Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-23 / 218. (4067.) szám

1936 szeptember 23, szerda. aHUBHBBBBH 'pragai-A'SacAarhirlab (*) Gróf Esterházy Ferenc egyfölvonásosá- val nyit a budapesti Operaház. Budapestről je­lentik: Az Operaház első idei bemutatója gróf Esterházy Ferenc „Szerelmeslevél" cimü egy- fölvonásos dalműve lesz. A 16. század egyik olasz kisvárosában játszódik a történet, amely­nek főhőse egy hivatalos levéliró. Az operá­ban Halmos János, Réthy Eszter, Basilides Má­ria és Komáromy Pál vannak foglalkoztatva. Az előadást Rékay András rendezi és Fleischer An­tal vezényli. Az egyfölvonásos egy ballettel ke­rül egy estén bemutatóra. (*) Petőfi emléktáblát, Kazinczy Gábor szob­rot kapott Sárospatakon. Sárospatakról Írják: A sárospataki főiskolai kertben leleplezték Kazin­czy Gábornak, a negyvenes évek hires szó­nokának mellszobrát. Utána a Rákóczi-uccában leleplezték a Petőfi Sándor-emléktáblát azon a házon, amelyben Petőfi sárospataki tartózkodá­sa alatt lakott. (*) Korda Sándor — angol állampolgár. Londonból jelentik: Az Evening Standard ■azt a hirt közli, hogy Korda Sándor, a magyar származású világhíres filmrendező megkapta a honosítási okiratot és a végső formaságok elintézése után a közeljövőben honosított angol állampolgár lesz. (*) Megalakult a SzMKB fiókszervezete Barsendrén. Komáromi tudósítónk jelenti: A Szlovén szkói Magyar Kultur Egylet legújabb fiókját Barsendréd községben alakította meg. Barsendrédem régóta folyik intenzív, sikeres kultúráiét, tekintettel arra, hogy a falu né­hány lelkes vezetőije előljárt a jó példával. Az uj SzMKE-szervezet egységbe tömöritette a 'község kul túré letét, programot s irányt szabott ki. A kultúráiét megnyilvánulásait az is megkönnyíti, hogy a község legújabban oly községházat épített, amelyben nagyobb elő­adóterem és színpad is vain. A kulturegyesü- leti gyűlésen nagyszámban megjelent hallga­tóság előtt Szom'bathy Viktor főtitkár fej­tette ki a kulturszervezkedés jelentőségét. A bevezetőszavakat Beluch Zoltán joghall­gató, a zárószavakat Beluch Imre igazgató- tanító mondotta: kifejtve a kul túr kérdés na­pirenden tartásának szükséges voltát. Elnök-J ké Weisz Oszkár földbirtokost, községi bírót, jegyzővé Gál Dánielt választották, mig a választmány tagjai Beluch Imre, Lehoczky János, Varga István, Bakik Lajos, Úriban Ist­ván, Nehéz Vilmos, Király Béla, Kabácth Ist­ván, Jakuboivits Mihály, Báró László, Bakó Gyula, Vámos István, Pálinkás János, Baj­kai Sándor, Dóka Sándor lettek. (*) Sikeres operettbemutató Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai magyar szín- társulat mozgalmas, látványos, jó zenéjü és for­dulatos operettet mutatott be nagy sikerrel. „A csodahajó" • a címe. Az előadás is megérdemli azt a meleg ünneplést, amelyben a szereplőket a közönség részesítette. Sok langyos operett­előadás után végre úgynevezett forró sikert könyvelhet el a magyar színtársulat. Radnóthy Éva tehetségének megfelelő feladatot kapott a darabban. Kitünően játszott, csillogó, kulturált hangon énekelt. A darabnak különösen sike­rült első felvonásában pompás szerephez jutott Takács Rózsi is. Jeney Ottó többizben eleve­nebb alakítást nyújtott, mint amilyet a kissé feszes magatartása, egyébként igen rokonszen­ves színésztől eddig láttunk. Némethy Zoltán, Farkas Pál, Némethy Rózsi, Bódy József egy­formán megérdemelték a sok tapsot. Külön kell azonban megemlékeznünk Károlyi Vilmosról, a társulat komikusáról, akinek vérbeli, őszintén és spontánul fakadó humora nagyszerű. Régen láttunk ilyen kiforrott, természetes humoru, min­den bohóckodástól ment komikus színészt a kas­sai színpadon. Nem karzatra irányzott kabaré­hang, amit csinál, hanem jólfelfogott, egyénien színezett szerepalakitás a humor annyira fon­tos szakaszán. A közönség megszakítás nélkül élvezte Károlyit és hálásan tapsolt neki. Az előadáson látszott Faragó Ödön hozzáértése a rendezésben, Fischer Károly dirigensi művésze­te a zenén és a dekorációkon is Finsterbuch festő művészeti igyekezete. (d. i.) (*) Meghalt a „Liliom" modellje. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Su- rányi Gyula városligeti hintés ma Budapes­ten hatvanegyéves korában meghalt. Su- rányi arról volt nevezetes, hogy Molnár Ferenc róla mintázta a ,,Liliom‘‘-ot. (*) Operettszinház lesz a budapesti Ka­mara-Színház. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szűcs László, a neves operaénekes — mint ismeretes — bérbe vette a Kamara-Színházat. Szűcs most ki­jelentette, hogy a színházból operettszinház lesz. Az uj színház október végén nyílik meg magyar operettel. (*) Az elhunyt Szabados Béla filmje. Buda­pestről jelentik: Negyven esztendeje, hogy Sza­bados Béla Rákosi Jenő társaságában megírta első darabját. Ezzel kapcsolatosan Réthy Pál színházi kiadó elmondotta, hogy Szabados hosz- szu ideig hallani sem akart arról, hogy „A bo­lond" cimü hires operájából hangosfilmet készít­senek. Közvetlenül halála előtt jelentkezett Ré- thynél és újságolta, hogy legutóbbi külföldi tar­tózkodása alatt elkészítette „A bolond" film­kéziratát. Már másnap be akarta hozni a kéz­iratot, hogy a kiadóval megbeszélje a teendőket. Másnap délelőtt a kiváló magyar szeneszerző meghalt KÖZGAZDASÁG if A gabonamonopólium gazdálkodásának drága következménye Prága, szeptember 22. A gabona-monopólium indítványozói, a monopóliumra vonatkozó törvény meghozása után 1084-ben azt állították, hogy -a gabonamonopóliium egyike lesz a legolcsóbb el­osztási szerveknek, s hogy a monopólium a ga­bona mázsáját csak 30 fillérrel fogja megterhelni. Ezzel szemben ma már világosan megállapítható, hogy a múlt gazdasági évben a gabonáért a földmű­ves részére fizetett és a gabonáért a malmos ál­tal fizetett árak különbözete 30—35 koronát tett ki. A rendelet novellizálása uátn, mellyel a monopó­liumot 1940-ig meghosszabbították, ma már meg­állapítható, hogy a malomi gabona ára mázsánkint 50 koronával drágább. Természetes, hogy ezt a hatalmas kü­lönbözeiét a fogyasztónak kell megfizetnie, egyrészt a gabonatermékek magasabb árával, másrészt pedig azzal, hogy ezek a termékek rosszabb minőségűek. Ezért tiltották me*- az Ohh-liezt előállításánál a búzának 45 százaléknál magasabb kiőrlését, mint­hogy a nagymalmok a búzát az Ohh-liszt előállításá­nál sokszor 60 százalékig is kiőrölték s a lisz­tet különféleképpen preparálták, úgyhogy a fogyasztó rá sem jött arra, hogy rosszabb mi­nőségű lisztet vásárol. Általában ismert tény, 'hogy a gabonamonopólium bevezetése előtt az Oibh-liezt előállításánál a búzát legföljebb 30—-35 százalékig őrölték ki s termé­szetes. 'hogy ennek következtében a búzaszükség­let is nagyobb volt. Ezzel magyarázható aztán, j hogy a monopólium bevezetése előtt nem voltak fö­lösleges búzakészletek, sőt külföldről kellett importálni. Minthogy a monopólium védelmezői állandóan azt állítják, hogy a monopólium a nyersanyagot csak jelentéktelenül drágította meg, ezért a köz­vélemény helyes informálása céljából szükséges­nek mutatkozik fölsorolni néhány adatot. A monopólium bevezetése előtt a legalacsonyabb ár, amit a gazda egy mázsa búzáért kapott, 145 korona volt, de aratás előtt sokszor 170 korona is és mégis a liszt