Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-15 / 186. (4035.) szám
1936 augusztus 15, szombat* ^MGM-Ma<AaRH!RM0 17 A nyári pompában tündöklő Margitszigeten megszólalt a marosvásárhelyi zenélő kút szakasztott mása Egy székely gépészmérnök fáradhatatlan munkával megoldotta Bodor Péter csodálatos kútjának rejtélyét ■ ■ ■ A margitszigeti zenélő kútnak nincs párja Európában Budapest, augusztus ihó. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A Duna legragyogóbíb ékkövének, a Margitszigetnek ujalbb disze van. A közel múltban készült el az építmény, amelynek jelentős szerepe lesz az idegenforgalom emelkedésében, mert kire bizonyára rövid idő alatt Ibe fogja járni a messze külföldet. Egy marosvásárhelyi származású, lelkes magyar miéirnök vetette fel azt az eszmét, hogy kell építeni a híres Bodor Péter zenélő a Margitszigeten fel székely ezermester, kútjának a mását. Az eszmét a magyar közmunkatanács megértéssel és szeretettel fogadta, Páll Andor gépészmérnök, a budapesti felsőipariskola nyugalmazott igazgatója pedig öt évi fáradhatatlan munkával végére járt a marosvásár- helyi csodakút több mint százéves rejtélyének, felkutatott minden könyvtárt, levéltárt, összeszedett minden fellelhető anyagot és végiül is gróf Teleki Domonkos doktor ger- nyeszegi kastélyában megtalálta azt az egykori rajzot, amelynek alapján sikerült a technikai problémát megoldani. Az ötéves kutatómunka azonban nemcsak a kérdés technikai részének megoldásához vezetett, hanem páratlanul érdekes és kortörténeti szempontból felbecsülhetetlen levéltári anyag is felszínre került és ennek birtokában Páll Andor részletesen féldolgozta a zenélő knt híres mesterének, Bodor Péternek életrajzát is. A részletes monográfia rövidesen a könyvpiacra kerül és egy kalandos életű, elkallódott. magyar zseni érdekes élet- történetet ismerjük meg belőle. . A marosvásárhelyi zenélő kút sok-sok ideig foglalkoztatta az emberek fantáziáját és természetes, hogy a legtermékenyebb magyar fantázia, Jókai Mór is foglalkozott vele, illetve alkotójának kalandos életével. A kutat 1820-tól 1822-ig építette Bodor Péter. Muzsikáló kút volt, amely a napnak négy szakában, éjjel 12 órakor, reggel hatkor, délben és délután hatkor megszólalt és négy különböző zenedarabot játszott le. Néhány év múlva aztán elvesztette a hangját és azóta nem is tudták megszólaltatni. A hagyomány színes legendát szőtt a kút tmeg- néimiulása köré. Orbán Balázs marosvásár- helyi krónikájában olvassuk ezt a legendát: A kút mesterét, a hírneves Bodor Pétert ibankócsinálásért elfogták. Ő feilkéredzett, hogy a zen© gépezetén egy utólagos igazítást tegyen, mikor is onnan néhány darabot kivevőn, az megszűnt zenélni, mert többé megigazítani senki nem tudta.“ így szólt a hagyomány, amelyet kiegészit- hetünk azzal, hogy a legenda szerint Bodor Péter pénzhamisító gépét a küszöbe alá rejtette és valahányszor valaki rálépett a küszöbre, mindig egy bankó préselődött. Egy székely zseni élete Páll Andor évek kitartó munkájával kinyomozta Bodor Péter életének minden részletét. Bodor Péter 17í78-ban született Erdő- flsoentgyörgyőn, Maros Torda megyében, lófŐ- nemes családiból. A iécfalvi predikátumos iBódor nemzetségiből sok kiváló ember származott, de talán egyik sem érte fel az ezermester Bodor Péter hiréí-nevét. Elemi iskoláinak