Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-30 / 223. (4072.) szám
1936 szeptember 30, szerdai to«<m-Mag£arhirlai> A spanyol polgárháború legnagyobb haditette A Franci-hadsereg elfoglalta Toledot és folytatja útját Madrid felé > Pánikhangulat a fővárosban - Az utolsó vasútvonal - Toledo elfoglalásának részlete! Egy bányamérnök mentette meg az Afcazar hőseit a végpusztulástól sasági főváros felé közeledik, mert tudja, hogy Madrid a fasizmus elleni küzdelem szive és központja. A főváros védelmét meg kell szervezni és minden eshetőségre föl kell készülni. Hogy erőfeszítéseinknek a lehető legnagyobb hatása és ereje legyen, szükséges, hogy hadi erőnket összeegyeztessük és csapataink rendben és fegyelmezetten működjenek, mert a valódi háborús fegyelem nélkül lehetetlen eredményt elérni. Folytatódik az előnyomulás B u r g o s, szeptember '29. A Toledot elfoglaló nacionalista csapatok a Tajo mentén folytatják előnyomulásukat észak-kelet felé. Céljuk az, hogy eljussanak Áraniuezig és elvágják azt a legfontosabb vasútvonalat, amely Madridból Alicanteba vezet. Ha tervük sikerül, akkor a fővárost csaknem teljesen elvágják erőforrásaitól, mert akkor Madridot csupán egyetlen vasútvonal köti össze a tengerrel s az is nagy kerülővel jut Valenciáig. Ezt az utolsó vasútvonalat egyébként Saragossától délnyugatra Calatayudnál a felkelők ugyancsak veszélyeztetik. Madrid, szeptember 29. Vasárnap este a Spanyol fővárosban villámgyorsan terjedt el a hir, hogy a nacionalisták elfoglalták Toledot. Később megbízható magánjelenté- sdk megerősítették a híreket és a lakosság érezte, hogy azok igazak annak ellenére, hogy a kormány még hétfőn is azt állította, hogy Tol'edo a népmilicia kezében van. A lakosság körében nagy nyugtalanság uralkodik. Castellana közelében a fasisztáik nyílt diadalünnepet mertek rendezni, amelyet ugyan a kormány hamarosan elfojtott, de amelyből kitűnik, hogy a főváros lakosságinak érzületében is nagy változás történt s egyre nagyobb csoportok helyeslik nyíltan a nacionalisták politikáját és kommunistáén enes akcióját. A népben egyre erősebbé válik az a meggyőződés, hogy Madrid helyzete tarthatatlan s akik eddig j hahoztak vagy nem foglaltak határozottan: állást, jnost nyíltan kihangsúlyozzák nacionalista érzelmeiket és a munkásság kő- j rében is agitálnak. Toledo elfoglalása megrendítette a baloldal győzelembe vetett hitét és a munkásság köreiben bizonyos pánikhangulat kezd elterjedni. Ai Akazar felmentéit hősei mesélnél!... T ol e d o, szeptember 29. Az Alcazar védői az ostrom alatt óriási megpróbáltatásoknak voltak kitéve. A felkelés kitörése után julius 20-án a kadettek bezárkóztak az Alcazarba barátaikkal és híveikkel, valamint a polgári gárda osztagaival. Körülbelül 1400 ember volt az erődben, közöttük négyszáz asszony és gyerek, mert a védők nagy része magával hozta családját az erődbe. Az első komoly gond az élelemmel való ellátás megszervezése volt. Kezdetben a védők nem szenvedtek vízhiányban, de az utóbbi időben már a vizadngokat is racionalizálni kellett. Szeptember elején fogyni kezdett az élelmiszer és a katonák nem ehettek mást, csak kemény fekete kenyeret. A lovasrendőrök lovait egymásután ölték le, hogy a védők élelemhez jussanak. A külvilággal való összeköttetést egy rádió biztosította, amelynek segítségével a kadettek felfoghatták a madridi kormány és a felkelők jelentéseit. Hétfőn, szeptember 28-án délután 18 óra SO perckor vonultak be az első nacionalista légionáriusok az Alcazarba. A nacionalista csapatok megjelenése leírhatatlan lelkesedést okozott. Nyolcvan polgári személy kivételével a megmentett férfiak katonák voltak. Veszteségeik aránylag csekélyele s a halottak száma alig néhány tízre rúg, de ötszáz kadett a küzdelmek alatt többé-kevésbé súlyosan megsebesült. Annál a robbantásnál, amely az erőd legfontosabb részét a levegőbe röpítette, senki sem sebesült meg, mert az erődben lévő egyik bányamérnök pontosan kiszámította, hogy a robbantásnak milyen hatása lesz és a veszélyeztetett épületeket a kadettek kellő időben kiürítették és