Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-22 / 217. (4066.) szám
tössi nyitány ISslevensik6n ( —) A belpolitika őszi idénye tulajdonsai' iképpen a tegnapi nappal vette kezdetét. H Három fontos esemény játszódott le ezen a sn napon s nem véletlen, hogy mindhárom as .eseménynek Szlovenszkó volt a színhelye. M,"|Nem véletlenszerű ez, mert hiszen Szlo- 3V venszkó problémái azok, amelyek az állam sí legelintézetlenebb és éppen ezért legsürgő- ss sebben elintézendő föladatai közé tartozik. H Ez a három esemény: a köztársasági elnök sí látogatása Szlovenszkó fővárosában, a ma- rg gyár kisebbség ipolysági és lévai megnyi-| sí latkozása és a szlovák néppárt pöstyéni| kongresszusa. Ez a három esemény beszé-| jb desen dokumentálja, hogy a belpolitikai | iq problémák súlypontja Szlovenszkóra toló- ib dik át. V A köztársasági elnök vasárnap nem mon- >b dött olyasmit, ami túlhaladta volna érsekin újvári kisebbségpolitikai krédóját, ellenben >q pozsonyi megnyilatkozásaiban volt egy m meggyőző vonás, amit nekünk, önérzetes m magyaroknak lehetetlen észre nem ven- rir niink. Nevezetesen örömmel láttuk, hogy :s az államfő minden alkalmat megragadott ta arra, hogy a szlovákság és németség mélái lett kihangsúlyozza a magyar lakosság ér- b demes, alkotó munkáját. A köztársasági elit nők természetesnek és magától értetődőnek tartotta észrevenni a magyarságot. Terméig szétesnek találta, hogy a szlovák és német a szó mellett a magyart is hallja és a szlovák 3 és német dal mellett a magyar dal is ott :a szerepel, ahol Pozsony lakosainak képvi- b selői szólnak hozzá. Ugyanazt a rangot tusi lajdonitja Pozsonyban a magyarságnak, b ami a németségnek kijár, sőt legtöbbször s elsőbb helyen emlegette a magyarokat. Ez B a bánásmód természetes és magától érte- í tődő, mert egy realista államférfi realista 3 értékeléséből ered, de éppen azért jegyzen- > dő föl, mert bizony a hivatalos Szlovenszkó I közigazgatási tényezőinek bánásmódjától i homlokegyenest eltér. Pozsonyban húszezer t magyar ember lakik, de e húszezer ember- c nek a hatóságok előtt nincsenek nyelvjogai, i a pozsonyi városházáról, a pozsonyi uccák t föliratairól, a városi alkalmazottak hivataloskodásából száműzték a magyar nyelvet. A köztársaság első polgára tulemelkedett a paragrafuslovagok szűkkeblű álláspontján s magatartásával egy pillanatra visszaadta a magyarság és a magyar nyelv súlyát, melyet Szlovenszkón és Szlovenszkó fővárosában a paragrafusok ellenére az élet reális jogán joggal igényel és megérdemel. A második nagy szlovenszkói esemény voltaképpen közvetlen kapcsolatban van az államfő kisebbségpolitikai megnyilatkozásával, részben ennek folyománya és visszhangja: az egyesült párt országos elnökének, Jaross Andornak ipolysági szózata. Az egyesült párt elnöke néhány mondatban leszögezi a csehszlovák-magyar kisebbségpolitikai kiegyezés föltételeit és alapjait. Minden magyar ember nevében és szivéből beszél, amikor kimondja, hogy a magyarság el tudja fogadni a becsületes, segíteni akaró kezet, de csak olyan megegyezés érdekében dolgozhat, amely a csehszlovákiai magyarlakta vidékeknek visszaadja magyar jellegét, biztosítja a magyar kisebbség nemzeti megmaradását és fejlődését és azt a természetes jogát, Hogy ur lehessen a saját portáján, ami a helyi és járási önkormányzat, a nyelvi, kulturális is gazdasági érvényesülés szabad ikiAz egyesült párt nagy mamlesztácmja Ipolyságon „A magyarság kész elfogadni a becsületes, segíteni aiaro kezet” Jaross országos pártelnök leszegezi a csehszlovák-magyar klsebbséggoütifcal kiegyezés elv! alapjait Ipolyság, szeptember 21. (Saját tudósítónktól.) A lelkes siker jegyében zajlott le az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt ipolysági helyi szervezetének nagyszabású alakuló díszközgyűlése