élő lexikona. A másik kedves lexikon Tost Barna prelátus, Kassa plébánosa, a legszeretetreméltóbb magyar pap, aki Zborón igazán „itthon" van, mert hiszen Zboró a szülőfaluja, ide kötik gyemekségének emlékei, a zborói templomkertben porladnak őseinek hamvai. Mindkét vezetőnk tehát ismeri itt minden kőnek, — mit? — minden kavicsnak a történetét, minden rögről tudnak valami érdekeset mondani, mert itt minden kőhöz és röghöz történelem fűződik. Mintha Wells időgépén járnánk, úgy elevenedik meg szavaik nyomán két és félévszázad múlt világa, az egykori Rákóczikor kultúrája a maga ragyogó pompájában. A Rákócziak vára A várrom, „Makovica várának" romantikus képe az országút és a Bártfa-fürdő felé vezető ut kereszteződésénél bukkan föl az utas szeme elé s ezen a ponton egy érdekes emlékmű áll az ut mellett: a Serédy GáspáT emlékét hirdető, alul köralaku, fölül háromszögű tetős oszlop. Rajta Serédy domborművé ezzel a rövid fölirás- sal: Hoc est Seredi Gáspár. Ellenben a másik táblán megtudjuk, hogy az emlékművet Osstrog Dénes, „Tarnó grófja és Volhinia palatínusa" javíttatta 1592-ben feleségével, Serédy Zsuzsannával. Az emlékműnek meséje és története van. A története az, hogy 1566-ban az országúinak ezen a helyén halt meg hirtelen halállal Serédy Gáspár, valószínűleg szivszélhüdésben. A meséje pedig a kuruckox egyik legszebb adomája. Az adoma szerint Zboró várára szemet vetett Sáros főispánja, Rákóczi Zsigmond. Az öreg Serédy azonban azt mondta erre, hogy az öcsémuram- nak nincs annyi pénze, amennyiért Zborót odaadná. De Rákóczi csak nem tágított s kérte Se- rédyt, hogy mondjon valami árat. látatlanban előre megadja. — Odaadom hatvanezer arany dukátért, — felelt Serédy. Rákóczi rávágott: — Megadom. Serédy meghökkent és teljesíthetetlen föltételeket diktált tovább: — De annak a hatvanezer aranynak mind egy évszámot kell viselnie. Tudta, hogy ennyit egy év alatt nem verhetnek Körmöcön. — Meglesz, — makacskodott Rákóczi. ' Serédy ijedten arra gondolt, hogy hátha ez a Rákóczi valahogy mégis teljesiti ezt a lehetetlen föltételt s hozzátette: — És mindegyik aranyon a .Te képed kell, hogy legyen. Erre már Rákóczi nem mondhatott semmit. De az élet sora egyet fordult s Rákóczi Erdély fejedelmévé lett. Es mint Erdély uralkodója veretett magának 60 ezer aranyat a saját képével és ugyanegy évszámmal s a kocsidéréknyi aranynyal beállított Serédyhez. Serédy elszédült. Hiába nézte végig a sok aranyat, az bizony hatvanezer volt, mindegyiken ugyanaz az évszám és Rákóczi képe. Mit tehetett egyebet, szavát kellett tartania, szomorú szívvel átadta a várat. Amikor Bártfa határáig ért, a hintójábán visszafordult, hogy még egyszer utoljára megpillantsa kedvenc várát, olyan megindultság vett rajta erőt, hogy a szive megszakadt. Zboró várát azért nevezték Makovica várának is, mert 1242-ben Béla magyar király Sáros várába menekülve, Sáros urának, Taxczai Ma^ kónak adományozta Zborót. A vár fénykora a Rákóczink idejére- eset-tv Sokszor cserélt- gazdát Rákóczi kastélya: az enyészet háza Amint megpillantjuk az első házakat, az 1914- es háborús pusztítás nyomai ötlenek szemünkbe. Itt is, ott is egy szétlőtt ház, teteje leégve, falai omladoznak. Ez a falu harctér volt. Alsó végén vezetett át a rajvonal. Az osztrák-magyar hadvezetőség parancsára kiürítették Zborót, lakosait Abosra küldték s a házakat fölgyujtották, hogy az oroszok meg ne húzódhassanak bennük. Egyébként a falu igazán két tűz között volt, mind a két oldalról tüzeltek rá, ágyúval, gépfegyverrel. A gránátok leszedték a Rákóczi-kastéllyaí egybeépített templom két tornyának tetejét