védekezésüket más módon megszervezték. A védők közül többnyire csak azok estek el, akiket élelmiszerszerzás céljából a városba küldtek. A madridi Icorménir pesszimizmusa Madrid, szeptember 29. A spanyol kormány a következő kiáltványt intézte a főváros népéhez: — A spanyol kormány nem akarja tagadni, hogy az ellenség kihasználja azt a túlsúlyát, amelyet a ; külföldi hatalmak által szállított fegyverek biztosítanak neki és minden erejét latba vetve a köztár- j A solsáíiaóbcru első tengeri csatába a felkelők győzelmével végződött Tanger, szeptember 29. Arcila és Spartel között a spanyol kormány hadihajói összeütköztek a felkelők hajóival. 4 polgárháború első tengeri ütközetében a felkelők győztek. Tarifa közelében az Ahnirante Cervera felkelő cirkáló elsiilyesztette a Gravina nevű uj torpedórombolót. A cirkáló megkezdte egy másik kcrmánytorpcdóromboló üldözését. A Gravina legénységét a Koutobia francia gőzös mentette meg. Hsdrld fciriil tóvészCrl'.eXat ésnak P á r i s, szeptember 29. Salensio tábornok, aki a kormány haderőit Toledo alatt vezette, főhadiszállását Madridba helyezte át és a legnagyobb sietséggel lövészárkokat ásat a város körül, hogy megszervezhesse a védelmet. A felkelők elfogták az egyik Madridba induló husszállitmányt és kétezer hízott marha került birtokukba. Az egyesült párt vezérei a GaramvSlgye lővárosábatt Toledo ostroma Burgos, szeptember 29. Toledot a nemzeti csapatok csak elkeseredett küzdelmek után foglalták el. A harcok vasárnap reggeltől a késő éjszakai órákig tartott. Szombaton a sorkatonaság elfoglalta a várostól északnyugatra elterülő síkságot s vasárnap reggel megkezdte azoknak a magaslatoknak ostromát, amelyek Toledot északról védik. Nyugatról, délről és keletről a várost széles ívben a Tajo folyó védelmezte. Órákig tartott, amig a nemzeti csapatok állandóan megújuló támadásai szétmálasztot- ták az elkeseredetten védekező milícia erejét és elűzték őket a magaslatokon kiépített erős állásaikból. Az ellentálló erő csak este tört meg. A támadók vad gépfegyver- tüzében és az északnyugati magaslatokon föláillitott nacionalista ütegek pergőtüzében összeomlott a védelem és a milicia délután visszavonult az északi külvárosokba, ahonnét este a nacionalisták szuronyrohama űzte ki. A milicia néhány különítménye a belvárosban még éjjel is védekezett, de a katonai pontossággal dolgozó nacionalista hadsereg egymásután foglalta el házerődjeiket. Vasárnap délután Franco csapatai megszállották az északi külvárost, az ott levő kórházat, az arénát, majd a híres Di- sagra-kaput. A véres uccai harcokban a milicia több mint háromszáz halottat vesztett. A kormánykatonák egymásután adták föl pozícióikat, végül a legnagyobb rendetlenségben a Tajo-hidakon át dél felé menekültek. Két tűz kőzett Toledo, szeptember 29. Az alcazari kadettek vasárnap délután rendes hadirendben gyülekeztek az erőd rommá lőtt falain s abban a pillanatban, amint Franco csapatai kintről megkezdték a támadást a milicia ellen, a kadettek kitörtek az Alcazarból és minden eddigi tettüket elhomályosító hősiességgel oly hevesen hátbatámadíák a milíciát, hogy az vad futásban menekült dél felé. A kadettek több mint Száz kormánykatonát öltek meg. Toledo városa csaknem sértetlen, kivéve az Alcazart, amelyet az állandó dinamitrobbantások, különösen az északi fronton rendkívül megrongáltak. A nacionalista támadó csapatok a vasárnapi ostrom alatt fényjelekkel állandó összeköttetésben álltak a kadettek- kel. A milicia gyalog vagy teherautomobi- lokon rendetlenül menekült a San Martin- ín dón át dél felé Ciudad Reál irányában, A magyar egység Sramfiiuiepe volt a lévai nagygyűlés [átess. Esterházy, Ponibszky, Fűssy, SMer, Salkcyszky, Kmoskó, Najthényi és Kiain voltak a nagygyűlés szónokai A magyar nemzeti munkáspárt Is az egyesült pártba Léva, szeptember 29. