Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-19 / 215. (4064.) szám

1936 szeptember 19, szombat,

'PRXGAIANagÍ'AUHIPLSP

5

Hírek

CHARCOT

nevét nem a földrajzból tanultuk meg, hanem az orvostudományból. A Charcot-név egybe van kötve az ideggyógyászatnak egyik legizgalma sabb korszakával. A nagy Charcot a modern lé- lekkutatás nagy mágusa volt, nevét egyldőben mindenki babonás tisztelettel vagy babonás gyű lölettel emlegette, aztán tulszaladt rajta kor és tudomány. A legújabb kor gyermekei — azt hiszem — már csak Axel Munthe nevezetes köny véből értesülnek róla. Ez a Charcot, aki most a „Purquoi pas‘‘ expediciós gőzösön elpusztult s akit teljes joggal lehet az emberiség első hősi garnitúrájába sorolni, szintén ideggyógyásznak készült. Neves orvostudós volt már, amikor az amatőr fanatizmusával és elszántságával kezdett érdeklődni geológiai és földrajzi dolgok iránt. S mert tudós létére nem szerette a féldolgokat, elhatározta, hogy néhány kérdésnek, néhány titoknak végére jár. Csak úgy mellékesen határozta el magát, mint ahogy valaki üres óráiban bélyegeket gyűjt, — gondolta, majd ha kész lesz a föld titkaival, visszatér az emberhez s tovább fürkészi a test és az idegrostok titkait. De nem lett készen vele, aminthogy a titokkal soha nem készül j el az ember, rabjuk marad s végül sötét mélyük elnyeli. Évtizedeken keresztül udvarolt ez a kis szívós, élénkszemü francia a misztikus komor Déli saroknak, nem is lehet mondani, hogy min den eredmény nélkül. A sarkig nem jutott el, Amundsené lett a dicsőség, de azért Charcot is hozott világos, szép leírásokkal, számokkal ékes tudósításokat ebből a távoli világból. Évekig élt az örök hó és jég birodalmában, rabja lett a magány és a végtelenség e miszticizmusának, amitől soha nem szabadul ember, ha egyszer belekóstolt. Mindig visszatér hozzá, a sarki világ mágnesesen visszahúzza, nem ereszti el soha szerelmeseit. És bosszút is áll. Ezen a szegény öreg Charcot-n is a sarki szerelem bosszúja teljesedett be, hűtlen lett a Déli sarokhoz, évtizedeken keresztül kitartóan ostromolta, — most pedig hátat fordított neki és az Északi sarknak kezdett kurizálni. Rajta is vesztett.

Ot halászhajó is elpusztult a »Pourquoi pas«-val együtt

Charcot professzoron kívül még négy tudós az áldozatok kÖ2ött?

A világítótorony okozta a katasztrófát ■ A század egyik legkiválóbb kutatója

— BALTAZÁR EMLÉKE A MÁRAMAROSUGO-- CSAI REFORMÁTUS LELKÉSZEK ÉRTEKEZLETÉN. A máramarosugocsai református egyházmegye lelkészei és az árvaház baráti köre népes együttes értekezletet tartottak Nagyszőlősön. Sütő Dezső bökényi lelkész igehirdetésében a lelki elmélyülés re és az árvaház támogatására buzdította a megje lenieket. Isaák Imre esperes elnöki megnyitójában megemlékezett a magyarországi református egyetemes egyház nagy halottjáról, dr. Baltazár Dezső debreceni püspökről, aki nyolc éven át a mai kár pátaljai egyházkerületnek is rajongásig szeretett püspöke volt s akiben a magyar református személyiség mintaképét tisztelte a világ kálvinizmusa. Bejelentette az esperes, hogy a tiszántúli egyház- kerületnek és a gyászoló családnak táviratban fejezte ki az egyházmegyei lelkészi testület részvétét Szabó Béla húsz ti lelkész az egyén önmisszionálá- sának szükségességéről tartott előadást, dr. Föl desy József péterfaivai lelkész a brüsszeli békenap tói számolt be. Az elnöklő esperes ezzel kapcsolatban kinyilatkoztatta, hogy a demokratizmust igazán képviselő református egyháznál senki tisztábban és hivebben nem szolgálja a világbéke gondo* latát, amit a brüsszeli összejövetel határozatai nélkül is becsülettel gyakorol állandóan a családi, a magyar nemzeti s az iskolai nevelés krisztusi elvein alapuló munkájában. Az értekezlet végül a szőllősi Atzél-Perényi árvaházzal kapcsolatos őszi és téli programot állapította meg a Szabó Sándorjáé beszámolója alapján, amely tárgyban az esperes körlevélben fog utasításokat adni az egyházköz* ségek presbitériumainak.

