Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-20 / 216. (4065.) szám
1936 szeptember 20, vasárnap. 7 Nepál és árnyéhhirátya Az ország, amely egy átutazó indiai fejedelem mögött van Bizalmas jelentés egy előkelő vendég otthonáról, birtokáról, hatalmáról ■ Nepál az egyetlen független indiai fejedelemség ■■ Egy jó angol üzlet ■ Bécs, szeptember 19. (MTP.) Ilyenkor, az úgynevezett idegenforgalmi főszezonban mindig akad egy-kéit indiai maharadzsa vagy hasonló nagyság a mi házunk (tjájám. is. Az idieli vendégek között (tagadhatatlanul a legérdekesebb keleti allak volt M'aharadlh:raj,a. Tribhubana B,ir Yikrara sah, növidein a nepáli király, aki niagy feltűnést keltett már a beirtani olimipia előkelőségei közhitt is. Berlinből a maharadzsa Budapestre és Bécsbe utazott, mindenütt élénk feltűnést keltett. Úgy, mint Amamsllah A lap állítása szerint a Himalája urának európai utazása élénkéin emléke atieit a hajdani afgán uralkodó utazására, amire még miniden újságolvasó jól íog emlékezni. Amainulliaih európai utazására ihivaitkoizik a lap s azt iirja, bogy önnek az utazásnak sok részié volt abban, hogy a hajdani uralkodó már évek óta mint borügynök keresi meg kenyerét Rómában. Első pillanatban nagyon nehéz megérteim, miért izgatja az amgolokait a nepáli fejedelem utazása. Néhány pillantás a térképre azonban megadja a választ. Nepál majdnem hatszázezer négyzetkilométernyi területen fekszik, de lakóinak száma mindössze négymillió, jelem tősége azonban abban vain, bogy aiz egyetlen inditaí állam, amely az 'angolokkal szemben megőrizte fiiggeitleinséigét. Az ország aktív részt vett a világháborúiban. Egy repülőnek példád];, aki át akarta repülni a Himalájáit, külön engedélyt kellett kérni aiz uralkodótól. Az ország tehát nagy dolgokban csakúgy, minit a jelenték- teiemelkbein, önállóan dönt, mentesen az angoii befolyástól. A döntő szó természetesein az uralkodóé, akit itt „Ebdirashiá“-nak hivniak s aki a hiaiidarabaidá és a foarodai malharaidzs után a leggazdagabb uralkodója Indiának. Az orsóig kiváltságos politikai helyzetét földKassán elfogták a nagymihályi mérnöhné ? Az uriasszony jószívűségének lett áldozata Katonák is segédkeznek a nyomozásban Majd eltűnt a nagy nyilvánosság szeme elől s csak a beavatottak, néhány magyar és osztrák főur tudta, hogy a nepáli uralkodó Odes- calchi herceg jugoszláviai birtokára utazott. Az uralkodó utazásáról hol szűkszavú napibi- rek, bol pedig úgynevezett színes leírások jelentek meg, de arra igazán senki nem gondolt, hogy az utazásinak szóraikozásom kívüli más jelentősége lenne. Éppen ezért nagy feltűnést keltett egy angol lap cikke, amely egészen különösem hangzó kombinációkat fűz a nepáli király utazásához. rajzi fekvésének köszönheti. Nepál ugyanis India és Tibet között terül el és lakói részben hinduk, részben pedig mongolok. A mongolok vannak túlnyomó többségiben, a hatalom azonban a hinduk kezében van, mert eizek n>z uralkodó kasztból származnak. Rövid történelmi áttekintés Tibet és Nepál között évszázadokon keresztül nagyon feszült volt a helyzet. 1792-ben háborúra került a sor, akkor kínai bandák törtek be az országba s attól kezdve a nepáli király adófizetője volt a kínai császárnak.. 