végeztével a marosvásárhelyi református kollégiumba adták, de féktelen természete nem bírta az iskola béklyóját és hamarosan otthagyta az iskola padjait. Órásmester- seggel, meg asztalossággal foglalkozott és bár neim volt egyéb szerszáma, mint a bicska, csodálatos dolgokat fúrt és faragott. Híre hamarosan elterjedt és főúri kastélyokba hívták meg, hogy különböző dolgokat csináljon, ő pedig sorjában készített csodálatos szerkezetű órákat, orgonákat, malmokat, mezőgazr dasági gépeket, templomokat épített és minden munkája önálló és eredeti volt. ő készítette a Maroson azt a hires fahidat, amelyben nem volt egyetlenegy vasszeg sem és amelynek hidépitészeti szempontból nincs párja. Főúri pártfogói felismerve és értékelve hallatlan tehetségét, Bécsbe küldték, hogy tanuljon. 1806—1815 között a császárvárosiban elvégezte polytechnikumi tanulmányait és aztán visszatért szülőföldjére, hol egyideig továbbra is a főúri kastélyokat járta. Ő csinálta Bethlen Lajos gróf kerlési kastélyában a csodálatos „tündérkertet“, amelyhez csupán Esterházy herceg kismartoni kertjét lehetett hasonlítani. 1818-ban Maros- vásárhely városának geemétrája, városi mérnöke lett. Gazdag ember volt már ekkor és nagy tekintélynek örvendett. Annál érthetetlenebb, hogy egyszerre csak kisiklott alóla a talaj. Főbenjáró ügybe keveredett. 1819 decemberében bankóbamisitás vádjával letartóztatták. Négy férfi -és két nő került véle egyidőben fogságba. Perének iratai ma is megvannak és csaknem megtöltenek egy helyiséget. Nehéz kiokosodni belőlük, annyi bizonyos, hogy társai zsarolták és valahogy rá tudták kényszeríteni, hogy részt vegyen a bankóhamisitási munkában. 1823-ig ül't a marosvásárhelyi börtönben és ott — a cella magányában — agyalta ki a zenélő kútnak a tervét. Reggelenként porkolábjainak kíséretében, összebilí nos elit kezekkel járt ki a piactérre, ahol személyesen irányította a munkálatokat, kút elkészült, de a gyönyörű munka sem pitéit rajta. A hétszemélyes tábla balálra, ítélte. A guberriiuim kegyeleimre terjesztette fel I. Ferenc császárhoz, aki a halálos Ítéletet börtönre változtatta. . így került 1823-ban a szannosujvári várbörtönbe, ahol 1827-ig seny- vedett. Nyolc évi ralboskodás után ikprülf szabadlábra. Marosvásárhelyre tért vissza, de. meghasonlott, a világtól visszavonult ember lett belőle. Amikor azonban a nagy idők végigviharzottak Magyarországon, ő is .felajánlotta tudását, tehetségét a szábadság ügyének szolgálatában. Pattantyusmester lett. Most olyan dolgokon törte az észét, amiket a hadviselésben lehetne felhasználni. Egy újfajta gyutacsot fedezett fel és találmányával 1849 júliusában Kolozsvárra sietett, hogy azt a katonai parancsnokságon bemutassa. Mielőtt azonban ezt megtehette volna, meghalt. Kolozsvárott temették el és hamvai ima is ott porladnak jeltelen síkban ... Életének íőmüve a zenélő kút volt, amelynek párja eddig még sehol nem akadt. Tivoli mellett, Villa Destén van egy vízeséssel hajtott orgona, de ez is egészen más, mint Bodor Péter kutjia volt. A kút nemcsak kitűnő ivóvizet szolgáltatott, hanem tüzrendészeti víztartály is volt. Vizét a várhegy oldalában 1802-ben felfedezett forrás szolgáltatta. Bodor a piactéren, tehát lapályon építette kútját és a forrás .meg a kút szintje közti 15—20 méter imagasságszinközti különbségtől származó