Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)

1936-08-13 / 184. (4033.) szám

3936 augusztus 13, csütörtök. >pra:gai-A‘iiag^arhi rlap 3 iB Burgosbót Csehszlovákiába A spanyol felkelők malégi futára elmondja megbízatásának történetét Urutia, a burgosi ellenkormány légügyi minisztere volt Königswartban Alfonz exktrálynál ■ ■ Pénzért jöttek ■ Cathcart angol pilóta kalandjai Spanyolországban és az európai fővárosokban Prága, aragniisatius 12. Jelen tettük, hogy Cathcart Jones angol repülő, aki néhány nap előtt titokzatos spanyol vendégeket hozott az akkor még Marienbad mellett üdülő spanyol exkiirályhoz és akinek gépét tiltott határátlépés miatt lefoglalták, repülőgépével együtt meg­szökött a marienbadi repülőtérről. Cathcart Münchenbe repült, majd Innsbruckba folytatta útját, ahol leszállott. Az innsbrucki repülőtér parancsnoksága ugyancsak lefoglalta a gépet, mert az amerikai aeroplánnak csak augusztus 10-ig volt engedélye osztrák terület felett át­repülni. A pilóta az innsbrucki angol konzul­hoz ment és kijelentette, hogy nem akar tudni gépéről s elutazik. Kedden délben vonattal folytatta útját Innsbruckból Cannes felé, ahol a repülőgép tulajdonosa tartózkodik. Innsbruck­ban csak Cathcart elutazása után tudták meg, hogy az angol pilóta tartozásai hátrahagyásá­val szökött meg gépével Marienbadbói. Repülőgépvásárlás I kérjen a forradalom céljaira. Mint ismeretes, I Alfonz Európa egyik leggazdagabb embere és nem esik nehezére néhány millió pezetát a repülőgépek vásárlása céljából a felkelők rendelkezésére bocsátani. Egy ártatlanabb légi kaland Bécs, augusztus 12. Tegnap PÖeítyénlből jö­vet, az osztrák fővárosiba étkezett Klaus Sűhanidit holland' repüMkapitány repülőgépe. Sclbmidt kapitány kedden P őst yenben különös kaland áldozata llett. A kaland siók tekintetben emlékeztet Caitlbcant Jones marienbadi esetéire. A pilóta eigy hölgy társaságában Hágáiból Pös­............... IMIMMMIWHMKMMBaB ty énlhe repült. Bőst vénben csak katonai repülő­tér van, amelyen minős vám- és utlievélllhivatal. A repülőtéren csak a nemzetvédelmi miniszté­rium előzetes engedélyével szabad tazáíllmi és Scihmiidt kötelessége lett volna, hogy a váim- és utilevélifoimialitásokat előbb a pozsonyi re­pülőtéren intézze el. Mivel ezt nem tette meg, a hatóságok Böstyénhein lefoglalták a gépeit s mindaddig megtiltották, hogy tovább repüljön, aimig a prágai utasítás megérkezett. Sclhmidt- nek ez nem teitsziett, néiliáiny órás tartózkodás után beszállt gépébe és egyszerűen elrepült. Kiiséirőnője Böstyénbem maradt. Néhány órával később megérkezett Prágából a továbbrepülési engedély. Szeptember elsején Pozsonyban ül össze a kisantant tanácsa Máig bebizonyosodott, hogy Cathcart Jones, a világhírű angol repülő, aki az angol—-ausztrá­liai légi verseny-bem negyedük lett, majd pedig visszafelé rekordidő alatt tette - meg az utat s rengeteg légi kitüntetés birtokában van, valóban a spanyol felkelők szolgálatában ál­lott és az ő megbízatásukból tett utakat Euró­pában. /') A Daily Express munkatársa meginterjiivolitia s Cathcart a következőket beszélte e! roman­tikus szolgálata 'ró!. — Augusztus elsején Cammes-iben megismer­kedtem Don Viktor Uiruhiáml, -aki -a -sipanyol felkelőik eíliieinfcormányáibain a légügyi tárcáit kapta meg. A spanyol politikus fölszólított, hogy vigyem Spanyolországba. Beleegyeztem, de figyelmeztettem