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap tartotta az egyesült országos keresztényszocialistía és magyar nemzeti párt lévai nagygyűlését, amelyen az egész Garamvölgye manifesztált a magyar egység eszméje mellett. Az egység teljességét szimbolizálta az ,a szombat esti értekezlet is, amelyen a magyar nemzeti munkáspárt országos pártvezetősége formálisan is kimondotta az egyesült pártba való beolvadását. Az erről szóló határoz,at a következőképpen hangzott: A magyar nemzeti munkáspárt csatlakozása „A magyar nemzeti munkás és földműves párt már évek előtt felismerte, hogy a kisebbségi sorsban élő magyarság törekvéseit és jogait csakis egységes erővel érheti el. A kisebbségi sors egyformán sújt minden ittélő magyart. A magyar munkaadónak és a magyar munkásnak ebben a sorsközösségben egymásra kell találniok. A párt egyik régi programpontja a magyar egység megteremtése, örömmel üdvözli ezért maga is az egységet és abban ia magyar munkásság is részt kíván venni. Kimondja tehát >az országos pártvezetőség egyhangú határozattal, hogy a magyar nemzeti munkás- és földműves párt csatlakozik a magyar testvériséget megteremtő magyar e9Ység mindent átfogó gondolatához és a magyar nemzeti munkás és földműves párt belép az egyesült pártba.'* A nagygyűlés A vasárnapi nagygyűlés a városi színház hatalmas nagytermében zajlott le. A terem annyira zsúfolásig megtelt hallgatósággal, hogy igen sokan kiszorultak. A fallak az egyesült párt fehér-zöld színeit és kezdőbetűit viselő drapériákkal voltak föl-1 díszítve. A nagygyűlés megkezdésekor magyar!) ruhába öltözött tizenkét leány vonult az el-s nöki emelvényhez és Bottlik Ilonka meleg szavakkal mondott köszönetét a megjelent vezéreknek a magyar egység megteremtéséért. Jaross Andor pártelnöknek és Esterházy János ügyvezető elnöknek egy-egyl gyönyörű virágcsokrot nyújtottak át. Kmoslcő meg?y:ió'a A nagygyűlést dr. Kmoskó Béla, az országos végrehajtóbizottság tagja, a volt magyar nemzeti párt lévai körzetének elnöke nyitotta meg lelkes beszéddel. Hangsúlyozta, hogy iaz egyesült párt törvényes | eszközökkel törvényes alapon törvényes ji célokért küzd. A párt tömegei teljes bizalommal vannak a vezérek iránt. Maithényi beszéde Az általános helyesléssel és tapssal fogadott megnyitó után Majíhényi László, az egyesült párt lévai szervezetének tiszteletbeli elnöke bejelenti, hogy az egyesülés mozgalmához, amely annakidején Léváról indult el, szintén Léván hangzott el a záró akkord, amidőn a magyar nemzeti munkáspárt országos vezetősége kimondta az egyesült pártba való beolvadását. A magyar nemzeti egység nevében szeretettel üdvözli ebből az alkalomból a magyar munkásságot. Rámutat arra, hogy a Garam és Szikince völgyének magyarsága nem rendelkezik magyar középiskolával s indítványára a na9Y9yülés egyhangúlag állást foglal a lévai magyar gimnázium visszaállítása érdekében. A magyar munkásság szénoka Ezután Ágoston Gusztáv, a volt magyar nemzeti munkáspárt vezetőségi tagja emelkedett szólásra. Mély hatást keltő beszédében kifejtette, hogy az egység gondolata a magyar nemzeti munkáspártban is régi keletű volt. A munkások is a turáni átok legyőzésén fáradoztak, mert saját egzisztenciájukon érzik, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség sorsa csak akkor fordulhat jobbra, ha minden magyar egy táborban van. A munkásságnak az egységes magyar táborhoz való csatlakozását nagy lelkesedéssel, tapssal és helyesléssel fogadta a nagygyűlés. Jaross pártelnök ieszéds Ezután Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke emelkedett szólásra. Üdvözli Lévát, amelynek magyar lakói oly régen tudatosították magukban a politikai parancsot, a magyar egység megteremtésének szükségességét. Örömmel veszi tudomásul a magyar munkások csatlakozását, a nagy magyar egységhez. — Mi tartoztunk Lévának egy ünneppel, — mondotta a pártelnök — s ma eljöttünk, hogy ne minket ünnepeljenek, hanem hogy ez a diszes gyűlés ünnepelje azt a gondolatot, amelynek Léván úttörői voltak. A csehszlovákiai magyarság helyzetének egészséges fölismerése önmagában kibontott egy zászlót, amely zászló kibontva lebeg ma fölöttünk s magában megér egy Te Deumot. Az egyesült joárt maradéktalanul gasla tokról a többi északi utakat is ellenőrizhették. mert a Madridba vezető északi utat a nacionalisták megszállták és a szomszédos mü3