vasárnap délelőtt a Central- szálló nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. A leglelkesebb hangulatban lefolyt gyűlésnek országos jelentőséget főleg az a körülmény kölcsönzött, hogy a volt két párt országos egyesülése óta ez volt az első alkalom, hogy a párt vezetői kifejezésre juttatták álláspontjukat a belpolitika sorsdöntő jelentőségű aktuális kérdéseiben. Elsősorban Jaross Andor nemzetgyűlési képviselőnek, az egyesült párt országos elnökének beszéde elé nézett nagy várakozással Csehszlovákia egész magyarsága. A díszközgyűlés hatalmas közönsége szűnni nem akaró, lelkes ünnepléssel fogadta a gyűlés megnyitása előtt az elnöki emelvényen helyet foglaló Jaross Andor nemzetgyűlési képviselőt, országos pártelnököt, Füssy Kálmán és dr, Turchányi Imre szenátorokat, dr. Gürtler Dénes és dr. Salkovszky Jenő tartomány gyűlési képviselőket, továbbá Perhács Imre bankigazgatót és dr. Schmidt Károly ügyvédet. Gürtler: „Aki nincs velünk, ellenünk van“ A gyűlést dr. Gürtler Dénes ipolynyéki esperes-plébános, tartománygyülési képviselő lendületes szavakkal nyitotta meg. Üdvözölte a párt vezéreit és az összes megjelenteket s találóan jellemezte a pártegyesülés nagy jelentőségét. Beismeri — úgymond , hogy eleinte jómaga is ellenzéke volt az egyesülés eszméjének, de végül belátta, hogy a kisebbségi magyarság nem engedheti meg magának azt a fényűzést, hogy két külön pártra szakadjon és erőit szétforgácsolja. Erőinket egyesítve hathatósabban küzdhetünk azért, hogy az alkotmánytörvényben és a nemzetközi szerződésekben számunkra biztosított jogokat maradéktalanul megkapjuk. Az egyesüld pártban van helye minden magyarnak, akinek szent az anyanyelve és magyar kultúrája. Aki nincs velünk, ellenünk van, — fejezte be nagyhatású beszédét dr. Gürtler Dénes. SalkovüzSsp: A magyarság kiforrott kolieMtlv egység Ezután dr. Salkovszy Jenő tartományJaross országos i ■— Szeretettel köszöntőm mindazokat, — mondotta a pártelnök —, akik ma ipolysági helyi szervezetünk díszközgyűlésén jelen vannak, hogy dokumentálják az Érsekgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Örömmel csatlakozott az előtte szóló megállapításaihoz és a maga részéről is forró magyar szívvel üdvözli a pártegyesülés nagy tényét. A csehszlovákiai magyarság politikai küzdelmében jelentős határkőhöz érkezett el ezzel. S ma, amikor a kisebbségi magyarság kiforrott kollektív egységként léphetett ki a közéleti porondra, ennél a határkőnél meg kell állanunk egy pillanatra és meg kell állapítanunk, hogy a tizennyclcéves önfeláldozó, nemzetvédő munka nem volt hiábavaló. Ez a múlt továbbra is kötelez minket s egyesült erővel és egységes akarattal folytatandó további küzdelmeinkben is a nemzeti gondolat, a keresztény érzés és a szociális munka legyen hármas vezérlő és világító fáklyánk. A lelkes visszhangu felszólalás után Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos elnöke, a közönség feszült érdeklődése mellett kezdte meg nagyjelentőségű beszédét, ártelnSk beszéde ujvárott megalkotott egységet ebben a városban. Köszöntőm őket különös melegséggel azért, mert ez a gyűlés az első jelentős vidéki, helyi szervezeti taggyűlés, mely az éléseben rejlik. A harmonikus fejlődés lehetőségét abban látja, ha az állampolitika az állam keretében élő minden nemzetiség életjogainak és fejlődésének biztosítását vállalja csehszlovák imperializmus nélkül. Arra is rámutat, hogy Középeurópát csak úgy lehet megtartani a középeurópaiak számára, ha itt megszűnik a nemzetek harca egymás ellen s ezzel a harccal nem szolgáltatják ki magukat a germán és szláv nagyhatalmi erők eszközévé. E néhány szóban oly sűrített nemzetpolitikai programot ad az egyesült párt elnöke, amelyet minden kisebbségi magyar a magáénak vall, gazdag és szegény, gazda és munkás