Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-27 / 222. (4071.) szám
1936 szeptember 27, vasárnap. ■ni ni iifTTMíimniiiiwiMMiiHiBniiiwiiiiii mi mini Pozsony, szeptember 26. Dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő visszatért a genfi 'kisebbségi konferenciáról és kérdéseinkre a következőket volt szives mondani: fi kisebbségek fórumai <— A népszövetség mellett három európai szervezet foglalkozik a kisebbségek kérdésével!. Az egyik az Interparlamentáris Unió, a másik a Népszövetségi Ligák Uniója, a harmadik a nemzeti kisebbségek konferenciája. Ez év júniusában a Nép- szövetségi Ligák Uniója tartotta Angliáiban a gyűlését. Ugyanakkor a kisebbségek konferenciájának az elnöksége is Angliában ülésezett. A kisebbségi konferencia elnökségét az angol népszövetségi ligák uniója tanácskozásra hívta meg Londonba. gyón erősen baloldali spanyol kormány és az orosz szovjet nagykövete. Ahol tehát a legfőbb tisztviselők egészen vöröseik, ott a szellem természetes reakciói idéz elő azokban a tagokban, akik mindentől távolabb állnak, mint a bolseviz- mujStól. Amíg a népszövetség nem akart egyebet, csak a mozdulatlanságot, addig meg tudott maradni, de most, hogy az életerők mindenünnen előretörnek és így az érdekellentétek világosak lesznek, a nyugalomnak vége és a népszövetség erőtlensége és tehetetlensége és ennek következtében céltalansága kezd európai meghatározássá lenni, A jogi formalizmus barija A népszövetség mint hivatal a skolasztikus iskolára emlékeztető zord formalizmust követi vezérelvül. A régi római ,,legis actio“ korszakában éli le jogi életét a népszövetség mint intézmény. A nép- szövetség politikai szervei: ,,a hármasbi- zottság“, ,,tanács" és ,,nagygyűlés" már a régi római jog ,,formulám" korszakának a megtestesítői, de itt is még mindig megvan az a merevség, amelyben gyönyöre és öröme telhetne a régi romanistáknak s amelyről ujira könyvet írhatna Savigny és Jáhring, akiktől ezt tanultam. A rudétanémet párt petíciója —- A népszövetség elé a szudétanémet- ség petíciót nyújtott be, amelyhez most kiegészítést fűztek hozzá. A népszövetség fog foglalkozni annak a kérdésnek a szub- tilis jogi megoldásával, hogy Machnik miniszter ur azzal, hogy a hadsereg szükségleteinek a megrendelésénél a pályázat feltétellei közé a nemzeti (csehszlovák) megbízhatóságot is hozzáfűzte, megsértette-e a kisebbségi védelemről szóló nemzetközi szerződés szellemét és volt-e joga erre mint üzletfélnek? Ezt a kérdést fogják nagy ünnepélyességgel Genfben megoldani. A kisebbségi osztálynak hivatalos vezetője most egy uj dán jogtudós, aki melllett egy perzsa jogtudós és egy délamerikai jogtudós működik. E sok jogtudás eredménye az, hogy mindenkinek van joga, csak a kisebbségeknek nincs. Ezért ültünk mi össze a kisebbségi konferencián s kerestük a gyógyirt. A legalább Schneidee— Az angol liga nagy befolyása — Az angol népszövetségi ligák uniója a legelőkelőbb társadalmi szervezet, amelynek óriási befolyása van, ő irányítja sok tekintetben az angol külügyminisztériumot is. Hogy milyen nagy ez a szervezet és milyen anyagi előnyöket élvez, erre nézve rámutatok arra, hogy egy pár évvel ezelőtt lord Davies egymaga 50 ezer fontot adott ennek az intézménynek megalapozásához, A kisebbségi konferenciának elnökségét ennek az évnek júniusában én vezettem Angliába. Akkor a 'ligák uniójának átnyújtottunk egy azóta publikált memorandumot. Ezen a tanácskozáson ott volt Scotu8 Viator is, akivel többizben értekeztem is. A genfi kitebbtégi konferencia — Most a népszövetségi tanácsülés előtt a kisebbségi konferenciát mint egészet ösz- szehivtuk Genfbe. Ezen a konferencián már dr. Josip Wiltfan elnökölt, aki mindaddig, amig Olaszországban a fasizmus a parlamentet fel nem váltotta, az olasz kamarának volt tagja és vezetője a szlovén kisebbségnek. A kisebbségi konferencián most is résztvettek az ukrán, a szlovén* az orosz, a fehérorosz, az osztrák cseh-szláv csoportok; résztvettek rajta a német kisebbségi csoportok, valamint a bolgár, a magyar és más nemzetiségek is. Csehszlovákiából a német kisebbségeket képviselte a szudétanémet Henlein-párt, de résztvett .Zierhut képviselőházi aldl.nö'k vezetésével az aktivista német csoport is. A Prager Presse alapos tévedése — A gyűlésen élénk diszkusszió volt, amelynek a csehszlovák sajtóban különösen Neuwirth képviselő ur beszéde körül élénk visszhangja támadt s amely miatt most a hivatalos Prager Presse úgy akarja ezt a konferenciái feltüntetni, mintha nem lett volna egyéb, mint a német és magyar állambontó törekvések fóruma. Hogy ez a beállítás helytelen, azt semmi, sem bizonyítja jobban, mint maga az a tény, hogy ennek a konferenciának az elnöke és a többsége csupa szlávból állt, akik — ha ez a szlávság ellen való orgánum lenne — ez ellen mindenesetre tiltakoznának. A Neuwirth képviselő beszéde ellen való reakció annak a folyománya, hogy az, aki nem biztos a maga dolgában, az még a szellőtől is fél. A régi és az ui Genf — Genfben a népszövetség kritikus órákat él át. A népszövetség azelőtt melegágya volt a szabadkőműves irányzatnak, amely mindaddig, amig Európában a túlzott szabadkőműves és kommunista irányzattal szemben a reakció fel nem támadt, nyugalmat eredményezett. Ma ez megváltozott. A régi vezetőséget jellemzi az, hogy a három népszövetségi főtitkár közül a spanyol Ascarate Londonba és az orosz Roaenberg Madridba került ki, mint a naHamis bélyegzővel idegen hatalomnak szállították a francia haditengerészet speciális hadiszereit A francia hadsereg silányabb anyagból készüli fegyverekéi hapcit, mini a külföld ® A legnagyobb Htokban dolgozik a por amen'i vizsgálóbizottság • B*um és a fegyvergyárosok ■ ■ ■ A PMH munkatársától > ■ ■ Páris, szeptember 26. (MTP) A francia hadi- szeriparnak megint megvan a maga eseménye s ez ezúttal, úgy látszik, nemcsak egyes baloldali lapok szenzációhajhászásának következménye. Ezúttal nem a kétszázak ellen kell hangolni a francia közvéleményt, sokkal többről van szó. Rá kell bizonyítani a fegyvergyárosokra a hazaárulást — még pedig a legsúlyosabb formájában. Az eset röviden a következő: Néhány nap előtt egyes lapokban cikkek láttak napvilágot a Schneider—Creusot-botrány- ról. A hírek szerint a gyárnak olyan hadikészit- ményeit, amelyeket csak a francia hadsereg részére volt szabad előállítani, hamisitott bélyegzővel külföldre szállították és idegen hatalmaknak adták el. A vád elég súlyos, de még kérdés, hogy mennyi belőle az újságírói képzelet terméke s mennyi a nyers igazság. Az ügyet, amely nemcsak Franciaországban, hanem a külföldön is nagy port vert föl, most egy parlamenti vizsgálóbizottságnak kell kivizsgálnia. Amennyit az üggyel kapcsolatban teljesen elfogulatlanul meg lehet állapítani, az a következő: Állami ellenőrzés a Schneider-Crensot üzemeiben A Schneider—Creusot cég a Krupp, az Arm- strong Vickers és a Betlehem Steel Corporation mellett a világ legnagyobb fegyvergyártó cége. Creusot városkából, ahol már nemzedékek óta uralkodik a Schneider-család, nemcsak Franciaországba, hanem