Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-21 / 190. (4039.) szám

WSiiM JT+ I XV. évf- 190* (4039) szám • Péntek • 1936 augusztus 21 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. Az északcsehországi ut (sp) Prága, augusztus 20. A köztársasági elnök kisebbségi vidékre utazott, olyan területre, ahol a lakosság 70 —80 százaléka ellenzéki érzelmű, — nagy figyelemmel kisértük tehát magatartását és nyilatkozatait. Beszédeiből az a rész kapott meg a legjobban, ahol meggyőző bizalom­mal és optimizmussal szólt a béke megma­radásáról és nevetségesnek vagy rosszaka­ratú beállításnak nevezett minden háborús hirt. Szívesen hisszük el, hogy igaza van, annál inkább, mert Benes békejóslatai a múltban is beváltak, amikor az európai puskaporos hangulat gyakran mást látszott igazolni. De ha igy van, ha esténként nyu­godtan hajthatjuk álomra fejünket, ha* a köztársaság legilletékesebb tényezője nyug­tat meg és megbélyegzi a pánikkeltőket, ha Csehszlovákia kívül és belül tényleg át­esett minden „Sturm und Drang“-on és diadalmaskodni tudott, ha minden lecsilla­pult, minden megszilárdult, mint az elnök mondotta, akkor vonjuk le e megállapítás következményeit s kerüljük mindazt, ami a b.enesi megelégedéssel és megnyugtatással ellentétben áll. Sokszor érvelnek nálunk a2 ördög falrafestésével, sok egyébként ért­hetetlen rendszabályt, szigorúságot, kivé­teles intézkedést a „fenyegető veszedelem­mel" indokolnak, nos, most a köztársasági elnök személyesen szállította le valódi ér­tékükre az ijesztgetéseket. Semmitől nem kell tartani, senki nem akarja megtámadni a köztársaságot, mondotta. Ha igy van s ha a köztársaság tényleg megbirkózott min­den veszéllyel s a fasiszta és a kommunista megpróbáltatásokból tényleg diadalmasan került ki és megszilárdult rendjével nyugod­tan, egységesen, kiegyensúlyozottan áll Középeurópában, akkor sürgősen meg kell szüntetni mindazt, ami a régi harcokra em­lékeztet s az elnök szavai után valóban anakronizmusnak tűnik. Pedig jócskán van még ilyen rendszabály és számos uj intéz­kedés bevezetésénél ugyancsak a „veszé­lyes helyzettel" érvelnek, amelyről Benes elnök most megállapította, hogy nem léte­zik. Egyébként örülünk annak, hogy az el­nök annyira őszintén beszél a szudétanéme- tekkel, mint előtte talán senki. Évekig tar­tott, amig Prága belátta, hogy a köztár­saság német részeivel nem törődik eleget, elhanyagolja a kisebbség panaszait, nem gondozza megfelelően ügyeit és igy elmér- gesiti a csehek és a németek viszonyát. Az elnök nem tagadta, hogy a csehek ezen a téren hibákat követtek el s a hibákat most el akarja tüntetni, sőt megnevezte az uj békeakció elkezdésének dátumát is: az őszt. Akaratlanul Henlein pártjának közvetett sikerét kell látnunk abban, ha ez a foko­zott mértékű törődés bekövetkezett. A né­met kormánypártok évekig hiába dolgoz­tak, nem tudták Prága figyelmét felkelteni, csak amikor a henleinizmus elemi erővel ki­tört, kezdett eszmélni a cseh közvélemény csak ekkor foglalkozott az északcsehor­szági hangulat igazi okaival és azokkal a a rendszabályokkal, amelyeket foganatosí­tani kell a németség megnyugtatására. A henleinizmus semmi egyéb, mint következ­mény, bizonyos hibák következménye s ha Prága meg akar szabadulni tőle, mindenek­előtt a hibákat kell eltüntetnie. Szemmek láthatólag ez a köztársasági elnök meggyő­ződése is, beszédéből mi ezt olvassuk ki. Külpolitikai szempontból nagyjelentőségű, hogy az elnök határozottan Hitler ismert békejavaslatainak alapjára állt, sőt pozití­A „Kamerun" incidens és következményei A spanyol vizeken nénit [nihilül védik a német k@»l@áelmi gőzősöket Parancsol - kaptak, Itass rálSüena!: a spanyol hsdihalőlcra, ha a madridi kormány flottája nyílt tengeren német gSzSsSfcet állít meg Fenyegető hangú berlini ultimátum Madridban ■ fismet-spenyoi diplomáciai szakítás e!