1856-ban azonban katonai szövetség létesült Tibet és Nepál között, az adó pedig, amit minden öt esztendőben a király személyes kiküldöttjei vittek Pekingbe s később kitűnő gazdasági kapcsolatot építettek ki a két ország között, a kínai polgárháborúval automatikusan megszűnt. 1903-ban és 1904-ben, amikor Anglia és T'bet között konfliktusra került a sor, az 185ü-ois szerződés értelmében Tíbeit katonai segítséget várt Nepáltól!, de az akkori miiniiszterelinök, Chamdra Se-um Scher maharadzsa csak közvetítő szerepre vállalkozott. S amikor aiz angolok bevonultak Lassába, ottani követe utján valóban Téves utón Az egyesült országos keresztény- szocialista és magyar nemzeti párt komáromi hivatalos lapja, a „Barázda" legújabb (vasárnapi) számában vezető helyen a következőket írja: Hodza miniszterelnök röviddel ezelőtt Pös- tyénben fogadta a csehszlovák agrárpárti Csömör Istvánt, a szociáldemokrata Schulcz Ignácot és néhány társukat, akik előterjesztették az úgynevezett magyar követeléseket. Senkinek nem kerülte el figyelmét az a körülmény, hogy Csömör és Schulcz azután jelentek meg a miniszterelnök előtt, amikor pártunk már előbb beadta a magyarság nyelvi követeléseit, értsük meg jól, nem összes, hanem csak nyelvi követeléseit. Nyelvi követeléseink benyújtása után Csomo- rék gyors megjelenése tehát mindenkinek feltűnt és mindenki azonnal látta annak célját. Csomorék és Schulczék, akik eddig mindig azt hangoztatták, hogy nincsenek magyar sérelmek és követelések, akik eddig mindig támadtak és vádoltak bennünket, hogy ok nélkül hangoztatunk ilyeneket, ugyan miért tehették ezt, hogyan fedezték fel és hogyan látták meg egyszerre a magyar sérelmeket és követeléseket, melyeket tizennyolc év alatt tagadtak és nem akartak meglátni? A dolog egyszerű. Ma már tagadhatatlan, hogy van magyar kérdés, melyet meg kell oldani. A köztársasági elnök ur is nyilatkozott a kisebbségi kérdések megoldásának szükségességéről és nyilt dolog, hogy mostani szlovenszkói tartózkodása alkalmával a magyar kérdés megoldásának lehetőségeivel is foglalkozni kiván. Gyorsan meg kellett tehát a színen jelenni Schulcznak és Csomornak, nehogy elfeledkezzenek róluk, hogy ők is vannak s hogy bezonyit- hassák szükségességüket. Ha elalkuvásról van szó, akkor ők hangosan jelent kiáltanak. Köny- nyen engedhetnek, hiszen eddig azt hirdették, hogy nincsenek magyar sérelmek, nincsenek magyar követelések. Igaz, hogy tévednek, mert a magyarság nem kér abból, hogy Schulcz és Csömör vezessék, amint hogy Granatier, a szlovákság egyik vezér- férfia is megmondotta, hogy ők nem a magyarságot képviselik, csak egy-egy csehszlovák pártnak a függvényei. Csak azon csodálkozunk, hogy Hodza miniszterelnök még nem jött rá arra, hogy Schulcz és Csömör közreműködésével nem lehet a magyar kérdést megoldani. Tizennyolc év tapasztalatai elegendők lehettek arra, hogy meggyőződjék, hogy a magyarság már nem vezethető és nem elégíthető ki a csehszlovák agrárpárt és a csehszlovák szociáldemokrata párt Ígéreteivel. Tetteket akar látni. Nem elégszik meg azzal, ha Csömör, Schulz és társai megelégszenek. Náluk az könnyen megy. A magyarság soha sem követelt mást, mint a törvényekben is biztosított és neki kijáró jogokat. E felett azonban nem alkuszik, ezekből egy jottányit sem enged. Mi látnánk legnagyobb örömmel, ha a törvényekben lefektetett jogaink teljesedésbe mennének. Ha azonban ez nem