a világ minden tájára szállítanak fegyvereket. Ezt mindenki tudta s hogy emellett az úgynevezett bevett üzleti elv mellett néha érvényesültek a francia érdekekkel ellentétes szempontok is, ezen hosszú ideig senki nem csodálkozott. A népfront uralomrajutása előtt már erős offenzi- vát indított a baloldal Schneider—Creusoték ellen s a gyár úgynevezett üzleti titkai után csak akkor kezdett el igazán érdeklődni a francia közvélemény, amikor sor került a Blum-kor- mány nacionalizálási tervének végrehajtására és az állam, hogy úgy mondjuk, készült köztulajdonba venni a fegyvergyárakat. A gyárak átvétele persze egyelőre még csak papíron történt meg, de máris fokozódott az állami ellenőrzés a Schneider—Creusot üzemeiben. Eddig is állami ellenőrzést gyakoroltak azok fölött a szállítmányok fölött, amiket a gyárból a francia hadsereg vagy haditengerészet kapott — most azonban a fokozott ellenőrzés kiterjeszkedik a gyár egyéb üzleteire is, ellenőrzik az összes szállítmányokat, tehát azokat is, amelyek a külföldre kerülnek. Az ellenőrzés munkáját néhány megbízható államhivatalnok végzi a gyár üzemeiben. Feltiinéslkeltő leleplezés Elképzelhető, hogy milyen kínos föltünést keltett, amikor a megkettőzött ellenőrzés ellenére is, olyan durva szabálytalanságokat követtek el az üzemekben, amire eddig nem is volt példa. A vizsgálóbizottság megállapította, hogy a gyár különféle speciális készítményeket, amiket csak a francia haditengerészet részére lett volna szabad eladni, külföldre szállítottak,, még hozzá hamis pecsét alatt — viszont a Franciaország részére szállított készítményeket egészen rossz anyagból, majdnem hasznavehetetlen kivitelben szállították. Ami annyit jelent, hogy nemcsak hazaárulás, hanem szabotázs is terheli őket — föltéve, hogy sikerül a súlyos vádakat beigazolni. Persze, az eset nem lehet tudni, kinek kellemetlenebb ebben a pillanatban: a kormánynak-e vagy pedig a Schneider-koncern igazgatóságának? A tömegek természetesen a szocialista kormányelnöktől szigorú és erélyes föllépést kívánnak, viszont a Schneider-cég olyan hatalom még ma is Franciaországban, hogy nem olyan könnyű elbánni vele. Azonkivül magának az .üzemnek kiterjedése Franciaországban és az ország határain túl, érdekeltségeinek Hálózata olyan nagyszabású és annyira bonyolult, hogy a nacionalizálás megvalósítása egyelőre majdnem lehetetlennek látszik. Csak amikor hozzáláttak, hogy a mutatós tervet keresztül is vigyék, vették észre azokat az akadályokat, amelyekkel a jelenlegi szituációban majdnem lehetetlen megküzdeni. A kormánynak tehát sefnmiképen sem erdeke, hogy a Schneider—Creusot-ügy napirenden legyen. A közvélemény viszont nagyon föl van paprikázva. Schneiderék előkelő vezérkara Nem érdektelen néhány pillantást vetni a hatalmas vállalkozás fölépítésére, hogy megértsük, mit jelent, amikor nyíltan hazaárulással és szabotázzsal vádolják Schneideréket. A Schneider.—Creuzot-céget 1834-ben alapították és a Schneider-családnak a száz év minden politikai és gazdasági viharán keresztül sikerült megtartani a kezében a részvénytöbbséget. A családi kastély is itt emelkedik Creusotban egy kis domb tetején hatalmas parktól övezve, a parkban ott sorakoznak a száz év óta Schnei- derék által forgalomba hozott ágyuk modeljei. A kastély erkélyéről pedig messze vidéket be lehet tekinteni, a hatalmas gyárüzemet s a körülötte elterülő kis várost: ez itten Schneiderék birodalma. A vállalat legfőbb vezetését egy szükebb igazgatótanács látja el, amelyben helyet foglal Marquis