Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-20 / 189. (4038.) szám
4 1936 augusztus 20, csütörtök. fflWWI^lBWiTMn'WIWM '■'iM' *** A magyar olimpiai győztesek arcképcsarnoka A középosztály gyermekei, elfoglalt szellemi munkások éskérgeskezü dolgozóemberek a magyar aranyérmesek A 19 éves fiatalasszonytól a 30 éves hivatalnokig a foglalkozás minden ága kivette a részét a magyar sport olimpiai dicsőségéből Budapest, augusztus 10. (Saját munkatársunktól.) Az olimpiai győztesek hazatértek. Százezrek tomboló tapsa kiserte Berlinben szereplésüket és tegnap az egész Magyarország ünneplése fogadta őket, a magyar tetterő és akarat hőseit. A diadal és az örömujjongás első szép percei után, önként fölmerül a kérdés : kik azok, akik Berlinben a magyar sportnak eddigi legnagyobb diadalát szerezték. Honnan jöttek, hol kezdték és hogyan jutottak el az olimpiai babérkoszorúig? Csak rövid seregszemlét kell tartanunk e megállapíthatjuk, hogy a magyar olimpiai győztesek legtöbbje a magyar középosztály vagy kispolgári osztály gyermeke, többjük kérges kezű munkásember, aki nehéz körülmények közöt vívja meg a maga kis élet- harcát. Bizonyos, hogy a magyar nemzet epordicsősége érdekében elért diadaluk a polgári életben is hasznot hoz majd a magyar aranyérmeseknek, ment hiszen Budapest székesfőváros polgármestere és Újpest város tanácsa voltak az elsők abban az ígéretben, hogy a.két város szolgálatában álló olimpiai győzteseket előléptetik. Az alábbiakban — győzelmük sorrendjében — igyekezünk rövid képet festeni a magyar győztesekről, sorsukról és hozzátartozóikról. A jellemzésekből kitűnik, hogy a sportszere tét egyes emberben mennyire le tudja gyűrni a mindennapi élet bajait és nehézségeit. A magyar aranyérmesek között 19 éves fiatalasszony, de 30 éves hivatalnok ember is helyet foglal és a sok foglalkozási ág között a kardcsapatiban — mint illik is —- egy katonatiszt is szerepel. De beszéljenek az életrajzok. Kárpáti Károly A szabadstilusu könnyűsúlyú birkózás olimpiai bajnoka. Egri születésű, 30 éves. Debrecen is magáénak vallja, mert mint az ottani Torna Egylet tagja kezdett sportolni. Fémipari szakiskolát végzett. Először az uszósportot művelte és megnyerte a keleti kerület ifjúsági müugró bajnokságát. Később az UTE tagja lett. Egy északi túrán tűnt fel nagy birkozóit'ehetsége. Vasszorgalommal magán- utón szerezte meg az érettségit s igy beiratkozhatott a Testnevelési Főiskolára, amelynek egyik legtehetségesebb hallgatója. Ez a harmadik olimpia, amelyen indult. Szülei földbérlők. Zombori Ödön A flzabadiogásos birkózás légéülyu bajnoka. 1906-ban született Alsófokon. Az Elektromos Müvek alkalmazottja. Először pénzbeszedő volt, most az irattárban 'dolgozik, de még mindig nincs véglegesítve. Az olimpiai győzelemnek meg kell hoznia számára ezt a várva-várt végilegesitést. Háromszoros Európa-bajnok. A losangelesi olimpián második volt. Elek Ilona Férjezett Scbacherer Károlyné. A női tőrvívás olimpiai bajnoka. Sportkörökben csak Elek CsIbi néven emlegetik. Az IBUSZ idegenvezetője. Fixfi- zetést azonban nem kap. Alkalomszerűen fizetik. Férje szintén az IBUSZ alkalmazásában áll, mint tisztviselő. Először az uszósportot művelte. Miután azonban télen nem úszhatott, húgával együtt áttért a vívásra. Mindjárt egyesületet alakított: a női úszók vivóegyesületét. Mint sportnyelven mondani szokták, tehetsége valósággal ,ykirobbant“. A Tiszti Vivő Club egy versenyén tűnt fel, ahol rögtön szép helyezést ért ed. Hosszú küzdelmek után jutott el azonban az olimpiai babérig. Még egyéves házas sincs, öt nyelven: magyarul, németül, franciául, angolul és olaszul beszél. Csik Ferenc A száz méteres gyorsas zás olimpiai bajnoka. Egyik legfiatalabb tagja a győztes olimpiai gárdának. 