Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-20 / 189. (4038.) szám
1936 augusztus 20, csütörtök. ^^cm-Mag^ar-htklai? 3 A propaganda fovzcdmaii látjuk a spanyol eseményekkel kapcsolatban nap-nap után az európai sajtóban. Most egy apróságot kívánok elmondani, hadd lássa az olvasó, miként gyártanak ma politikát Európában. — Néhány nappal ezelőtt a párisi 11- lustrationban két borzalrnas kép jelent meg. „Goya ecsetjére való jelenetek'* irta a spanyolbarát állam fővárosában megjelenő előkelő és feltétlenül megbízható folyóirat a két fényképről, amelyeknél rémesebbet valóban régen láttam. Az egyik a madridi kaszárnya udvarát ábrázolja, miután a népmilicia osztagai rohammal bevették az épületet és kivégezték a zendűlőket. A kövezeten negyvenötven holttest hever. Világosan látni fiatal üj arcukat, egyenruhájukat, katonai jelzésüket, — ott feküsznek össze-vissza a vértócsákban a diadalmas kormány csapatok jelvényei között. A másik kép a barcelonai katedrális előtti teret ábrázolja, ahová a tcmplomfoszto- l ; gaták kiszórták a kriptájából a spanyol szó- | kás szerint bebalzsamozott szerzetesek holt- i testeit. Apokaliptikus kép! A koporsóból ki- 9 vett tetemeket különféle „tréfás“ pózokba | állították a sorakozó kormánykatonák, hadd 9 mulasson a város. — Nos, az egyik prágai | baloldali délutáni lap leközli a két képet. Az | első alá azt Írja: „Badajoz uccája a zendülők I bevonulása után.“ A másik alá: „A tolosai katedrális környéke.“ (Tolosát néhány nap- I pal Badajoz előtt foglalták el Mola tábornok katonái.) A lap természetesen e „bizonyítékok“ kapcsán hatalmasan megátkozza a spanyol patriótákat, s magam láttam a villamosban egy munkást, aki cudarul szitkozódni kezdett és a pokolba kívánta a „spanyol fasisztákat1‘, amikor a két képet meglátta. így ! születik a néphangulat. A prágai lap egysze- \ rüen megfordította a képek alatti szöveget, \ mert politikai pártállásának így jobban megfelelt s a milícia kegyetlenkedéseiből fasiszta kegyetlenkedéseket gyártott. Azt sem bánta, hogy az első kép halottam felismerni a zendülők egyenruháját, arra sem gondolt, hogy a közönség esetleg gyanúsnak találhatná, hogy két nappal Badajoz bevétele után már „hiteles“ képek jelenhetnek meg a prágai lapban az eseményekről (a „gyorsaság“ I — ugyebár — csak a lap ügyességét és szer- raj kesztési tökéletességét dicséri). Semmit sem H bánt, mert a legfontosabb a propaganda. || Ezek után kiváncsi vagyok, hogyan illeszti politikai „■képszolgálatába“ a baloldali lap az lllustration legújabb számában megjelent 3 képet, amely egy hatalmas, régi Krisztus- szobrot ábrázol a spanyol tengerparton, öthat harcias vörös katona két bájosan mosolygó, felcicomázott leány társaságában sortüzet H ad le a gyönyörű műemlékre. Nagyon szép m kép. Látni rajta, ahogy az előző golyók be- ” fúródtak a négyméteres barokk-szobor Krisz- ra tus-alakjába, kiütik a szemét, letördelik gló- || riáját, rontják a szakállát. A katonák nevet- || nek, örülnek a játéknak. Ismétlem, kiváncsi 9 vagyok, hogyan illeszti propagandájába ezt 9 a képet a prágai lap, ha netán szintén elcseni |J az lllustrat ionból? fi’fonz exiúráSy a jggesziáv rágenshercegnél Laibach, augusztus 19. Alfonz exkirály Ausztriából váratlanul Szlavonországba érkezett s a jugoszláv régenshercegnél látogatást tett annak brdii kastélyában. A ré- gensherceg ebéden vendégül látta Alfonz exkirályt. Alfonz délután visszatért gépkocsiján Ausztriába. Leégett az újpesti Mautner-bőrgyár A kár háromszázezer pengő Budapest, augusztus 19. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti: Az újpesti Mautner bőrgyár tegnap este íélkilenc órakor eddig meg nem állapi tett okból kigyulladt. A tűz a 'háromemeletes szárítóban keletkezett s néhány perc alatt lángbaboritotta az egész raktárhelyiséget és a szomszédos gyári épületeket is. A nyomban alarmirozott tűzoltóság negyven fecskendővel és négy Niagara rendszerű fecskendővel vonult ki a tűzvész színhelyére, de négy óráig tartó áldozatos munka után csak lokalizálni sikerült a tüzet. A Niagara fecskendők ugyanis nem kaptak elég vizet, ezért a Dunára kapcsolták a tömlőket, ez a viz azonban unos untalan be- iszapolca a gépezeteket s így az oltás nagyon nehezen ment. A kár meghaladja a 300 ezer pengőt. Nyolcezer darab féligkész bőr a tűzvész martalékául esett. A tűzoltók közül többen könnyebb lefolyású gázmérgezést szenvedtek, emberéletben azonban szerencsére nem esett kár. A munkások már délután hárem órakor hagyták el a telepet s így egyelőre titok marad, hogy mi okozhatta a tűzvészt. A tűzvész katasztrofális méreteket öl't- hetett volna, ha nem sikerül lokalizálni, mert a Mautner bőrgyár szomsrzédságában vegyi- ipari telep van. A reichenbergi mintavásáron Benes köztársasági elnök nagy beszédben foglalkozott a csehek és németek viszonyával Elismeri, hogy „történtek hibák** ■■ *■ dísszel nagy akció készül a munkanélküliség ellen „Külföldi nyomatnak nem engedünk** „A nemzetiségi kérdés kizárólag belpolitikai Prága, augusztus 19. Dr. Benes Eduárd köztársasági elnök szerdán délelőtt Rei- chenbergbe érkezett. A köztársasági elnök a reichenbergi mintavásár megtekintése után néhány északcsehországi várost fog megtekinteni. Reichenbergben Kostka polgármester és Kögler cseh nemzeti szocialista városatya üdvözölte dr. Benes köztársasági elnököt. Dr. Benes szives szavakkal köszönte meg az üdvözlést, majd beszéde további részeiben német nyelven a nemzeti kérdés mult- századbeli fejlődését vázolta s azt állapította meg, hogy a legutóbbi évtizedekben elnémetesitettek é.s elcsehesitettek száma semmiesetre sem oly nagy, hogy abból a két nemzet politikájára bármiféle következtetéseket lehetne levonni. „Nemzeteink oly gazdagok — mondotta az elnök —', hogy nem engedik magukat el- nemzetleniteni." — Németjeink kérdését az utóbbi időben 'a bel- és a külföldön is fcagy figyelemmel kisérik. Ennek okai a zavaros nemzetközi viszonyokban keresendők, továbbá a nem- zeti érzésnek Németországban való tulífe- szitettségében és a nemzeti kisebbségek általános radikalizálódásában. A kisebbségi kérdés alapelve — A nemzetiségi kérdés minden állam számára belpolitikai problémát jelent. Ebhez az alápelvhez feltétlenül ragaszkodik Cseh&zlovákia is. Egyetlen európai államnak sincs joga beavatkozni ebbe a kérdésbe. Az egyetlen megengedhető befolyás a külföldről a nemzetek szövetségének ellenőrzése s ezt Csehszlovákia minden esetben figyelembe veszi és figyelembe fogja venni. — Nem ismerünk el semmiféle más befolyást, semmi más nyomást sem politikai, sem jogi tekintetben s ennek következtében nemzetiségi kérdéseinkről senki mással nem tárgyaltunk. — A csehszlovák köztársaságban élő nemzeti kisebbségeik közötti harc nem a létért folyó harc, hanem csakis a politikai hatalomért és az államban való együttkor- mányzásért vívott küzdelem. Az elnök ezek után szükségesnek tartotta annak megállapítását, hogy sem a bel-, sem a külföldi propaganda által senki ne engedje magát félrevezettetni. Csehszlovákia nemzetiségi kérdéseit saját módszerei szerint oldja meg. „Ezek belső ügyek és nem engedjük meg senkinek, hogy beleszóljanak, mert e belső ügyek megoldása kizárólag a csehek és németek kölcsönös megegyezésétől függ. Nyomás és fenyegetések nélkül, idegesség és radikalizmus nélkül, erős szavak és túlzások nélkül, a dolgok tendenciózus beállítása nélkül kell őket megoldani" mondotta az elnök. Az autonómia ellen Dr. Benes elnök a továbbiakban néhány régebbi megnyilatkozását idézte s kijelentette, hogy nem fél a nemzetiségi konfliktusoktól. Nem fogadja el az autonómiáról vagy a különféle föderációs irányzatokról szóló jelszavakat, sem a fasiszta vagy a kommunista elveket, vagy a totalitás princípiumait. A terméketlen elvek doktrínák és formulák nem oldhatják