Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-30 / 223. (4072.) szám
196 szeptember 30, szerda* A nép akarta az egységpártot —■ Sokszor érnek bennünket politikai jellegű támadások — folytatta a pártelnök hogy a mi egységünk nem fedi a demokrácia alapfeltételeit s olyan totalitásra törekszik, mely lelki kényszer erejével akarja megvalósítani az itteni magyarok egységpártját. Ki kell jelentenem, hogy mi igenis a demokrácia talaján, a teljesen szabad véleménynyilvánítás eszmei síkján* a gondolatsziabadság tökéletes megőrzésével a demokráciában biztosított levi harc nyíltságával akarjuk megvalósítani a kisebbségi magyarok és sorstársaik egységpártját. Éppen a demokrácia nyíltsága, a meggyőzés becsületes lehetősége, a különféle világnézetek elveinek összehasonlítása teremt részünkre rendkívül kedvező feltételeket, melyek mellett verhetetlen erővel, utói nem érhető fölénnyel győz a mi gondolatunk: az itteni magyarok pártpolitikai egységének a gondolata. — A demokrácia népuralmat jelent, vagyis jelenti azt a légkört, melyben a nép önmaga választhatja meg magának azt a politikai keretet, melyben élni kíván s önmaga formulázza meg azt a programot, melyet elfogadva, megvalósítani óhajt. Tévednek azok, akik a demokráciát egyoll daluan magyarázva, annak mentén a széj- jeltagoltságot, a pártokra szakadozottságot, a könnyemfanegoszthatóságot keresik s ebben a dzsungelben kívánják biztosítani személyi érvényesülési lehetőségüket s elfelejtik annak a csehszlovák politikusnak a kijelentését, akit pedig oly gyakran szeretnek idézni, hogy a demokrácia önmagunk által választott fegyelem. A demokrácia ebben az államban kell, hogy mindenkinek egyforma jogokat adjon, nekünk magyaroknak is teljes jogunk önmagunknak megválasztani a pártot, a fegyelmi formát, melyen keresztül kívánunk érvényesülni. S itt kérdeznem kell, vájjon a magyarok egyesült pártját nem-e maga a magyar tömeg, a magyar kisgazda, a magyar kisiparos, a magyar fizikai és szellemi munkás kívánta-e megteremteni, vájjon mi, akiket a magyarság bizalma az élre állított, nem voltunk-e egyszerűen végrehajtói a magyar tümegek akaratelhatározásának? Nem volnánk demokraták, ha nem ismernénk fel' a nép igazi kívánságát. A nép egy pártot kívánt, mi tehát megteremtettük az egyesült pártot. „1 magyarság hetven százaléka é én, a demokrácia alapién, a nemzet nevében" végre utasítást a „tollvonás" szellemében, lioov, a .magyar ember ás otthon érezze miagát, ha vasúton utazik vagy a ipostára megy vagy dolga akad valamelyik hivataliban. A pénzügyminiszter ur vizsgáltassa meg, hogy mint folyik az adóvégrehajtás egyes miagyar jellegű adóigazgatóságoik területén. —* Ezek csak hirtelen kiragadott képek a magyar kisebbség iprobfliémiáTél, melyeik csak részben politikai termés zeitiüielk és egyszerű adminisztratív ténykedéssel ellmi- náthatók. De tessék végre cselekedni, hogy láthassuk, nemcsak szép szavakról, hanem rendszerváltoztatásról van szó. Várjuk e cselekedeteket s bármikor készek vagyunk a cselekedetek megkönnyítése érdekében javaslatokkal és a helyzetet feltáró felvilágosítással szolgálni. Az „aktivista" akadályozók — Egyet azonban meg kell mondani, hogy a magyar kisebbség és a csehszlovák kiommárnyzalt esetfeges jövőbeli megegyezésiét lényegesem fogja akadályozni az a néhány ember, akik wmi aktivisták" névvel kívánják