1913-ban született Kaposvárott. Édesapja a világháborúban hősi halált halt. Nagybátyja, vitéz Csik László főorvos, székesfővárosi bizottsági tag örökbe fogadta őt s azóta a fővárosban él. Megnyerte a francia Grand Prix-t és ezenkívül még számos külföldi versenyen aratott győzelmet. Európa-bajnok. Mint „cselédkönyves" szigorló-orvos működik az egyik fővárosi kórházban, özvegy édesanyja keszthelyi trafikosnő. Csák Ibolya Férjezett Kádár Lajosné. A női magasugrásban lett olimpiai bajnok, 1916-ben született és 1933-ban kezdett versenyezni, mint a Nemzeti Torna Egylet tagja. Férje a PestJhidegkuti Elektromosmüvek főkönyvelője. Augusztus 18-án lett egyéves házas, tehát pontosan azon a napon, amikor az egész ország ünnepelte a Berlinből hazatérő olimpiai bajnoknőt. Mintaképe a jó háziasszonynak. Kitünően főz. Lőrincz Márton A görög-római birkózás lógsuilyu olimpiai bajnoka. Havi 60 pengős fizetéssel a HÉV alkalmazottja. Az aszta les-műhelyben dolgozik. 26 éves, de már rendkívül küzdelmes élet áll mögötte. Csak nélkülözések árán tudta fenntartani magát. Klubja, a MAC az egyik margitszigeti vikeoidlházban egy vaságyat állított fel számára, hogy legalább Jaká-a" legyen. Édesapja hősi halált halt a vi- ,]ágbáborr'/an. Édesanyja az erdélyi Koronádon lcrte az olimpia alatt a fiáról érkező híreket. Kabos Endre Az egyéni kardvívás olimpiai bajnoka, ősszel lesz 30 éves, Erdély szülötte, Nagyváradról való Gyümölcskereskedő volt és a budapesti Nagy vásár telep kereskedői minden bajnoki győzelménél büszkén mutatnak annak a fülkének a cégtáblájára., ahol Kabos Endre nevét olvashatta a vásárló közönség. A magukénak vallják őt még ma is, amikor pedig Kabos már rég megszűnt üzletét vezetni és azt átadta sógorának. Most az Egyesült Izzó újpesti gyárának tisztviselője. Tiz éve versenyez. Első jelentős sikere a Tátra-bajnokság megnyerése volt. Majd kétszer nyerte meg Szlovenszkó bajnokságát és az Európa-bajnokságot. A sors iróniája, hogy a magyar bajnokságban „az örökös második" volt. Szimpatikus, jó megjelenésű ember, aki a szüleit rajongásig szereti. Minden szabad idejét velük tölti. Kedvence az ötéves unokahuga, akit „Pötyi" néven ibeoéznek. A penge nagy művésze, aki idegölő küzdelmeket viv a világ legjobb vívóival, órákig el tud vele játszadozni és külföldi túráján, 'bárhová veti el a sors, nem feledkezik meg arról, hogy kedvenc Pötyijét levelezőlapon ne köszöntse. Mindezideig azonban még — nőtlen. Rerczelly Tibor A kardcsapat tagja. Édesapja nyugalmazott vasúti főtisztviselő. Honvédhadnagy. 24 éves. Már •középiskolás korában kezdett vívni. A főiskolai versenyeken kétszer nyert bajnokságot és tagja volt a világbajnoki főiskolai csapatnak. Tavaly került először nagy csapatba Lausanneban és rendkívül elismerésre méltóan szerepelt Most is mint a csapat egyik legjobb tagja vívta mérkőzéseit s külföldi szakemberek bírálata is a legkedvezőbben emlékezik meg róla. Prága, augusztus 19. Bármennyire különösen is hangzik, bélyegek, ezek az apró, tarka papir- darabkák a történelemben gyakran játszottak igen nagy szerepet és ez a szerepük fordított viszonyban állt a nagyságukhoz. Még emlékezetes az a hires politikai konfliktus, amely kevés idővel ezelőtt játszódott le egy bélyeg miatt. Mielőtt Bolívia és Paraguay között kitört a háború, a két állam között szabályos levélbélyeg- párbaj folyt le. Úgy történt, hogy úgy Paraguay, mint Bolívia igényt tartottak a Grand-Chaco környékén elterülő petróleumterületre. 1927-iben Paraguay állam egy levélbélyeget hozott forgalomba és ezen a bélyegen a kérdéses területet mint saját birtokát tüntette fel. Bolíviában erre kitöri a felháborodás és az ország postaigazgatósága azzal viszonozta a Paraguay részéről történt sértést, hogy egész sorozatot bocsátott ki, amelyen a petroleumterület mint „Chaco Bo!iviano“ szerepelt. A két kormány heves jegyzékváltása után a levélbélyeghá'boru egy szép napon szabályos háborúval folytatódott és a vezérszólamot papír helyett az ágyuk és a repülőgéGerei-Gerevich Aladár Tagja volt a győztes kardcsapatnak és harmadik lett az 'egyéni olimpiai -bajnokságban. 