őtt? Lövészárohháhoru Spanyolországban Prága, augusztus 20. A spanyol harcterekről ma nem érkezett lényeges jelentés, ha­csak nem vesszük figyelembe, hogy hosszú idő után a kormány ismét győzelmet jelent és közli, hogy három helyen sikerült megakadályozni a nemzeti hadsereg előnyomulását, sőt ellentámadásba menve, fontos sztratégiai pontokat is elfoglalt, A spanyol polgárháború mai eseménye a Madrid és Berlin között ismét kiéleződött feszültség, A múlt hét végén úgy látszott, hogy Németország csadakozik a francia semlegességi javaslathoz és az olasz ma­gatartással ellentétben, máris igenlő választ küldött a francia fővárosba, de a hét elején olyan incidens történt, ami megváltoztatta a német fölfogást és felbőszítette a rendkívül érzékeny német közvéleményt. Egy spanyol hadihajó a nemzetközi joggal ellentétben a nyílt és szabad tengeren megállította a Kamerun nevű német gőzöst és átkutatta, vájjon nincsenek-e a hajón a fölkelőknek szánt fegyverek. A nyílt tengeren egyeden hadihajónak sincs joga más hadihajót megállítani s érthető, ha a németeket felháborítja a határozottan ellenséges lépésnek nevezhető madridi eljárás, A spanyol vizeiken ma valóságos német hadiflotta tartózkodik: két páncélos, Németország legmodernebb hajói, négy cirkáló és tiz törpe doromboló, A német ügyvivő Madridban kijelentette, hogy ezek a hajók a jövőben fölt édenül megvédik a nyílt tengeren a német ke­reskedelmi gőzösöket, ami azt jelenti, hogyha egy spanyol hadihajó ismét megállít egy né­met gőzöst és átkutatja, akkor az azonnal értesített legközelebbi német hadihajó üldözésbe veszi a spanyol hadihajót és ágyúival felelősségre vonja. Ha ilyesmi megtörténne, akkor a nyílt konfliktus kitörését jelentené Spanyolország és Németország között, már pedig ez a konfliktus nem maradhatna elszigetelt és Európa többi állama is beavatkozna, Berlin, augusztus 20. A spanyol kormány ha­dihajói a spanyol vizeken, a spanyol felségzóna határán kívül megállitottták és átkutatták a Ka­merun nevű német gőzöst. A nemzetközi szabá­lyokkal ellentétben lévő eljárás óriási felhábo­rodást keltett a német birodalomban és a lapok éktelen haraggal foglalkoznak az eseménnyel. Az ellenséges hangú kommentárok legélesebbje a Völkischer Beobachterben jelent meg, ami an­nak a jele, hogy a német kormány nem hagyja megtorlatlanul az esetet és utasította hivatalos lapját, hogy szigorúan írjon. A Völkischer Be- obachter a madridi kormány hajóinak eljárását „kalózságnak" és az ibériai félszigeten uralkodó „bolsevista káosz" jelének nevezi. A Berliner Börsenzeitung „bolsevista gyilkos bandának" bélyegzi a madridi kormányt, amely a szeren­csétlen spanyol népet a tönk szélére vezeti. A Deutsche Allgemeine Zeitung szerint Moszkva a semlegesség kimondására irányuló tárgyaláso­kat akarja megzavarni azáltal, hogy a madridi kormányt utasítja a némeíellenes magatartásra. A párisi lapok ugyancsak nagyjelentőségűnek tartják a Kamerun esetét, mert — amint a Matin Írja —a nemzetközi szabályokkal ellentétben álló hajóátkutatás döntően befolyásolhatja a bi- j rodalom magatartását a spanyol eseményekben. mában a spanyol hadihajók magatartása ellen, mert a spanyol kormány hajói megsértették a nemzetközi jog szabályait. A birodalmi kormány a spanyol kormányt teszi felelőssé mindazokért a következményekért, amelyek a hasonló inci­densek megismétlődéséből származhatnának. Ugyanakkor a német ügyvivő értesítette a spa­nyol kormányt arról is, hogy a spanyol vizeken lévő német hadihajók utasítást kaptak, hogy a spanyol felségzóna határán kívül lévő német hajókat minden eszközzel megvédjék a nemzet­közi joggal ellentétben álló háborgatásoktól, Mexikó löszért szállít Madridnak Mexikó Qty, augusztus 20, Megbízható for­rásból származó jelentés szerint Mexikóból har­minc vagon lőszer indult Spanyolországba, A lőszert vonaton Veracruzba szállítják, ahonnan a Maggalhanes nevű spanyol kormányhajón vi­szik tovább Európába, Hivatalos mexikói körök egyelőre nem erősítették meg ezt a jelentést, Olaszország habozik... Róma, augusztus 20. A francia nagykövet tegnap hosszantartó megbeszélést folytatott Ga- no olasz külügyminiszterrel a francia semleges­ségi javaslattal szemben