Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-12 / 209. (4058.) szám

1936 szeptember 12, szombat. TRX<M-A\AGÍt\ftHlWíAB 7 fkityeu ide vátUaie Mi* a történelmi országokban már kiderült az égbolt, addig a Kárpátok területén még tart a felhősödés és bizonytalan idő. A javulás azon­ban lassan átterjed az egész ország területére. — Időjóslat: Az állam nyugati részén szép, de erős éjszakai lehűléssel. Napközben felmelege­dés. A Kárpátokban lassú javulás, erős éjjeli lehűlés, de napközben már melegebb. — A KATONAI KINCSTÁR MEGTÉRÍTI A SZŐLŐKBEN OKOZOTT KÁROKAT. Kárpátal­jai szerkesztőségünk jelenti: A kárpátaljai had­igyakorlatok lezajlása után az Ungvár és Sze- írednye környéki ezolőgazdák panaszt tettek a katonai hatóságoknál, (hogy a gyakorlatozó kato­nák a csemege és a korai borszőlő nagy részét elfogyasztották és letaposták. A kár felbecsü­lése már megtörtént és a katonai hatóság meg fogja téríteni a több száz métermázsa kárba ve­szett szőlő árát. — LEZUHANT EGY ISKOLAREPÜLŐGÉP. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Szerdán .Ungvár felett gyakorlatozott egy iskolarepülőgép. A gép a szőlőhegyek fölött túl alacsonyan repült, s beleütközött az egyik boríház kéményébe. A gép lezuhant és összetört. A pilóta csak könnyebb sérüléseket szenvedett. — AGYONNYOMTA AZ ÖSSZEDŐLT ÁLL­(VÁNY. Mátyásföldi tudósítónk jelenti: Paska (János dögösi legény egy épülő ház állványa alatt haladt. Az állvány eddig fel nem derített 8 •okból összedült, s maga alá temette a legényt. A munkások kihúzták Paskát a romok ni ól, de mielőtt orvoshoz szállították volna, meghalt. — GYILKOL A GÖZEKE. Mátyásföldi tudósí­tónk jelenti: Urbán Ferenc 11 éves ölvedi kisfiú a szántóföldön a gőzeke alá került. A gépész azonnal megállította az ekét, de addigra az éles (kések halálraroncsolták a gyermeket. A vizsgálat megindult. xx A szél és a hideg egészségessé tehetik az aroszint, de káros hatással is lehetnek a bőrre. Ajánlatos ezért, hogy bevált arckrémmé! véd­jük bőrűinket a túlságos kiszáradástól. A Nivea- krém e célra — Eucerit 'tartalmánál fogva — különösen ajánlható. — GYÚJTOGAT AZ ELDOBOTT CIGARETTA. iMátyusföldi tudósítónk jelenti: Szokol Katarina isopornyai asszony szalmakazla tegnap kigyul­ladt. A tűzoltóság megakadályozta a tűz tovább­terjedését. A vizsgálat megállapította, hogy a tü­zet egy eldobott cigaretta okozta. xx Reumatikus fájdalmaknál az Alpa-sósboir- szesiz alkalmazásénak fölötte kellemes hatása van. Orvosa bizonyára készséggel Igazolja, hogy az Alpa-sósborszesszel való bedönzsö’.és fokozza és szabályozza a vérkeringést, erősíti az izmo­kat, megnyugtatja az idegeket és enyhíti a fáj­dalmakat. ALpa csak eredeti, kék vignettás és plombáit üvegekben kapható. * A hálás kliens A prágai bírósági fogházban az egyik vizsgálati fogoly — rovottmultu betörő — magáJioz kéretett egy prágai ügyvédet. — Doktor ur, öreg betörő vagyok, de most az egyszer ártatlanul fogtak el. Sze­retnék kiszabadulni, ezért kérettem ide. Az ügyvéd nyilván részvétet érzett az öreg gonosztevő iránt, közbenjárására csakhamar megtartották a főtárgyalást, amely fölmentéssel végződött. Az állam­ügyészség tanúi nem