megbízó­mat, hogy a Búrgioisba való repülésre rendkí­vül gyors és kitünően (felszerelt gépre van szükség, mert a korniányrepülőgépek különbem elfoghatják. Eladtam neki a Beieichcraft máir- káiju amerikai gépet, amely ebben az időben Londonban volt. Telefonon leir-emdeltem a pom­pás aeroplámt a délfranciaországi Agenbe s egy másik gépein a spanyol politikussal együtt oda repültem. Csaknem ugyanakkor érkezett a re­pülőtérre a Londonból érkező gép is. A francia hatóságok gyanúsnak találták a két külföldi repülőgép találkozását, de több órás kihallgatás után mindkettőnket szabadon bo­csátottak. A Londonból érkezett pilóta gondozás alá vet­te gépemet.; én pedig U,rutiával -együtt folytat­tam utamat Spatnyoilo'nsziáig felé. A felkelők között — Úti célnak Cognacot adtam meg. A repülő­tér parancsnoka nem vette észre, hogy -a piló­tát és -a repülőgépeiket kicseréltük. Az mt a Py- remeusoik fölött rendlkiivül nehéz volt. Még ne­hezebbem sikerült azonban a leszállás P-aimpe- 'luina spanyol városban, ahol nincs megfelelő repülőtér. A város a felkelők kezében volt, akik rálőt­tek a repülőgépre, mert kormánygépnek tar­tották. Ének ellenére simán leszállhatíam. Paimpietunában fölszólították, hogy nézzem meg annak a tizennégy kommunistának kivégzéséit, ■akiket a 'kormánycsapatok elfogtak. Természe- tes-en visszautasitottam a felhívást s merni men­tem el a szöimyü ceremóniára. —• Paimpefunából spanyol utasommal Buir- go&b-a repültem -a felkelők főhadiszállására, ahol Urutia bemutatott Mollia tábornoknak. A felkelők vezére szívélyesen bánt velem, majd kinevezett a felkelőik légi futárának és utasított, hogy Unitiéval repüljek az európai hatalmak fővárosaiba és megbízómmal együtt tárgyaljak lőszer és repülőgépek vásárlásá­ról. Én mint szakértő szerepeltem. Csakha-fna-r fölszántunk és első utam Rómába vezetett, majd néhány nap múlva folytattuk a körutazást Marienbadiba, ahonnét Németor­szágba igyekeztünk. Urutia Németországban Az angol pilóta elbeszéléséből kitűnik, hogy egyik marienbadi utasa Dóin Viktor Uinutla volt, aki a hatóságok ellőtt mérnöknek adta ki ma- gátftulaij'doinkéippen azonban a spanyol felkelőik légügyi minisztere vo-lt. Urutia időközben spa­nyol kísérőijével, Don Juan Ignaici-o Lucia de Termával együtt Kömgswaintlbó'l vonattal Ege­ren áit Nürnbergibe utazott és további úti célja ismeretlen. Valószínűnek vehető, hogy a felkelők minisz­ter és a kiváló spanyol újságíró, aki bizo­nyára a felkelők propagandafőnöke, Rómá­ban repülőgépeket vásárolt, majd azért jöitt Marienbudba, hogy Alfonz exkirálytól pénzt Prága, augusztus 12. A kisantantállamok külügyminisztereinek értekezletét eredetileg Í szeptember második hetére tervezték. Titu- lescu román külügyminiszter azonban azzal a kéréssel fordult Prágához, hogy a konferenciát hamarább tartsák meg és pedig szeptember elsején s lehetőleg Po­zsonyban. I A sajtó hangsúlyozza, hogy a kisantant po­zsonyi tanácskozása nagy horderejű lesz, mert az lesz a hivatása, hogy tisztázza a kisantant egészének és egyes államainak álláspontját azokkal a nagy diplomáciai eseményekkel szemben, amelyek a kisantant májusi belgrádi tanácsülése, illetve a kis­antantállamok fejeinek júniusi bukaresti ta­lálkozója óta lezajlottak. Olyan események­ről van szó, amelyek a legközvetlenebbül érintik a kisantant érdekeit, mint a német-oszírák paktum, a németek gazdasági