Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)
1936-09-19 / 215. (4064.) szám
1936 szeptember 19, szombat* Hitt Unok a topok? KISANTANT-VITA A PRÁGAI SAJTÓBAN Prága, szeptember 18, A koalíciós sajtóban érdekes külügyi vita folyik a kieanta.nt kölcsönös kötelezettségeiről. A vitát a miniszterelnök pártjának lapja, a Venkov kezdeményezte, amikor a kisantant tanácsának pozsonyi kommünikéjéhez fűzött refleksziókat s fölvetette a kérdést, hogy a kisantant-államok kölcsönös megsegitési kötelezettsége arra az esetre vonatkozik-e, ha Csehszlovákiát például Németország oldaláról érné támadás. A kérdés nyomán támadt sajtóvitáról az agrárpárti Veéer mai száma érdekes áttekintést nyújt. — A köztársaság átlagos polgára — írja a lap — sok mindent nem ért meg a saját eszével a külügyi politikánkból. Nem érti azt, hogy akik Németországot annyira a mi legnagyobb ellenségünknek jelzik, ugyanakkor éveken át ellenünk izgatták szláv szomszédunkat. Lengyelországot. Nem érti, hogy mért van, hogy ha nekünk katonai szerződésünk van Szovjet-Oroszországgal és Romániával, hogy akkor Románia mért jelenti ki, hogy nem engedné át idegen csapatoknak átvonulását a saját területén, tehát a szovjetcsapatoknak a hozzánk való átvonulását sem. Nem érti ezt s esetleg- azt mondja magának: Ez diplomáciai titok. És ezzel menti tudatlanságát. De most egyszerre, kitűnik, hogy a koalíciós sajtó külügyi munkatársai sem értenek meg mindent külügyi politikánkból. Pozsonyban a kisantant tanácsa konferenciát tartott. Az ülésről szóló hivatalos kommüniké kiadása után a Venkov kérdést tett föl egy homályos dologra vonatkozólag: „Arra az esetre is kiterjednek a. kisantant államainak kötelezettségei, ha Csehszlovákiát Németország megtámadná? A Venkov világos válaszára eddig nem a külügyminisztérium, hanem két koalíciós lap válaszolt. A Právo Lidu azt mondja, hogy a kérdés fölösleges volt, mert az ellenünk irányuló támadás esetén a kisantant- államok a szerződések értelmében kötelesek segíteni bennünket. Ez állítással szemben a Lidové Listy, a cseh néppárt, tehát szintén koalíciós párt lapja azt mondja, hogy a kisantant-áLlamok kötelezettségei távolról sem terjednek ennyire. Szerinte mi nem volnánk kötelesek segíteni Jugoszláviát Olaszország ellen, Romániát viszont Oroszország ellen és igv ők sem kötelesek bennünket segíteni Németország ellen. Mi itt egy nem-diplomatákból álló csoportot, a köztársaság átlagos polgárait képviseljük. Ha már a dologról diszkusszió kezdődött, hogy is áll a dolog: Kötelesek vagy nem kötelesek bennünket támogatni Németország támadása ellen a kisantant- szerződések értelmé-ben? Szükség van a világos válaszra, még a — koalíció érdekében is. Mert mit mond a köztársaság egyszerű polgára, ha az egyik koalíciós lap fölteszi a kérdést, a másik igent mond, a harmadik meg nemmel' válaszol. Nézetünk szerint az ügy érdeke kívánja, hogy a különféle diplomáciai titkolózás helyett a népnek mindenekelőtt igazat mondjanak, még akkor is, ha ez az igazság kellemetlen. A Poledni Listben a következőket, olvashatjuk a dologról: — Ki segitene tehát bennünket első támadás esetén? A miniszterelnök ur lapja igy válaszol: Abban az esetben, ha Németország egy napon megtámad bennünket, csak Francia- és Oroszország jön segítségünkre. A francia segély azonban nem lehet támadó, csak védekező jellegű, a támadó hadierejének egy részét lekötheti, de az első hetekben közvetlenül nem lehet segítségünkre. És hogy áll a dolog a Szovjettel? Hogy a két hadsereget egyesítsük, mindenek előtt közeledniük kell egymáshoz. Fog ez menni Románián át? És elégséges egy kis területi szakasz a ezovjetfrad- sereg átszállítására? Határaink mentén . nincs szövetségesünk. A népszövetségben bízni jó hit, de nem reális tény. Abesszinia után csak a rendíthetetlen optimisták hihetnek a népszövetség automatikus segítségében és különösen a gyors segítségben. — A lap a továbbiakban célzásokat tesz a pozsonyi határozatokra, hogy a kisantant- államok más államokkal