Prágai Magyar Hirlap, 1936. augusztus (15. évfolyam, 174-198 / 4023-4047. szám)
1936-08-12 / 183. (4032.) szám
augusztus 12, szerda. Egy diktatúra bölcsőjénél Miért kiáltották ki Görögországban a diktátorát ? Általános sztrájk és szociális törvényhozás ■ A megelőzött polgárháború Bevonul a fasizmus is Görögországba? Görögök és spanyolok ■■■ A PMH MUNKATÁRSÁTÓL — Athén, augusztus 10. (MTP) Egyelőre minden csöndes Athén uccáin, siri nyugalom üli meg a várost, de azok, akik. ismerik ennek a csöndnek idegen fül számára meghallhatatlan titkos zörejeit, tudják, hogy nem sok jót jelent. Talán a krizis elmúlik s Metaxas diktatura- kisérlete sikerül, de nem lehetetlen az sem. hogy holnap Spanyolország mellett még egy csatatere lesz Európában annak az elszánt testvérharcnak, amit a jobb- és baloldal élet-halálmérkőzé- sének lehetne nevezni. Görögország sok mindenben hasonlít nyugati párjához, a puccsok végeláthatatlan sorozata — ez a görög és ez a spanyol történelem az elmúlt két évtized alatt. A világháború óta egyik polgárháború követte a másikat, az aránylag rövid idő alatt háromszor cserélt királyt az ország és háromszor változtatta meg államformáját. Lelkes republikánusok egyik éjszakáról a másikra elszánt monarchistákká vedlettek és fordítva. Azonkívül a munkásság mindig hajlott a szélsőségek felé, ebben is sok a hasonlóság Görögország és Spanyolország között, de abban is, hogy itt is van egész sereg elégedetlen tiszt, aki szívesen váltaná föl a mostani rezsimet egy másikkal. Radikális munkásság, elégedetlen tisztek, zavaros forradalmi közelmúlt — mind olyan elő- föltételek, amelyek könnyen megérlelhetik Görögországban is a spanyol polgárháború mását. Mit susog az athéni csend? Egyelőre azonban nyugalom van az országban. Igaz, hogy a főváros most már a második napja van megszállva katonasággal és csendőrséggel. A kép senkit nem nyugtalanít, mert az unalomig megszoktuk az uccákon a drótsövényeket és gépfegyvereket. Sokkal jobban nyugtalanítja a főváros lakosságát, hogy a vidéki városokkal megszakadt minden összeköttetés. Nyugtalanító hírek érkeztek az első órákban, de aztán szűkszavú hivatalos cáfolat jött és nagy- nagy csönd. Á hirek szerint Szalonikiben, Larissában, Patrasban a munkásság a radikális polgárság egy részével egyetértésben fegyveres elíenáll- lásra készül és már megszállták a gyárak egy részét. Hogy történt-e valóban valami ezekben a városokban, nem lehet tudni ,mert hiszen a kormány hermetikusan elzáratott minden hírforrást. Aki ismeri a görög munkásság mentalitását, az köny- nyen elképzelheti, hogy a diktaturakisérlet nem fog ellenállás nélkül menni. Persze, az lehet, hogy a kormány elővigyázatossága megakadályozta, hogy szervezett ellenállást fejthessen ki a radikális munkásság. Politikai körökben sokat kérdezgetik most, mi adott okot a diktatúra kikiáltására? Tagadhatatlan, hogy Metaxas tábornok kormányának súlyos belpolitikai nehézségekkel kellett megküzdeni, azonban ez egymagában még nem lett volna ok a radikális lépés megtételére. Nem nagyon lehet ellenőrizni azt sem, hogy mi igaz a venizelista tisztek készülő zendüléséből. Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy külpolitikai okok késztették a királyt, aki demokratikus fogadalmak között tért vissza a trónra, hogy aránylag ilyen rövid idő alatt megváltoztassa Ígéretét és bizalmi emberének, aki soha nem támaszkodott pártokra és nem rendelkezik parlamenti többséggel, korlátlan diktátori hatalmat adjon a kezébe. Á középtengeri probléma a spanyolországi események következtében egyre komplikáltabbá válik s ebben a vonatkozásban Görögország helyzete igen kényes. György király, aki hosszú ideig élt londoni emigrációban, jól tudja, hogy milyen sok minden fordul meg azon, hogy a döntő pillanatban Görögország melyik fél oldalán tudja exponálni magát. Pártviszályok és a szociális törvény Az eddigi parlamenti rendszer három nagy pártra épült föl. A legnagyobb volt a nemzeti néppárt, amelynek balszárnyán helyezkedtek el a liberálisok. A liberálisok megint két szárnyra szakadtak: egy jobb- és egy baloldali szárnyra. A kormányzás súlypontja a polgári pártokon volt, de csak papíron. Mert valójában a kormánynak hónapok óta nehezére esett törvényjavaslatai számára összehozni esetről-esetre a parlamenti többséget. A nemzeti néppárt egy része számára soha nem voltak elég erélyesek Metaxas rendszabályai, mig a másik szárny, a baloldali liberálisok minden lépését megopponálták. A legsúlyosabb parlamenti viharokra adott okot az úgynevezett szociális törvény, amelyet egyre radikálisabbá akartak tenni a szocialisták, viszont a polgári pártok amolyan papiros törvénnyé szerették volna lefokozni. A törvényt napirenden kellett tartani, mert a király, amikor hazatért az országba, Ígéretet tett, hogy a munkások és alkalmazottak jogait lényegesen ki fogja szélesíteni, gondoskodás történik a szociális biztosítás megalapozásáról és keresztülviteléről. A betegsegélyezés megszervezése, a vasárnapi munkaszünet, a fizetett szabadság, a gyermek- és nőmunkás fokozott védelme, mind olyan korszerű szociális követelmények, amelyeket a nyugati szellemű uralkodó igyekezett meghonosítani hazájában. Csakhogy az ilyen törvények megalkotásához teljes politikai szélcsönd kell. Amiről Görögországban a királyság intézmé- nyénék restaurálása óta szó sem volt. A polgári pártok között elszánt dulakodás folyik, a munkásság napról-napra radikálisabb húrokat penget és a szociális törvény tárgyalását is arra használta föl, hogy megmutassa politikai erejét. Metaxas közbelép Rendkívül elmérgesitette a helyzetet az is, hogy Metaxas néhány hét előtt olyan szociális törvénytervezetet készített, amely lényegesen hátrányosabb volt a munkásságra még a réginél is. A törvény főcélja az volt, hogy a szakszervezetek kezében összpontosuló politikai hatalmat megbénítsa. A kormányelnök azzal indokolta javaslatát, hogy az országnak szociális békére van szüksége, ez pedig csak úgy érhető el, ha a munkásság abbahagyja a sztrájkmozgalmakat s a szakszervezet politikai befolyása megszűnik. Az uj javaslat értelmében a munkásság és a munkaadók között fölmerülő vitás esetekben a kormány lép föl közvetítőként és a szak- szervezeteknek nincs többé joguk közvetlenül érintkezésbe lépni a munkaadókkal. S végül — s ez volt az a pont, ami miatt a szocialista pártok a legélesebben opponáltak — a szociális törvények mindaddig függőben maradnak, amig az országban a teljes nyugalom és rend helyre nem áll. Egyszóval, amig a sztrájkmozgalmakat le nem szereli a munkásság önként. A veszedelmes vállalkozás kockázatára több polgári politikus is figyelmeztette a miniszter- elnököt, aki azonban kijelentette, hogy nincs más mód a folytonos szociális forrongások megakadályozására. A liberális politikusok egy része azonban nem akart nyíltan szembefordulni a szakszervezetekkel. A miniszterelnök látta, hogy javaslata számára nem kapja meg a parlamenti többséget és tisztában volt vele, hogy ha a