Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-23 / 218. (4067.) szám
8 ^B^gaMAGfegtHTKL^ 1936 szeptember 23, szerda. Kijelöítéh a szlovenszhói magyar válogatott csapatot Pozsony, szeptember 22. (Pozsonyi sport- szerkesztőnk 'telefonjelentése.) A CsAF— MLSz válogatott csapata vasárnap Pozsonyban Ausztria bajnokcsapatával, a jelenleg is veretlenül vezető Admirával mérkőzik. A magyar csapat összeállítását megejtették. A csapat a következő: Bachorec (ÉSE) — Cirok (KFC), Molnár (GSE) — Herdiczky (ÉSE), Vitái os (KFC), Vingovits (Ligeti) _ Mihók (FTC), Pilát (FTC), Kolovrat (FTC), Fiirst (VAS), Glei- sza (FTC). A tartalékokat a pozsonyi játékosokból fogják kijelölni. A mérkőzés kezdetének időpontját fél négyben állapították meg. LABDARÚGÁS )( A Németország ellen szereplő csehszlovák válogatott csapatot csak szerdán — az utolsó edzőmérkőzés után — állítják össze. A német válogatott szombaton délben érkezik meg Prágába és itt a Páris-szállóban helyezkedik el. )( Bajnoki mérkőzés Komáromban. Lévai TE— E. Rapid 4:4 (3:1). Tudósítónk jelenti: Vasárnap a Lévai TE komplet csapata játszott bajnoki mérkőzést Komáromban az újonc E. Rapid ellen. A mérkőzés nagy meglepetésre döntetlenül végződött, bár a lévaiak már 3:0-ra vezettek. A második félidőben az LTE kapusa, Dubec súlyosan megsérült és le kellett vinni a pályáról. Az E. Rapid és talán az egész mezőny legjobb játékosa Czirók ül. center volt, aki egymaga négy gólt rúgott. )( A déli kerület második osztályában — mint komáromi tudósitónk jelenti — vasárnap a következő eredmények voltak: KMTE—NOSKE 5:0 (1:0). A komáromi csapat biztosan győzött vendége ellen Rácz (3), Ivicsics és Kossár góljaival. — KFC 11—Nagymegyeri SC 1:0 (0:0). A KFC 11 Weintraub gyönyörű fejesgóljával szerezte meg a győzelmet Nagvmegyeren. — Gutái SC—KAC 5:3 (1:1). A gutaiak Köbölkuton szerzett győzelme nagy meglepetés. — ÉSE 11—Dunaváros AC 5:1. A Dunaváros nem volt komoly ellenfél. )( A KFC—VAS diviziós mérkőzés szeptember 28-án lesz. Komáromi tudósitónk jelenti: A KFC— Vas elmaradt diviziós mérkőzés Ügye egyelőre még a diviziós bizottság előtt van tárgyalás alatt — az anyagi kártérítést illetőleg, míg a mérkőzés időpontjában most . jött létre megegyezés a két egyesület között. E szerint a meccset most hétfőn, szeptember 28-án, Vencel napján játszák le Komáromban. )( Létrejött a II. osztály a Középkerületben. Rimaszombati tudósítónk jelenti: A Középkerület direktóriuma megszervezte a Kerületben a II. osztályt, amelyben a kővetkező csapatok vesznek majd részt: Losonca AFC XI., Rimaszombati Törekvés XI., Apátfalusi SC XI., Füleld Vasas, Feledi TC és a Várgedei SC. A direktórium a H. osztály megalkotásával jelentős problémát oldott meg. A n. osztályú bajnokság szeptember 27-én kezdődik meg. )( A Tiszaujlakl TSE bajnoki mérkőzésen a Királyházai TE-t 12:0 (6:0) arányban fölényesen legyőzte. Tiszaujlak ezzel a győzelmével megerő- sitette első helyét. )( Farkasdnegyedi SC—Tornóci AFC 4:0 (3K>). Déli kerületi I. oszt. bajnoki mérkőzés Farkasdon. Az erősiramu mérkőzést Forgács bíró mindvégig a legnagyobb objektivitással vezette. Jók voltak: Farkasénál Csontos, Izsák és Konrád kapus. Tornácnál Pesti II. Góllövők: Csontos (2), Fischl