tudták bizonyítani a bűncselekményt és az öreg betörőt szabad­lábra helyezték. A következő napon a fel­mentett ember megjelent védőügyvédje iro­dájában. Nem azért, hogy fizessen a hatá­sos védelemért, ellenkezőleg: arra kérte az ügyvédet, hogy kölcsönözzön neki nyolc­száz koronát. A jószivü ügyvéd, akit meg­hatott a nem egészen megmagyarázhatatlan ragaszkodás, teljesítette ezt a kérést is. — Az utolsó fillérig meg fogom fizetni, — mondta a különös kliens és hálásam kezet szorított az ügyvéddel. Azóta egy év telt el. Néhány nappal ez­előtt az ügyvéd külföldről ötezer koronát kapott és ugyanakkor egy rövid táviratot: Elküldtem egy kis részletet tartozásom törlesztésére.“ * — HARC A TÖRPÉKKEL EGY POZSONYI VENDÉGLŐBEN. Pozsonyi szerkesztőségünk je­lenti: A napokban vándorcirkusz érkezett Szakai­éira. Az egyik előadás után a cirkusz két tör­péje a Városi Szálló vengédlőjében szórakozott. Machácsek Mihály malackai munkás szintén a vendéglőben tartózkodott, s gúnyolni kezdte a törpéket. A törpék a cirkusz artistái segítségével rátámadtak Machácsekre s alaposan helybenhagy­ták. A munkás a verekedés hevében revolvert rántott és támadóira lőtt. A golyó az egyik törpét, Morva Jánost, a jobb karján megsebesí­tette. A pozsonyi államügyészség súlyos testi sértés elmén eljárást indított Machácsek ellen. — KETTŐS HALÁL A MOZDONYBAN. Ba­lassagyarmatról jelentik: A magyarkúti állomá­son a tolatómozdony kazánjában csőrepedés ál­lott be. A fölrobbant kazán a mozdonyvezetőt és a fűtőt úgy leforrázta, hogy mire kórházba szállították őket, mindakettő kiszenvedett. — KÉZREKERÜLT KERÉKPÁRTOLVAJ. Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Márkus János burszentgyörgyi lakos egy hét előtt Ma­lackán kerékpárt Lopott s azon Pozsonyba jött. A lopott kerékpárt Dornkappelen Veszély János vendéglős feleségének adta el. A rendőrség Már­kus Jánost ma letartóztatta. Veszély Jánosnó ösz- szesen hét darab lopott kerékpárt vásárolt, ezek közül négyet, most megtaláltak nála. A rendőrség őt is letartóztatta. Polliik nevű bűntársát a rendőrség keresi. Nők a forradalom iergelegében „Senorita Moron*1 a spanyol polqárnáboru nősfényördöge A vörös milícia egy osztagával megszállta a zárdát, amiben nevelkedett és megkinoztatta az apácákat ■ ■ ■ Számos kivégzést rendelt el és vala­mennyinél személyesen részt vett egy tizenkilencéves lány ■■ ■■ ■« Lisszabon, szeptember 11. (MTP). A spanyol polgárháborúban szereplő asszo- nyokre! már sokat írtak. Képek jelentek meg a fegyveres női osztagokról és láttunk a hangos híradókban felvételeket, amelyek túlságosan is meggyőzőek voltak, hogy a nők legalább olyan elszántan tudnak har­colni, mint a férfiak. A spanyol politikai életben különben is nagy szerepet játszot­tak mindig a nők, a legutóbbi választáson elért baloldali győzelmet is nagyrészben a nők idézték elő. A polgárháborúnak számos érdekes nőalakja van. A baloddal külföldi agitációját is nő vezeti. Passinoria, a híres baszk forradalmárnő, akit igazi nevén Do- ores Ibarruinak hívnak és kommunista képviselőnő, már hetek óta járja Európát és agitál a vörös milícia érdekében. Pénzt és gyógyszereket gyűjt a kormánycsapatok