— UJ KERESZTÉNY MUNKÁSSZER VEZET. Pozsonyból írják: Libád községben az ottani munkásság megalakította a keresztény szakszervezetet. Az alakuló ülésen Bratkovits István körzeti titkár ismertette a szakszervezeti mozgalom jelentőségét és előnyeit. Tájékoztató beszéde után egyhangúan a következő vezetőséget választották meg a szakszervezet élére: Roska József elnök, Ipolyi József alelnök, Bittér Károly pénztáros.

— NYUGDÍJBA VONULT A MAGYAR HONVÉDSÉG FŐPARANCSNOKHELYETTESE. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Horthy

Miklós kormányzó vitéz Sípos 'gyalogsági tábornokot, a magyar honvédség főparancsnokának helyettesét saját kérelmére felmentette állásától és nyugdíjba helyezte. Utódijává ugyanakkor Rapaich Richárd altábornagyot nevezte ki, akit egyben lovassági tábornokká nevezett ki.

— A CSEHSZLOVÁK JOGÁSZOK ELSŐ SZAKKONGRESSZUSA. Prágában ezeiphembeír 26. és 28-<a köaöht zajltilk le az eíteö csehszlovák jGigász-'SyjakkoiBjgireisszns, meHymelk védnöke dr. ÍBerues köztársasági einök, tiszteletbeli elnökei a miniszterelnök, az igazságügyi, beliügy és umi- fikiációs miniszter. A kongresszus hat munkabizottságban fog diolgoizni (ádltalános jogi, bárói, ügyvédi, közjegyzői, álami hivatalnoki, magán- hivatalmofki bizottság). A kongmessznsra eddig 1300 nés'ztvevő jelentkezett e azon a jugoszláv, francia és lett ügyvédi kamarák s egyéb jogász szaktestületieik iis képviseltetik magukat. A megnyitó ülést a Rudiolfinumhan tartják, a szak- bizottságok a csielh tudományegyetem jogi fa- Mitásának épületében fognak ülésezni, ., u_ ;

Oslo, szeptember 18. R éjik javákból érkező jelentés szerint a borzalmas vihar, amely elpusz titotta Charcot professzor „Pourqoi pas“ nevű hajóját, még öt halászhajót semmisített meg, amelyeken összesen ötven halász tartózkodott. Az öt halászhajó közül eddig egy sem tért vissza Rejkjavikba és bizonyosra veszik, hogy valamennyi halász a tengerbe veszett a hajókkal együtt.

Alégy tudós bizonytalan sorsa

Páris, szeptember 18. Saint Halóból jelentik, ahonnan a Pouirqoi. pás elpusztult matrózai származtak, hogy a sarkkutató hajó legénysége harmincöt francia állami matrózból állott. Az elpusztult hajóm utazott egyébként Charcot professzorom kivüíl

dr. Parat, továbbá Jacquier, a természettudomány professzora a Sorbonne egyetemen, De- vaux hires fizikus és Larronde, a földrajzi társaság titkára. Az eddigi jelentések ^szerint ez a négy tudós is elpusztult Charcot profesz- szorral és a legénységgel együtt.

Más jelentés szerint három tudós, egy dán, egy francia, és egy 6vájci tagja aiz expedíciónak, a hazatérésre az Angmagsalilk nevű grönlandi hajót vette igénybe és így a három kutató megmenekült.

A világítótorony

A „,Pionírquoi pas“ katasztrófáját a súlyos viharban főleg az a körülmény okoizta., hogy az egyik világítótornyot, amely a kikötőitől északra van, összetévesztették eigy másik viiágitó- toroimnyal és igy a hajó. legénysége aizt hitte, hogy a kikötő bejáraitámáll vannak. A kormáA „POURQUOI PAS“

nyos a látható világítótorony felé vezette a, hajót és igy történt, hogy a hullámok a jármüvet nekivágták a parti szikláknak.

A sarkvidék hőse

Charcot a sarkkutatás nagy hősei közé tartozott. Csillapíthatatlan érdeklődéssel fordult már korai!jóságától fogva a sarkvidékek felé és a sarkkutatás kedvéért otthagyta orvosi pályáját is.

Jen, Martin Clharcotnak, a világhírű francra idegorvosnak, a modern ideggyógyászat úttörőjének volt a fia. Életpályája úgy indult, hogy apja örökébe lép. Orvostudományt tanult, aztán mint

dició.

Jó eredménnyel járt, emlékét a Palmer-sziget- csoport felfedezése őrzi.