szövetségi szerződéseket köthetnek. A diplomácia kötelessége az esetleges háborús konfliktusoknak a lehető legkisebb áldozattal való megakadályozása. Ez a tény a csehszlovák külpolitikát a szomszédokhoz való viszony tekintetében fokozottabb aktivitásra jogosítja. Vagy más szavakkal ujaibb törekvések nyilvánulnak meg nálunk a szomszédos államokkal való kapcsolatok létrehozására Ez államok közül természetesen csak Lengyelország jön figyelembe. Festői tájkép mögött szociális rémregény Szomorú „asszonyuralom" a csodaszép dalmát szigeteken Az óceán két partján dolgozik a dalmát asszony és férfi • Honnan jönnek az amerikai bányák megvetett és kizsákmányolt „dagoi"? ■■■■ Zlarin, az asszonysziget — — A PMH munkatársától „Bocsáss meg kérlek, megőrültem... Egy bécsi asszony rémtette Becs, szeptemíber 18. Megdöbbentő családi tragédia játszódott le ma reggel a VIII. kerületiben. Egy fiatal asszony megfojtotta tizenegyéves leánykáját, majd férje bajonettjével többször mellbeszurta magát. Az asszony még életben volt, mikor férje, Teschibel Frigyes magánliivataínok, hazatért. A férfi megdöbbenve találta meg holtan kislányát és súlyosan sebesült feleségét. Nyomban orvoshoz sietett, távollétét azoViban az asszony arra használta fel, hogy levetette magát a negyedik emeleten lévő lakás ablakából és holtan terült el az udvar kövezetén. Az orvossal visszatérő férfi csak egy búcsúlevelet talált az asztalon, amely igy kezdődik: „Bocsáss meg kérlek, megőrültem, de nem hagyom el gyermekemet..." — AZ AUTÓ HALÁLRA GAZOLT KÉT ISKOLÁSLÁNYT. Linzből jelentik: Tegnap délután Linz közeliében egy súlyos teherautó elgázolt három tizen kétéves iskoláslányt, a ku k bicikli in igyekeztek hazafelé az Iskolából. Keltő közülük nyomban meghalt, a harmadik a fi alá Hal vívódik a kórházban. Belgrád, szeptember. (MTP) Már a tizenhetedik század óta arról nevezetes a dalmát partvidék, hogy lakósainak nagy többsége nő. A világháború óta az egész világon a nők javára billent a mérleg s általános jelenséggé vált az egész világon, hogy a lakosság többsége a gyöngébb nemhez tartozik. Ez a helyzet azonban annyira szembeötlő Dalmáciában, hogy keresni kell valami rendkívüli okot, ami ezt a különös állapotot már kétszáz év előtt előidézte. Évszázadok óta tart erről a terméketlen, kopár vidékről a kivándorlás. A festői szépségű ország, amely a karsztok sziklás lejtőin terül el, rendkívül sok gyönyörűséget okoz a turistának, az ittlakó emberek életét azonban elkeseríti. A terméketlen vidékről a férfiak rendszerint már egész fiatalon elvándorolnak valahova a tengerentúlra és a kis sziklaoldalba kapaszkodó földeket az asszonyra bízzák. A férfiak rendszerint csak agg korukban térnek vissza asszonyaikhoz, miután kis vagyont ku- porgattak össze maguknak valahol a világban. Egy sziget, amelyen négy férfi él Különösen a festői dalmát szigeteken látható ez az asszonyuralom — ez a szomorú, a szegénység parancsuralma alatt létrejött matriarchatus. Mostanában nagyon divatosak lettek a dalmát szigetek és sok európai utazónak föltűnt, milyen sok az asszony s milyen kevés a férfi ezeken a szigeteken. Különösen furcsa a helyzet például egy kis sziklaszigeten, amely Sibenik közelében van. Zlarinnak hívják a kis festői sziklaszigetet, ahová a sibeniki nyaralók néha átrándulnak. Ezt a szigetet a nép asszonyszigetnek hívja, mert a sziget lakói kizárólag asszonyok, mindössze négy férfi él a szigeten — négy hivatalos szemé,yiség: a pap, a községelőljáró, a vámhivataínok és a csendőr. Különben az egész szigeten egyetlen férfit sem találni. Csak asszonyok, leányok, fiuk és aggastyánok. Minden munkát az asszonyok végeznek, ők maguk építik a házakat, gondozzák a szőlőket, megművelik a rendkívül szegényes földet 55 a hatalmas kőgátakat is ők emelik a sziget partjain a tenger ostromló hullámaival szemben. Érdemes bepillantani egy ilyen miniatűr kis világba, ahol az asszonykéz uralkodik s meg kell állapítani, hogy nem rosszul. Az utak tiszták és ápoltak, a néhány menedékház