Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-06 / 204. (4053.) szám
s 1936 szeptember 6, vasárnap* BOLSEVIZMUS, — KATOLICIZMUS, - NACIONALIZMUS HL A katolikus Egyiház álláspontja a marxizmussal szemben régóta közismert, s a legklasszikusabb megnyilatkozása ennek XIII. Leó pápa híres enciklikája, a Rerum novarum. A .világháború előtti marxi szocializmus képviselője, a szociáldemokrácia és annak küílötnifiéile mellék- hajtásai mind egyházellenesek voltak és éles harcot folytattak a keresztény egyházak, s elsősorban a katolicizmus elllen, amelyben legnagyobb ellenfelüket látták. Az orosz forradalom után a boLsevizmus még fokozottabb mértékben fordult a vallás ellen, amelynek az emberi lel- kekbő'l való kiirtása egyik főprogrampontját képezte (Mexikó, Spanyolország). A katolikus Egyház minden erejével és tekintélyével szembefordult ezzel a veszedelemmel s a legtöbb helyen sikerült is megrősitenie pozícióit. A vallásos érzés elmélyült a hivő tömegek lelkében és a hitehagyottak közül számosán visszatértek az Egyház köbeiébe. A bolsevizmus vezetői erre legújabban más taktikához folyamodtak. Egyrészt beszüntették látszólag a vallás elleni támadásokat, — amire már az első részben rámutattam, ■— másrészt mindenfelé azt kezdték hiresztelni, hogy a katolikus Egyház és a szovjet között megegyezés van készülőben, s a katolikusok és bolsevisták közösen lépnek fel az uj európai veszedelemmel, a nemzeti szocializmussal szemben. A kishitüek, kételkedők és naiv lelkek megnyerésére elég ügyes fogásnak látszik. De nézzük csak, hogy áll a dolog a valóságban. IV. A hivatalos szovjetkörök tisztában vannak azzal, hogy a kommunizmus és a keresztény egyházak, valamint a katolikus vallás között mindennemű közeledés, vagy megegyezés le- hetelen, mégis ügyes propagandával elhíresztelték, hogy a Szentszék és a bolsevizmus között van egy titkos megegyezés. Laikus és tudatlan emberek elég sokszor meggyanúsítottak önfeláldozó lelkipásztorokat, akik működési területüket áttették a külvárosi nyomortanyákra, hogy ezek a papok ugyanúgy viselkednek és ugyanolyan eszméket hirdetnek, mint a bolsevisták. Lehet-e a rosszindulatnak és ostobaságnak ennél nagyob fokát elképzelni? Ezekre a gyanúsításokra és találgatásokra azonban a leghatározottabban rácáfolnak a katolikus Egyház fejének, a Szentatyának nyilatkozatai, amelyekben minden kétséget kizáró módon állást foglal a bolsevizrüus ellen. Az első az 1932 május 3-ról keltezett pápai körlevél, amelyben XI. Pius pápa a következőket írja: „Ennek az istentelen mozgalomnak, — a bol- sevizmusnak, — a vezetői felhasználják a jelen gazdasági krízist és a Megváltó keresztjét egy sorba állítják a modem imperializmussal, mintha a vallás ezekkel az erőkkel szövetkezett volna. Megkísérlik ■— és nem eredmény nélkül — a vallás és Isten elleni harcot összekapcsolni a mindennapi kenyérért való küzdelemmel. A legjogosabb kívánságokat és a legalacsonyabb ösztönöket egyaránt felhasználják a vallás ellen folytatott támadásaiknál. Aírt hiresztelik, hogy az isteni rend ellenkezésben áll a földi boldogsággal, s hogy a modem technika eszközeit egyaránt fel kell használni az Isten hatalma elleni és a jobb társadalmi rend elérése iránti küzdelemben." A második pápai nyilatkozat és egyúttal nyílt állásfoglalás a kommunizmussal szemben ez év májusában hangzott el Rómában a vatikáni saj- tókiállitás megnyitása alkalmából, ahol XI. Pius pápa a bíborosok és a diplomáciai testület előtt mondott beszédet, amely szóról-szóra a következőket tartalmazza: „A legnagyobb veszedelem ma kétségtelenül a kommunizmus a maga különféle megnyilatkozásaiban, Hol