és Luzsica. — Gutái, az FNlS'C válogatott kapuvédője Kárpátaljára távozott, így ezt a fontos helyet a jövőben Konrád fogja betölteni, aki kétségtelenül egyik legjobb kapusa az első osztálynak. Fischl és Luzsica, valamint Pohoczky is javuló formát mutattak, Osztényi lábsérülése is gyógyul, úgyhogy a csapat és a vezetőség körében bizakodó a hangulat az elkövetkező tardoskeddi, zselizi és érsekujvári mérkőzésekre. Vasárnap az Ipolysági FC vendégszerepei Farkasdon, a papírforma szerint sima farkasdi győzelemre van kilátás. Fischl iránt a nagyszombati Rapid és a pozsonyi Mak- kabea érdeklődik, szereplése azonban egyelőre még biztosítva van. )( A Tornaijai SC — mint már röviden jelentettük — vasárnap az Apátfalvai SC-ot 3:0 (1:0) arányban győzte le. A gólokat Zarechy (2) és Sápy lőtték. Hecht (Fülek) biró gyönge volt. TENISZ )( Hecht László nyerte meg a Robetin-serleget. A döntőben Caskát izgalmas küzdelem után 7:5, 4:6, 7:5, 6:2 arányban győzte le. )( Cramrn újból kikapott Bareseből jelentik: Az itteni nemzetközi teniszversenyen a német Cramrn újból — rövid időn belül ezúttal harmadszor — vereséget szenvedett. A bécsi Metaxa győzte le 8:10, 6:3, 6:3 arányban. Metaxa előzőleg a prágai Stinglt verte meg 6:4, 9:7 arányban. — A férfipárosban a Stingl—Mogin-kettős a középdöntőben a Metaxa—BawaroTvsky bécsi párral találkozik. — A nőiegyesben a dán Sperlingné a brünni Rohrer- mét 6:1, 6:1, majd a prágai Hein-Müllert 6:1, 6:3 arányban győzte le. ATLÉTIKA )( Az argentinai Juan Zabala Helsinkiben 25 kilométeren 1 óra 22 p. 50.7 mp. kitűnő idő alatt győzött a finn Tamila előtt. A svéd Enoehsson ötödik helyen végzett. )( A svéd Atterwall Kopenhágában a gerellyel 71.72 métert ért el, ami svéd országos rekordot is jelent. Az eddigi rekorder Lumdquist volt 71.01 méterrel, ami akkoriban világrekord is volt. )( Az osztrák női öttusa (dekatlon)-bajnokságot Nowak (WAC) nyerte 288 ponttal, osztrák rekorddal. Második lett a favorit Bauma (WAO) fcj-iü ponttal SzmHÁz-KörAv-KuOTURA A Kárpátaljai Színházi Szövetkezet Iván Sándornak szombatig adott határidőt a garanciák megadására Munkács, szeptember 22. (Saját tudósítónktól.) A Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet igazgatósága Bertók Béla református püspök, elnök vezetése mellett 19-én tartotta ülését és megállapította, hogy Iván Sándor színigazgató a tőle kért garanciák megadásának halogatásával késleltette az uj kárpátaljai sziniévad kellő időben való előkészítését. Az igazgatósági ülés ezért kimondotta, hogy Iván Sándornak szeptember 26-ig ad határidőt arra, hogy a tőle kért és elfogadott garanciákat teljes mértékben megadja. Amennyiben ennek a fölhívásnak nem tenne eleget, minden további tárgyalást megszüntetnek vele és a szövetkezet a maga hatáskörében fogja intézni a magyar színjátszás ügyét. Ezt a határozatot az tette szükségessé, (hogy Kárpátalján a színjátszás engedélye a szövetkezeté és ha annak gyakorlásával Iván igazgatót bízná meg, az igazgató által nem fizetett szociális terhekért a szövetkezet lenne felelős. A garanciák más célra nem használhatók fel és amennyiben Iván e vonatkozású kötelezettségeinek eleget tesz, a garanciák felihasználatlanul adatnak vissza neki. Iván Sándor