részére. Passinoria tagadhatatlanul a legis­mertebb a spanyol polgárháború nőalakjai közül, de csak külföldön. Spanyolország­ban minden harcszakasznak megvan a ma­ga hősnője. S természetesen mindkét olda­lon, mert hiszen a felkelők oldalán is har­colnak nők. Ha nem is engedik őket ki a tüzvonalba, mint a vörösök, a mozgalom politikai irányításában és szervezésében nagy szerepet játszanak. Primo de Rivera lánya a tüzvonaíban Nevezetes nőalakja a jelenlegi Spanyol- országnak: Viktória Kent, a spanyol bör­tönügyek főfelügyelője. Csodálatos, hogy ezt a fontos állást nőre bizták, de ugyiát- szik, hivatalát kifogástalanul látja el. Ro­mantikus hőskultusz veszi körül Clara Campoamor alakját, neves balol­dali költőnőnek a lánya, aki azon a na­pon, amikor a felkelők írunt elfoglalták, agyonlőtte magát. Az anarchisták egyik leghangosabb veze­tője is nő: Margerita Nelken, egy német emigráns leánya, aki csak akkor kapta meg a spanyol állampolgárságot, amikor bevá­lasztották a cortezbe képviselőnek. A felkelők oldalán harcoló nők között eliső helyen áll Primo de Riverának, Spanyolország volt diktátorának leánya. Dolores Primo de Rivera y Cobo de Guzman, állandóan járja a csapatokat, lelkesítő beszédeket tart és számos ütkö­zetben is résztvett. Nem fog fegyvert, de a fasiszták zászlójá­val a kezében több rohamban is feltűnt ér­dekes alakja, ő a nemzeti mozgalom Jean d‘Arc-ja. Mindenesetre nagyobb szerepe van fivérénél, aki a fasiszták vezére, de a katonaság között nem örvend túlságos nép­szerűségnek. Híres alakja a nemzeti moz­galomnak Urracca Pasitor is, a Gil Robles- párt legjobb szónoka. Óriási hatása van a tömegékre s ő is, mint Primo de Rivera lá­nya, állandóan a tüzvonaíban tartózkodik. Companys katalán partizánjai között is van egy feltűnően szép és ha groteszkül ás hangzik, de igy van: feltűnően elegáns nő. Paulina Pi a legszebb partizánnő. Részt vesz a harcban a jelenlegi minisz­terelnök legidősebb leánya, Maria dél Pilar Largo Caballero i». Néhány hónappal ezelőtt még jegyben járt Alcala Zamorának, a volt elnöknek egyet­len fiával, azóta a polgárháború szétsodor­ta őket egymástól. Zamora fia a nemzetiek oldalán áll, mig Caballero leánya szakasz- parancsnoka a vörös milíciának. Egy szépségkirálynő felfedezi a politikát A legérdékesebb és legmegdöbbentőbb alakja a spanyol polgárháborúnak azon­ban ,,Senorita Moron“, egy kis Sevilla melletti városka volt szépségkirálynője, akinek igazi nevét még az a lisszaboni lap sem tudja, amely most folytatásos riport- sorozatot közöl ennek a különös lelkületű leánynak az életéről. Az alig tizenkilenc esztendős, virágzóan szép leányt néhány héttel ezelőtt állítot­ták hadbíróság elé és kivégezték. A Sevilla körüli harcokban ő volt a legel­szántabb parancsnoka a vörös milíciának s ez a tizenkilencéves lány számos kivégzés­re adott parancsot s jelen is volt az összes kivégzéseknél. Nagyon jómódú polgári szülők gyerme­ke volt és Sevilla közelében, Moron vá­roskában nevelkedett. Szülei ősi szokás szerint a fiatal leányt a helybeli zárdában neveltették, ott ahol atyja és nagyanyja is nevelkedett. A lány, amikor kijött a zárdából, élte a vidéki spanyol