Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-22 / 191. (4040.) szám

^exgmMa<Aarhirlae> Hutzezer külföldi vett részt a buda­pesti Szent István ünnepségeken Budapest, augusztus 21. (Budaipesti szer­kesztőségünk teletfonjeleojtbése.) Az illetékes tényezők hozzávetőleges becslése szerint Szent István napján Budapesten mintegy 20 ezer külföldi és 130 ezer vidéki tar­tózkodott. Este Hóiman miniszter beszédet tartott a rádióban. Szófiában szent István napján a katolikus templomban szentmisét mutattak be, melyen! fi maiava.r klövfvhséior telíies szeméiv7.fitén kiviül Brüsszelben székel és minden éjjel őrszolgálatot teljesít a rádióhullámok nemzetközi rendőrhivatala Azt ellenőrzi, hogy az adóállomások nem tévednek-e be a tilosba: mások hullámhosszába s a „kihágásokat" nyomban jelenti a népszövetségnek ■ ■ megjelent a lengyel és olasz ügyvivő is. Londonban Masirevich követ vezetésével a követség egész tisztikara szent misét hallgatott, amelyen a londoni magyar kolónia igen sok tagja jelent meg. Hasonló ünnepségek voltak más külföldi városokban is. Bukarest, augusztus 21. Tegnap, Szent István napján a Bratia római katolikus templomban ün­nepi szentmise volt, amelyen megjelent Bárdossy magyar követtel az élén a követség egész sze­mélyzete. A szentbeszédet Horváth Sándor lel­kész, a bukarest magyar katolikus mozgalom vezetője mondotta. TorzötSet az egyházi iskolák önkormányzatának elkobzására Prága, augusztus 21. A Lidővé Noviny új­ból foglalkozik az állástalan tanítók kérdésé­vel. A lap ellőző cikkében, melyet írni is is­mertettünk, azt a tanácsot ajánlotta a mint­egy kilencszáz állásnélküli fiatal tanítónak, hogy az egyházi iskoláknál keressenek el­helyezkedést. Mai cikkében a cseh lap olyan ötletet vet föl, amely — ha megvalósulna — az egyházi iskolák iskolaszékeinek tanító- választási jogát egyszerűen elkonfiskálmá. Azzal vádolja meg ugyanis az iskolaszékeket, hogy a tanitóválasztás alkalmával nemcsak objektív, hanem politikai szempontok szerint is döntenek. Ennek a veszélynek a kiküszö­bölésére azt javasolja, hogy a fiatal, állás­nélküli tanítókról pontos névjegyzéket állít­sanak s ebben a jegyzékben a sorrend szilárd jelegű lenne, úgyhogy az iskolaszék csakis azt a tanerőt választhatná meg tanítónak, aki a névsor szerint sorra esik. Bizonyos, hogy ez a terv felekezeti különbség nélkül egyhangú visszautasításra talál egész Szlovenszkón és Kárpátalján. Befejeződött a Walter-gyár munkásainak sztrájkja Prága, augusztus 21. Amilyen veszedelmes képet mutatott a Prága-jinonicei 'Wialter re­pülőmotorgyár 1200 munkásának sztrájk­mozgalma tegnap a déli órákban, olyan hir­telen fejeződött be az esti órákban. A mun­kásság estefelé elhagyta a gyárat, lemondott a ,francia rendszerű1* sztrájkról s ma reggel munkába is állottak. A munkások rájöttek, hogy mozgalmukkal egyedül állanak, senki nem támogatja őket s igy csüggedten lemond­tak a sztrájk folytatásáról. A imiuinikásság meg- bizottai most fognak tárgyalni kívánságaikról az igazgatósággal. Elmegyógyintézetből szabadult ki a losonci Ereit József, akit édes­anyja megfojtott Kassa, augusztus 21. (Kassai szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A múlt napokban közöltük, hogy özvegy Freit