politikai profitjukat Jesizámoilitatini. Hasonlatosak ők ahhoz az orvoshoz, aki a beteget levegőtlen szobában, súlyos dunyhákkal letakarva akarja tartani s csak homeopatikus adagokat kíván neki beadni, mert ebből a betegből oly szépen megél évek óta, hogy nincs szive gyorsan meggyógyítani, mert akkor elvész a kereset. Mi egészséges, friss levegőt, napot és életet akarunk betegünknek biztosítani, mert, célunk az igazi éfofcerö és vitalitás. Magyarok vagyunk, akik fogadr.Eimat teitttiinik, hogy ennek a nemzetnek ezem tel jóik életünkéit. Előttünk nincs más int, csak a becsület, útja. Minden magyart értéknek tekintünk, ha gazda, iparcs, munkás vagy más foglalkozású polgár, csak teljesítse kötelességét a nemzettel szemben. óriási taps és éljenzés fogadta Jaross Andor pártelnök beszédét. Peruhszky: A ml ülünk: a keresztény nacionalizmus utfa — Ma itt állunk a kisebbségi magyarság és sorstársai hetven százalékot kitevő tömegei élén. tehát nyugodtan beszélhetünk éppen a demokrácia alapján a nemzet nevében. A ,magyarság egy töredéke még a marxizmus megszállottja, egy másik t ör e déke pedig csehszlovák nemzeti jellegű pártokban keres okamtat. A marxisták a mai társadalmi rendet kívánják lerombolni s munkájukat ott látjuk igazán, ahol döntő harcra kerül a sor, így Oroszországiban, a /magyar kommün idején és ma Spanyolországban. . Mi is látjuk a mai társadalmi rend hibáit, de látjuk egyben értékelt is és fokozatos fejlődéssel kívánjuk a társadalmi felelősség meggyökereztetésével a kisebbségi magyar társadalmat egészségessé tenni. Azok a magyarok pedig, akik nem érzik a nemzeti felelősséget ég nehéz időben nem mernek közösséget vállalni a jogaiért harcoló magyar tömeggel, hasonlatosak a pelyvához, mely egyszeri rostálás után is könnyen elválasztható a tiszta búzától. — Tizenhét évi kisebbségi harc után egy kis derengés észlelhető. Hivatalos megnyilatkozások ismételten utaltak arra, hogy a magyar kisebbség kérdését rendezni kellene, azaz meg kellene teremteni azokat a tárgyi feltételeket, melyek mellett a magyar kisebbség akut sérelmei orvosoltassanak. Szívesen állapítom ímeg, hogy ez kétségtelen fejlődést jelent a múlttal szemben, amikor ismételten hallottuk felelős helyekről, hogy nekünk nincs mit kívánnunk, mert többet kaptunk, mint amennyire a 'békeszerződés az államot kötelezte volna. A magra? kívánságok nyitott könyve — Meg kell állapítanunk, hogy a magyar kisebbség problémái nyitott könyvként fe- küsznek az illetékesek előtt. Eddig benyújtott memorandumaink, elhangzott parlamenti beszédeink, javaslataink, melyek talán ott porosodnak valamelyik hivatal polcán, ismételten feltárták a magyarság problémáit. A szép szavak után most csak cselekedni kellene ezek szellemében. A szónok fölsorolja a legsürgősebb teendőket. így kívánja a magyar nemzetiségű polgárok állampolgársági kérvényeinek az emberiesség szellemiében való elintézését, az elbocsátott vasutasok nyugdijügyének rendezését, a magyar párhuzamos osztályok fölállítása iránt benyújtott kérvények teljesítését. Az iskolaügyi miniszter ur — folytatta a szónok — kéresse be a magyar vidéken, tehát magyar tannyelvű elemi oépiskoOáikat ellenőrző tanfelügyelők jegyzékét, meg fogja látni, hogy nem egy helyen szakképzettség nélküli, magyarul beszélni is alig tudó tanfelügyelők örködnek a magyar gyermekek előmenetele