ára, de különösen a minőségi liszt ára alacsonyabb volt, mint ma. Ezzel szem­ben a monopólium mai rendszere mellett a búza mázsáján 50 koronát keres s a rozsnál ez az árkülönbözet körülbelül 30 koronát tesz ki. Meg kell ezenkívül jegyezni, hogy a monopólium a külföldi kukoricát 60—65 koronáért vásárolja Ó6 133 koronáért adja el. A külföldi gabonáért a Gabonatársaság 70—80 koronát fizet. A pogá­csákért a társaság külföldön 70—90 koronát fizet s eladja 100—147 koronáért. Köztudomású, hogy a belföldi pogácsaelőálli- tók minden vagon után 3000—3500 koronát fi­zetnek a Gabonatársaságnak s ezzel a földmű­ves által fizetendő ár emelkedik. A korpa és egyéb takarmányok ára legalább 30—40 koronával magasabb, mint a monopólium bevezetése előtt volt. Ebből világosan megálla­pítható, hogy a monopólium csak a fogyasztók által fizetendő magas árakat biztosította be. Aóvliiien megjelelik a keményltőszindi káiusra vonatkozó rendelet Prága, szeptember 28. A közeli napokban két rendelet fog megjelenni a keményitőszindikátusra vonatkozóan. Az egyik rendelet az előállítás és az elhelyezés viszonyainak szabályozására vonatkozik, éspedig egyaránt vonatkozik a keményítőre és a dextrinre. A rendelet öt részből, 22 paragrafusból áll. Az első rész a burgonya-, búza- és kukorica- keményítő és a dextrin. előállítására vonatkozó numerus clausust tartalmazza. A más őrlik rész a burgonyakeményitő valamint az ebből készült dextrin elhelyezésére vonatkozik. A keményitőelőállitás elvileg nincs korlátozások­hoz kötve. Nedves keményítőt, az előállítók annyit helyez­hetnek el, mint amennjűt az 1031—32-től 1038—34- ig terjedő időiben helyeztek el. A gyárosok berendezkedhetnek száraz keményí­tő gyártására is, de ebben az esetben 165 kiló nedves keményítő 100 kiló száraz keményítőnek számit. A szára,z keményítőt előállítóknál a rendelet meg­különböztetést tesz alapmennyiség és valóiban el­helyezett mennyiség között. A szövetkezetben tömörült vállalatok alapmeny- nyisége alatt a szerződés szerinti hányad érten­dő, a nem szervezett előállítóknál ezt a mennyi­séget bizottság fogja megállapítani, vagy a ke- rekedelmi minisztérium. Az elhelyezés engedélyezése az alapmennyis'g alapján fokozatosan fog történni. Dextvint m n- den előállító tetszés szerinti mennyiségben helyez­het el, ha azonban többet helyez el, mint az 1931­32-től 1933—34-ig terjedő időben, úgy a magasabb előállitás a keményitőkontingens számlájára megy és ebben az esetben 180 kilógram burgonya­keményitő 100 kiló dextrinnek számit. A dextrinelőállitást a rendelet nem korlátozza azoknál a vállalatoknál, amelyek a dextrint a saját szükségletükre (textil) állítják elő. A rendelet harmadik része a szervezetről szól. A fő szervezet a burgonyakeményitő-ügyre vonat­kozó tanács. A tanács íőcélja megállapítani az el­helyezés valószínű magasságát, figyelemmel kísér­ni a szükségletet és a tapasztalatok szerint enge­délyezni az elhelyezést. A harmadik rész a keményítő készítésre szolgáló burgonya és a burgonyakeményitő árát szabá­lyozza. A földművelésügyi minisztériumban a keményítő előállítására szolgáló burgonya árá­nak megállapítására úgynevezett árbizottság fog működni, amely mellett Szlovenszkó részére kü­lön ügyosztály állítható föl. A rendelet negyedik része iehetővé teszi a kuko- ricakeményitő előállításának ' szabályozását. Az ötödik rész általános intézkedéseket tartalmaz, különösen a kollektív szerződésekre vonatkozóan. A fő rendelet függelékét képezi a belföldi szükség­letre szánt keményitöcukor előállítási és elhelye­zési viszonyainak szabályozására vonatkozó másik rendelet. (—) A