ismételten kötelezte magát a garanciák biztosítására, de még az igazgatósági ülés előtti napon is közölte, hogy a garanciák teljes mértékű kiegészítését nem áll módjában megadni. Az igazgatóság kimondotta, hogy a szükséges fedezet megteremtésére megindítja a teljes sikerrel biztató társadalmi akciót. Budapesti színházak Sátoros király Szántó György történelmi színmüve a Nemzeti Színházban Budapest, szeptember 22. Mielőtt a darabról elmondanék a véleményünket, a színházról akarunk beszélni és meg akarjuk állapítani, hogy dr. Németh Antal, Magyarország első színházának nagytehetségü és kitűnő igazgatója mindent elkövetett, hogy Szántó György darabjának olyan színpadot állítson, amely a színmű tagadhatatlan hibáit és hiányait tompítsa és elhalványítsa. Négy esztendő óta várta a Sátoros király, hogy színre kerüljön. Németh Antal elődei közül egyik sem tartotta — úgy látszik — alkalmasnak a darabot arra, hogy az ország első színpadán előadásra kerüljön. Pedig a Nemzeti Színháznak a fiskális szemponton túl mégis csak az a hivatása, hogy kezdő tehetségek előtt megnyissa az érvényesülés útját és ez a hivatás fokozottabban terheli a szinház igazgatóját akkor, amikor történelmi tárgyú darab előadásáról van szó. Az ilyen darabok előadása tudvalévőén nem „üzlet" és a dolgok természetében rejlik, hogy az ilyen tárgyú darabokért egyetlen magánszínház sem rajong.- Ezeknek előrebocsátása mellett csak a legnagyobb elismeréssel lehetünk dr. Németh Antal lelkes és bátor elhatározása iránt, amellyel Szántó Györgynek darabját elővette a porlepte fiókból és Varga Mátyás tervező-művész segítségével ragyogó színpadon mutatta be, holott egészen bizonyosan tudnia kellett — hiszen sokkal képzettebb és sokkal nagyobb színházi érzékkel megáldott ember, semhogy ne tudta volna —■, hogy a „Sátoros király" szinrehozatala legföljebb csak erkölcsi sikert jelent a Nemzeti Szinház számára. Dr. Németh Antal elhatározása útmutatás és egyúttal biztatás volt azok felé az irók felé, akikben van tehetség, de akik egyelőre csak tapogatózva járnak azon a veszedelmes talajon, amelynek színpad a neve. Szántó György, aki az erdélyi magyar irók sorában eddigi írásaival előkelő helyet vívott ki magának, a magyar történelem egyik legdicsőségesebb, de egyben legszomorubb korszakába nyúlt vissza, amikor Árpádházi IV. László király, akit a történelem tanúsága szerint Kun Lászlónak is és sátoros királynak is neveztek, tragédiáját elevenítette meg a színpadon. Mindjárt elöljáróban megmondjuk, hogy színmüve nem tartozik a legsikerültebb színpadi alkotások sorába. Az egész darab valahogyan úgy hat, mintha, mondjuk, egy vezércikket költenének át színpadi formára. Rengeteget beszélnek a színpadon, terjengős és sokhelyütt széteső a darab és a nagyszerű nekiindulás után az írót mintha elhagyta volna ereje és fantáziája, hosszadalmassá és bizony olykor érdektelenné is válik. De ezek mellett a hiányok és hibák mellett el kell ismernünk az iró erényeit is, amelyek különösen a király és Oldamur kun vezér alakjának megrajzolásánál és életrekeltésénél válnak szembetűnőkké és bizonyítják, hogy tehetséges és robusztus erejű Íróval állunk szemben. A történelem tanúsága szerint ugyanis IV. László király