megnyilvánult olasz fönntartásokról. A franciák és az olaszok egy­előre nem egyeztek meg, Olaszország nem csat­lakozott a francia javaslatokhoz és további föl- világositásokat kíván. A Reuter-iroda megállapitja, hogy angol po­litikai körökben aggodalommal figyelik az olasz c hallgatást és általában az a meggyőződés ural­kodik, hogy az olaszok mindenáron halogatni akarják a döntést, A kormány győzelmet jelent Német tiemars kapcsolatban: m — A német kormány azonnal az incidens hí­rének vétele után utasította madridi ügyvivőjét, hogy haladéktalanul tiltakozzék a legélesebb fór- | Madrid, augusztus 20, A kormány azt állítja, hogy csapatai három fontos froníezakaszon dön­tően megverték a nemzeti seregeket és végérvé­van utalt rájuk, mint az esetleges őszi né­met-csehszlovák tárgyalások kiindulópont­jaira. Ezzel meghazudtolta a kormánysajtó egy bizonyos részének álláspontját, amely gúnyosan utasította vissza a német javas­latokat, igyekezett ellenük agitálni és kér­lelhetetlen harcot hirdetett a hitleri Német­ország ellen. Benes a háboruutáni Európa legnagyobb reálpolitikusa és biztos ösztö­nével megérezte, hogy a német javaslat őszinte és tárgyalni kell róla. Tudja, hogy a megegyezés a hatalmas szomszéddal jobb eszköz a béke biztosítására, mint bármi más, mindenesetre jobb és becsületesebb . eszköz, mint az indokolatlan és kizárólag j érzelmi okokra támaszkodó ellenszervez­kedés szitása s 'bízik abban, hogy amiként sikerült kibékülnie a Vatikánnal és a szov­jettel, sikerülni fog Németországgal is. Hi­szen annak a békés világnak, megszilárdu­lásnak, félelmek és pánikhangulatok kerü­lésének, amit mint csehszlovák ideált ábrá­zolt nélkülözhetetlen előfeltétele a biroda­lommal való megegyezés s a köztársaság valójában csak akkor válhat az elnök be­szédében bemutatott nyugodt földdé, ha ez a kibékülés megtörténik. A Hitlerrel való megegyezés és a köztársaság vázolt meg­nyugvása kölcsönösen egymástól függő dol­gok, egyik a másik nélkül elképzelhetetlen. Benes most a szudétanémetek között járt s a legmegnyugtatóbb hangot igyekezett megütni. Remélni merészeljük, hogy a kö­zeljövőben Délszlovenszkóra is eljön s ki fogja fejezni, hogy ugyanolyan fontosságot tulajdonit a kisebbségi magyarok megnyug­tatásának, mint a németek megnyugtatásá­nak. Reméljük, hogy szintén le fogja sze­gezni, hogy a magyarok körül is „történtek hibák." Reméljük, hogy a feleszmélés fo­lyamata magyar viszonylatban ugyanúgy megkezdődött Prágában, mint német vi­szonylatban s nem is kellett hozzá a hen- leini intő jel. A csehszlovák-német kérdés rendezése mellett fontos a csehszlovák-ma­gyar kérdés rendezése is, ez ugyanúgy hoz­zátartozik a nyugalom stabilizálásához és a kisebbségek megnyugtatásához, mint a má­sik. A mi felfogásunk szerint Csehszlová­kia a kisebbségi kérdés rendezése terén még nem tart ugyanott, ahol Svájc vagy Belgium s adatokkal tudjuk igazolni felfo­gásunkat. —- Prágán múlik, hogy tettekkel bebizonyítsa, hogy tévedtünk. A belga és a svájci állapotok elbírálásának egyetlen döntő kritériuma van: meg kell kérdezni az országban élő nemzeteket, meg vannak-e elégedve a velük szemben követett politi­kával. Csak ha a válasz igenlő, akkor he­lyes a politika. Belgiumban tiz év előtt még nem volt igenlő a válasz, de azóta olyan nagyszerű és megértő politika nyilvánult meg a flammandokkal szemben, hogy a hajdani elégedetlenek ma ugyanolyan meg­elégedetten helyeslik a brüsszeli kormány nemzetiségi politikáját, mint a svájci ola­szok. franciák, vagy rétorománok a berni politikát. Csehszlovákiában a nemzetiségek még nem adták meg e döntő igent, sem a németség, sem a magyarság nyolcvan szá­zaléka, mint a választások bebizonyították s amig ez el nem hangzik, addig az ittefii kisebbségi politika nem hasonlítható össze a svájcival vagy a belgával, ahol az „igen*4 régen elhangzott. Óriási felháborodás Berlinbe® A hivatalos német távirati iroda egyébként a« következőket állapítja meg a Kamerun esetével I r kapcsolatban: 11

Next

/
Thumbnails
Contents