de Chasseloup-Laubat, báró Henry de Saulces de Freycinet, de Neuflize bankár, La- caze aladmirális és Voaüe gróf. Az igazgatóság élén áll, mint tulajdonképeni irányitó, Charles Piosper Eugéne Schneider. Az igazgatóság öt tagja: öt nagyhatalom Franciaország gazdasági és politikai életében. Neuflize egyike a leggazdagabb francia magánbankároknak, Vogüe gróf is pénzember, még pedig egyike a legbefolyásosabbaknak, fivére a Szucz-csatorna részvénytársaság elnökének, röviddel ezelőtt még 5 volt a ,.Banque de Francé” kormányzója. Lacaze aladmirális háromszor volt tenger észetügyi miniszter és elsőrangú összeköttetései vannak a vezérkarhoz és az admiralitás- hoz. Nem kevésbé befolyásos és nagytekintélyű emberek azonban az igazgatóság többi tagjai is, akik között számos előkelő pénzkapacitás, diplomata, magasrangu katonatiszt van, majdnem kivétel nélkül mind a becsületrend lovagja. Helyet foglal a Schneider—Creusot igazgatóságában Maurice Paleologue is, Franciaország volt pétervári követe, akit az európai olvasó- közönség számos kitűnő könyvből ismer. Megvalósíthatatlan feladat Ebből az igazgatótanácsból ágaznak szét a tröszt külföldi összeköttetései. Mint ismeretes, a Schneider-cég kezében van a Skoda részvényeinek egy nagy része, Eugéne Schneider az al- elnöke a luxemburgi Arbed-trösztnek, a legnagyobb holding társaságnak, Schneiderék részesek a legnagyobb belga és német fémipari vállalatokban is. Ezenkívül pedig nagy befolyásuk van az osztrák Alpine Montan társaságban és számos romániai és lengyelországi fegyvergyárban. Néni szorul különösebb magyarázatra, hogy az ilyen hatalmas, ennyire messzeágazó üzlet- körü társaságot ellenőrizni és hajszálnyi pontossággal megállapítani, hogy hol végződik a megengedett és hol kezdődik a tiltott üzlet, majdnem lehetetlen. Külön kérdés, hogy nem lett volna szabad megengedni, hogy az olyan fegyvergyárak, mint a Schneider—Creusot vagy az Armstrong Vickers olyan nemzetközi hálózatra tegyenek szert, hogy mindegyik szállít a másik országnak, tekintet nélkül arra, hogy az egyes országok érdekei mit kívánnak meg és mit tiltanak el. Most azonban már nagyon nehéz lesz a ..nagy négy" — vagyis a legnagyobb négy fegyvergyár uralmát megtörni Európában. Mit csináljon a népfront kormánya? Valószínű, hogy a formális nacionalizálás után minden megy tovább a régi utón s annak a vizsgálatnak eredményét, amelyet most lefolytatnak a Schneider—Creusot üzemeiben, soha nem fogja megtudni a nagy nyilvánosság. Persze, sok minden múlik azon, hogy a népfrontkormányt a saját tömegei nem szoritják-e nagyobb aktivitásra a fegyverkezési iparra; szemben. Ebben az esetben pedig nem marad más hátra, mint a nacionalizált francia fegyvertröszt külföldi érdekeltségeinek egy részét megszüntetni. Természetesen csak egy részét, mert sok minden függ megint a nemzetközi helyzettől, elvégre olyan meggondolások is- megokoltak, hogy szállithat-e egy szigorúan nemzeti alapon s állami ellenőrzés alatt álló üzem idegen hatalomnak fegyvereket, amely ebben a pillanatban, mondjuk, barátságos Franciaországgal, holnap azonban már a másik táborba lendül át. Ezelőtt, amig a nemzetközi fegyverüzletet a nagy négy vállalat saját számlájára, amolyan háziüzletként bonyolította le, az ilyen meggondolások nem érvényesültek. & ■ ■ fll rr w ■ f g m ■ Szullo Géza beszámol Genf rol A Prager Presse szerint a kisebbségi konferencia a németek és magyarok fóruma, a valóságban a konferencián szlávok voltak többségben Érdekes adalékok a népszövetségi szellemről 5