történik meg, — beszélhet nekünk Csömör és Schulcz amit akar, — megyünk tovább a magunk utján, minden rágalom s gáncsoskodás közepette is folytatjuk küzdelmünket mindaddig, mig a magyarság törvényes követelései el nem ismertetnek. Mert ennek be kell következni! (a) Kinevezték az állami gazdasági tanács tagjait Prága, szeptember 19. Hodza miniszterelnök ma kinevezte az állami gazdasági tanács tagjait. Mint jelentettük, a tanács tagjainak az lesz a föladatuk, hogy az államvédelmi kölcsön fölhasználás! tervének összeállítása során a kormánynak segítségére legyenek, s hogy az egyes vidékek speciális érdekeit érvényre juttassák. A tanácsnak huszonhárom rendes és ugyanannyi póttagja van. Hodza miniszterelnök szavai szerint az a cél, hogy a munkaelosztás során a regionális kívánságok respektáltassanak. Az állami gazdasági tanácsba Szlovenszkóról a következők kerültek be: Medricky Géza országos választmányi tag, Pozsony; Styk József mérnök, országos választmányi tag, Kassa; dr. Karvas Imre egyetemi tanár, Pozsony; Kormán Mihály országos választmányi tag, Pozsony; Labady János mérnök, igazgató, Ipolyság. Póttagok: dr. Zatyko Péter Pozsony; Hlavaj János Turócszentmárton; dr. Fazekas Sándor Pozsony; dr. Bellus Emil Pozsony; dr. KHnda Ferdinánd Kassa. Kárpátaljáról dr. Stefán Ágoston Rahó; Marki Adolf Ungvár; póttagok Hu- sek Jaromir Ungvár; Tegza László Bustyaháza. — EGY CSELÉDLEÁNY BORZALMAS TŰZHALÁLA. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Borzalmas szerencsétlenség történt ma délelőtt Líptószentmiklóson. Simorsek Emília 16 esztendős cselédleány gazdájának, Altmann Miihánynak, házában tüzet akart rakni. Minthogy a fa nem’ gyulladt meg, petróleumot öntött a fára s úgy akarta meggyujtani. A gyufa lángjától a pet- róleurnos üveg felrobbant s a lángok belekaptak a szerencsétlen leány ruhájába. A cselédleány égő fáklyaként rohant ki az udvarra, ahol rettenetes fájdalmában összeesett. A házbeliek és a szomszédok' segítségére siettek, eloltották a tüzet s a szerencsétlen leányt beszál'litoták a kórházba. Segíteni azonban már nem lehetett rajta. Kétórás borzalmas haláltusa után meghalt. Kassa, szeptember 19. (Kassai 6zerkeeztőségünk telefonj elöntése.) Megírta a PMII, hogy Nagymilhályon borzalmas kegyetlenséggel meggyilkolták Kacséira Ferencnéit, Kacséra Fieineimc mérnöknek, a járóéi hivatali fieidhnikai tanácsosának feleségét. Az uriasszony anélkül, hogy eszméletét visz- ezanyerte volna, a nagymihályi kórházban belehalt rettenetes sérüléseibe. Az orvos megálliapátoitta, hogy négy hatalmas fejsaecsapássail roncsolták szélt a szerencsétlen asszony koponyáját. A hünitiéiny nagy izgalmat váltott ki a városban és környékén. A cseindőrség 'azonnali meg- inidiito'tta a síziéileisköirü nyomozást. A nyomozásban segédkezett a katonaság is. A huszadik gyalogezred két zászlóalja átkutatta a környékbeli erdőségeket, de a gonosztevő nyomát nem sikerült megtalálni. Rend őrkutyák is részt vesznek a nyomozásiban. Az áldozat cselédjének és a szomsiziéidoikinnk kihallgatása alapján annyit sikerült megállapi- tiflini hogy a borzalmas bűntényt egy csavargó koldus követhette el. Reggel hét órakor Kacs é - írómé bevásárlásira küldte cselédjét, Gyurik Annát, aiki magával vitte Kucserómé négyéves kis- ilámyáit is s a háziban tartózkodó Zatíháir