nyomást, vagyis „a víz szökését4* használta ki a szerkezet hajtására. A szerkezet titkát aztán sírjába vitte. Mint minden feltálaló, ő is féltékeny és zárkózott természetű volt, senkinek sem tett közlést róla. írást, vagy rajzot nem hagyott róla. Ám Páll Andor a Teleki Domonkos levéltárában megtalálta azt a rajzpéldányt, amelyet 1821- ben Mikollay .Tóth István táblai kancellista rajzolt a kútról és annak a metszetéről. A rajíz Bodor Péter terve után készült és latin szövegű magyarázó felírás van rajta, ami ugyan hiányos és neim is szakszerű, de a szerkezet lényege mégis kitűnik belőle. Bodor Péter kútja neim volt más, mint óraszerkezet által hajtott zenélömü, épenugy, mi int a zenélő órákban, csak persze nagyban és rendkívül elmés kivitelben. A kutat kupola boltozta, ennek a tetején állott Bodor Péter idejében egy Neptunus szobor, amely minden 24 órában] — arccal a nap felé fordulva — tengelye körül megfordult és forgása közben minden hat órában működésbe hozta az óraszerkezetet és igy kiváltott egy dalt. Hogy mi volt ez a dal, azt megállapítani nem lehet, mert nincs feljegyzés róla. Lehet, hogy az abban az időben divatos venbunkós nóták voltak, vagy talán maga Bodor Péter csinálta a dalokat, mert a zenéhez is nagyon értett. A hang .igen erős volt, mert Tóth István feljegy ziése ezt mondja: cuíus eonorum concer- tns totaim elvitatom perciurrit, hangja az egész akkoid várost bejárta. . Ott állott csaknem egy évszázadig történelmi környezetben a piactér közepén ez a remekmű, amelynek a híre csakhamar egész Európában elterjedt, úgyhogy a legtávolabbi országokból, Angliából, Svédországból, a távol keletről is csodájára jártak az emberek. Háta ímegett a hires Görög-palota emelkedett, amelyben Petőfi utolsó napját töltötte a segesvári csatába indulása előtt. Mikor utolsó versét: „Bizony mondom, most győzni fog a imagyar“ — és Szendrey Júliához szóló utolsó levelét megírta, tekintete a piactérre esett és rajta a zenélő kútra. A knt nyugati oldalán volt a hires Apolló-szála, amelyben az első magyar színjátszó társaság, Kántorné, Déryné és társai hódoltak a Múzsának. Északnyugati oldalán a gróf Teleki-palota állott, keleti oldalán a kéttornyú, plébániatemplom. Később a Kossuth- és a Bem-szobor került a kút oil«E5jBBBBB^BEgaEBBaSSBHBHBHZamffim5 A SARAGOSSAI UCCAI HARCOKBAN ft kormány csapatok a felkelők egyik repülőgépét leszállásra kényszerítik dalára. Ebben a történelmi környezetben imponáló látvány volt a kút, amelynek művészi kvitele is szembeötlő volt. Vörös rézbá- dogkupola borította, amelynek alja nyolc méter átmérőjű volt és itt az alján voltak szélrózsaszerüen elhelyezve a sípok, úgyhogy a felette levő kupolaiir hangerősitőül szolgált. Fenn a kupola tetején egyideig a Neptunus- szolbor állott, de 1886 december myoloadikán egy óriási szélvihar ledöntötte a másfél méteres saoíbrot és ekkor egy művészi kivitelű rézurnát helyeztek oda. A kupolát hat tölgyfából faragott, ioni stilusíban kiképzett, 3.8 méter magasságú oszlop tartotta és a medence fölött terrasz szaladt körbe, amelyre két lépcső futott feL Amikor a zenélő szerkezet nem működött, a város füstös muzsikusai telepedtek le a terraszra és térzenével szórakoztatták a járókelőket. Ezért, elengedték az adójukat. A kút medencéjéből a szélrózsa négy égtájába cső nyulott ki és ez vezette ki a