urilányök életét s egy szépségverseny alkalmával meg is válasz­tották Szépségkirálynőnek. Ekkor kapta a hangzatos „Senorita Moron" nevet. Ez a múlt év nyarán történt. Akkor még a fiatal lány csak sport és apróbb flörtök iránt érdeklődött. Kis sportkocsijával gyak­ran bejárt Sevillába, ahol a korzón már jól ismerték sudár alakját. S aztán őt is elkap­ta a forgószél, amely megelőzte a polgár­háborút s felkavarta a szenvedélyeket az Ibériai félszigeten. „Senorita Moron“ rémuralma A fiatal leány szenvedélyesen kezdett érdeklődni politika iránt. Először csak sportnak, újabb kedvtelésnek tekintette, később azonban valósággal rabja lett a po­litikának. Nem volt neki nehéz, hogy a kis városkában megszervezze a kommunista pártot és élére álljon. D,e ezzel nem elége­dett meg s a legutóbbi választáson mint a sevillai kerület egyik kommunista képviselője a nem egészen tizenkilenc éves leány be­vonult a cortezbe. Amikor kitört a polgárháború, elkezdte szervezni a vörös milíciát és mint a helyi vörös csapatok parancsnoka eilőijárt a harcokban, de a kegyetlenkedésekben is. A volt szépségkiráTynő rövid időre való­ságos rémuralmat rendezett szülővárosá­ban. Az első akció, amit fegyveresei élén végre­hajtott, a zárda ellen irányult, ahol évekig nevelkedett. A zárda templomába behatolt fegyveres csapatai élén, lefoglalta az ösz- szes műkincseket, kegyszereket, értéktár­gyakat és elhordatta. Majd a zárdába menekült 28 apáca el­len fordult és a szerencsétleneket irtóza- to*san megkinoztatta. A Franco-párti sajtó híradásai szerint a2 elvadult lelkű lány parancsára az apácá­kon erőszakot követtek el. Lehet, hogy ez is csak egyike a rémhíreknek, amit erről a fiatal leányról a polgárháború izgalmában terjesztettek, de az bizonyos, hogy a nép, — amikor a nemzeti csapatok végre nehéz harcok után benyomultak Moror.ba — úgy beszélt róla, mint valami boszorkányról. Ut a vésztőké yig A zárdái rémtörténetet fenntartással le­het fogadni, azt azonban aktaszerü bizo­nyossággal megállapitotiták, hogy a lány számos kivégzést rendelt el és résztvett a kivégzések végrehajtásán. Mindenkit, akit a túlsó táborból fegyverrel a kezében fogtak el katonái, azonnal agyonlövetett. Amikor pedig a felkelő csa­patok megkezdték a város ostromát, a ti­zenhárom foglyot, akit csapatai a túlsó tá­borból elfogtak, kivezettette a város főterére s valameny- nyiöket agyonlövette. A tizenhárom között az egyiknek szeren­cséje volt s csak könnyebben sebesült meg. De fekve maradt a földön a halottak kö­zött, este azután, amikor a holttesteket ki- cipelték a temetőbe, feltápászkodott és si­került átszöknie az ostromlókhoz. Amikor a Franco-csapatok bevonultak a félig összelőtt városba, ott találták kato­nái között „Senorita Maron"-! is. Az elsők között volt. akiket hadbíróság elé állítottak és agyonlőttek. A kivégzés^ csak nagynehezen sikerült végrehajtani, mert a városka vallásos lakói az elvetemült leányt meg akarták lincselni. A FRANCIA HALHATATLANOK GYÜLEKEZŐJE a Louvre kőfaragómühelyében. Franciaország nagy hadvezérei szobrot kapnak a Louvre diszcsarnokában. Az előtérben Fia nchet d'Esperey tábornagy szobra.

Next

/
Thumbnails
Contents