Prágai Magyar Hirlap, 1936. szeptember (15. évfolyam, 199-223 / 4048-4072. szám)

1936-09-02 / 200. (4049.) szám

VIRTUS VAGY KOLLEKTÍV ERÉNY? (sp) Prága, szeptember 1. A budapestiek kritikus emberek s gyak­ran a sikerek után is előveszik a kétely szőrszálhasogató módszerét az eredmények „igazi értelmének" elemzésére s a magyar teljesítményekkel szemben szigorúbb állás­pontot foglalnak el, mint az idegenek. Kü­lönösen az ifjúság szereti alkalmazni a semmivel meg nem elégedés, az önmar- cangolás eszközeit s bizonyára sok nevelő és fegyelmező szándék van magatartásá­ban. így történt például a berlini olimpia után. A világ visszhangzott a magyar győ­zelem hírétől, —' Pesten nem voltak meg­elégedve. Alig múlt el az első néhánynapos mámor, a fiatal értelmiség sorában itt is, ott is felmerült a kétely: valóban siker volt-e a berlini eredmény s nem szemfény­vesztés? Számos cikk és tanulmány igye­kezett a dolog gyökeréig tekinteni s hama­rosan kész volt a lesújtó elmélet, amit a magyarok ellenlábasai nyomban örömmel megragadtak és terjesztettek. A berlini olimpia eredménye azt igazolja —- mondot­ták a túlbuzgó kritikusok hogy a ma­gyar életben még mindig nagy szerepet ját­szik a legrégibb magyar erény vagy bűn (nevezzük ahogy tetszik): a virtus. Az ősi virtus. A virtuskodás. A siker kizárólag ennek a veszedelmes tulajdonságnak kö­szönhető, semmi másnak. A virtus azt jelenti, hogy a nemzet, a társadalom állandóan csak vezérteljesitmé- nyekre vágyik, az átlaggal nem törődik. Minden magyar szeme előtt mágikus fény­ként ragyog a primadonnaság, a sztári rang varázsa, minden magyar vágyva-vá- gyik arra a kivételes vezető helyre, ahol emberek rajongása veszi körül és aranyeső esik rá, miközben keresztül nézve a lába előtt hódoló tömegen, páváskodó léptekkel tart a kivételes jogok, a kivételes szoká­sok, a „nekem mindent szabad" finnyás­kodásának és gőgjének arannyal kirakott trónszéke felé. Ezért a gőgért, ezért a ki­vételes büszke helyért a magyar csodálatos izom- és értelemmunkára képes, koncentrál és szinte extatikus erővel tud kimagasló eredményeket elérni. Ez a virtuskodás ru­gója. Valamit elérni, hogy primadonnás- kodhassak. S a társadalom tőle telhetőén segíti az előretörőket. Akiben nem látja, hogy sokkal különb, mint a többi, nem ér­dekli, nem foglalkozik vele. Az élteljesit- mény nem a szervezés és a szolid munka piramisának csúcsa, hanem egyéni lendület, a kivételes tehetség kitenyésztett, szintéi egészségtelenül finom és törékeny csodája, eredmény, ami a többi rovására megy. A virtuskodás csak egyet ismert: megmutatni, hogy különb vagyok minden másnál. Egy odavágott gesztus, egy trouvail, egy intuí­ció eredménye, nem a nép nevelésének em­píriájából támadt valami. Akit a virtus visz előre, nem a „primus inter pares", hanem „primus" „pares" nélkül. Az elsők nem a sok egyformán nevelt darab közül a leg­szebb és a legegészségesebb példányok, ha­nem néhány külön tenyésztett, melegházi ■különlegesség, ápolt, rajongva féltett, finy- nyás szoliter, amely egyedül áll mindenki között s ahol megjelenik, — győz. Egyetlen mondatban összefoglalva: a magyar siker nem rendszeres és általános nevelés ered­ménye, hanem zsonglőrügyességü kite­nyésztés, nem a fegyelmezett és nyugodt munka biztos eredménye, hanem a gőg és a rang dokumentálására rövid pillanatokra kifejtett extatikusan nagy erő —» virtus. így volt az olimpián is, hangoztatták a kritikusok. Magyar élteljesitmény van, de nincs magyar átlag. Néhány csodálatos sportfenomén van, de a nép testi kondíciója silány, visszamaradt. A közönséget csak a kivételes tehetség érdekli, ezt istápolja, babusgatja, a tömeget nem neveli, nem edzi, mert nem érdekli az, akiből legfeljebb egészséges emberré válhat, de nem bajnok. Véleményünk szerint ez a szigorú ítél­kezés, ha van is benne némi igazság, nem felel meg egészen a tényeknek. Biztos pél­dául, hogy a vízi sportokban a magyarok kitűnő átlaggal rendelkeznek: sehol annyi Prága, szeptember 1. Dr, Lupu volt belügy­miniszter, a román ellenzéki nemzed paraszt- párt egyik vezetője néhány nap óta Prágában tartózkodik és fogadta az egyik délutáni lap munkatársát, aíkinek nyilatkozott a Titulescu bukása után támadt romániai helyzetről. — Az egész országot megrendítette az a hir, — mondotta, — hogy Titulescu kivált a kor­mányból. A szó legszorosabb értelmében össze­esküditek ellene ellenségei. Az uj kormány jobb­oldali és fasiszta színezetű. Titulescu volt az egyetlen liberális államíérfiu a régi kormány­ban, mert a többiek csak nevükben viselték a liberális szói. — Megváltozik a román külpolitika? — kér­dezte az újságíró. Lupu erre a kérdésre nem felelt. A továbbiak folyamán az uj kormány állítólagos németbarát­ságáról kérdezősködött az újságíró, s a kor­mányválság hátterébe^ Németország kezét sej­tette. — Antonescu, az uj külügyminiszter nem ger- manofíl politikus, de