nyíltan, hol burkoltan veszélyezteti az egyéni méltóságot, a család szentségét, a polgári társadalom rendjét és biztonságát, mindenekelőtt pedig a vallást egészen a nyílt istentagadásig, s a vallások közül is elsősorban a katolikus vallást és Egyházat Egy nagyszabású és kiterjedt kommunista sajtó igazolja ezt. Bizonyítják a különböző országokban bevezetett kommunista rendszerek és kísérletek (Oroszország, Mexikó, Spanyol- ország). Ez nagy veszedelmeket -rejt magában. A kommunista eszméket egy példa nélkül álló propaganda terjeszti, amely újabban még veszedelmesebbé vált azáltal, hogy látszólag veszélytelenebb és kevésbé vallásellenes formákat öltött hogy ezáltal a kevésbé tájékozott köröket is megnyerje. Közöljétek — szeretett gyermekeim — mindenkivel, hogy láttátok Krisztus földi helytartóját, aki aggódással nézi ezeket a jelenségeket, s tele van fájdalommal a nagy veszedelem láttán, amely az egész világot fenyegeti és már eddig is igen nagy károkat okozott, — főképpen Európában. Mondjátok el mindenkinek, hogy a Szentatya Szüntelenül rámutat erre a veszedelemre, amelyet ugylátszik sokan félreismer nek, mert nem tudják, hogy micsoda következményekkel jár. Mondjátok meg, hogy ha az el len az uj pogányság ellen nem fogunk védekez zA, akkor ezáltal megkönnyitjük a bolsevizmus Irta: Katolikus előretörését és egyengetjük az útiját." A pápa azzal fejezte be beszédét, hogy ebben a nehéz helyzetben a katolikus Egyház továbbra is a kereszténység védelmezőije lesz és segítséget fog nyújtani a bolsevizmus elleni védekezésben. A Rerum Novarum kiadásának 40 éves jubileuma álikalmából a pápa a következőket írja a bolsevizmusról: ,,A kommunizmus két célt tűzött ki maga elé: a legélesebb osztályharcot és a magántulajdon eltörlését. Ahol uralomra jut, ott mindenütt könyörtelen és embertelen. Az a nagy pusztítás, amit Kelieteurópában és Ázsiában véghezvitt, beszédes bizonyitékai ennek. Az Egyház hü fiait nem kell figyelmeztetni ennek az istentelen és igazságtalan kommunizmusnak a veszedelmeire. De fájdalom, vannak ezzel nem törődő emberek, akik nyugodtan nézik, hogy terjed a világon ez az erőszakos, véres tan. Még elitélőbb az a könnyelműség, amellyel egyesek tűrik az igazságtalan szociális viszonyokat, amelyek elősegítik a világforradalom terjedését." Keli-e ennél világosabb és határozottabb beszéd, amely minden keresztény ember részére az egyedül mérvadó? A Szentatya ezen megnyilatkozásai beszédes cáfolatai mindazoknak a mende-mondáknak, hogy Moszkva és Róma között valami titkos megegyezés jött létre. A katolikus Egyház magas funkcionáriusai mind hasonló szellemben nyilatkoznak a kommunizmusról. Ilyen értelemben irt mindig a katolikus sajtó is. Az egyik római kongregáció 1929-ben arra intette Lienart francia püspököt, aki jelenleg már bíboros, hogy „tekintettel a szocializmus és kommunizmus terjedésére, a katolikus erőket egyesíteni kell, hogy megakadályozzuk ennek a bajnak a terjedését, amely annyi lelket megront, a társadalmi rend alapjai ássa alá, s a népek és nemzetek pusztulását készíti elő". íme, ezekből a megnyilatkozásokból látjuk, hogy a katolikus Egyház és annak feje teljes egészében felismerték a veszedelmet, amely az emberiséget a bolsevizmus részéről fenyegeti, s felhívja a hívőket az ellene való védekezésre. Az Egyház maga is híven foglalkozik híveinek leki életével, védelmezője a gazdasági nyomorúság által sújtott tömegeknek, szószólója az igazságos és jogos szociális követeléseknek. Ennek tudható be, hogy a világháború óta az Egyház tekintélye állandóan növekszik, a hitélet mélyül és a hívők száma gyarapodik, A felelős államférfiak is kezdik