volt az, aki a keresztény Magyarországot a nyugat kultúrájával véglegesen egybekapcsolta. amikor a morvamezei csatában Habsburg Rudolf pártjára állva, kunjaival eldöntötte ennek az óriási csatának a sorsát. Ez az elhatározása kétségtelenül arra vallott, hogy ő szinte prófétai tehetséggel megáldva, fölismerte Magyarország helyét a népek tengerében, annak ellenére, hogy kun eredetű anyjától öröklött természeténél fogva inkább a puszták messze távola és a pogány kunok ősi vándorélete vonzotta. Ez a kétlelküség, amely egyformán hányódott a krisztusi hit magasztossága és a pogány napisten-imádat miszticizmusa között, volt a tragikuma ennek az egyébként nagyrahivatott uralkodónak, akit végül is szeretett kunjai gyilkoltak meg. Szántó György a király alakját idealizáltan állította a színpadra és ezt nem hibájául rójjuk föl, hanem erényéül tudjuk be, mert ezzel a beállítással László király alakia megmagasodik utókor, elötfc v * < ' Attól is félünk, hogy a darabnak azok a részei, amelyekben a keresztény és pogány kunok állanak bősz haraggal egymással szemben, egyes kitételek miatt súlyos kifogásokat fognak kiváltani az íróval szemben, mert bizony nem a legnagyobb reverenciával beszéltet az egyházról. Igaz, hogy ezzel a kifogással szemben az iró nyugodtan hivatkozhatik arra a történelmi tényre, hogy IV. László király idejében még sok pogány törzs élt, amely elkeseredett ellensége volt a rohamosan terjedő kereszténységnek és igy talán érthetők azok a súlyos kifakadások, amelyek Krisztus egyháza és papjai ellen olykor elhangzanak. De különben is ennek a kérdésnek az eldöntését rá kell bíznunk azokra a tényezőkre, akik a darabot bizonyára figyelmesen elolvasták és ha az arra hivatottak nem találtak kivetni valót a szerző írásán, mi sem lehetünk pápábbak a pápánál. A darab, amelynek tartalmát azért nem mondjuk el, mert úgyszólván teljes hűséggel követi a történelmet, nyolcvan szereplőt foglalkoztat. És ezt az óriási apparátust dr. Németh Antal rendezői keze igazán imponáló egységbe foglalta össze. A darabban előforduló tömegjelenetek élethüségükkel és mozgalmasságukkal nagyszerűen hatnak, aminthogy az egész előadás is elsőrangú színpadi produkciónak mondható. A színpadi képek rendkívül hatásosak és a színészek játéka is az elmélyedés és az átélés érzését kelti bennünk. Elsősorban áll ez Tímár József királyára. Akkora meggyőző erővel, olyan emésztő belső tűzzel, annyi föllángolással és lelkességgel, oly nagy szomorúsággal és lemondással, konok dacossággal és az alakban rejlő kétlelküségnek oly megrázó érzékeltetésével állítja elénk a tragikus sorsú király alakját, amilyenre csak nagyrahivatott művész képes. — Az előadás másik kimagasló alakítása Kürthy József Oldamurja. Szinte a szobrász vésője alá kívánkozik ennek a nagyszerű színésznek minden megmozdulása és minden szavából az őserőnek és a gőgnek egész vihara száll felénk. Izabella királyné szerepében a szinház uj tagja, Eszenyi Olga mutatkozott be. Asszonyiságában szelíd, de a drámai kitörésekben — sajnos — gyönge az ő királynője. Lehet, hogy színjátszó tehetségének kiteljesedésében gátolta őt az az elfogódottság, amely érthetővé válik annál, aki először lép a Nemzeti Szinház színpadára. Reméljük, hogy