Józséfné lo­sonci asszony megfojtotta 28 éves József nevű fiát, aki állandóan a kocsmákat járta s anyját ismételten bántalmazta, A vizs­gálat során megállapították, hogy a meg­gyilkolt fiú már háromszor volt elmegyógy­intézetben s visszajövet állandó veszélyt jelentett környezetére. Az anya maga jelentkezett a csendőrségen. Az anyával együtt letartóztatták Freitné másik fiát is és egy Juhász Ilona nevű leányt. Állítólag mind a kelten segítettek az anyának a gyilkos­ság elkövetésénél. Beismerő vallomást tettek,, de önvédelemmel védekeznek. Az áldozat holt­testét föllboncolták s az orvosi szemle megállapí­totta, hogy a holttestet tömérdek ütött seb bo­rítja. Freit József ugyanis minden verekedésben részes volt, ahol nemcsak adott, hanem kapott is ütlegeket. A halál oka fulladás. Az éterhullámoknak is yan rendőrsége, Uccle­Í ben, Brüsszel e szép és nyugodt külvárosában székel és vezetője Braillard tanár, a dróttalan technika kiváló szakértője. E felügyeleti állo­más nélkül a mindennapi és mindenéjjeli rádió­üzemben szörnyű zavar uralkodna, mert a hul­lámhosszállandóság szabályozásának haladásai és finomsága dacára is a ma már oly nagyszá­mú adó hullámai keverődnének egymással s egymást érzékenyen zavarnák. A zene, az elő­adások, a politikai propaganda s a vidám mű­sor karöltve a még ma is derekasan működő, kattogó, recsegő s fütyülő mell ékzörej ékkel oly lármává egyesülnének, melyet emberi fül képte­len volna elviselni. A hullámhossz-számok, me­lyeket a lucemi nemzetközi rádióegyezmény megengedett, illetőleg kiutalt (csak Magyaror­szág, Hollandia, Lengyelország Észtország, Svédország, Norvégia és Finnország nem kö­tötték magukat le) oly sűrűn vannak egymás mellett, hogy tévedések, üzemhibák és bűnös szándék következtében a hullámoknak az élve­zetes rádióvételt lehetetlenné tévő összezavaro- dása elkerülhetetlen volna, ha — nem őrködne az állomás, mely a hullámok ellenőrzését udva­riasan vagy gorombán, ahogyan a körülmények éppen kívánják, foganatosítja. Éjjeli őrszolgálat Braillard tanár minden éjszaka ellenőrző mé­réseket végez, hogy a rádióállomások adásainak zavarait vagy szabálytalanságait kinyomozza és megszüntesse. Dróttalan telefonüzenet ut­ján közli a vétkes állomással, hogy már a szom­szédos hullámkörzetben muzsikál, vagy például, hogy az imént fedezte fel zavaró-hullámait, me­lyekkel a szomszédállam 'éppen folyó politikai propaganda-műsorát gátolni akarta. Az esetek 90 százalékában az intés rögtöni eredménnyé! jár és a zavarás megszűnik, — az esetek 5 szá­zalékában az adó technikai berendezése rossz, az üzemihiba oly nagy, hogy azt nem lehet azon­nal 'kijavítani, — a maradék 5 .százaléknál pe­dig egyszerűen gonosz szándék forog fenn. E megfigyelőállomás fenállésának tiz eszten­deje folyamán Braillard tanár 800.000 ellenőr­zést végzett, éjjelente tehát körülbelül 220-at, azaz átlagban minden 3 percben egyet. Autógarázsban az őrhely Kezdetben semmi egyebe nem volt, mint — a népszövetség által adott teljhatalom. Egy autó­garázs sarkában dolgozott magaösszeállitotta készülékkel, mely aztán oly hamarosan nélkü­lözhetetlenné vált, hogy — hála a rádiótársasá­gok által rendelkezésére bocsátott anyagiaknak — munkahelyiségei ma már egy