előnyomulása a Bal­kánon, a locarnói államok konferenciája és a négyhatalmi paktum újjáélesztésének terve, a montreuxi konferencia, a romá­nok kezdeményezése a Duna nemzetközi­vé tételéről szóló 1856-os nemzetközi egyezmény megszüntetésére, az Olaszor­szág elleni megtorló intézkedések meg­szüntetése, Olaszország magatartása Kö- zépeurópával és Németországgal szem­ben, Jugoszlávia viszonya Oroszország­hoz, Lengyelország politikai iránya és hasonlók. A három külügyminiszter konferenciája előtt a három külügyminisztérium sajtófő­nökei és a sajtókisantant is értekezletet tart. „illeti érintkezésben Jugoszlávia elveszett szárnyukra" ,A régebbi szerzetesek csak pa&rkfceiezvények voltak** Prága, augusztus 12. Az ,,Expres“ a fenti ci- mek alatt a következőket Írja: — Az egyik budapesti hírszolgálati iroda ter­jesztette el azt a hirt, hogy jugoszláviai köve­tünknek garantálnia kellett, hogy ezidén sokkal nagyobb mennyiségű mező gazdasági terméket veszünk át, mint az előző években. Ez a jelen­tés az első hallásra hihetetlenül hangzik. Nincs oly mezőgazdasági termény, amit Jugoszláviától átvehetnénk. Agrár köreink kézzel-lábbal véde­keznek. Gabonából fölöslegünk van. Nem tudjuk, mit csináljunk búzánkkal és a rozsot is .takarmánycélra használjuk. No és az árpa, a kiviteli büszkeségünk, Az ár­pakivitelt kilenctagú bizottság intézi, melyben egyetlen egy árja tag van. Titkos kiviteli jutal­makat adnak az exportőrök egész szűk körének és az eladatlan készletek a gazda nyakán ma­radnak takarmánynak. Az egyetlen cikk, amit Jugoszláviától átvehetnénk, a kukorica, kemé­ményitő, de a burgonyakeményitő-gyártásban érdekeltek kívánságára ezt is kirekesztik a be­hozatalból. Jóminőségü, kukoricából készült ipari keményítőnk nincs s a kukoricakeményitő- gyártásra berendezett üzemet évi 19 millió ko­rona adóval sújtották s végül kénytelen volt üzemét beszüntetni. Ilyképpen elvesztettük a kukoricakeményitő kivitelét is a rövidlátó autar- kia-pQiitika miatt. Most aztán a kukoricakemé- nyitőt kénytelenek vagyunk Jugoszláviában vá­sárolni. — Az állati behozatalra ugyancsak nem gondolhatunk. A gabonamonopóliumhoz ha­sonló állatszindikátus intézkedései Jugoszlá­viában retorziós intézkedéseket váltottak ki. A jugoszláv importőrök kötelezték magukat, hogy csak előre megállapított minőséget haj­landók szállítani bizonyos csehszlovákiai cé­geknek. Egészbenvéve tehát Jugoszláviából nem szállíthatunk sem gabonát, sem állati ter­SPANYOL VÖRÖS KATONÁK A FELKELŐK KEZÉBE^ összekötött kézzel kísérik őket a fogságiba. méket. A régebbi szerződések csak papír* kötelezvények voltak, a megállapított kon* tingenseket azonban nem lehetett betartani éít azokat nem is tartották be soha. Mindennek betetőzésére ma oly gabonakészleteink van* nak, hogy az agrárköreink kézzel-lábbal fog* nak tiltakozni minden újabb jugoszláv beho* zatal ellen. — No és végül még valamit. Jugoszláviában gyökeret vert Németország. És már nem enge­di, hogy a jugoszláv piacról kitúrják. Nagy előnyben van a valutakedvezmények következ­tében. A német márkának a jugoszláv piacon 28 százalékos diszázsiója van, vagyis ennyivel olcsóbb, mint a mi kliringkoronánk. Mindezek­ből az tűnik ki, hogy ma nem hozható helyre a Jugoszláviával való külkereskedelmi kapcsolatainkban, amit évek hosszú során át elmulasztó ttunk — fejezi be cikkét az „Expres", A magunk részéről csak