törvény a parlament elé kerül, a munkásság nyíltan harcolni fog ellene, tehát a királytól a parlament föloszlatását kérte. Amikor hire járt, hogy mire készül a miniszter- elnök, a szakszervezetek nyílt ultimátumot küldtek neki: ha az antiszociális törvény életbelép, a munkásság az egész országban abbahagyja a munkát. A spanyol események hatása alatt könnyen polgárháborúvá fajulhatott volna egy általános sztrájk. Ezzel Metaxas tisztában volt, tudta, hogy gyorsan kell cselekednie, ha meg akarja‘menteni saját magát és esetleg a királyságot. Amikor három nappal ezelőtt kihirdették a szakszervezetek az általános sztrájkot, a miniszterelnök fölhatalmazást kapott a királytól a parlament föl- oszlatására. Görögország az autoritativ államok sorába lépett. Növekszik Olaszország befolyása Ennek ellenére hiba volna kizárólag belpolitikai okokra visszavezetni a görög diktatúra kikiáltását. Nagyon jelentős külpolitikai eseményeknek kellett közrejátszani, hogy a király hajlott Metaxas javaslatára. A nyomós külpolitikai okok nyilvánvalóan Olaszország földközitengeri manővrirozásával vannak kapcsolatban. Anglia attól tart, hogy ezt a játszmát is elveszítheti s a játszmában nagyon fontos szerepe van Görögországnak. György király trónrajutásában köztudomás szerint nagy szerepe volt a Foreign Officenak. Angliának nagy szerepe volt abban is, hogy sikerült Görögországot Törökországgal összebé- kiteni, hogy egységes államblokk álljon őrt az angol érdekek oldalán a Földközi tenger egyik legfontosabb pontján, ott, ahol a legérzékenyebben hatnak az olasz hatalmi törekvések. Csakhogy nem lehet tudni ebben a pillanatban, hogy a diktatúra majd kinek a malmára hajtja a vizet. A szankciós balfogás Görögországot is elidegenítette Angliától és azóta a görög külpolitikában bizonyosfoku átorientálódás észlelhető. Maga Metaxas tábornok is többizben keresett kapcsolatot Olaszországgal. A tengerszorosegyezmény megkötése után, amely semmiképen sem szolgálja Olaszország köreit, Rómának minden oka meg volt közeledést keresni Athénhez. Olaszország a szankciók által érzékenyen sújtott országgal nagyon jó helyen vette föl a kapcsolatot és ezelőtt tizennégy nappal Olaszország és Görögország között létrejött egy gazdasági egyezmény, amelyben Olaszország a görögök javára jelentős kedvezményeket biztosit. Már pedig a görögök elsősorban kereskedők. Mindez persze még nem jelent annyit, hogy Görögország a fasiszta államok sorába lép, de jelenti azt, hogy a fasizmus befolyása fokozott erővel fog érvényesülni a Balkánon. Ennek pedig, egy másik oldalról szemlélve az eseményeket, beláthatatlan következményei lehetnek. 10 kilót fogyott és csodálatos alakja lett Bizonyára nem Is gondolta volna, hogy egy 40 éves asszony ilyen változáson mehet keresztül. Szemei csillognak, bőre üde. gondolatai világosabbak. A legcsodálatosabb azonban ismét visszanyert szép, karcsú, fiatalos alakja. Kinek köszönheti ezt a változást? Saját szavaival mondjuk el ennek történetét: „Tiz évvel ezelőtt, akkor 30 éves voltam —■ erősen hízni kezdtem. Azelőtt 48 kiló volt a testsúlyom. Már amikor 48 kiló voltam, aggodalmaim támadtak testsúlyom növekedése miatt. Kétségbeesésemben a Kruschen-sóhoz folyamodtam és megállapítottam, hogy ha naponta beveszek egy kis adagot, akkor fogyok. Szemeim csillogtak, gondolatmenetem élénkebb lett: röviden, egész fiatal asszonynak éreztem magam. Most 68 kilót nyomok. Alakom megint csodálatos, pedig azelőtt a sok felesleges hústól nem is lehetett nálam alakról beszélni. K. U.