vizet. Később a csövek közül kettő elduga- szolódott. A kút teljes magassága 15 méter volt. Csaknem száz évig állott Marosvásárhely piacán a hires zenélő kút. De a hangját hamarosan elvesztette. Ahogy Bodort átvitték a szamosujvári börtönbe, egy városi órásmesterre bízták a kezelését, de az nem sokat értett hozzá és a szerkezet lassan kopott, romlott. Az 1886-as vihar ledöntötte a szobrot, amelynek tengelye az óraszerkezettel állott kapcsolatban, ekkor a kút végleg ímegnéimult. Marosvásárhely tanácsa minden pénzt megadott volna, ha valakinek sikerül az elromlott remekművet meg- reperáírnia. A hetvenes években egy hires budapesti órásmester három napig vesződött vele, nem ment semmire. A tanács különben még a múlt század harmincas éveiben leszereltette a szerkezetet ás azt ládákban helyezték el a padláson. 1806-ban felakarták hozni a kutat Pestre, hogy a milléniuimi kállitáson jj bemutassák, azonban a lepecsételt ládákban már csak néhány rozsdás szeget, rudat, csavart találtak. A külső váza a kútnak ott állott 1911-ig a piactéren. Akkor a tanács elhatározta, hogy lebontatja lés állandó színházat épit a helyébe. A lebontott alkatrészeket Teleki Domonkos vásárolta meg múzeuma számára és lebontás előtt pontosan leméretezte a kutat... A háború vérzivatara következett... A kút eltűnt a piactérről, színház nem került helyébe. De most ott emeli égnek tornyát az ortodox templom, amelyet egy évtizeddel ezelőtt - emeltek a középkorban „Nóvum fórum Sicülorum“-nak, a székelyek uj vásárhelyének nevezett város közepébe .., Rekonstruálták o zenélő csodái," De Bodor Péter csodálatos alkotása mégsem semmisült meg. Páll Andornak és lelkes munkatársainak sikerült minden Íratott, minden adatot felkutatniuk és az 1821-es rajz feltalálása után a technikai rekonstrukció munkája már nem is volt túlságosan nehéz. A modern mérnöki tudás a primitív rajz egyszerű útim utalásain is eligazodott. így kezdődött meg az a munka, amelynek eredményeképpen néhány hét előtt a Margitszigeten megszólalt a székely zseni feltámasztott alkotása, a zenélő kút. Hangja ugyan nem tölti be az egész szigetet, a szállodák vendégeire való tekintettel csupán száz méteres körzetben hallható,, de hát nem is ez a lényeges. Nem négy, hanem hat darabot játszik a szigeti zenélő kút, ezeket a darabokat Wehiner Géza zeneművészeti főiskolai tanár, oegonamüvész válogatta ösz- sze alapos zenetörténeti tanulmányok alapján. Az orgonaszerkezetet és az óraszerkezetet Páll Andor alkotta meg Jankó Gyula és Bagos Sándor mérnök-tanárok közreműködésével, a Neptunus-szobor Ohrnan Béla szobrászművész alkotása. Az óramüvet viz hajtja és részben — a modern idők követelményeinek megfelelően — elektromos energia is. Reggel nyolc és este nyolc óra között hatszor szólal meg hivatalosan, azonban egy automataszerkezet segítségével máskor is megszólaltatható. A felső Margitszigeten, a forrás-vizesés közelében, a Dunapartján, ahol a imult év őszétől az elhagyatott hounokiőldből csodás japán sziklakertet varázsoltak elő, ott áll a csodálatos zenélő kút, szakasztott mása a marosvásárhelyi Bodor-kutnak, a magyar szellem egyik legcsodálatosabb alkotásának. Híre éppen uigy viliággá megy, minit ahogy a Bodor-kutat emlegették, mert olyan kút, amely egyszerre muzsikái, vizet szolgáltat és időt mutat, sehol másutt nincs,,. m *—táou