csehszlovák vasúti tanács őszi ül'ése. A vasúti tanács ülésének dátumát november 4-re állapították meg. A tagok­nak ez ülésen való részvételére vonatkozó bejelentések október 15-ig küldendők be a vasutügyi minisztériumhoz. (—) A kereskedelmi hitelek nyilvántar­tása, Az a határidő, amely alatt a pénzin­tézetek által be kellett jelenteni a Nemzeti Banknak ama adósokat, akiknek 100 ezer koronánál nagyobb hiteleket nyújtottak, szeptember 15-én járt le. Húsz pénzintézet küldte be az erre vonatkozó bejelentéseket s a Nemzeti Bank az anyag földolgozása után fölállítja az adósok kartotékját. (—) A postatakarék júniusi csekkíorgalma. A csekkszámlák száma június 1-től június 30-ig 119.985-ről 70-nel 120.055-re szaporo­dott. A betétek összege júniusban 11 milliárd 572,554.680.60, a készfizetések összege pedig 11.587,183.530.20 korona volt. A júniusi for­galom 23.159,738.210.80 koronát tett ki. A csekkszáimlatulajdonosok követelése junius 30-án 1.335,096.619.95 korona. (—) Ezer vagon cukorrépával többet dolgo­zik fel az idén a tőketerebesi cukorgyár. A köz­társaság keleti részén lévő tőketerebesi cukor­gyár az idén lényegesen növelte a cukorrépa ve­tésterületét. A gyár az elmúlt évben 3600 va­gon cukorrépát dolgozott fel. Hir szerint az idén körülbelül 5000 vagon répát fog feldolgozni. A kampány -napi 180 vagon feldolgozása mellett körülbelül négy hétig fog tartani. ( —) Török és bolgár dohányt vásárol a dohányjövedék. A dohányjövedék központi igazgatósága a napokban bontotta föl az 1.25 millió kiló török dohány szállítására beérkezett ajánlatokat. Az ajánlatok felől október közepéig fognak dönteni. A dohány ellenértékét a csehszlovák nehézipar szállí­tásainak kompenzációjára fogják fordítani, másik részét pedig a csehszlovák-török kli- ringbe. A d#hányjövedék a közeli napok­ban 1 millió kilpgram bolgár dohány szál­lítására fog pályázatot kiírni. (—) A miizslrkontlngens fölemelése.) Mint is­meretes, a III. negyedévi müzsirkontingens föl­emelése után a IV. negyedévre az egész évi 6500 vagonból mindössze 1100 vagon' maradt. Az érde­keltek még 2000 vagon kontingenst kérnek. Az er­re vonatkozó tárgyalások a napokban megkezdőd­tek. Szó van arról is, hogy az 1987. évi kontin­genst az ideinél jóval magasabban állapítják meg. (—) A gabonaármegállapitások áthágásának következményei. A Gabonatársaság elnöksége a napokban Ülést tartott, amelyen letárgyalták a bizományosok ellen beérkezett ama panaszokat, melyekben a termelők óvást emelnek az ellen, hogy a bizományosok nem tartják be a Gabona­társaság julius 15. és 16-án megjelent hirdet­ményeiben föltüntetett árakat. A Gabonatársaság elhatározta, hogy a vétő bizományosok ellen a legszigorúbban föllép és fölkéri az illetékes járási hivatalokat, hogy az ilyen bizományosok ellen in­dítsák meg a büntető eljárást. Az elnökség el­határozta, hogy ismételt esetben a bizományostól megvonja a vásárlási Jogosítványt 9 Fontos határidő szeptember 30.-a Ungvár, szeptember 22. Az 1936. évi 76. számú kormányrendelet, melynek alapján a mezőgazdák kényszeregyezséget kérhetnek, szeptember 30-án érvényét veszti. Mint­hogy a rendelet meghosszabbítására vonat­kozólag eddig semminemű intézkedés nem történt, ezért ajánlatos, hogy azok, akik a rendelettel élni kívánnak, e dátumot el ne mulasszák. Ugyancsak fontos az 1935. évi 250. szá­mú kormányrendelet is, amelynek alapján 1936 október 1-től kezdődően 8 év alatt 16, ínséges járásokban pedig 18 egyenlő félévi részletben fizethető a gazdaadósság. Ennek előfeltétele azonban az, hogy az 1933 május 9. óta keletkezett kamatok, költségek