nagyszerűen van fölépítve és a körülményekhez képest jól is van berendezve, mindenütt tisztaság és rend. A férfikéz hiánya bizony sehol sem tapasz talható. Csak az asszonyok szomorú arcáról sir le a vá. gyakozás... akik megtanulják gyorsan az uj haza nyelvét, alkalmazkodni tudnak a körülményekhez és egész szép vagyonra tesznek szert, de azért ezek sem lesznek hütelenek a szegény, de csodaszép hazai földhöz és előbb-utóbb hazautaznak Dalmáciába, ahol házat vesznek maguknak s akkor aztán az egész községet fölvirágoztatják. És ezalatt az asszonyok odahaza mit csinálnak a nagy egyedüllétben? Halásznak, dolgoznak, nevelik a gyermekeket. A legtöbb asszonynak érthető okokból csak egy gyermeke van s ha a férfi akár évtizedekig el van, mert ez sem ritkaság, akkor is hü marad, megőrzi tisztaságát. Aminthogy a messzibe szakadt dalmát férfi is hü marad asszonyához, a legritkább esetben tud aklimatizálódni és soha nem tud megbarátkozni egy „american girlel". Az óceán két partján dolgozik asszony és férfi közös célért: a gondtalan öregségért. Milyen szegény az élet, hogy vannak emberek, akik csak a világ két táján tudnak szakadatlan munkával annyit összekuporgatni, hogy öreg korukra megmeneküljenek az éhhaláltól. S ha rossz termés van a szegény kis sziget szegény kis földjein, vagy munkanélküliség az óceán túlsó oldalán, akkor az asszonyszigetre sötét, komor évek ínsége borul... „A kisebbségi kérdés megoldása a békét és a háborút döntheti el“ — mondja a kisebbségi kongresszus genfi határozatában Genf, szeptember 18. Az európai nemzeti kisebbségek tizenkettedik kongresszusa csütörtökön befejezte tanácskozásait s a népszövetség reformjáról és a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése érdekében a következő egyhangú határozatot hozta: A nemzeti kisebbségi kongresszus behatóan tanulmányozta az európai nemzeti kisebbségek tényleges és jogi helyzetét. Megállapította, hogy számos európai államban a legelemibb nemzeti kisebbségi szabadság- és kulturjogok megtagadása válságosán kiélezett helyzetet teremtett. A népszövetség reformjára vonatkozó eddig ismeretessé vált jelentések egyáltalán nem említik meg a nemzetiségi kérdést. Pedig a nemzetiségi kérdés azok közé a kérdések közé tartozik, amelyeknek megoldása vagy megnemoldása a békét és a háborút döntheti el. Ezért rövidesen meg kell találni a nemzeti kisebbségi kérdés megoldásának módját. A nemzeti kisebbségi kongresszus ez okból negyvenmillió európai ember nevében a leghatározottabban követeli, hogy a népszövetség reformjánál ne mellőzzék a nemzeti kisebbségi kérdést. A nemzeti kisebbségi értekezlet elvárja, hogy a népszövetségi reform- javaslatok megvizsgálásánál a nemzeti kisebbségi kérdést illetően, mint az európai nemzeti kisebbségek egyetlen átfogó szervét, meghallgassák és szakértőként a munkába bevonjál. Határozathozatal előtt a napirend fontos pontjaihoz magyar részről dr. Deák Leó, a jugoszláviai magyarság kiküldöttje és Jakabffy Elemér, a romániai magyarság képviselője szólalt föl s fejtette ki dr. Szüllő Gézával egyértelműen a magyar kisebbségek álláspontját. Elmegy a sudár ifjú — visszajön a megtört aggastyán Miért, hogyan lesz egy ilyen kis szigetből ,,asszonysziget“? Zlarin különösen szegény és mostoha lakosságának még felét sem tudná ellátni. A kisfiúk már azzal a gondolattal nőnek föl, hogy mihelyt megférfiasodnak, el kell hagy- niok szülőföldjüket és Amerikába vándorolnak, a leányok pedig egész fiatalságuk alatt barátkoznak azzal a gondolattal, hogy férjhez fognak menni, csak azért, hogy rövid együítlét után elveszitség férjüket, akit aztán majd csali mint megrokkant aggastyánt látnak viszont. A leányok nagyon korán mennek férjhez, férjük az esküvő után csak nagyon rövid ideig marad velük, esetleg csak egy hónapig, de legtovább, ha egy évig. Sokan vannak, akik nem akarnak útra kelni addig, amig a gyermek meg nem született — s aztán elindulnak az Egyesült Államokba, Braziliába, Csilébe, Argentínába. Rendszerint banyákba