Annát. A házban igy nem marat senki, csak Kucse- rané és Zachárék nyolcéves kislánya. Ez a kislány az egyetlen, aki valamilyen támpontot tudna szolgáltatni a nyomozásnak. A szomszédokkal egyértelműen ő is azt mondja, hogy látott egy rongyos, ijesztő külsejű férfit, aki a cselédlány távozása után becsöngetett és Kucseránét arra kérte, hogy adjon neki valami kis munkát és ennivalót. Kucseráné megszánta a koldust, megbízta őt azzal, hogy gyomlálja ki az udvart s aztán enni is ad neki. A csavargó megkezdte munkáját s amikor a kisleány körülötte játszadozott, elküldte azt is édesanyja után a városba. A leányka elment s többet nem is tud. Amikor a cselédleány hazatért, úrnőjét vértócsá’ban fekve eszméletlenül találta meg. A szomszédok a kisleány vallomásával egybehangzóan mondották el az esetet. Kijelentéseik szerint rongyos ruháju, 30 év körüli, mintegy 170 centiméter magas, sovány férfi állított be a kora- reggeli órákban Kucseránéhoz. Sötét kabát volt rajta, amely spárgával volt nyakához kötve. Fejét barett födte, nadrágja világos- szinü volt, Rossz zempléni dialektusban beszélt, A nyomozás során a közeli patakban egy csomagot találtak s mikor azt kibontották, férfi ruhaneműt találtak benne. A ruhában a cselédleány felismerte gazdájának öltönyét. A rabló- gyilkos ugylátszik át akart öltözni, de nem volt már ideje reá s ezért eldobta a csomagot. Az áldozat lakása teljesen fel volt forgatva. Azt azonban nem lehetett még pontosan megállapítani, hogy a gyilkos mit vitt magával. A kassai rendőrség bravúrja Hetven csendőr nyomoz a gyilkos után s a nyomozáshoz csatlakozott a kassai rendőrség is Garay István rendőrtanácsos vezerésével. Délután a kassai pályaudvaron letartóztattak egy gyanús alakot, akire ráillik a nagymihályi csavargó személyleirá- sa. Kihallgatása során mindent tagadott. Arcán friss karmolások nyoma látszik. Ezekről azt állítja, hogy összeverekedett testvérével és onnan származnak a sebek. Négyszáz koronát találtak nála. Erről azt mondja, hogy anyjától kapta. Rongyos ruha volt rajta, fehérneműje nincsen. Azt állítja magáról, hogy a Homonna melletti Chlumec községbe való. A kassai rendőrség nem tartja kizártnak, hogy a letartóztatott követte el a nagymihályi borzalmas gyilkosságot. Délután autóba ültették és kivitték Nagymihályra, hogy szembesítsék azokkal, akik Kucseráné gyilkosát látták. eredményesem köz vetített az angolok és tibetiek között. A jutalom nem is maradt el, Anglia elismerte Nepál állami függetlenségét az összes formaságok között. Ennek ellenére az angolokkal a legszorosabb barátság köti össze a nepáli uralkodót s a világháború alatt pénzzel és katonával támogatta a szövetségeseket. Ezért a beígért jutalom, a teiraii határterület Nepálihoz csatolása ugyiain elmaradt, aminthogy ez aiz egyetlen dolog, atmibein — ugyliáitsziík, — aiz angolok nemi ismernek tréfáit, — elitemben éveikéin keresztüli egymillió rúpia kártérítést ka-pott a nepáli urálik odó s ezt az összeget — eltemtét- bein az összes többi hadikáirpótlásokkail — még ma ás pontosan fizetik. Azonkívül mint rendkívüli kedvezményt teljes vámmentességet kapott mindazokra az áirukra, ameilyek Indián keresztül Nepáliba igyekeznek. A legnagyobb hatalom a miniszterelnök Az amgoil kormánynak megvan minden oka, hogy barátságosam bánjon a nepáli uralkodóval!, aki nemcsak uralkodója, hanem egyházi feje is alattival!