26 éves. Családi tradíció nála .a vívás. Édesapja a legkiválóbb vivómesterek közé tartozik. Mint a MAC tagja- aratta nagy sikereit. Magyar bajnok. Küzdelmeit sokszor kisérte balszerencse, de ő egy pillanatra sem csüggedt >s -fokozatosan jutott el az olimpiai bajnokság harmadik helyére. A magyar vivő- sport még rendkívül sokat vár tőle. Kovács A. Pál A győztes ikardesapat tagja. Az egészen fiatal nemzedékhez tartozik. 24 éves. A BBT-ben kezdett sportolni -és szép eredményt ért el a magasugrásban. Minden vágya aiz volt, hegy katona lehessen, az érettségi után azonban nem vették ffe'l a Ludovi- kára. Erre egy évig a közgazdasági egyetemre iratkozott be. Utána újból folyamodott és ekkor ■már ludovikás lehetett. Két évvel ezelőtt avatták tüzénhadnaggyá. Legnagyobb fegyverténye, amikor az Európa bajnokságban a veretlen Marzit legyőzte. Dr. Rafczy-Rasztovics Imre A magyar kardcsapat tagja. Szombathelyen született lüil-ben. Mint- az ottani premontrei gimnázium tanulója, már Vll-ik "gimnazista korában középiskolai kardbajnokságot nyert. Ekkor hal szemén vívás közben megsérült. Egy idegszálát vágta át az acél. Hat hétig félszemére nem látott. Édesanyja kérte, hogy soha többé ne vegyen kezébe kardot. Ö azonban nem tudott búcsút mondani kedvelt sportjának. A fővárosba kerülve, elvégezte a jogot. Főiskolai világbajnokságot, balatoni bajnokságot szerzett. A VIII. kerületi adófeiügye- löség na-pidijas tisztviselője. pék vették át. A Grand-Chaco petróleumáért sok ezer ember pusztult el. NICARAGUA FÜSTÖLGŐ TŰZHÁNYÓI. Ugyan békésebb, de világpolitikai szempontból nem kevésbé fontos volt az a nézeteltérés, amely 1881-ben a Panama-csatorna körül tört ki. Elhatározott tény volt, hogy a Csendesóceán és az Atlanti-óceán között átfúrják a földet és a két tengert összekötik egymással. Csak azzal nem voltak még tisztában, hogy hol kezdjék meg a csatorna építését, Panamában-e, vagy pedig Nicaraguában. Mindkét köztársaság mindent megtett, hogy az övé legyen a dicsőség. Természetesen igen nagy anyagi érdekek is fűződtek ehhez a dicsőséghez. A panamai kormány mindenekelőtt rámutatott arra, hogy Nicaragua területén számtalan tűzhányó működik és hogy ezek kitörésekkel és földrengésekkel a csatorna építését komolyan veszélyeztethetik. Nicaragua kormánya ez ellen a vád ellen hevesen sikra- szállt és minden eszközzel küzdött, hogy magának biztosítsa az előnyt. A bizottság már azon volt, hogy Nicaragua Rajcsányi László A kardcsapat tagja. 29 éves gépészmérnök. A főváros alkalmazottja, de csak az ideiglenes tisztvi* selők státusában. 1927-ben Párisban, az akkori meglehetősen hűvös légkörben megnyerte a fő’ kólái kardvivó bajnokságot. Sokat dolgozott a vivóte- remlben, de emellett pillanatra sem hagyta abba tanulmányait és ami a mérnöki szakon nagy ritkaság, percnyi pontossággal szerezte meg gépész- mérnöki oklevelét. A győztes vizipoló-csapat A győztes vizipoló csapat tagjait már úgy emlegetik, mint „öregeket", akik után a fiataloknak kell következniük. Pedig a legidősebb sem született közüllök 1906-nál korábban. Bozsi Mihály 1911-es születésű. Az újpesti városházán tisztviselő. Brandy Jenő 1913-ban született, fővárosi tisztviselő. Bródy György a ifia Bródy Ernő képviselőnek. 26 éves, a Külkereskedelmi Hivatal tisztviselője. Halassy Olivér 1009-ben született. Az újpesti városházán tisztviselő, nős. Egy kisleánya van. Németh János az újpesti városi kórház gondnoka. 