kerülnek. Ez a sudárszép, valamikor szabad és boldog nép az újvilág bányáiban tönkremegy, összetörik és az ipari proletár elnyűtt arcával, elnyűtt testével tér vissza aztán a szigetre, ha ugyan egyáltalán visszatér. Upton Sinclair híres bányaregényében olvasható, hogy a munkások között mennyi délszláv van, ezek mindvalamennyien ezekről a szegény dalmát szigetekről kerülnek ki. A „dogok** szomorú élete Ezekből áll össze az amerikai munkástársadalom legmegvetettebb, legnyomorultabb rétege, ő a ,,dago‘\ aki kénytelen a legrosszabb föltételek mellett munkát vállalni, a legkisebb bérrel beérni, s azonkívül nem él emberhez méltó életet, mert hiszen keresetének nagy részét félrerakja, s minden hónap elején százával állnak Philadelphia, Buenos Aires vagy Rio de Janeiro postahivatalaiban a dagok és küldik haza az összekuporgatott dollárokat. Vannak szerencsések és ügyesek is közöttük, Tizennégy gazdaság pusztulását okozták a tűzzel játszó gyermekek Kassa, eaepit&mW 18. (Raiss'aá saeirlkeszitöeé- gilmlk beihefomj.elei'nitiéise.) Teigmuip ihiaitiailimue tűzvész piuisztátoitit JainabiiniR községben, A tűz az együk csűrben kelieitkezetit, alhoil gyieirnneikek gyu- ifáivaíl jiáitszadioffltalk és vigyáiziartilanisá.guikban frfigyujitoi|tiálk az oibt föÜlbailimozioitt szalmáit. A igyi&nelfcelk kiállításaiba néhány gazda a ceüiribe moihaimt és oltani igyekezett a tüzet, de sükeirte- lieinül. Hainaairosain az egész csűr lángokban állott és a tűz átterjedt a szomszédos házakra és gazdasági épületekre is. Összesen tizennégy lakóház égett le a hozzájuk tartozó gazdasági épületekkel együtt. Ezeinikivüil naigymieinnyiségü termés és háziákat lett a iáingolk miairtialéka. A kárnak csalk egy elenyésző része térül meg biztosítás révén. Kommunizmus elleni ligák alakulnak Szlovenszkón és Prágáim A cseh néppárt kimondta a „boisev’zmus elleni liga“ megalakulását Pozsony, szeiptember 18. Szlovenszkó fővárosában uj politikai szervezet van alakulóban. A szervezet címe: „Liga proti kommu- nizmu“, vagyis „Kommunizmus elleni liga“. A szervezet köriratot küld szét, s a kÖrirat- hoz belépési nyiltakozat van csatolva.^ A fölhívás hangsúlyozza, hogy ahol a kommunista, propaganda elterjed, azokon a helyeken nyugtalanság keletkezik. A kommunisták békéért kiáltanak, valójában azonban a világ- forradalom kiprovokálisán dolgoznak. A kormányok ugyan küzdenek a kommunista mozgalom ellen, de hatékonyan csak akkor kiizd- hetnek a bajjal, ha a társadalom is támogatja Őket. A kommunizmus elleni liga a „haza becsületéért és dicsőségéért való harc" nevében szövetkezésre hívja össze mindazokat, akiknek „drága a keresztény erkölcs, a család, az emberi kultúra és civilizáció." — A furcsa mozgalom megindítói szlovák in- tellektüellek s a szervezet központja Pozsonyban (VédcÖlüp-u. 50.) van. A szlovenszkóí szervezkedéssel csaknem egyidejűleg Csehországban is indult hasonló mozgalom. Ezt. az utóbbit a pápa legutóbbi kommunista- ellenes nyilatkozása váltotta ki. A cseh néppárt szerdán hatalmad népgyülést rendezett Prágában, amely az oroszországi nép szenvedéseivel foglalkozott, A néipgyüléa végén határozatikig 1 kimondották egy „boleevlzmus elleni nemzeti liga“ megalakítását. A határozati javaslat fölhívja a csehszlovák kormányt, hogy jobban figyelje és akadályozza meg a bolsevista, agitáció növekedését főleg a munka- nélküliek és a fiatal nemzedék somiban. A belügyminisztérium különleges föladata — mondja a javaslat —. hogy szigorú beavatkozással legyen lehetetlenné mindent, ami a külföld szemében olyan hiedelmet kelthetne, hogy Csehszlovákia a bolsevlz- mus oázisa Középeurópában. Az iskolaügyi kormányzatnak is kötelessége a közoktatás minden fokozatain megakadályozni az iskolán Imiül és az iskolán kívül a bolsevista jelszavak terjesztését. s egyben el kell távolítania a tanerők sorából a kommunista érzelmünket. \ nép,gyűlés kifejezte Óhaját, hogy tv spanyol katolikus nemzeti mozgalom mielőbb gyöeimot arasson „a kommunista barbárok* 1* fölött 4
