Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-13 / 210. (4059.) szám

A POZSONYI KONFERENCIA (sp) Prága, szeptember 12. A konferencia külső képe megváltozott. Pozsony a kisantantnak nem régi bajnokait látja, a megalakitókat és a megszilárditó- kat, Benest, Titulescut, Jefticset, akik éve­kig ugyanúgy egyet jelentettek a konferen­ciával, mint annakidején — Genf legszebb napjaiban — Briand és Stresemann egyet jelentett a népszövetséggel, hanem uj em­bereket, akik egymást sem ismerik még. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök pél­dául maga mondotta, hogy azért utazott a napokban Bukarestbe, mert személyesen akart megismerkedni Tatarescuval és Anto- nesouval, akikkel eddig csak telefonon be­szélt. Krofta sem ismeri az uj román kül­ügyminisztert s természetesen a miniszterek környezetében is jelentős személyi változá­sok történtek. Mi a legelső következmény e külső változások után? Az, hogy a minisz­tereknek először egymás nézeteivel, céljai­val, módszereivel kell tisztába jönniök. Ré­gebben. amikor Titulescu, Renes és Jeftics jöttek össze, a három kipróbált államférfiu úgy ismerte egymást, mint három együtt nevelkedett testvér, nem kellett soká be­szélni, előkészíteni s a tárgyalást azonnal in médiás rés kezdhették meg. „Hol is hagytuk abba?“ <— mondotta az egyik s mintha az eszmecsere egy évtized óta meg sem szakadt volna, oly magátólértetődő összhangban folytatódott a munka. A kis- antant és a három miniszter elválaszthatat­lannak látszott, a három miniszter nyomta rá egyénisége bélyegét a szövetségre, úgy irányította, úgy vezette, ahogy egymáshoz idomított felfogásának tetszett. A szövetség megmaradt, a személyek megváltoztak. Olyan az, mintha egy kipró­bált, öreg vállalat uj vezetőket kap: az uj seprő jelenléte föltétlenül meglátszik az ügyvezetésen. A külső kontinuitás megvan, a belső nem. Az első teendő —- s ez elég sok időt vesz igénybe — az uj emberek alapos megismerkedése, álláspontjaik össze­egyeztetése lesz. A pozsonyi kisantant-kon- ferencia amolyan hangszerhangolás: az uj darab előtt közös tónust adnak a hurok­nak. Nem a legkönnyebb feladat. Emlé­kezzünk, mily soká tartott, amig az uj ju­goszláv politikát a kisantanthoz hangolhat­ták. Sztojadinovics sokáig negyed hanggal feljebb vagy lejebb játszott, mint partne­rei, sok csavarásra, igazításra volt szük­ség, amig ez a hegedű is rendbejött. Moít Romániában robbant ki a váratlan válto­zás, amely csodálatosképpen hasonlít ah­hoz, ami Belgrádban történt Jeftics elmene­telekor. Jugoszlávia után Románia is ne­gyedhanggal másképp zenél: hangmagassá­ga egy árnyalattal közelebb került a német skálához és eltávozott az orosz hangoktól. Ezenkívül más temperamentum füti át az uj muzsikust: ugyanúgy fontosabbnak tartja a középeurópai tér gazdasági problémáit, mint egy év előtt Jugoszlávia s a gazdasági kibontakozást sürgeti. A három uj ember közül aránylag Krofta képviseli a legtöretlenebbül a régi vonalat, azt, amely a hajdani nagy kisantant-triász alatt kikristályosodott. A prágai külpolitiká­ban epizód maradt a hodzai néhány hét, amely talán közelebb állt Sztojadinovics és Antonescu elképzeléseihez, mint Jeftics és Titulescu vonala. Krofta igyekezni fog megnyerni a két délről jött külügyminisz­tert a régi koncepciónak s ebben bizonyá­ra segítségére lesz Kistapolcsány közelsége is. A kísantantot tavasszal a miniszterek szférájából az államfők szférájába emelték, amikor a három államfő Bukarestben talál­kozott s elhatározta, hogy ezentúl aktivan résztvesz a kisantant maradandóságának garantálásában és saját súlyával biztosítja a szövetség létét. A régi külügyi triász bomladozásakor szükség volt az eszme e felsőbbrendü megszilárdítására, nehogy