felett. Vizsgálja felül a miniszter ur, hogy hány magyar középiskolában hány nem magyar tanár oktatja az ifjúságot, míg a fiatal, magyar tatarnemzedék valahol írnokként vagy fizikai munkásként hasznosítja diplomáját. Azonkívül gondolkozzék kissé, vájjon mi lehet a magyar kisebbség véleménye azon döntésről, hogy az üresedésben levő egyetemi magyar tanszéket egy szlovák költővel töltik be. Állapítássá meg a vasutügyi és postaügyi miniszter uír, vájjon a magyar többségű helyséA magyar proletariátust le kell kötni a földhöz, hogy legyen kenyere és föl kell emelni a vallás által Istenhez, hogy legyen bízó lelke. A helyeelés eíi&sitóásia Titán dr. Porubszky Géza memi'zieibgyiülíési képviselő állott fel szólásra. Öt. is nagy melegséggel (fogadták, annál is inkább, mert évekig Léván működött. Porubszky Géza beszédlének elején az egységes pásrt jelentőségével foglalkozott. A íz egyesülés kérdésében számára az utolsó érv, az ultiima ratio az volt, hogy bel- és a külpolitikai helyzetre való tekintettel az ellenzéki magyarság két tagozata egy táborban tömörülve jogos követeléseinek nagyobb súlyt tud adni. A keresztény szocialista prát programját — úgymond — az egységes párt programjába is belevittük és azt ott is sértetlenül akarjuk érvényesíteni abban a szent meggyőződésben, hogy nemzeti, gazdasági s világproblémákat szociális igazság és szeretet nélkül megoldani nem lehet. Az uj párt programja gondosan kidolgozott, tökéletes tervezet, felöleli az összes társadalmi osztályok érdekvédelmét felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül. A választások eldöntötték, hogy valóban ki képviseli a magyarságot. Szlovenszkón és Kárátaiján a csehszlovák agrárpárt 14 képviselő mandátumot kapott, ebből egy magyar, a csehszlovák szociáldemokrata párt 8 imán dátumot, ebből csak egy magyar. A kommunisták szintén 8 imán dátumot kaptak, ebből kettő magyar. Az országos keresztényszocialista párt és a magyar nemzeti párt együttesen 9 mandátumot szerzett. A kormánypártok magyar házi duettje, Schulcz és Csömör jó lehet a magyar egyséig bontására, de úgy számra, mint fajsulyra nézve nevetségesen jelentéktelen arra, hogy a „magyarság nevében" szólhasson. A kommunista párt és a magvar vidék A szónok hosszabban foglalkozott a kommunista párt szerepével. Szerinte a kommunista párt terjedésének három oka van: a liberális kapitalizmus önzése, a leszegényenés és a marxista pártagitáció. Szlovenszkón a szlovák vidék egészéiben szegényebb, mint a magyar vidék, tehát azt lehetne várni, hogy ott a kommunista párt erősebb, mint a rna- gyar-lakta földön. A valóságban ennek az ellenkezőjét látjuk. Szlovenszkón öt szlovák ajkú választókerület van s négyben első a szlovák néppárt s második az agrárpárt, az ötödikben az agrárpárt első és a néppárt a második. Az érsekujvári és kassai választó- kerület lényegében magyar, a kárpátaljai vegyes. A két magyar választókerületben első az egyesült párt, a második a kommunista párt. Kárpátalján a kommunista az első. Mi holsevizálta ennyire a magyar vidék népét? A munka és kereset hiánya! A földváró magyar a földreformnál néni jutott földhöz, a cseléd elesett a természetbeni bértől, a munkás a napszámtól és a részaratástól is. Ez a magyar munkás nyomorát szülte, a nyomor pedig a mmnkanélkülii eke t a marxisták táborába hajtja. A magyar munkás útja nem