Három évvel később Charcot átvette a „Pour- quoi pas?“ (Miért ne?) expediciós hajó parancsnokságát. (Ezen a hajón indult most is az utolsó, végzetes expedicióra.) Az 1907-i sarkkutató utón a Graham földet, az Adelaide szigeteket és a Dece.ppion (Csalódás) szigeteket kutatta át Charcot expedíciója. Rendkívül értékes tengermérési és meteorológiai vizsgálatokat végzett.

Ezeknek a vizsgálatoknak az adatain felül nagy állattani gyűjteménnyel érkezett haza a „Pourquoi pas?“ 1910 júniusában Franciaországba. Charoot-t

a tengeri laboratórium igazgatójává nevezték ki.

1926-ban a francia akadémia segítségével ismét felszerelte Charcot a Pourquoi pas?-t és elindult Grönland tengereinek és szárazföldjének átkutatására. Harmadszor 1928-ban vezette hajóját az örök jég hazájába.

Amundsen és Guilband francia kapitány felkutatására.

Az „utolsó ut“

A mostani ut lett volna Oharco utolsó expedíciója. Úgy tervezte, hogy ezután csak feldolgozza eddigi eredményeit.

Ez már halála után derült ki. A hónap végére várták vissza Kopenhágába,

nagyszabású ünnepségeket készítettek elő tiszteletére és a királyi földrajzi társaság aranyéremmel akarta kitüntetni.

Kitüntetésekben különben sem szűkölködött Charcot.

A francia becsületrend parancsnoka volt

s a legtöbb európai egyetem diszdoktora.

Stauning dán miniszterelnök kijelentette, hogy Charcot mindig kitűnő és élénk kapcsolatokat tartott fenn Dániával. Igen nagy elismeréssel nyilatkozott a miniszterelnök erről a tanúvallomásról, amelyet a grönlandi per tárgyalása során a kutató a hágai döntőbirósás: előtt tett.

Bernachi kapitány, az ismert angol kutató szerint Charcot

a század egyik legkiválóbb kutatója volt

és halála súlyos veszteség a világ tudományos életének.

Utolsó expedícióját máT nem vezethette eredményes befejezéshez. Emlékét nagyértákü tudományos munkáin kívül a délsarki Charcot-föld őrzi. Ez a földterület a déli szélesség 70—75 foka között fekszik, meredek szikíacsucsokkal; teljesen jég borítja.

AnagytzöOMnéphliotákbezárátával fenyegetőzik az országos hivatal

Mert a város nem fizeti a dologi kiadásokat - A városi tanács visszautasítja a követelést

Nagyszőllős, szeptember 18. (Saját .tudósitónktól.) Az ungvári országos hivatal átiratot intézett Nagyszőllős városához, amelyben azt követeli, hogy a város október végéig fizessen 8.500 koronát a nagyszőllősi állami népiskolák dologi kiadásainak fedezésére, különben javaslatot fog tenni az iskolaügyi minisztériumnak, hogy a népiskolákat szüntessék meg és ez esetben Nagyszállást fogják kötelezni a községi népiskolák felállítására és fenntartására.

A város legutóbbi tanácsülésén foglalkozott a meglepő átirattal és egyhangúan arra az álláspontra helyezkedett, hogy a követelés teljesen jogtalan.

A város nem köteles megfizetni a népiskolák dologi kiadásait, mert az 1868. évi 39. törvénycikk értelmében a községek csak ott kötelezhetők községi népiskolák felállítására és fenntartására, valamint az állami népiskolák dologi kiadásainak fedezésére, ahol felekezeti iskolák nincsenek. Már pedig Nagyszőllős ön római katolikus, görög- katolikus és református felekezeti iskolák működnek, tehát a most is érvényben lévő törvény értelmében a város nem kötelezhető az állami népiskolák dologi kiadásainak fedezésére. A tanács ilyértelmü határozatát megküldték az országos hivatalnak és úgy jogászkörökben, mint a község körében érdeklődéssel várják a különös ügy fejleményeit. Arra még nem volt példa a köz- igazgatás történetéiben, hogy a hatóság az iskola megszüntetésének fenyegetésével igyekezzék érvényesíteni álláspontját.