egyaránt. És az egész itteni magyarság reális életigenlése, jogaihoz való ragaszkodása, nyelvéhez való hűsége, törhetetlen nemzetszere- tete, tizennyolcéves küzdelmekben való kitartása kiséri a magyarság hivatott vezéreit a most felgöngyölített magyar kérdés körül vívandó harcukban. Örömmel látjuk, hogy a magyar kérdés a belpolitika őszi nyitányának egyik vezérszólamaként jelentkezett. Mi tizennyolc éve tartottuk napirenden és harcoltunk érte azok ellen, akik le akarták tagadni és el akartak süllyeszteni. Az egyesült párt most még nagyobb súllyal, még teljesebb erkölcsi tőkével fogja tudni tovább vezetni ezt a harcot, mint ahogy eddig megosztott erővel tehettük Ezzel a tudattal indulunk az ipolysági és lévai ünnep után az őszi küzdelemnek. A harmadik szlovenszkói esemény, aj szlovák néppárt kongresszusa is túllépi a regionális kereteket s állampolitikai jelen-) tőséggel bir. Ez alkalommal már a külsőségek is elárulták ezt: a külföld is szokatlan nagy érdeklődéssel figyelte Hlinka pártjának megnyilatkozását. Eltekintve attól a harcias szózattól, amelyet a bolseviz- mus ellen a francia katolikus jobboldal nevében Chiappe képviselő mondott Pös- tyénben s amelynek mélyebb politikai értelmét senki sem tagadhatja meg, a szlovák néppárt ellenzéki állásfoglalása és bolsevikellenes harci riadója uj politikai etap bevezetését jelenti. A szlovák néppárt már régen a legélesebb harcot vívta a marxizmus ellen s csak eddigi irányvonalát folytatja, ha maradéktalanul levonja a pápa legutóbbi bolsevikellenes szózatának politikai konzekvenciáit és pedig úgy belpolitikai, mint külpolitikai téren. Mint a legkato- likusabb szláv párt lép föl ebben a kérdésben és katolikus szempontból összehasonlíthatatlanul fölénybe került a cseh néppárttal szemben. A pápa szózata teljesen igazolta a szlovák néppárt eddigi marxistaellenes intranzigenciáját, ugyanakkor a cseh néppártban teljes tanácstalanságot, irányzavart idézett elő. Hlinka pártja mindkét lábbal a marxista-ellenes katolikus politika talaján állott eddig is, Srámek pártja egyik lábával katolikus politikát folytatott, áe a másikkal egy taiajoa yoljj a marxistákkal. Emlékezetes, hogy egy félévvel ezelőtt még azzal a gondolattal is kacérkodott, hogy Srámek miniszterelnöksége alatt a cseh néppárt kormánykoalíciót létesít a három szocialista párttal a kommunisták csendes támogatása mellett. Ezt a két- kulacsos politikát a pápa szózata után nem lehet tovább űzni s a cseh néppárt hithü katolikus szárnya már meg is kezdte a bolsevikellenes nemzeti liga szervezését. Nem titok, hogy különösen cseh papi körökben Hlinkáékban látták az igazi katolikus pártot és csendes ellenzéssel szemlélték Srámek taktikázásait. A német katolikusok pártja is első helyre tette programjában a bolsevizmus elleni gyakorlati küzdelmet, mint azt éppen Zajicek miniszter titkárának vasárnapi szavai mutatják. A katolikus front élén ezek szerint Hlinka pártjáé lett az első szó és Hlinka pártja a bolsevikellenes küzdelem legelsőrendü föladatának a csehszlovák-szovjetorosz szerződés fölbontását s a katolikus Lengyelországgal való szövetség megteremtését kívánja. Bizonyos, hogy ezzel az egész katolicizmus uj irányát juttatja kifejezésre s igy az állam- politika szempontjából Pöstyénből egy nagyon fontos kezdeményezés indult el. Nem szlovenszkói mozgalom, hanem az egész államra kiterjedő politikai törekvés, mely előbb-utóbb egy kommunista-ellenes belpolitikai szövetség kiépítésére fog vezetni. Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ 6S rUSZÍnSzkÓÍ lTlClglJCLrsáP ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • # u ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. ® • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHA. 1 XV. évf. 217. (4066) szám ■ Kedd • 1936 szeptember 22