lehet a „népfront" útja, mert ott a szovjet komiintern programja szerint a végső cél a keresztény civilizáció föilperzselése és a nemzeti érzés kiölése. A mi utunk csak a keresztény nacionalizmus lehet. Saikovszky az egység hivatásáról Dr. Porubszky képviselő nagy lelkesedéssel fogadott beszéde után dr. Saikovszky Jenő tar- tománygyülési képviselő szólalt fel. A magyar egység keretébe, mondotta* beletartozik minden magyar ember, aki a nemzeti gondolat, a keresztény érzés és a szociális munka hármas posztulátumát vallja. A magyar munkásság is alkotórésze a magyar egységnek, de ilyen alkotórésze a magyar iparos is, aki a múltban a becsületesség példaképe volt. A becsülete ma is megvan, de hiányzik a munkája, kenyere. Az egyesült párt fel akarja karolni a munkás és a kisiparos érdekeit. Az egység záloga a jobb jövőnek. Gürtler: A jogért va’ő küzdelem nem áilamelíenes Dr. Gürtler Dénes tartománygyülési képviselő szintén arra mutatott rá, hogy világszerte az erők tömörítésén dolgoznak. A szlovenszkói magyarság az erők tömörítése révén a békeszerződésekben és az alkotmányban biztosított jogait akarja kivívni. Masaryk szerint minden nép csak akkor éri el jogait, ha küzd értük, azért a mi küzdelmünkre nem süthető az alkotmányellenesség bélyege. Deák Ferenc mondta, hogy csak azokat a jogokat veszítjük el, amelyekről önként lemondunk. A magyar nem államellenes, de írott jogainak gyakorlati kiszolgáltatásával kell megnyugtatni. Füssy szenátor fSIszólalása Füssy Kálmán szenátor meghatott szavakkal köszönti az egységet. A magyar kultúrát és gazdaságot csak a legszorosabb összefogás mentheti meg Szlovenszkón. Úgy kell dolgoznunk, •— úgymond, hogy Szlovenszkó életadó föld legyen számunkra. Az egység teljességét jelenti a munkásság csatlakozása. Esterházy: A vetéskorldtozö rendelet hátrányos Sziovenszkóra Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke Léva adósérelmei kapcsán az adókérdés visszásságaival foglalkozik. A magyar ember — mondotta egyebek közt — sohasem akart kibújni az adókötelezettsége alól. mert tudja, hogy adót kell fizetni. De a lévai esetben azt látja, hogy a rossz pénzügyi politikát akarják kiegyensúlyozni, amikor ráparancsolnak egyes városokra, hogy magasabb pótadót fizettessenek polgáraikkal. A pénzügyminiszter felelős minden adófizető polgár előtt, hogy hová és mire fordítják az adókat. A magyarság az adó fölhasználásának módjával nincs megelégedve, ezért bizalmatlan a kormánnyal szemben. A gabonamonopólium miatt a gazda nem találja meg fáradságos munkájának gyümölcsét. És most újabb meglepetéssel szolgált a kormány a vetésterületek korlátozásával. A vetésterületet korlátozó rendelet hátrányos a búzatermő Sziovenszkóra és előnyös Morvaországra, ahol eddig nem vetettek búzát. Azt a kormányt, amely ilyen rendeletét ad ki, nem támogathatjuk. A szónok végül a népszövetség működését veszi bírálat alá. A népszövetség az egész vonalon bebizonyította tehetetlenségét. Utal Edén legutóbbi genfi beszédére, amelyben az angol államférfi a népszövetség reformját sürgette. A szónok azzal a megállapítással fejezi be nagyhatású beszédét, hogy csak az egy pártban s egy célért küzdő nemzet tud eredményeket elérni. A nagy lelkesedéssel fogadott beszéd után Pap József sárói református lelkész, a járási képviselőtestület tagja a zselizi járás egyesült páríkörzete