s a két csonka torony megdöbbentő fölkiáltójelként mered a falu házai fölé. Az enyészet szörnyű képe. A rom-templom mellett egy gyönyörű, hatalmas, egyemeletes barokk épület, a Rákócziak „modern" családi háza, — építészeti remekmű lehetett valaha, — most szintén reménytelen rom. Közvetlenül a háború kitörése előtt égett le s a háború miatt nem gondolhattak a restaurálására. Most már késő. Kívül fehérek a falak, belül koromfeketék a tűzvésztől, a szinkonfcraszt miatt a száz ablak úgy fest, mint egy fehér koponyán a sötét szemüreg. Belül burján, az egyik emeleti bolthajtás levegőben lógó maradványán, sőt magának a toronynak a tetején is fa zöldéi. Enyészet és tenyészet. Egy gólyaházaspár a háziúr A reménytelen kép fölé a természet játéka kedves koronát emelt. A Rákóczi-ház falai közül egy árva kémény emelkedik ki s ennek a halott kéménynek a tetejébe egy gólyapár fészket rakott. Ez az egyetlen pont a nagy romhalmazban, ahol az élet diadalmasan szimbolizálja a maga erejét és jogait. Ma az egész Rákóczi-kastély egyetlen célt szolgál: otthona egy árva gólyacsaládnak. Azt hiszem, nincs még Európában gólyacsalád, amely ekkora hatalmas lakótelket és palotát mondhatna a magáénak. Máshol a gólyák csak albérletben laknak, itt korlátlan háziurak. A sértetlen Mária-szobor Egyébként a kastély vakolata szitává van lőve. Északról az orosz, délről az osztrák-magyar hadsereg golyói érték. Egy meglepő dolgot látunk azonban. Az egyik oldalon — amint képes mellékletünk képén is látható — a falban Mária-szobor áll. Köröskörül golyóbecsapódások nyomai, de a Mária-szobor sértetlen maradt ... 1919-ben kirabolták Rákóczi nővérének sírját Az enyészet szomorú képét mutatja a kastélytemplom belseje is. Boltiveit bedöntötték a srapnellek és gránátok, a törmelék most is garmadával fekszik belül. Az oltár melletti falban sírbolt van. Föl van írva, hogy ott fekszik Júlia grófnő, Zrínyi Ilona egyetlen leánya, Rákóczi Ferenc fejedelem édes nővére a férjével, Aspre- mont grófjával. De a pusztulás annyira tökéletes itt, hogy még a halottakat is kirabolták. Szent- ségtelen kezek 1919-ben fölfeszitették a sírboltot, a halottakat kifordították koporsójukból. Kincseket kerestek . .. De elég a sötét képekből. Van vigasztalóbb kép is. Maga a. falu. A háborús pusztításból némi haszna is volt. Amikor az oroszokat, akik 1914 végén 125 sárosi községet megszállottak, végleg kiszorították, a magyar társadalom nagy részvéttel és bőkezűséggel sietett Rákóczi népének megsegítésére. Debrecen városa járt elől jó példával. A hajdú város a két kilométer hosszú községnek egyik felét, az úgynevezett váraljai részt a saját költségén újjáépíttette. Debrecen a falu valamennyi lakosáról akart gondoskodni, de közben eljött a világháború vége és az államfordulat. Azóta újjáépült a falu másik fele is, azt hiszem, szintén közsegélyezéssel. így most már csak itt-ott van egy-egy romnak hagyott ház a vöröstetős uj épületek: között. A zsuptetők teljesen eltűnőt a kárpáti községből. nának az érkezése okozza ezt a csődületet. „NáS BarnuSko priáol", — adják házról-házra a szárnyas üzenetet, fölkapják a rokolyát és az ünneplő kendőt és a plébánia elé sietnek. Várnunk kell, amig Tost Barna megtartja a cerclét és minden anyókának mond egy-két szeretetteljes szót. — Ezek a Tost Barna dajkái, — súgja hamiskásan Zsebráczky Géza. — Hogy-hogy? Egész tucat dajkája volt neki? — Mit egy tucat? Vagy harminchét dajkája volt! — feleli kacagva Géza bácsi. Tréfál, gondolom magamban és fejet csóválok. Mikor vége van a vénasszony-cerclének* megkérdezem magát Tostot: — Igaz, Méltóságos