felismerni a vallásban rejlő nagy erőt és számolnak vele. A bolsevizmus is látja ezt és mérlegeli. Egyik oldalon könyörtelen harcot folytat ellene, — a másik oldalon pedig hajlandó lenne átmenetileg kompromisszumiot kötni vele, hogy kompromittálja és az első adott alkalommal ismét szembeforduljon vele. Ezt világosan látják a vatikáni körök és lassan tudomást szerez róla a katolikus közvélemény is. (Folytatjuk.) nek megvájlaezitáisa már csak azért is szanemcséö volna, miért a már régóta tervezett központi pályaudvar közvetlen közelében volna. Ez az uj pályaudvar az eddigi Keleti- és Délipálya- udvar egyes késéiből támad. Egy angol gazdasági csoport is azzal a tervvel fiQgilalkoiziík, hogy London szivében hatalmas és modern repülőteret létesítsen, mivel a oroydoni repülőtér szintén igen messzi© a városon kívül fekszik. A kis Ausztria és a hatalmas Anglia közötti gazdasági arányok itt is mutatkoznak: a terv értelmében az uj repülőtér 210 méternyi magasban lesz és alapja egyetlen óriási betonpadló. E repülőtér gigantikus tartóoszlopait hatalmas felhőkarcolókká építik ki, melyeket nagyvállalatoknak, áruházak és irodaépületeik céljaira admialk majd bérbe. Az előirányzott költség egyelőre több 500 millió korona (ennyibe került például! a „Queen Mary“ ooeámjáiró Is). Hiányzanak még arról való részletek, miiképpen, milyen eszközökkel biztosíthatják majd ez újfajta és a békés légiforgalom számára annyira célszerű repülőtereiknek légitámadás elleni védhetőségét. Már pedig ez ma sajnos közismerten elsőrangú szempont. Hogyan készíti elő Japán az 1940. évi olimpiát Nagyszabású építkezések, a közlekedés átszervezése és a japán-amerikai feszültség enyhülése a készülő olimpia első eredményei Tokio, szeptember 5. A japán főváros már most megkezdte az 1940. évi olimpiai játékok előkészítését. Óriási szállodák, uj autóutak és hatalmas garázsok építését és az egész közlekedési rendszer újjászervezését határozták el. Az olimpia rendezési jogának megszerzés c politikai eredményeket is hozott. Általában az a vélemény alakult ki, hogy Japán az olimpiát fől'eg az Egyesült Államok támogatásával kapta meg és ez egymagában is többet használt a japán- amerikai feszültség enyhülésének, mint minden eddigi diplomáciai fáradozás. A vasutügyi minisztérium hatalmas négyéves-tervet dolgozott ki, amely felöleli az egész japán vasút átszervezését és 4000 uj személykocsi építését. Az olimpiai játékok terepét már kijelölték és azon a következő versenypályák építését határozták él: 1. A Meiji-templom-stadiont megnagyobbítják és kijavítják, befogadóképességét 120.000 nézőre fokozzák. 2. A Meiji-uszóstadiont megnagyobbítják és kijavítják s 30.000 ülőhellyel látják el. 3. Uj stadiont építenek a hockey, futball és rugbyjátékok és a kerékpárversenyek lebonyolítására. 4. Lovasarénát építenek a lovag'lószámok részére. 5. Két uj stadiont építenek az ökölvívás, birkózás, illetve a vívás és tornaszámok lebonyolítására. 6. Todamurában átépítik a regatta-pályát az evezősversenyek számára. 7. Teniszpályákat, kiállitócsarnokokat és egy külön japán gimnasztikái csarnokot építenek. Az építkezési költségekre 15 millió jent irányoztak elő. Ebből 5 milliót az állam vállalt magára, mig a hiányzó összeget nyilvános gyűjtés utján fogják előteremteni. A haladérepm műhelyéből Irta: Neubauer Frigyes ■ Uj angol sztratoszféra-repülőgép ■ Prága, szeptember 5. Az .angol hadügyiminisz- téinium a Brtstbol-gyiáír (teljesem fémből készült, uj magassági repülőgépeivel kísérleti repülésieket folytait, amelyekről csak annyi szivárgott ki, hogy ezeknek a gépeknek Pegazus-amoitoirjaiilk vauinak és hogy 16 kilométernyi