-né.“ A Kruschen-só megakadályozza a hájlerakódást, amennyiben gondoskodik a meg nem emésztett táplálék és a felesleges hul- ladékanyagok kifogástalan és természetes levezetéséről. Egy tépés a középkori gazdálkodás felé: Hifüiscgg-NeusSidi övezeti a mm auiartdái A GUADARRAMA-H EGYSÉG OSTROMA* A spanyol kormányhadsereg előnyomulása, XI. Pius a magyar diákok közölt Róma, augusztus 11. XI. Pius pápa meg* látogatta az Osztiában nyaraló magyar diákok táborát. A pápa látogatásakor szeretetteljes szavakkal emlékezett meg Magyarországról, majd pápai áldást adott a magyar diákoknak, Ribbentrop: londoni német nagykövet Berlin, augusztus 11. Hitler kancellár Joachim von Ribbentrop rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet különleges misszióval megsózott londoni német nagykövetté nevezte ki. Hentern: Nem elégszünk meg kicsinyes, napi eredményekkel Prága, augusztus 11, A szudétanémet párt ezekben a napokban Dessendorfban tartott népgyülésén Henlein Konrád pártvezér beszédet mondott, amelyben egyebek között a következő megállapításokat tette: — Egységünkkel megmutattuk az egész világnak, hogy itt élünk és jogainkért küzdünk. Nem elégszünk meg kicsinyes napi eredményekkel, mint a többiek. Ez árulás volna a jövővel szemben. Majd beszédét e szavakkal fejezte be: — Mert tudom, hogy ti összetartotok, tudom azt is, hogy mienk a jövő. Aki ma az egységünkhöz nyúl, azt holnap a történelem átka sújtja. A döntő harc közepén állunk. A mi oldalunkon a jog és az igazság s ezért a győzelem is. A magyar hadsereg- főparantsnok Észtországban Helsinki, augusztus 11. Shvoy István tábornok, magyar hadseregföparancsnok hétfőn elutazott Finnországból s Észtországba ment. Ott Tallinnban meglátogatja Lengoner tábornokot, az észt hadsereg főparancsnokát. Az emigráns főbiztos a zs’dók genfi világkongresszuson Genf, augusztus 11. Az első zsidó világkongtesz- szus hétfőn a népszövetség városában megkezdte üléseit. Az általános vitán a zsidók világhelyzetéről és gazdasági nehézségeiről volt szó. Sir Neill Malcolm, aki Németországból megérkezett, biztosította a kongresszust, hogy minden tőle telhetőt megtesz a zsidó emigránsok sorsának megkonnyi- tésére. A rendőrség oszlatta fel a monopólium ellen tiltakozó molnárok gyűlését Prága, augusztus 11. A prágai Zsófia-szige- ten ma délelőtt összegyűltek a csehszlovákiai molnárok szervezeteinek kiküldöttei, hogy a gabonamonopólium túlkapásai ellen tiltakozzanak. A gyűlésen a német és magyar molnárok kiküldöttei is részt vettek, A szokásos üdvözlő beszédek elhangzása után Stulik László ismertette a molnárok súlyos helyzetét. Előadását vita követte, amely nagyon viharos lefolyású volt. Az egyik, cseh nemzeti egyesüléshez tartozó képviselő beszéde folyamán a forrongás elérte tetőfokát, mire az ügyeletes rendőrtiszt a gyűlést föloszlatta. A molnárok rendben oszlottak szét. 3 engedéllyel rendelkező kereskedők árulhat nak, akik a várostól legfeljebb 35 kilométer nyi körzetben laknak. Az uj rendelkezés természetesen nagy ellenkezést váltott ki a tá volabb lakó gazdák és iparosok körében, akikéit egyelőire inean eireszteineik be a málhriech- neustadti ipiae-okra. Prága, augusztus 11. A kormány németnyell- /ü kőnyoimuitoisa jelenti: Matósölh-Neueitaidt •náirosi tanácsa uj .piaci rendtartást dioilgoizott ki. V piaci rendtartás az autaikia átkát az önikor- náinyzatina is alkalmazza. E rendtartás szerint igyrnis Máhrisch-Neustadt város területén csak oly