Uram, hogy ez az asz- szony volt a harminchetedik dajkája? — Ó nem — feleli egész komolyan —, azt hiszem, ez volt a hatvankilencedik. A dajkák sokaságának egyszerű a magyarázata. Tost Barnának valóban csak egy dajkája volt. De később mindegyik öregasszony, aki valaha mint kisdedet legalább egyszer a kezére vette, azzal dicsekedett ,hogy ő is a dajkái közé tartozott. A nagy népszerűség következtében igy szaporodott föl Tost Barna dajkáinak száma hatvankilencre. A Rákócziak templomában A falu temploma 1655-ben épült, tehát éppen egy évvel azelőtt, hogy a Rákóczi-család megvette Zboró várát a községgel együtt. A torony hét évvel később. Világos, hogy a templom úgyszólván kizárólag Rákóczi-emlékekkel van tele, valóságos kis Rákóczi-muzeum. Érdekes, hogy az oltár régibb, mint maga a templom. A mai kőtemplom helyén ugyanis fatemplom állt s annak gyönyörű faragott xenesz- szánsz faoltárát átmentették az uj épületbe is. Az egyik kápolnája a Rákóczi-család sírboltja. Itt vannak I. Rákóczi Ferenc hamvai. A kápolna díszítése világhíres szép stukkómunka és fekete-fehér márvány. Nem falusi templom ez, hanem egy fejedelmi nemzetség nagy fényűzéssel berendezett családi temploma. Egyik szépsége egy Mária-kép, amelynek csak az arca festmény, a kép többi része vert ezüst dombormű. Biztosan Lengyelországból szerezte be Rákóczi Erzsébet, aki különösen 1695-ben, az újjáépítéskor valóságos védasszonya volt a kis templomnak. A vert ezüstből való művészi örökégő is Rákóczi Erzsébet ajándéka. A mellékoltár arany- brokátos antipendiuma pedig egyenesen az ő saját kezemunkája. Muzeális értékű holmi. A templom kincstárában van egy nemes egyszerűséggel készült ezüst kézi feszület. Szintén Rá- kóczi-relikvia. Annyira fontos Rákóczi-ereklye, hogy amikor a nagy kuruc fejedelem hamvait hazahozták Kassára, a nagy temetési menet élén Fischer-Colbrie, Kassa nagy püspöke ezt az egyszerű ezüstfeszületet vitte. A templomot a világháború is megviselte. Épp az oltár fölötti boltivet ütötte be egy gránát. Á templom mellett van egy kis kápolna Szent Anna tiszteletére. Az oltáron lévő Anna-kép fára van festve és éppen a szive táján érte egy gránátszilánk. A háborús csapások mellett 1916-ban egy természeti csapás is érte a kis templomot. Egy gömbvillám befutott a torony ablakán, átszaladt az orgona sípjain és azokat mind elolvasztotta és a templom kulcslyukán keresztül bujt ki újból s a kis kápolna mellett tűnt el. A százegyedik hársfa Utolsónak a száz hársat látogattuk meg. A leégett Rákóczi-kastély és kastélytemplom tő- szomszédságában most egy betonstilusban épült hipermodern állami elemi iskola áll. Innen halad kétoldalt derékszögben a híres Rákóczi-sétány a száz hárssal. Azaz — bocsánat — ma már, amint a vadonatúj uccajelző tábla mutatja, Tyrs-fasor, Stromoradie Dr. Miroslava Tyrsa. A százados fákat megviselte az idő és a világháború. Sok köztük az odvas, sérült A műemlékvédő hivatal térképet vett föl róluk és hogy életben tartsa őket, odvaikat „plombál- tatni" fogja. De nem sz£z hárs van itt. mert van egy százegyedik hársfa is. Egy kis csemete. Még csak kétéves. 