magasságban is jói budinak mozogni. A nepülőiimagaissáigi rekordot itudvalevőem az olaszok tartják 15 és fél kilométerrel. Az angol síztraitoszféragéipről való részleteiket hétszeres lakat alatt őrzik s csak annyi tudható meg, hogy légmentesen zárható kabinja van, hogy motorjai az említett magasságban is kifogástalanul működnek és hogy pilótája légmentesein záródó, igen vékony alu- miniumleiinezeklkell ellátott és elektromoisan fűthető öltönnyel rendelkezik és fején legújabb rendszerű oxígéinsisakot visel (képzeljük csak el az ismert elektromosfüjtéisü párnácskáknak, a „tenmoíórokinak“ teljes öltönnyé bővített és tökéletesített f ormáját...). Az ily gépnek rendkívüli hadiértéke abban regien©, hogy a lég- eíllháiritó lliövegelk lövedékei sem érhetik eili. Amellett a. bélkés légiforgalmat is forradalmasít ja, mert odafent óránkénti 800—1000 kilométeres sebességgel repülhet és a London— Newyiork közötti utat 6—8 óra alatt teheti meg. NÉMET REPÜLÖKUTATÁSI AKADÉMIA A [németek 'is dolgoznák: Hitler kancellár Re- pülöfcutatásii Akadémia feláilitásiát rendelte el. Göring birodalmi repiitőügyi miniszter kiadta az erre vonatkozó részletesebb rendelkezéseiket. Az akadémia azokat a mérnököket és természettudósokat itömöriti majd, Ibiik a repüléskuita- tás terén dolgoznak, hogy közös és szervezett munkával hathatósan előrevigyék a repüléstechnikának mind az elméletét, mind a gyakorlatát. Az akadémia feladata a véleményezés is lesz., valamint a többi nemzet repülőtechnikai búváraival való kapcsolatok rendszeres fenntartása. Az Akadémia keretében folyó munkásság eredményeit a vezetőség időmként kellő formában nyilvánosságra hoiosétja majd. Az Akadémia vezetője Göring miniszter lesz, az egyik alelnök Milcíh tábornok, repülésügyi államtitkár, a másik alélnököt a kancellár a repülő- technika köreiből még ki fogja nevezni. Az Akadémiának 60 rendes és 100 levelező tagja lesz és ehhez pártoló tagok is járulnak majd. ÚJSZERŰ OSZTRÁK LÉGIKIKÖTÖ-TERVEZET A bécsi műegyetem megbízásából egy fiatal épitészménnölk újszerű repülőtér tervéit dolgozta ki. E repülőtér kicsi modelljét a műszaki múzeumban állították Iki. A város belsejében való légikikötőről van szó, amely megkímélje az utasokat a repülőtérre való időt rabló s körülményes ki- és onnan való beutazástól. A kikötő a régi arzenál-komplexum tetejére van tervezve^ a város e részébein megvan a gépeknek a teljes belebegési szabadságuk. Hatalmas átalakítások segélyével egy 500 méter átmérőjű, gyürüalaku területet nyernének. A gyűrű egyes részeit kérésztül-fcaisul hidak kötnék össze, melyeket a széljárás szerint tetszésszerinti irányba lehetne forgatni. A fel- és leszállásra bőven volna hely. Nagyméretű süllyesztőik vinnék a gépeket a lejjebb fekvő hangárokba, melyekben 140 gépnek volna helye. Az utasok mozgólépcsőkön közlekedhetnek. Ai uj légikikötő helyéUtitársak Befut a gyorsvonat. Zsúfolt kocsik. A hordár felteszi poggyászomat. A folyosón végig állnak. Táskák a fal mellett. Nem is keresek helyet. Belenyugszom, hogy egy ideig itt kell maradnom. Ráülök egyik táskámra és nézem, figyelem az embereket. Tömött vasúti kocsiban az emberek idegesek, türelmetlenek. A hordár is az volt. Sok málhát vállalt, az enyémet már az induló vonatba dobta a lépcsőről. A levegő meleg. Augusztus eleje van. A learatott gabonaföldek között száguld a vonat. Egyik oldalon csépelnek, a másikon szántanak. Kék az ég, a fehér felhők mintha megálltak volna. Lassan úsznak. Kanyarodunk, imbolygunk, suhanunk. A mozdony fújtat. Kalauz jön. Kéri a jegyeket. Belép a közeli fülkébe. Rövid idő múlva élénk hangzavarra figyelek fel. Nem veszem