és já­rulékok kiegyenlítést nyerjenek. A kormányrendelet értelmében az a gaz­daadós, aki 10 ezer koronánál nagyobb ösz- szeggel tartozik, köteles részletfizetési szán­dékát szeptember 30-ig ajánlott levélben bejelenteni a hitelezőnek, különben a ked­vezménytől elesik. Ajánlatos, hogy a beje­lentést a kisebb összeggel tartozó adósok ig tegyék meg, mert nem biztos, hogy tartozá­suk a kamatokkal együtt nem múlja felül a 10 ezer koronát. A munkanélküliekről való gondoskodás reformja Prága, szeptember 22. A pénzügyminisz­térium elkészítette a munkanélküliekről va­ló gondoskodás reformjára vonatkozó észre­vételeit. A reform azért vált sürgőssé, mert — mint ismeretes — az eddigi szabályozás érvénye a jövő ér márciusában lejár s azon kívül a rendszer­nek fogyatékossága van. A pénzügyminisz­térium azt ajánlja, hogy adjanak ki kor­mányrendeletet, amely szabatosan határoz­za meg a munkanélküli fogalmát és álla­pítsa meg, hogy az idénymunkások mi­lyen kategóriája és milyen módon segé- lyeztessék. A pénzügyminisztérium ezenkívül kéri, hogy a munkanélküliekről való gondoskodás eddi­gi rendszere gondosan vizsgáltassék felül és ezt a rendszert megfelelőbbel helyettesítsék. A pénzügyminisztérium a munkanélküliség elleni biztosításra, vagy esetleg a genti rend­szer alapján történő segélyezés módszerére gondol. (—) Cukor- és cukorrépaszállitási kedvez­mény. Az államvasutak igazgatósága a múlt év­ben életbeléptéit cukor- és cukorrépaszállitási kedvezményt október 1-én újra bevezeti. A ked­vezmény 1937 szeptember 30-ig marad érvény­ben. A kedvezményben két kategóriát állapítot­tak meg: a) a répára, b) a répaszeletre vonat­kozik. A szállítási kedvezmény bármely feladó- állomásról bármely állomásra vonatkozik.. A díj­szabás a következő: 1-től 6 km-ig a) 95 fillér, b) 90 fillér, 16 km-ig 1.40, 1.50 korona. A táb­lázat 250 km-ig terjedő távolságot tartalmaz. A Jókut—Szakolca, Mijava—Vágujhely és Nem­só—Trencsénteplic közötti szakaszra a követ­kező kedvezményeik érvényesek: 1-től 6 km-ig a) 85 fillér, b) 80 fillér, 16 km-ig 1.30 és 95 fillér. (—) A hús- és zsirfogyasztós júliusi adatai. Amint várható volt, júliusban a húsfogyasztás elsősorban az árak emelkedése miatt csökkent. A statisztikai hivatal által tegnap közzétett ada­tok szerint 1936 julius hónapjában a húsfogyasz­tás 294.360 mázsát tett ki, mig a múlt év azonos hónapjában 317.931 mázsát. A csökkenés majd­nem teljesen a marhahúsra esik, amelynek fo­gyasztása a múlt év júliusával szemben 163.086 mázsáról 135.298 mázsára esett vissza. Ezzel szemben a sertéshús fogyasztása 113.119 má­zsáról 120.889 mázsára mérsékelten emelkedett. A zsiradékok fogyasztása a múlt év azpnos hó­napjának adataival szemben emelkedést mutat. A múlt évben a fogyasztás 46.313 mázsát tett ki, mig az 1936. év júliusában 60.001 mázsát. Kizárólagosan a sertészsír fogyasztása emelke­dett, mig a faggyufogyasztás csökkent. Az év első hét hónapjának adatait véve figyelembe, megállapítható, hogy a húsfogyasztás a múlt év azonos szakában kimutatott 2,443.996 mázsáról 2,318.506 mázsára csökkent, mig a zsirfogyasz- tás 442.634 mázsáról 499.061 mázsára emelke­dett, (—■) Szlovenszkói ipar vállaló,tok veszteségei. Agriiciollia irt. Rózsahegy, alaptőke 1 millió koro­na, veszteség 73.776 korona, hitelezők 5.78 mil­lió korona. — Részi mezőgazdasági rk. rész­vénytőke 600.000 korona, veszteség 136.522 ko­I irtom®!, hitelezőik 3.17 millió korona. — Mezőgaz­dasági és erdő-ipari irt. Rózsahegy, alaptőke .1.3 millió korona, veszteség 108.285 korona, hit-e- ilézőfk 2.25 millió korom:.

Next

/
Thumbnails
Contents