villában van­nak. Itt fáradhatatlanul dolgozik a technikai berendezés tökéletesítésén. Csak néhány hó­napja annak, hogy egyik munkatársával együtt javításokat eszelt ki, melyek az összes európai adóknak néhány percen belül való megelknőr- zését teszik lehetővé, úgyhogy bármely beálló hullámzavart szinte nyomban felfedezhet és je­lenthet. Az ellenőrzött hullámok hosszait, me­lyeket azelőtt csak egy tizezrednyi hibahatárig tudott lemérni, most egy milliomodnyi pontos­ságig képes megállapítani, vagyis egy 500 mé­ter hullámhosszúságú adónál már félmilliméteres hullámhosszeltérést konstatálni tud és pedig nyomban. Braillard nagyszerű elektromágneses térerősségmérőt is épített magának, melynek segítségével bármely adó beérkező hullámainak az energiáját — mely tudvalévőén meglehetősen csekély — a legpontosabban tudja követni. En­nek a készüléknek, meg a kis laboratórium töb­bi mérő- és megfigyelő berendezésének nem­csak a nemzetközi rádióüzem köszönhet sokat, hanem a tudomány is. Tudjuk például, hogy a naptevékenység ereje és a rádióállomások hallhatósága között össze­függés áll fenn, mely csak részben tisztázott. A Heaviside-rétegnek, a légkör e legmagasabb vil- lamozott régiójának a rádióhullámokra való ha­tása télen és éjjel kevésbé erős, mint nyáron és nappal, ez pedig a napsugárzás erejével függ össze. De a Nap, ez a kozmikus óriáskohó, egyéb módon is befolyásolja rádióhullámainkat, — a felületén végbemenő gigászi robbanások (napfoltok s naplángok) kísérőjelensége gya­nánt állandóan elektron-áramot hajit a világűr­be — az elektronok a negatív elektromosság ele­mi részecskéi s sebességük az ágyúgolyóét ezer­szeresen felülmúlja. A Föld mágneses mezejének eltérítő hatása folytán csak a sarkvidékeken ke­rülhetnek a légkörbe, mert azok egyben boly­gónk mágneses pólusai is, — ott aztán a felső légrétegek villamos fénylését, a sarki fényt idé­zik elő, melynek erősebb működése az egész földkerekségen fellépő mágneses zivatarokkal és mind a vezetékes, mind a dróttalan távirás és távbeszéd zavaraival jár karöltve. Ilyen és még egyéb nem teljesen tisztázott módon befolyásolja a naptevékenység az eg’/es adók hangerejét. A napfolttevékenység jelenleg igen erős és némely rádióállomás hangereje ma duplája a multévinek. Ezeknek az állomásoknak intelmeket küldeni nincsen értelme, mert maguk sem tehetnek tulbuzgalmukért. A napfoltok fe­lelősek. Némelyben még titokzatos erejük egyes állomásokat messzire hallhatóvá tesz, más adók hullámait viszont rendkívül zavaró módon egy­másnak ütközteti. Braillard tanár számtalan megfigyeléssorozat segélyével e jelenségek statisztikájának elkészí­tésén dolgozik, melynek a tudomány értékes felismeréseket köszönhet majd. Törvény Imii a Kassának kifizetett hétmilliós pótadótöbblet rendezésére? Kassa, augusztus 21. (Kassai szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Mintegy két hét előtt je­lentettük, hogy a kassai adóigazgatóság megálla­pítása szerint az állami pénzügyigazgatás a vá­rosnak 7 millió koronával fizetett többet, mint amennyire köteles lett volna. A kincstár ezt a túlfizetést olyképen rendezi, hogy a városnak utalt összegekből most ha- vonkint 50.000 koronát tart meg. Maxon polgármester most tért vissza