meg a helyzetet, csak az élethez alkalmazott gyakorlat, a hathatós és a gyors közigazgatás. Az elnök ezután a csehszlovák köztársaság elvi alapjairól beszélt. — Tudom — mondotta —, hogy a nézeteinket sokan elavultaknak tartják és a totalitást hirdetik. Én azonban nyugodt maradok, mert tudom, hogy nézeteim emberiek és időállóak. Benes ezután a németek gyakorlati panaszaival foglalkozott. Elismeri, hogy hibák történtek és . a hibáknak nem szabad megismétlődniük. Cseh vidékről munkások jöttek német vidékre, ami igazságtalan. A német kormánypártok mindeme kérdésekkel foglalkoztak és mint Hodza miniszterelnök már bejelentette, a közel jövőben uj akció indul, amely bizonyára megtalálja a helyes eljárás útjait. Az államhivatalnokok problémája Benes szerint nagy nehézséget jelent, mert senki sem követelheti a demokratikus államtól, hogy fasiszta, vagy kommunista hivatalnokokat alkalmazzon. Ki a Silföis? — Vessük föl egész barátságosan a kérdést — mondotta Benes —, vájjon nem történtek-e az utóbbi években német részről olyan dolgok, amelyek a csehek aggodalmait indokolttá teszik. Szívesen állanitom meg, hogy a német hivatalnokok, vagy a német katonák általában hűen teljesitik kötelességüket a köztársasággal szemben és a németség nagy része hü az államhoz. De elegendő a lakosság egy kis hányada is ahoz, hogy keresztülvihetetlen jelszavakat hangoztatva, zavart okozzon. Éppen ezért mindenekelőtt bizalomra van szükség, mert csak igy teremthető meg a németek és a csehek közötti egyezség. —■ Láthatják, hogy mint barát beszélek önökhöz és igyekszem mindkét oldalról a valóságnak megfelelően vázolni a helyzetet. Jóakaratot, bizalmat követelek mindkét oldalon, hogy fokozatosan megvalósulhasson a közeledés. Türelem és nyugalom kell mindenekelőtt. Tekintsük ob- jektiven Európát és figyeljük meg, hogy például másutt miként oldották meg a kisebbségi kérdést, különösen a nagy államokban. A becsületes ember kénytelen megállapítani, hogy Csehszlovákia Svájccal és Belgiummal együtt a kisebbségi kérdés megoldásánál messze elől jár Európában. A köztársaság a németség érdekében sokat tett, különösen Szlovenszkón, és ezen a téren senkivel nem hasonlítható össze Európában. Hajlandó vagyok beszélni politikánk pasz- szivumairól, de azt kívánom, hogy a tizenhétéves politika mérlegénél a kritikusok az aktívákat is figyelembe vegyék. Eizaktíehország szenvedő a iegtiteet A köztársasági elnök ezután ismét a gazdasági krízis problémáiról nyilatkozott és megállapította, hogy a megoldás tekintetében egy véleményen van a reichenbergi polgármesterrel. Északcsehország aránylag többet szenvedett a krízisben, mint más iparvidék, mert a válság leginkább a textil- és az üvegipart sújtotta. — A kormány ősszel különleges energiával akarja fölvenni a harcot a munkanélküliség ellen és meg akarja találni a módszereket a krízis gyors likvidálására. A legjobban sújtott területek istápolására különleges figyelmet fogunk fordítani és beruházási munkálatokkal enyhíteni I a nyomort. Tudom, hogy a küszöbön álló tél még nehéz lesz, de már nem olyan nehéz, mint a tavalyi volt. Az elmúlt 17 év BeneS ezután Csehszlovákia közéip európai helyzetiéről (beszélt. A köztársaság az egyetlen állam, amely 1918 óta nem ment át nagy megrázkódtatásókén, imig a többi szomszédot számos forradaloim, puccs és más megrázkódtatás érte. Csehszlovákia gazdaságilag és pénzügyileg a legellenállóképesebb. A köztársaság egészséges és erős állam, amely 1920 és 1922 között megvívta harcát a kommunizmussal, majd pedig 1925 és 1929 között a fasiszta tendenciákkal. — Demokratikusak maradtunk és azok is maradunk. Nem fogadjuk el a belpolitikában az erőszakos módszereket, a szermélyes szabadság korlátozásáról szóló tanokat és problémáinkat a kölcsönös megegyezés alapján álló kompromisszumokkal akarjuk megoldani. Mig Európa többi államai átmeneti stádiumban vannak, a