1934-ben ültették el Svehla emlékére abban a kis ligetben, amelyet a hársfasor kezdetén 1928-ban, a csehszlovák állam fönnállásának tizedik évfordulójakor létesítettek. A közelében van egy emlékoszlop ezzel a fölirással: Na památku vitézného vztupu éeské Druziny na pűde Ceskoslovenska v dobé svetové války v unoru 1915. Ez az emlékoszlop azt hirdeti, hogy a cseh Druzsina, amely a prágai 28-ik ezred katonáiból alakult, itt követte el első forradalmi tényét a világháború folyamán olyan területen, amely Csehszlovákiához került. Az ezred akkor teljes egészében az oroszok oldalára állott s ezzel kezdődött meg a légiók küzdelme a csehszlovák állam megteremtéséért. Ez a történelmi aktus is a százados fák tájékán folyt le 8 nemcsak a távoli, de a közeli múltról is regélnek a suttogó hársak, a nagy idők öreg tanúi. Hallgatom suttogásukat s elgondolkozva, merengve járok a zborói hársak alatt, a Miro- slav TyrS allén. Darvas János. Akit egy egész iaía dajkáit rek, pardon, csak vénasszonyok. Mert anyókák verődnek össze szép küldöttséggé. Zsebráczky Géza megmagyarázza nekünk a furcsa jelenséget. A falu szülöttjének, Tost BarKárpátalja mamrsiga hozzálátott a pártegyesités gyakorlati Fászioimitájáta fiz egyesült párt kárpátaljai igazgatóságának illése Ungvár, szeptember 4. Az egyesült keresztényszocialista és magyar nemzeti párt kárpátaljai kerületének igazgatósága Beregszászon ülést tartott. Az ülésen dr. Korláth Endre képviselő, kerületi ügyvezető elnök elnökölt. Az igazgató- sági tagok közül Hokky Károly szenátor, Pásztor Ferenc főespereo, dr. Siménfalvy Árpád és Czibur Sándor körzeti elnökök, R. Vozáry Aladár, dr. Bodáky István és Köszörű Károly körzeti ügyvezetők vettek részt az ülésen. Az igazgatóság elsőnek a pártirodák egységesítését tárgyalta. Elhatározták, hogy a vidéki szervezetek egységesítésének munkáját az ősz folyamán fogják végezni. Rövid időn belül megoldást nyer a sajtó egyesítésének kérdése is. Korláth Endre az egyesült párt elnökségének legutóbbi pozsonyi értekezletét ismertette. Az igazgatóság egyhangúlag tudomásul vette, hogy az egyesült párt elnöksége az ellenzéki politika folytatása mellett foglalt állást. Az egyesült párt elnökségének a gazdaadóssággal kapcsolatos gazdavédelmi javaslatát az igazgatóság helyesléssel fogadta s elhatározta, hogy minden járás területén pártgyüléseket tartanak s azokon szakelőadók ismertetik majd az egyesült párt javaslatát. Bejelentette Korláth Endre azt is, hogy az egyesült párt elnöksége a magyarság nyelvi jogainak érvényesítése tárgyában memorandumot készített, majd több közigazgatási ügy tárgyalása után befejezték az ülést. Anglia döntő leszámolásra készül az arabokkal London, szeptember 5. A Daily Héráid Palesztina! jelentése szerint az elmúlt napokban ismét heves összeütközésre került a sor az arabok és az angolok között, ötszáz arab megtámadta az angol katonákat, de hosszabb harc után elűzték őket. Az arabok 25 halottat és rengeteg sebesültet vesztettek. Az angol kormány elhatározta, hogy megerősíti a palesztinai haderejét és fölveszi a döntő kátéét M arabok ellen/ Eredetileg Anglia engedékenységet tervezett, de amikor hire jött a nablusi csatának, amelyben az arabok megtámadták az angolokat és három angol katonát felkoncoltak, a kormány megváltoztatta álláspontját és megkezdte a csapaterősitések elküldésének megszervezését. A közeljövőben tizenkét zászlóalj indul Palesztinába. A nablusi csata után az angolok 16 repülőgéppel megtámadták az arab zendülőket és gépfegyvereikkel huszonnyolc arabot megöltek, I kellett a földosztáshoz. A birtok központját alkotó Rákóczi-kastély a száz hársfával díszített parkkal árvaház lett, az erdészeti alkalmazottak ' gyermekeinek otthona. s utoljára 1907-ben a magyar állam vette meg.l A zborói nagybirtok 5500 holdjából csak háromszáz maradt az állam kezében, a többit kiosztott I ták a zborói szlovákok között. Földreform sem' Egy másik derűs kép. Alig áll meg az autóbuszunk a plébánia előtt, hogy megtekintsük a híres ősi zborói templomot, egész csődület fut össze. Mintha a föld alól nőnének ki az embe-