a legközelebbi alkalommal fölszabadul a gátlások alól. A sok szereplő sorából még kiemeljük Halmi Margit kísérteties vajákos asszonyát, Táray Ferenc szelidlelkü Kézai Si- monát, Lehotay Árpád fermói püspökét, Bartos Gyula erőteljes nádorispánját, Juhász József büszke kun törzsfőnökét, Matány Antal pusztai papját, Várkonyi Zoltán Semjén Mihályát, Makiár Zoltán drámai erejű kun táltosát, Eöry Kató és Lukács Margit két kun leányát és Ungvári László német követét. A bemutató előadás a külső siker jegyében folyt le és a közönség a fövonásvéaeken sokszor szólította a függöny elé a rokonszenves világtalan szerzőt, aki a feléje áradó tapsokból megérezhette, hogy a közönség mennyi szeretettel és megértéssel fogadta müvét. A szerzővel együtt a szereplők is sokszor jelentek meg a lámpák előtt, II. Udvari páholy — Zenés vígjáték-bemutató a Belvárosi Színházban — A szinlap J. M. Crawford-ot jelöli meg szerző gyanánt, akinek darabját Ernőd Tamás költőhöz méltóan dolgozta át magyarra. A hangulatos zeneszámok szerzője pedig Hans Láng. A színházi beavatottak azt mondják, hogy az angol hangzású szerző neve mögött a magyar Földár, László húzódik ma®. tudjuk, igaz-e ez, de azt tudjuk, hogy ez a zenés apróság* amely már kis operettnek mondható, a maga vidámságával, kedvességével, ötletes meséjével háromórai önfeledt szórakozást jelent annak* aki végignézi. A mese alapötlete nem uj. Arról szól, hogy egy kis ország uralkodója ellen at operai díszelőadás alkalmából merényletet akarnak elkövetni. A kormány természetesen min* dent megtesz, hogy az uralkodót, akit a -nép) azért gyűlöl, mert a királynét és az államügyeket az operaház egy táncosnője miatt teljesen elhanyagolja, a merénylettől megmentse. A$ uralkodó természetesen nem maradhat el a tiszteletére rendezett díszelőadásról, — viszont azonban mégsem szabad ott megjelennie. Megindul tehát a hajsza egy alterego után, akit az egyik szemfüles ember Páris egyik parkjában abban a pillanatban fedez föl. amikor a szegény éppen öngyilkosságot akar elkövetni. Jean Villard, ez a szerencsétlen flótás 10.000 dollárért vállalkozik az uralkodó szerepének eljátszására. A hasonlatosság oly frappáns, hogy még a királyné sem veszi észre, de nem veszi észre az udvar sem, amelyik nem tud betelni azzal a szinte hihetetlen változással, amelyen a király az utolsó órákban keresztülment. Mindenkihez kedves, adakozó, egy kis főhadnagyból például pillanatok alatt tábornok lesz (igaz, hogy néhány percen belül viszont őrmesterré degradálódik), de különösen figyelmes a királynéval szemben, akit eddig állandóan elkerült. Jean Villard annyira beleéli magát a királyi férj szerepébe, hogy a végén csakugyan beleszeret a királynéba, aki — abban a hitben, hogy az urával áll szemben — teljes szívből viszonozza ezt a szerelmet. Képzelhető, hogy ebből a helyzetből mennyi vidámság és kacagás árad, amelyen mitsem változtat az, hogy a darab végén persze III. Cyrillből megint Jean Villard lesz, de Anna Clara királyné is a sors különös játékából kis párisi midinetté változik. Úgy kell lennie, hogy a ravasz miniszterelnök a királyné alteregóját is megtalálta és a népnek talmi uralkodópárt prezentált a „merénylet" céljából, ám ez a pár szerezte