mi államunk szilárd, imént harcait már a múltban megvívta. Tévednek mindazok, akik Szóvjetoroszór- szaggal való együttműködésünket félremagyarázva kommunista veszedelemről beszélnek nálunk. Csehszlovákia a demokrácia erős és kioltlha- tatlian világítótornya és a szociális, a gaztda- sági és nemzeti igazságosság egyre nagyobb magásságát éri el Középeurópában. Egyformán távol áll a szélső jobboldaltól és a szélső baloldaltól s változatlanul betartja a köaépső utat. A „közép" állama vagyunk és maradunk, mint azt a közelmúltban a miniszter- elnök is kifejtette. „Nem lesz háború** A külpolitikai helyzetre áttérve Bene§ megállapította, hogy senki sem akarja Csehszlovákiát megtámadni. Aki a háborús lehetőségről beszél, pánikot akar kelteni. Bene§ meggyőződése az, hogy az európai békét sikerül megmenteni. Beszéde végén a köztársasági elnök a né- .met-eseh sors közösségről nyilatkozott. — Az egész állam feje vagyok és önök között ugyanúgy otthon érzem magam, mint Prágában és azt szeretném elérni, ha tényleg I az önöké is volnék. Csak a kölcsönös bizalom távolíthatja el a közéletünket megmérgező félreértést és biztosíthatja a jövőt. Benes ezután néhány cseh szóban megköszönte a jelenlévő cseheknek is, hogy meghallgatták, majd pedig németül oda kiáltotta- a tömegnek: „A viszontlátásra!“ A beszéd után Délben 1:2 óra 1'5 perckor a köztársasági elnök visszatért szállójába, majd meglátogatta a reichenbergi miníavásárt, ahol a vásár vezetője, Liebig Tódor kalauzolta. A város rendőrségiét Prágából 250 emberrel megerősítették, upvbogy a rendet mindenütt sikerült zavartalanul fentartani. Kostka ‘ szenátor, reichenbergi polgármester Beneshez intézett üdvözlő szavaiban azt hangoztatta, hogy a németek szeretetét népi- siégük iránt össze kell kötni a lojalitással. Liebig Tódor hosszabb emlékiratot adott át a reichenbergi ipar nevében a köztársasági elnöknek és vázolta a város kívánságait. Drbohlav, a járási képviselőtestület nevében'1 ismertette az ipar helyzetét s utalt arra, hogy 1929 óta 45 reichenbergi gyár szűnt még: dolgoizni. A köztársasági elnök Gablontban és Eisenbrodban Benes köztársasági elnök futólag meglátogatta a reichenbergi városi múzeumot is, majd az „Arany Oroszlán" szállodában közös ebéd volt, amelyen nyolcvan személy vett részt, Reichen- berg politikai, gazdasági és kulturális társadalmának előkelőségei. 14 óra 30 perckor a köztársasági elnök meglátogatta a város német és cseh iskoláit, majd folytatta útját GabJonzba, ahová félötkor érkezett. Itt Petrovsky Gusztáv :j polgármester, Schöller Róbert, a járási képvi- y selőtestület tagja és Flórián cseh városi tanácsos fogadta. Gablonzból az elnök Eisenbrodba jj utazott. Tiranáig hosszabbítják meg a Almit repülőjáratokat Belgrád, augusztus 19. A német repülőtársaság és az albán kormány között megegyezés jött létre, melynek értelmében a Berlin—Prága —Raguza repülőjáratok egészen Tiranáig fognak közlekedni. A kereskedelmi és kis’paros alkalmazottak elítélik a cseh iparospárt kétarcú politikáját Prága, augusztus 19. A szlovenszkói és kárpátaljai kereskedelmi és kisipari alkalmazottak a napokban Zsolnán országos kongresszust tartottak. Tizennyolc városból harmincezernél több kereskedelmi- és kisiparos-alkalmazott kiküldöttjei jelentek meg. Valamennyi felszólaló az alkalmazottak szociális érdekvédelmének emelését, a tanonctörvény megalkotását, az elavult ipartörvény novellálását, a vasárnapi munkaszünet általános bevezetését, a kollektív szerződések kötelező alkalmazását s a meglevő kollektív szerződések betartását követelte. A Lidové Noviny közlése szerint a kongresszus éles szavakkal ítélte el a cseh iparospárt kétszínű politikáját. E párt kormánybeli .képviselői a koalíciós együttműködés mellett vannak, a gyűléseken azonban a többi koalíciós párttal ellentétben a kommunisták módjára lép-. , nek föd a törvények és jendeletek ellen.