nevében üdvözli a párt vezetőit. Kéri, hogy egyesült erővel küzdjenek tovább, hogy soha ne kelljen az egyesült párt egyesitett két színét különválasztani. Komzsik József, a zselizi volt keresztényszocialista pártkörzet elnöke tolmácsolta a zseli- ziek üdvözletét. A kisiparosok és kisgazdák sorsával foglalkozik. A zselizi járásban a gazdák r.em rendelkeznek vetőmaggal. Köszönetét mond Porubszky képviselőnek, aki a járás érdekében fáradhatatlanul közbenjárt, s kéri az egységes párt törvényhozóit, hogy harcoljanak tovább a járás megsegítéséért. Végül Klain Ödön, az egyesült párt lévai körzetének elnöke s dr. Kmoskó Béla lendületes szavaival fejeződött be a méltóságteljes lefolyású nagygyűlés. Az egyesült pírt gazdatömegei Követelik a mezőgazdasági rendeletek módosítását Pozsony, szeptember 29. Az egyesült párt gazdasági mozgalma, amely a mezőgazdasági rendeletek hiányosságainak orvoslását tűzte ki céljául, elemi erővel terjed tovább. Nem múlik el nap, hogy valamely község gazdái tüntető taggyűlés keretében ne csatlakoznának az egyesült párt kezdeményezéséhez. így legutóbb Kürtön, Imelyen és a szlovák többségű Ujgyallán voltak népes gazdaértekezletek. Imelyen az ismert gazdaköveteléseken felül a fogyasztási adó igazságosabb rendezését is követelték s a boradó mérséklése mellett azt kívánták, hogy 200 liter bort a gazda adómentesen termelhessen és fogyaszthasson. Hasonlóan terjed a mozgalom az egyesült párt kassai kerületében is. Ebben a tárgyban a legutóbbi napoikban a következő községek pártszervezetei tartottak népes értekezletet: Vilke, Panyidaróc, Jelsőc, Tőrincs, Gal- sa, Bolyk, Osgyán, Guszona, Csécs, Makranc, Komáróc, Szolnocska, Boly, Kistoronya, Korom- pa, Podolin, Szomolnok, Svedlér, Abaujszina, Kenyhec, Miglécnémeti, Szinyér, Zétény, Rima- szécs, Garany, Szürnyeg. Perbete, szeptember 29. Az egyesült országos keresztényszodalista és magyar nemzeti párt perbetei helyi szervezetének választmánya a napokban ülést tartott Horváth Ferenc cs Nagy András elnöklésével. A választmány foglalkozott a gazdaséfelmek kiküszöbölésére indított mozgalommal és egyhangúan elfogadta az erre vonatkozó, részletes határozati javaslatot. Halálos autószerencsétlenség érte Bécsben a Bourbon=ház lejét Bécs, szeptember 29. Hétfőn délután halálom szerencsétlenség érte Bourbon Alfonz Carlos herceget. A herceg délután 4 órakor feleségével, Mária das Novos hercegnővel át akart menni az ■úttesten Theresianum-nccaá palotájának közelében. Későn vette észre, hogy a Sckwarzenberg- tér felől autó érkezik, amely nagyon lassan haladt. A herceg ki akart térni és az autó vezetője is nyomban fékezett, mikor meglátta a. 87 éves aggastyánt a kocsija előtt. A herceg tanácstalanul mozgott ide-oda és végül is nekifutott‘a kocsi hűtőjének és lezuhant a földre. A sofőr az odaérkező rendőrök segítségével a közeli palotába vitte be a. herceget, akihez nyomban orvost .hívtak, de segíteni már nem leheteti rajta: a herceg ma belehalt súlyos sérüléseibe. ( szervezet megvalósítja saját keretén belül ,az országosan megalkotott egységet. végre fogja hajtani a lelki egyesülésen túl a szervezeti egységet. Ez év végéig minden 4 gekiben hány magyar vasúti vagy posta a lkaira ázott van állásiban s azután orvosolja a sérelmet, mely a magyar kisebbséget a mellőz- tetése rév.én éri. A minisatertanács adjon ki s