az uj emberek kezében elsikkadjon vagy meg­változzék. Amióta az államfők bekapcso­lódtak, a legfelsőbb irányítás tulajdonkép­pen az ő kezükben van. Mielőtt Sztojadino­vics és Antonescu Pozsonyba érkeztek, meglátogatták a kistapolcsányi kastélyt s ezek után biztosra vehetjük, hogy Kroftá- nak könnyebb lesz a dolga a Carltonban. Ha már a bizonyos hajszálnyi különb­ségről beszélünk, amely a régi triász és az uj emberek kisantantfelfogása között van, felvethetjük a kérdést, hogy miből áll ez a különbség? Eleve megállapíthatjuk, hogy az Kistapolcsány, szeptember 12. A há­rom kisantant-állam külügyminiszterei ma, a pozsonyi kisantant-konferencia előestéjén látogatást tettek a köztársaság elnökénél. A három külügyminiszter közül elsőnek dr. Krofta külügyminiszter érkezett meg Kis- tapolcsányba. A külügyminiszter kíséretében volt dr. Jina és dr. ápacek követségi tanácsos. Az elnök Krofta külügyminiszterrel hosszabb megbeszélést folytatott. Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök és külügyminiszter és Antonescu román külügy­miniszter T ~xa délelőtt 9 óra 30 perckor ér­kezett m rsekujvári állomásra. A két államférfiu < .endes bukaresti gyorssal érke­zett Budapesten keresztül Csehszlovákiába. A párkányi határállomáson Csermák minisz­teri tanácsos és Tömés követségi tanácsos várta a vendégeket és az ő kíséretükben ér­keztek meg Érsekújvárra, ahonnan autón folytatták útjukat Kistapolcsányba. A két államférfiu kísérete Érsekújvárról különvo- naton utazott tovább és röviddel később ér­kezett meg Kistapólesányba. A vendégek megérkeznek Kistapolcsányba Sztojadinovics miniszterelnök és Antonescu külügyminiszter dégelőtt 11 óra 20 perckor érkezett meg a kistapolcsányi kastélyba. Az Érsekújvártól Kistapolcsányig vezető utón számos ház fiöl volt lobogózva. Kistapolcsány­ban a vendégek az iskolásgyermekek sorfala között vonultak egészen a kastélyig. A kis­tapolcsányi kastély erkélyén a csehszlovák, a román és jugoszláv zászlót lengeti a szél. A kastély főbejárata előtt dr. Krofta külügy­miniszter, dr. lámái kancellár, Strimpl követ és dr. Kamera miniszteri tanácsos, dr. Jína követségi tanácsos és a köztársaság elnökének két titkára fogadta a vendégeket. Amikor a vendegek kiszálltak a gépkocsikból ég belép­tek a kastély előcsarnokába, elébük sietett a köztársasági elnök, aki mind a két minisztert szívélyesen üdvözölte. A hölgyeket pedig a köztársasági elnök felesége fogadta Strimpl követné társaságában. A fogadtatás után a vendégek szobáikba siettek. Benei megbeszélései Szfojadinovlccsa! és Antonesraval Röviddel tizenkét óra előtt megérkezett Kistapolcsányba a külföldi vendégek külön- vonata. A vendégeket a kistapolcsányi állo­máson dr. Jína követségi tanácsos fogadta. Délben egy órakor a kastélyban a két mi­niszter és kíséretének tiszteletére az elnök dezsönét adott. Dezsöné után dr. Bene§ köztársasági elnök fogadta dr. Sztojadinovics miniszterelnököt, utána pedig Antonescu külügyminisztert. Mind a két beszélgetés körülbelül egy fél óra hosszat tartott, Pozsony a nemzetközi érdeklődés középpontiéban Pozsony, szeptember 12. (Kiküldött mun­katársunk telefonjelentése.) A szombati nap a várakozás napja volt Pozsonyban. A kis- antant-ujságirók kirándultak Pöstyénbe, Dévénybe s fölhasználták a gyönyörű időt, hogy megnézzék a környék szépségeit. Ami­kor a délutáni órákban a sok elegáns autó visszaérkezett a nyugatszlovenszkói tájak­ról, a külföldi újságírók a legnagyobb elra­gadtatás hangján beszéltek a Dunáról, a Kisalföldről, a Kiskárpátok szépségeiről, amelyek talán éppen most, a koraőszi na­pokban a legmegkapóbbak. Sokan sajnálko­zással állapították meg, hogy idegenforga­lom szempontjából nincs eléggé