ódnak. Sőt bizonyos mértiékiig szent embernek számit az összes hinduk szeméiben, amióta az 1857-es Sepoy-fellkeilés idején Néma Sahiíh, a hinduk nagy szabadságharcosa Nepáli fővárosában, Kathimanduban talált menedéket és ott is hadit meg. Legújabban Japán próbált befolyást szerezni Nepaűibain, az angolok azonban eddig még mindig ügyesen kiparirozták a japánok próbálkozásait. Végül pedig aiz angolok a világháborúiban tapasztalták, hogy a százezer főből ádlló, jól feli- szerelt és jól .képzett nepalli hadsereg, aime-ly háború esetén 750 ezer emberre emelhető, olyan hatalmi tényező, amellyel az indiai politikában mindig számoltam kell. Mindennek ellenére a ká- róiymak nincs sok beleszólni valója a politik mii kérdéseikbe, az országban a tényleges hatalmat a miniszterelnök gyakoroltja. Szerepe körülbelül olyan, mint aiz Olasz királyé Mussolini mellett. A miniszterelnöki poszt 1846 óta a Scam Scher hercegi család kezében van s mindig a család legidősebb fiára száll. A miniszterelnöknek jogában áll háború vagy béke kérdésében dönteni, minisztereket és követeket kinevezni, halálos Ítéleteket hozni vagy kegyelmet adni, az államkincstárt ellenőrizni és egyáltalán a „különböző államügyek“-ben dönteni. A legutolsó mims'zbeirellnök huszonnyolc évig látta el hivatalát 1901-től egészen 1929-ig. Erős tempóban civilizálta az országot, iskolákat, kórházakat, hidakat építtetett, egy vasutat és egv villaimosmüvet rendezett be. A világháború emlékére hadiemilékmüvet emelt a fővárosban, — de akármelyik európai hatalom megirigyelhette volna azt a gyakori atiasságot, ahogyan ezt a feladatot megoldotta. Mert- nem valami emlók- osizlopot emeltetett, hanem hatalmas kórházait. Ez emlékezteti most Nepáli népéit a háborúra. Jó háiboiruelllienes propaganda. Legnagyobb kormányzási tette azonban az volt,, amikor 1924 november 28-án megszüntette a rabszolgaságot. Családi gazdálkodás Utóda, Bibim 'Sorún Scher apja - széliemé ben dolgozók tovább, csak egyetlen egy dologban nemi Ihive a haladásnak. A 'bevándorlás meggát- lására vonatkozó törvényt számos európai nagyhatalom közbenjárása ellenére sem akarják felfüggeszteni. A nepáli hadseregben nincsenek európai instruktorok és az iskolákban is bengáliai hindu tanerők dolgoznak. Kaithimainduban az angol diplomáciai szolgálat tagjain kívül csak két fehér család lakik, mindkettő állami szolgálatban van. Az egyik a drótkötélpálya, a másik pedig a villamosmüvek vezetője. A nepáli hadsereg főnöke a miniszterelnök egyik unokafdvéire, a küilügy- és belügyminiszter pedig a miniszterelnök fivére, úgyhogy az egész hatalom egyetlen család kezében összpontosul. (—) A pozsonyi fémiparosak közgyűlése. Pozsonyból jelentik: Az itteni fémiparoisok grémiuma rendkívüli közgyűlést tartott. Kutscheuá Ferenc ügyvezető elnök eloökiesével. Marton Vilmos szembetegsége miatt lemondott elnöki tisztségéről és a közgyűlés őt a grémium diisz- eilinöikévé választott meg. A jelölőbizottság javaslatára elnökké Ruitscheira Ferencet, alelnökivé pedig Siroky Lajost, választották meg egyhangúan. Moravek főtitkár referátuma, alapján kisebb alapé aaibály változtatást fogadtak el. majd Jasny Milliós főtanácsos ismertette a fé.m- dpainosokat émdelklő aktuális (kérdésekék