azt kívánjuk meg­jegyezni, hogy a helytelen agrárpolitika nagy­mértékben rontotta más államokhoz való kül­kereskedelmi viszonyunkat, de külpolitikai hely­zetünket is. Mert a gazdasági kisantantot is na­gyon bajos demonstrálni — egységes kisantant- levél'bélyegekkel, amiről egyes lapok mostaná­ban nagyon sokat írnak. Ri^entrep kitűnő fogad- ta'ésra taláit Londonban London, augusztus 12. Az angol sajtó rendkívül melegen üdvözli Ribbentropot, akit — mint tegnap jelentettük — londoni német nagykövetté nevezték ki. A Times szerint az angolok nemcsak azért fogadják örömmel az uj nagykövetet, mert szeretik, hanem azért is, mert kinevezése ü nemet* angol közeledésnek újabb jele. A News Chronicle szerint a kinevezés azt jelenti, hogy Hitler nagy fontosságot tulajdonit az angol közvélemény megnyerésének és föl­tétlenül az angol-német barátság hive, ffegsdlih magúkat Rss Nasibu utolsó katonái Addis Abeba, augusztus 12. A líbiai had­I osztály és a vele együttműködő bennszü­lött abessziniai katonaság Carnevali tábor­nok vezetésével harc nélkül megszállotta Garamulata erődrendszerét. A vár Harrar vidékén 3500 méternyi magasságban van. Ebben a régi erődítményben húzódott meg Ras Nasibu hadseregének utolsó maradvá­nya. Mintegy hétezer ember a bennszülött csapatoknak s ötezer a líbiai hadosztálynak adta meg magát. A Ras Nasibu seregének utolsó maradványát jelentő csoport régi Mauser-puskákkal és modern gépfegyve­rekkel volt fölszerelve. Pileisffna védelmét követeli a zsidó világkongresszus Genf, augusztus 12. A zsidó világkon­gresszus tegnapi plenáris ülésén kizárólag pales-ztinai kérdésekről volt szó. A szóno­kok mind azt követelték, hogy a zsidók az eddiginél nagyobb mértékben költözhesse­nek Palesztinába, hiszen munkájuk gazda­gítja a gyarmatot. A többi szónok szerint Anglia kötelessége, hogy a bevándorlást megkönnyítse és hogy megvédje a zsidókat az arabokkal szemben. Az adóbizonylat kiállításának a feltétele az összes ese­dékes adók befizetése Prága, augusiztnis 12. Az egyenes adók esedé­kességét az adótörvény 269. paragrafusa szabá­lyozza. Eszerint a negyedévi részletek január, április, juLiuis és október 1-é.n esedékesek. A tör* vény 271. paragrafusa előírja, hogy abban az esetiben, ha az adófizető a negyedévi részletet az esedékesség napjától számított 45 napon belül, tehát a következő hónap 15-óig nem fizeti meg, a pénzügyi hatóságok az adót késedelmi kamatai­val együtt végrehajtási utón szedhetik be. A ci­tált törvényes intézkedéssel azonban a pénizügy- mmisztérium, álláspontja szerint az esedékesség napja nem tolódik ki 45 nappal. A pénzügymi­nisztérium julius 16-án kelt 30.046. számú határo­zatában, amellyel a kereskedelmi kamarák ama követeléseire ad választ, hogy az adóbizonylatok Kiállításánál, illetve a befizetett összegekre vo­natkozó kimutatások kiállításánál a pénzügyi hi­vatalok ne követeljék az adófizetőtől a kiállítás napját megelőző napon esedékes negyedévi rész­let befizetését, megállapítja, hogy a® ilyen ese­tekben, amikor a pénzügyi hatóságok a 269. pa­ragrafusban előirt határidőn belül kötelező rész­letfizetések betartását követelik, nem járnak el helytelenül. A minisztérium tehát ragaszkodik alblboiz az állásponthoz, hogy az adóbizonylatot csak abban az esetiben lehet kiállítani, ha a ki­állítás napjáig esedékes összes adóív, befizettettek.

Next

/
Thumbnails
Contents