ki, mit magyaráz, csak lá- tóm, hogy egy pirosarcu fiatal nő siet ki onnan. A kalauz utána. — Ez nem az a vonal, át kell szállnia és visszafelé utaznia. Jegyet kell váltania. A pirosarcu nő meg van ijedve. Messze szól a jegye. Butácska az arca, senki nem is csodálkozik, hogy az ellenkező irányban utazik. Pénze nincs elég, hogy uj jegyet váltson. Ijedt, nagy fekete szemeiből potyognak a könnyek és arcán végiggördülnek. Egy ur megszánja. Pénzt ad neki. Piros arcán mosoly suhan át. Megkönnyebbülten kéri az ur címét, hogy megérkezésekor a pénzt visszaküldhesse. Az ur nem akarja magát megnevezni. A nő rendületlenül kéri, az ur némán hallgat. Kattognak a váltók. Állomásra fut he vonatunk. A közeli kupéból néhánvan leszállnak. Belépek és helyet foglalok. Egy pillanat alatt tudom, hogy kik az utitársaim. Mi is lehet a mellettem ülő urnák a foglalkozása? Biró, gondolom. Hirtelen meg is kérdem tőle. — Igen, biró vagyok — válaszolja és arca meg- vonaglik. — Pihenni megyek, az idegeim tönkrementek. Felkelt és kiment a folyosóra. Már csak a kabátjáért tért vissza. A biró helyére egy kedélyes arcú pap ül mellém. Horgászbotot tart kezében. Szenvedélye a horgászás és a vadászat. Élvezettel adja elő vadászkalandjait, pisztrángfogásait. Figyelemmel hallgatom. Boldoggá teszi érdeklődésem. A vonat robog. Alaguthoz közeledünk. A folyosóról nézem a vidéket. Mellettem egy vasutas áll. Udvariasan felhúzza az ablaküveget. Én megköszönöm. Hirtelen sötét lesz. Kigyulnak a vilLany- lámpák. Bent futunk az alagutban. Újra a szabad pályán a vonat. Az ablak melletti férfi tanár. Feleségével hegyek közé utaznak. Turistaszállóban bérelnek lakást. Minden idejüket kirándulásokra fordítják. A tanár ur termoszos-üvegből vizet önt egy pohárba, átnyújtja szőkehaju feleségének. Idős ur, nyolcvanegy éves, de csak hatvannak látszik, újságot olvas. Néha-néha beleszól a társalgásba. Ügyvéd ő, de már nem vezet irodát. Belefáradt. Vidéki kisvárosban szép háza van. Pénze is, hogy kényelmesen megélhet, ötven évig élt együtt feleségével. Hitvestársa már meghalt. Azóta egyedül, szörnyen elhagyatva érzi magát. Fürdőhelyre utazik most A barnabőrii fiatalembert a sport érdekli. A berlini olimpiászról beszélünk. A hullámoshaju férfi kék ingben mereven maga elé néz. Aktatáska és folyóiratok mellette. Bejárt három világrészt. Afrikát, Amerikát és Európát. Artista volt. Hárman szerepeltek. Fényképeket vesz elő. Egyiken úszónadrágban van; látszik, izmos, ruganyos teste. Ráeszmélt, hogy tud Írni. Fantáziájával és három világrész élményével nekifogott az írásnak. Rövid történetek jönnek ki tolla alól. Olcsó pénzért elhelyezi őket. Uj állomás és uj szomszéd. Tizennyolc éves korában került el Amerikába. Tizenhat éve él ott. Azóta négyszer jött Európába. Típusa az újvilág uj emberének. Fölényes, természetes, célirányos. Amerikai állampolgár; büszke rá. Rövid, dolgos élet után megvette főnöke üzletét — egy vásár- csarnokot. Megnősült. Felesége szülei magyarok, de ő már izig-vérig amerikai nő. Ami Európában luxusszámba megy, ott a napi élethez tartozik hozzá. Az érvényesülés sokkal könnyebb, mint nálunk. Szomszédomnak jólszabott utiruhája, ápolt külseje és ízléses inge azonnal feltűnt. Megelégedettség és sok-sok önérzet árad lényéből. Egy amerikai képesujságot nyújt át nekem. Szépen kiállított folyóirat. Mindenki olvas. Csend van a fülkében. Olykor a vonat ziháló fujtatása hallatszik be. Az ablakhoz lépek. Napfény, üde hegyi levegő, hegyek, alattuk folyó kanyarog. Szeretem az újat, fejlődőképeset, rajongója vagyok Amerikának, mégis nehezen Szánnám rá magam az öreg Európát cserben hagyni. FESZTY EDIT,