vissza a király elvesztett népszerűségét. Ezt a kis történetet mint valami színes selyemszál szövi át Hans Láng hangulatos zenéje. A Pünkösti Andor finom és a hangulathoz mért ízléses rendezése nagy értéke a Belvárosi Szinház kitűnő előadásának. Ennek az előadásnak a középpontjában Páger Antal álkirálya és Komár Júlia királynéja áll. Az ő alakításukról és Mezei Máriának a kómika szerepkörét súroló szubrettszerepéből az egész estén át csupa jókedv, derű, móka és hangulat ömlik a nézőtérre, amely hálás és hosszas tapssal jutalmazta ennek a három színésznek játékos kedvét. A zajos sikert aratott előadásnak még Németh Ro- mula, Hertay Gizi, Harkányi Irén, Mihályfi Béla, Boray Lajos, a boszorkányos táncu Teleki Kamill és Baróthy József a szereplői. Valameny- nyien igen jók. ra. 'jp- Emlékezés — Philo Highley & Philipp Dunning vlgjátéka a Bethlen-téri Színházban — Ez a kis szinház, amely a múlt évben bekövetkezett összeomlásáig inkább a kültelki közönség művészi igényeit szolgálta, ebben az évben uj vezetőt kapott Somogyi Gyula, az ismert iró és hírlapíró személyében. Somogyi Gyula már a megnyitó előadásnak megválasztásával is bizonyságát szolgáltatja annak, hogy az ő vezetése alatt ez a szinház is a komoly művészet és irodalom hajléka akar lenni. Az „Emlékezés" nem nagyigényü darab. Az amerikai közönség részére készült és egészen bizonyos, hogy Amerikában nagy sikert is aratott. Ha Budapesten is sikere lesz, úgy ez elsősorban a kis Puskás Tibornak köszönhető, aki döbbenetes színészi tehetséggel állította elénk egy gyermeknek az alakját. Mert az „Emlékezés" gyermekdarab, —• gyermekek szerepelnek benne és csupán a cselekmény keretét adják felnőtt színészek. Nóra Trinell tanítónő egy szálló halijában várakozik Davy Roberts-re, a milliomos föltalálóra, akinek ő húsz évvel ezelőtt tanítónője volt. A várakozás perceiben hirtelen megelevenedik előtte a húsz év előtti kor és a darab második képe már visszavezet bennünket a hős gyermekkorába. Valahogyan a múlt évben a Vígszínházban előadott Örök keringőre emlékeztet a darab ezzel a múltba való visszavezetésével. Az iskola tantermében és abban a kis városban, ahol Nóra Trinell tanított, zajlik le előttünk Roberts gyermekkora, ennek a kornak minden édes-bus emléke és azok a válságok, amelyek a pubertás idejében úgyszólván minden gyermekben föllépnek, hogy azután mindenkit kielégítő megoldásban záruljanak le. Ennek az érdekes amerikai darabnak az előadásával, amelyet Hont Ferenc körültekintő rendezésében mutatott be a szinház, Somogyi Gyula nagy és nemes célkitűzéseit bizonyította be. Hogy ez a célkitűzés mennyire fogja valóra váltani az ő várakozását, azt persze nem tudjuk. De remélnünk kell, hogy azzal a színész- gárdával, amely olyan kitűnő aktorokat mondr hat magáénak, mint Mindszenthy Magda, Hollós Melitta, Garami Jolán, Lázár Tihamér, Bihari Nándor, le fogja küzdeni azokat a nehézségeket, amelyek tiszteletreméltó vállalkozása elé tornyosulnak. A kitünően összevágó előadás a premiéren zajos és megérdemelt sikert aratott. A darabhoz, illetve annak budapesti előadásához' Szen- kár Dezső néhány hangulatos zcncszámot szerzett, amellyel Mihály István kitűnő verseit ze- nésitette meg. ' ZÓLYOMI DEZSŐ.