szabad­ságáról, s ennek kapcsán újságírók előtt kijelen­tette, hogy tizennégy év alatt 95 millió koronát vetettek ki Kassa város lakosságára pótadók címén, ebből behajthatatlanság címén 21,600,000 ko­ronát írtak le, az adóhivatal viszont 61 mil­lió 225.000 koronát számlázott s igy kimu­tatható, hogy a város lakossága pótadók cí­mén 12.5 millió koronával tartozik. Erre a hátralékra fizetett a kincstár előlegképpen 7,282.000 koronát. A főpolgármester nézete szerint a kérdés csak törvénnyel rendezhető, annál is inkább, mert hasonló gondokkal más városok is küzdenek. Jövő pénteken döntenek a fiileki sztrájkoló munkások bérköveteléséről Losonc, augusztus 21. (Saját tudósítónk | távirati jelentése.) A füleki zoimáncgyár mun­kásai imiég mindig folytatják a sztrájkot. Mai a járási hivatal kezdeményezésére a gyár igazgatósága és a (munkások képviselői tár­gyalták a sztrájkolok bérkövetelését, s némi közeledés jött létre a felek között. A tárgya­lást augusztus 28-án péntekem folytatják, s| valószínű, hogy akkor megegyeznek a mun­kások és a munkaadó. Értesülésünk szerint a gyár igazgatósága nem hajlandó a mun­kásoknak több bért fizetni. Ezt a sztrájkoló munkásság is tudja és igy soraikban egyre többen követelik, hogy mi­előbb újra megkezdjék a munkát. — FELMENTETTÉK, MERT ÖNVÉDELEM­BŐL ÖLT. K afisai szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Boros György géléi gazdálkodó májúé 12-én Istanz zemplénin egye i községbe lakodalmas népet szállított, őrriaga nem vett részt a lakodalomban, a nap javarészét a csűrben és lovai 'mellett az istállóban töltötte, ceak éjfél után. amikor lovait befogta, hogy hazaszállítsa a lakodalmasokat, ment be a házba, « nézte a táncolókat. Az egyik vendég, Tót Mihály .ittas állapotban belélökött, Borost a földre teperte s jóid) karját eltörte. Boros ép bal karjával bicskát húzott s azzal Tót Mihályt összeszurkálta. A verekedés után Tót Mihály kerékpárra tilt, de néhány lépés után holtan bukott le. Boros ma Ilii a vádlottak pad­ján szándékos emberölés bűntettével vádolva. Bo- r Iku:-merte a történteket, de önvédelemre hí­va'. i- A binWig fölmentette Hány ruszin és hány csehszlovák él a Kárpátalja számára reklamált 16 keletszlovenszkói járásiján! A Lidové Noviny érvei Kárpátalja határának szabályozása ellen. A hivatalos statisztika szerint 230 ezer ruszin és 353 ezer csehszlovák van az orosz nemzeti tanács által igényelt területen Prága, au gusztus 2il. Röviden jelentettük, | hogy a kárpátaljai orosz nemzeti nagytanács legújabb aiutanóim iájává s l a iáb a n isimét ra­gaszkodik ahhoz a régi követeléshez, hogy az autonóm Kárpátalja nyugati halárát úgy álla­pítsák meg, hogy abba a mai iglliói járás is be­leessék. E kérdésre a Lidové Noviny vissza­tér, a szlovák—ruszin halár ilyen megállapí­tását ellenzi. A cikkben egyebek között a kö­vetkezőket írja: — Az orosz nemzeti tanács által kidolgo­zott autonómia,-tervezetről szóló jelentés, mely szerint tizenhat szlovenszikói járásnak Kárpátaljához való csatolását kívánják, Keletszlovenszkón nagyobb figyelmet kel­tett, mint amilyet megérdemel. A Slovenská Liga az összes szlovák egyesülettel és testü­lettel nagy tiltakozó gyiilést tervez Eper­jesen s úgy lesz az másutt