kihasználva ez a vidék és Pozsony nem játsza azt a sze­repet, amely a várost és a vidéket az ide­genforgalomban megilletné* Külföldi újságírók megállapítása Szerint Pozsony Szlovenszkó legszebb városa és élénk város is, ahol nemcsak látnivaló> akad, hanem szórakozni is lehet. Sokan mondották, hogy Pozsonyt jobban be kell kapcsolni a középeurópai idegenforgalom Bécs—'Budapest főütőerébe és azt kell el­érni, hogy a nyugateurópai Bécsből ne utaz­zék egyenesen Budapestre, hanem útját sza­kítsa meg Pozsonyban is néhány napra és a környéket is tekintse meg. Ha mást nem, annyit okvetlenül elér a kisantant-államok pozsonyi konferenciája, hogy a város és környéke szépségének hírét külföldi újság­írók szerteviszik a világba. Kcstfereacia-éSet a Carüoitban Egyébként a Carltonban megindult a rendes konferenciai-élet. A szállóban minden szoba tömve van, itt is, ott is kis csoportok alakulnak és megbeszélik a várható eseményeket, progra­mot és főleg azt, hogy mi történt Kistapolcsány- ban. Nagy feltűnést keltett kisantant-körökben, hogy Benes köztársasági elnök a konferencia előtt Kistapolcsányban fogadta a három ál­lam külügyminiszterét s velük megbeszélést tartott, amelyen természetesen valamennyi aktuális kérdés szóba került. Vagyis a szó szoros értelmében Kistapolcsány­ban előre megoldották a problémákat. Ebéd után Kistapolcsányban Benes köztársasági elnök elnöklésével szabályos, több óráig tartó érte­kezlet volt, amelyen bőven megbeszéltek min­den aktuális kérdést. Ez a módszer uj a kisantant életében. Most történt ugyanis először, hogy a három kis­antant-állam külügyminisztere az egyik ország államfőjének vezetésével még a konferencia előtt megbeszélést tartott. Az újságírók máris azt mondják, hogy ezt a konferenciát inkább kistapolcsányi, mint po­zsonyi konferenciának kellene elnevezni, hiszen a lényeg már eldőlt Kistapolcsányban s a Carlton-szálló részére csak a formaságok és a gazdasági kérdések maradnak. A pozsonyi tanácsülés kérdőjelei Általános vélemény szerint a pozsonyi kis- antant-konferenciának ismerkedő jellege van. Ismerkedő annyiban, mert Antonescu, az uj román külügyminiszter még megiratlan lap a kisantant történetében, de Sztojadinovics állásfoglalása se határozott és biztos. Antonescuban főleg az oroszok sehogy sem akarnak megbízni és nem hisznek abban, hogy az uj román külügyminiszter ugyanolyan állást , foglalna SzovjeíoFoszrszággat kapcsolatban, mint Titulescu tette. A csehszlovák diplomaták egyik főfeladatának mondják: egyengetni az utat Románia és a szovjet között. Politikailag ez a főfeladat, de beavatottak szerint az orosz-román ügy elintézésénél is fon­tosabb, hogy szombaton délután 4 órakor Pozsonyba ér­kezett dr. Hodza Milán miniszterelnök is, ki­nek jelenlétéből arra következtetnek, hogy / FOLYTATÁS A 2. OLDAL H, HASÁBJA Mai silnunk a Képes Héttel 24 oldal — T- Ke í ' fW ESa; Kis Magyarok Lapja s# JlA JlÉl ] XV. évf. 210. (4059) szám a VasSneaS* * 1936 szeptember 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kc„ külföldre: évente 450, SzlöVeJlSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓÍ müPllCLrsáp ulicel2, 1L emelet. © Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több, nolltllcCLl TiCLT)Í.ÍCLT)l CL ® ® TELEFON: 303-11. ® • Egyes szám éra -8.2® Ki, vasárnap 2.~ Ki. ^ ^ ■ SŰRQÖNYC1M: HIRLRP, PP.HHfl, Előértehezíet Kistapótcsán ■■■■■■■■MWMMmwnanwwM——i————fiin-iam ■iiiia husiim ia i ■■■■TwiWfwnnrinnmnirT— Tmrmnr n t i ■■ 11 ■■ i ■mul A pozsonyi kísantant-konferencia résztvevői Benes elnöknél Krofta, Sztojadinovics is Antonescu a bistapofesányi kastélyban - Az elnök megbeszélései a miniszterekkel Hodza mínisziereínök is Pozsonyba érkezett

Next

/
Thumbnails
Contents