Tatarescu miniszterelnök határozottan az — felelte Lupu. — Nem hiszem, hogy a miniszterelnök feloszlatja a szélsőjobb­oldali szervezeteket. Titulescu régóta követelte e katonai szervezetek feloszlatását, de a kor­mány soha sem teljesítette óhajét. TITULESCU uj uszoda és egészséges fürdő nincs, mint Magyarországon. A vívás, a lovaglás is nemzeti sport, az élteljesitmények megihlet­ték a fiatalságot s mindenki edződik, az is, akinek nincsen kilátása sikerre. S a pesszi­mizmusra, amely a túlzó kritikusok fejé­ben a berlini olimpia után keletkezett Bu­dapesten, hamarosan rácáfolt a magyarok egy másik világraszóló sikere, amit lehetet­len már a „virtuskodás", a „kitenyésztés", a „primadonnáskodási vágy" következmé­nyének tekinteni. Éppen, amikor e sorokat írjuk, érkezik a hir Münchenből, hogy a magyarok elsők lettek a sakk világolimpiá- szán. Nyolc-tiz jóformán ismeretlen ma­gyar, közöttük egy-két fiatal gyerek, pá­ratlan sakkátlagról tett tanúságot. A világ — Jó forrásból úgy értesültem, — folytatta Lupu, — hogy öt fontos román követ, közöttük a washingtoni követ is lemondott, hogy tilta­kozzék Titulescu megbuktatása ellen. Antonescu külügyminiszter nem fogadta el lemondásukat. — Csehszlovákiában érintkezésbe léptem az agrárpárttal. Prágából Brüsszelbe repülök, ahol mint Románia delegátusa résztveszek a világ- békekonferencián. Szeptember 5-én Titulescu- hoz utazom a francia Riviériára. Prágából tele­fonon beszéltem Titulescuval, aki kifejezte meg­Magyarország — sakkvilágbajnok RÉSZLETES BESZÁMOLÓ AZ 5-IK OLDALON profi-mesterei nem voltak ott, a kitenyész- tett szoliterek, akik Nottinghamban mér­kőztek, a primadonnák hiányoztak, ellen­ben a nemzetek általános csapatversenyek­kel igyekeztek bemutatni, hogy melyik or­szágban a legneveltebb és a legbiztosabb az általános sakkultusz. Magyarország tiz embere lett az első, sőt a román és a favo­döbbenését a bukaresti eseményekkel kapcso­latban. Paris, szeptember 1. A Petit Párisién buka­resti jelentése szerint a Titulescu által kineve­zett diplomaták nagy része szolidárisnak mu­tatkozik volt főnökével. Állítólag a varsói, a bu­dapesti, a hágai, a stokholms, a rigai, a rervalí, a washingtoni és az ankarai követ biztosította ragaszkodásáról a megbukott államférfiut. Ha ezek a követek lemondanak, akkor rendkívül megnehezítik az uj külügyminiszter helyzetét. Ssmetik a kötelező ifjúságé muiikassolgüaiot Romániában Bukarest, szeptember 1. Tatarescu uj kor­mánya kedden délelőtt tiz órakor ülést tartott és két óra hosszat tanácskozott. A minisztertanács eredményéről kommünikét adtak ki, amely szerint Tatarescu részle­tesen beszámolt az általános külső és belső helyzetről. A minisztertanács elfogadta azokat a javaslatokat, amelyeket a közokta­tásügyi miniszter, a belügyminiszter és az igazságügyminiszter a közrend és az egye­temeken levő rend megszillárditása érdeké­ben tett, A politikai pártok tevékenységét nem korlá­tozzák, de a kinövéseket és az erőszakos csele­kedeteket szigorúan megbüntetik. A politikai gárdákat feloszlatják és lefegyverziik, bár­mily párthoz tartoznak is. A törvény ellen vétő államhivatalnokokat elmozdítják állá­sukból. A közmunkaiigyi miniszter a nemzet- védelmi miniszterrel, a közoktatásügyi «« a szociálisügyi miniszterrel karöltve törvény­javaslatot terjesztett be a 18—21 életévig ter­jedő kötelező ifjúsági munkaszolgálat meg­szervezésére. A miniszterelnök és a fegyverkezési miniszter beszámolt a helyzetről és hiteleket követelt a hadsereg számára. A parlament legközelebbi ülésszakában főleg mezőgazdasági és szociális kérdésekkel fog foglalkozni. Az uj kormány első minisztertanácsának leg­fontosabb eseménye kétségtelenül a kötelező munkaszolgálat bevezetése Romániában, Ezzel a kormány más irányba akarja terelni a fiatalem­berek érdeklődését, akik eddig szabad óráikban rendkívül sóikat foglakoztak a vasgárda prob­lémáival. Az intézkedés általános feltűnést keltett, mert az illetékesek véleménye szerint ez az uj Tata- rescu-kormány első németmintáju intézkedése. A román kormány az általános ifjúsági munka­kötelezettség bevezetésével kétségtelenül a né­met példát másolja. TATARESCU Spanyol módszer a román külképviseleteknél? A román diplomaták Titulescu mellett tüntetnek- Dt követ le ekar mondani - „Tatarescu germanófU és fasiszta" ­s&Ql f§ JSm I XV. évf. 200. (4049) szám • Szerda • 1936 szeptember 2 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II„ Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre: évente 450, A SzloVCTXSzkÓÍ 6S TUSZÍTISzIcÓÍ TnCLQVQTSáQ ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatalt félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • .... ° Prága II, Panská uIícq 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303-11. • • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— K{. SÜRGŐN YCIM: HIRLHP, PRftHR.

Next

/
Thumbnails
Contents