is. Mondható, hogy a kárpátaljai nemzetiségi és nyelvzavarok és veszekedések Kelelszlovenszkóra is átterjed­nek. Anni természetesen a tizenihat szloiven- szkói járás átcsatolására vonatkozó követelést illeti, igazán nem kell, hogy izgalmat keltsen Keletszlovenszkón, annál kevésbé félelmet. Felsoroljuk e járások szlovák és ruszin lakos­ságának számát. E számoknál is többet mond azonban az alkotmány törvény, amely szerint Kárpátaljának, noha e terület a Csehszlovák köztársaság osztatlan része, mégis csak kissé különleges állása van. Ez a különleges helyzet azonban a Kelet­szliovenszkó és Kárpátalja határán megáll és Szlovenszkóra semmiféle 'petícióval nem vi­hető át. Itt kizárólag a parlament határozhat­na s az is nem egyszerű, hanem csakis alkot­mánytörvén nyel. Egyáltalán nem kell attól tartani, hogy akadna egyszerű, még kevésbé minősített többség, amely törvényhozó tes itt­léteinkben ilyen határozatot hozna. Az ilyen mindenfajta manitfesztáció tehát fölösleges vértórralás. Az igényelt járásokban összesen 358.618 csehszlovák él s ezzel szemben a ruszinok száma csak 229.966* Mivel e járások egyikének-másikának területén magyar és német kisebbségek is élnek, köny- nyen elképzelhető, hogy e tizenhat járásnak Kárpátaljához való csato­lása mennyire emelné a Kárpátalján ma oly nagy mértékben uralkodó zűrzavarokat. Az orosz, kisorosiz és az ukrán irány harcához járulna még a szlovák irány harca, mert az ily ritka lakosságú területen, mint amilyen Kárpát­alja a 400 ezer főnyi szlovák kisebbség is na­gyon érezhető volna. Kárpátalja nagy ébresztő­je, Dobransky, ugyan Kéletszlovenszlkót is kö­vetelte, Poprádig, de Kassára is gondolt. Az ő kívánsága s más ruszin nagyságok kíván­sága is csak fantázia, de el kell gondolkodnunk azon is, hogy miként festene a valóságban: mivel a szlovákoknak ma nincs vitájuk a nyelv irányáról, valószínűnek látszik, hogy a szlovákok Kassa székhellyel túlsúlyba jutná­nak a Kőrösmezőtől Poprádig terjedő auto­nóm Kárpátalja területén. — Ez ugyan csak fantázia, de elegendő áh­hoz, hogy Keletszlovenszkón nyugtalanságot keltsen s az embereket egymás ellen szítsa. Ezért világosan meg kelll mondani, hogy Keletszlo- vensizkó egyáltalán nem kívánja követni Kárpát­alját a házi villongásokban. És ha a szlovákok mégis megrendezik a manifesztáoiókat, úgy leg­jobb lesz, ha csak a legszükségesebbet emelik ki, a nyugalmat. Nyugalom a nyugtalanság el­len, nyugalom a túlpolitizáltság ellen, nyugalom a fantáziák ellen. A Lidové Noviny cikkéhez, mely tisztára a „sic volo sic jubeo" politika elvén áll, megjegy­zéseket fűzni nem ‘kívánunk. Hét csehszlovák sportrepülögép látogatása Magyarországon Prága, augusztus 21. Az Expres jelenti, hogy a Magyar Áeroklub szeptember 5. és 6-án a Balaton mentén repülőweekendet rendez, ame­lyet Siófok központtal nemzetközi cslllagtura követ. A versenyen indul négy csehszlovák sportrepülőgép, a weekenden pedig további hó­rom gép vesz részt. A versenygépeket Fuksánek kapitány, Hejtmánek, Polma és Zclcny főhad­nagyok vezetik. A pozsonyi Szlovák Acroklub egyik sportgépén dr. Pavlu és Janiéek indul, mig Brünnből a morva Acroklub ugyancsak indít két versenygépet. 4 1936 augusztus 22, szombat.

Next

/
Thumbnails
Contents