^ HENLEIN LAPJÁT ÚJBÓL BEENGEDIK AUSZTRIÁBA. Becsből jelentik: A szövetségi kancellária hatályon kívül helyezte az ez év május 30-án hozott rendeletét, amellyel a Prágában megjelenő „Die Zeit“ cimü napilapnak, a csehszlovákiai szudétanémet párt hivatalos szócsövének ausztriai terjesztését egy évre betiltotta.

xx Bolond Istók a mosókonyhában. Egy kis városban él egy öreg legényember, aki különféle kijelentéssel ejti sokszor ámulatba az embereket, amely mondások az első percben furcsáknak tűnnek, .de ha az ember gondolkodik rajtuk, rájön, hogy bizony van értelmük. Az öreg különcöt Bolond Istóknak nevezték el. Legújabban a következő történt. Bolond Istók, aki már sokszor mérgelődött azon, hogy fehérneműje oly gyorsan szétfoszlik, hirtelen megjelent a mosónőjénél, leült egy fölforditott teknőre és nézte, miként mosnak az asszonyok. EgX ^eig hallgatott, azután azt kérdezte;

„Mondják, ha cérnát akarnak befűzni, marokra fogják-e a fonalat vagy két ujjuk közé?** Az asszonyok megütközve kapták föl fejüket a munkától és nem igen tudtak erre a csodálatos kérdésre felelni. Közben a vén különc folytatta: „És ha nehéz zsákot akarnak cipelni, két ujjúkat használják-e, vagy jól megmarkolják?"* — ,,Nos“ — felelte az egyik asszony — „mikor hogy!“ —- „Nagyon helyes** — felelte az öreg —• „éppen azért, használja a kenőszappant a padlómosásfioz, de az én ingeimhez azt a szappant, mely kíméletesen, de amellett alaposan mos és az a Schicht Szarvas szappan!** Neve, származása szavatol azért, hogy megtartja, amit Ígér: Schicht Szarvas szappan kíméli a ruhát.

xx A szél és a hideg egészségessé tehetik az arcszint, de káros hatással is lehetnek a bőrre. Ajánlatos ezért, hogy bevált arckrémmel védjük bőrünket a túlságos kiszáradástól. A Nivea- krém e célra — Eucerit tartalmánál fogva — különösen ajánlható.

Shiríey Temple útban Európa leié

Newyork, szeptember 18. Shirley Temple, a bájos kis gyermekfilmprimadonna hajóra szállt és útban van Európa felé. A kis művésznő meglátogatja Londont, Parist, Berlint, majd Becsbe és Budapestre is ellátogat.

Elhelyezték és rendezték

a hires lőcsei levé lért

Lőcse, szeptember 18. (Saját tudósítónktól.) Lőcse város kétszáz éves levéltára egyike a leggazdagabb szlovenszkói hasonló intézményeknek és régebben messze földről jöttek érdeklődők és tudósok a levéltár tanulmányozására. A felbecsülhetetlen értékű levéltár valóságos kincses- bányája az érdekes és tanulságos régi okmányoknak, úgy kortörténeti, mint közgazdasági és köz- igazgatási szempontból is.

Az irattár évekig el volt zárva a látogatók elöl, egy része a volt városi kisdedovóban feküdt szanaszét, más része a városházi harangtoronyban volt elhelyezve.

Most végre intézkedés történt, hogy a nagyér- tékü irattárt méltón elhelyezzék és megőrizzék. Kőszeghy Elemér nyugalmazott muzeumigazgató tervei szerint renoválták a gótikus háznak nevezett épületet és

a múzeum céljaira adaptált házba szállították át az arattár anyagát, ahol azt Handlovics Kálmán városi ellenőr szakszerűen rendezte.

Az 1280. évtől 1848. évig terjedő történelmi levéltár összesen 28.251 darab okmányt tartalmaz, amelyeket huszonegy csoportba osztottak. A legrégibb okirat az 1200. évből, az utána következő az 1319. évből származik és az utóbbi a szepesi káptalannak István gróffal kötött egyezségét tartalmazza a Lőcse mellett fekvő alsórépási birtok határainak megállapítására nézve. Az értékes levéltár igy tehát újból hozzáférhetővé válik az érdeklődő kutatók számára.

— FÜRDÖKUTATÓ INTÉZET BUDAPESTEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A

magyar főváros gyógyihelyi bizottsága a közel jövőben fürdőkutató intézetet létesít Budapesten. Ez lesz az első ilyen intézet az egész világon.

xx Mozdulatmüvészeti és Testkultúra Tanerőképző Intézet, Budapest. IV., Egye- tem-ucca 3. Jelentkezés: Gottschlig Iza, II., Szilágyi Dezső-tér 4 és Magazinerné Róna Magda, Vv Rudolf-tér L

[idegorvos működött a párisi közkórházakban. Miután a párisi Pasteur-intézetben töltött néhány évet, mint asszisztens, egyetemi tanárrá nevezték ki.

De már orvosi működése idején is minden j szabadidejét sarkkutató tanulmányoknak szentelte. Végül megvalósult nagy álma:

1904-ben hajót szerelt fel a déli sark átkuta- I tására. Ez volt az első francia déísarki expe-