1906-ban született-. Hazai Kálmán fővárosi tisztviselő. Mindössze 23 éves. A dédunokája Erkel Ferencnek. Homonnai Márton 1906-os születésű, a Nemzeti Sportuszoda titkára. Nős. Felesége Szőke Kató volt magyar uszóbajnoknő. Kisleánya van. Sárkány Miklós az IBUSZ tisztviselője. Szintén nős. Harangi Imre ő a harmadik magyar, aki ökölvívó bajnokságot szerzett hazájának. 26 'éves. A mátyásföldi repülőtér szerelője. Kora reggeltől az esti órákig dolgozik és minden szabad idejét a boxoló sportnak szenteli. Élete harc a mindennapi kenyérért. 90 pengős fizetésből nemcsak magát, hanem beteges édesanyját is el kell tartania. A magyar olimpikonok elhelyezése Budapest, augusztus 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Hivatalos részről máris minden megtörtént az olimpiai győztesek jobb elhelyezése érdekében. A miniszterelnök óhajtása szerint Zombory Ödön és Lőrincz Márton véglegesítése a városnál máris megtörtént. Most folynak a tárgyalások arról, hogy Harangi Imre részére a légügyi hivatalban biztosítsanak megfelelő állást. államot előnyben részesítse, amikor névtelen levél repült a tanácskozási asztalra. A borítékon Nicaragua állam egy levélbélyege díszelgett, amelyen egy sereg füstölgő tűzhányó volt látható. Ez az argumentum megfelelő benyomást keltett és végérvényesen Panama javára billentette a mérleget. FORRADALOM EGY STILIZÁLT ELEFÁNT KÖRÜL. 1912-ben Indiában egy levélbélyeg miatt valóságos forradalom tört ki, amely könnyen veszélyessé válhatott volna. A kormány kék levélbélyeget jelentetett meg és hozott forgalomba és ezen a bélyegen stilizált elefánt díszelgett. A Levélbélyeg rajzolója a bélyeg tervezése közben valószínűleg megfeledkezett a mohamedánusok vallásos érzelmeiről. A mohamedánusok ugyanis úgy vélték, hogy a bélyegen szereplő elefánt feltüneőn hasonlít a disznóhoz és mivel a disznó a mohamedá- nusok szemében gyűlölt állat, úgy értelmezték, hogy a bélyeg készakarva került forgalomba és azt hitték, hogy külön az ő kigúnyolásukra készült. Néhány nappal a bélyeg forgalomba hozatala után az indiai kormány nyugtalanító híreket hallott. A világ legjobb titkosrendőrsége, az Intelligence Service megtudta, hogy fanatikus mohamedánusok hatal- masméretü felkelést készítenek elő és hogy a forradalom tüze több helyen már fel is lángolt. Mindez azért történt, mert a rosszul sikerült, illetve helytelenül stilizált elefánt mértéktelenül felbőszítette a kedélyeket. Az indiai hatóságok természetesen mindent megtették, hogy a bélyeg eltűnjön a forgalomból és igy sikerült a forradalmat élnyomni. 1910-ben egy jelentéktelen bélyeg majdnem 'polgárháborúhoz vezetett Közép-Amerikában. San-Domingo köztársaság bélyeget hozott forgalomba, amelyen Haiti szomszédállam úgy volt feltüntetve, mintha San-Domingo jelentéktelen tartozéka lenne. Haiti lakosai ezen annyira felbőszültek, hogy a fővárosban mozgósítást rendeltek el és kis- hijján fegyveres konfliktusra került sor. San- Domingo kormánya kénytelen volt békítő szózatot intézni Haiti lakosaihoz és csak mikor a bélyeget kivonták a forgalomból, ült el a harci zaj a jelentéktelen tarka papirosdarabka körül. A prágai Walter repiilömotcrgyá,’ munkásai beszüntették a munkát Prága, augusztus 19. Prága-Jinonicén a Walter autó- és repülőmotorgyár munkásai sztrájkba léptek s beszüntették a munkát. A gyár valamennyi osztályán teljesen szünetel a munka. A sztrájknak nincs politikai háttere s a munkásság mindössze a vállalat által egyre odázgatott bértárgyalásokat akarja ki kényszeríteni. A munkát délelőtt féltiz órakor szüntették be. A sztrájkban 1300 munkás vett részt. A tárgyalásokat nyomban felvették. A SAKK-OLIMPIA MEGKEZDŐDÖTT... A müncheni sakk-olimpia színhelye, ahol 21 nemzet 210 legjobb sakkozója mérkőzik egymással. Bélyegek, amelyek világtörténelmet csinálnak Hogyan jutott Panama világhírű csatornájához ■ Forradalom egy elefántfigura miatt
