Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-09 / 154. (4003.) szám

, JMk JmJ| I XV. évf. 154. (4003) szám • CsÜfÖftölf • 1936 julíus 9 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, j\ SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÖÍ mdgUCirság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t , fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Júliusi árvíz Az európai viharsarok A danzigi kormány bojkottálja a népszövetségi főbiztost Greiser: Nem készülünk sem puccsra, sem a népszövetségi alkot­mány megváltoztatására Berlinben is cáfolják a puccshireket (O) A PMH tegnapi és mai. számában ismét bőséges, szomorú tudósítást kellett közölni az árvíz pusztításáról. Régen elmúlt a hóolvadás, a tavaszi árvizek megtették a magukét, a nyári hőségben itt vannak az uj veszedelmek, amelyek a termést, az ország kenyerét érhetik: jégeső és tűzvész bősége­sen pusztít, de hozzájuk csatlakozik újból — nem vártan, idejét múltán, de annál tel­jesebb ,,munkát" végezve — az árvíz. A legújabb példából azt látjuk, hogy elegen­dő, ha félnapos felhőszalkodás zuhog alá a sík termőföldre, megárasztják az ártatlan patakocskákat, amelyek a júliusi hőség ide­jében máskor ki szoktak száradni és máris itt van a soronkivüli veszedelem, sokmillió­nyi érték pusztulása. Mint tudósításainkból látható, házakat, hidakat, állatokkal zsúfolt istállókat, a felgyüjtött szénát rejtegető csű­röket sodort el az áradat, emberélet esik ál­dozatul a váratlan veszedelemnek, főképpen azonban a lábon álló termés reménységét és örömét teszi semmivé széles területeken az elemi csapás, a néhányórás záporeső kö­vetkezménye. Tegnapi számunkban olvashattuk, hogy a Korpona-patak annyira megduzzadt, hogy az Ipoly vizét torkolatánál fölfelé nyomta és bekövetkezett a ritka csoda, hogy a pusztító árvíz a viz folyásával ellenkező irányban ragadta a házak gerendáit, a bú­torokat, a vizbefult állatok tetemeit és az eddig begyűjtött termést. Kitérhetnénk a régebbi hasonló csapásokra, a vágmenti, a csallóközi, a sajómeníi, gömöri áradások­ra, hogy egyes délszlovenszlkói vidéken négyszer pusztított az árvíz az elmúlt ősz óta, de ezúttal maradjunk csak az Ipoly- nál, amelynek vidékén a legújabb szeren­csétlenség történt. Mintegy tiz nappal ezelőtt számoltunk be egy érdekes cikkben Kondor György kis- csalomjai földbirtokos előadásáról, amelyet a Középszlovenszkói Gazdasági Egyesület közgyűlésén tartott. Az Ipoly folyó szabá­lyozásának szükségességéről szólt az érté­kes és gondosan szakszerű előadás. Megle­pő dolgokat tudhat meg ez előadásból a tá­jékozatlan, más vidékről való újságolvasó. Az Ipoly folyó, amely az Osztravszki hegy­ségben ered és Szobnál ömlik a Dunába, 246 kilométeres utat tesz meg, holott az egyenes távolság eredetétől torkolatáig nem több, mint száz kilométer. Érthető ebből, hogy a sűrű kanyarulatok nagy árvizvesze- delmet jelentenek és a szakelőadó szerint a Losonctól Szakálosig terjedő 141 kilométer hosszú völgy állandó árterületnek tekinthe­tő. Az aránylag keskeny völgyben nagyon szükséges munka volna a folyószabályozás, amely azonban minden sürgetés ellenére ed­dig nem kezdődött meg, bizonyára azért, mert a völgy fele Csehszlovákia, fele pedig Magyarország területére esik. Az állandó homoklerakódás következté­ben árvízveszély nélkül is folyton csökken az erdő és növekszik a kopár terület. El­szaporodnak a vízmosások, amelyek a csa­padékot rohamosan vezetik le és nagy- mennyiségű hordalékot visznek magukkal. Ez az állandóan behordott anyag, amelyet a mellékfolyók az Ipoly medrébe juttatnak, feltöltik a medret, a viz kénytelen kanyaro­kat kivájni és így a folyó évről-évre kacs- karingósabb lesz. Széles területek posvá­nyosodnak el és válnak alkalmatlanná a termelésre. A nemzetgazdaság egyik leg­fontosabb feladata, hogy minél több termő­földet mentsen meg az ország lakosságá­Daniig, július 8. Greiser visszatérése után azonnal hozzálátott, hogy a népszövet­ségi rendszer ellen bejelentett offenzívat meg­kezdje. A danzigi kormány célja szemmel lát­hatóan az, hogy a népszövetségi főbiztos hely­zetét lehetetlenné tegyék. Az oflfenziva kez­detét a két ellenzéki lap betiltása jelenti. Hirt adtunk arról, hogy tegnap a danzigi rendőrfőnök parancsára betiltották a danzigi szociáldemokraták és katolikusok hivatalos lapját. A kormánynak az a törekvése, hogy az ellenzéket kiemelje a népszövetség protek­torátusa alól és saját „kezelésbe" vegye. Állítólag ugyanolyan rendszabályokat tervez­nek a danzigi ellenzék ellen, mint amilyenek­kel Németországban némitott el minden ellen­nak, de az Ipoly völgye egyre nagyobb ki­terjedésben pusztul. Az előadó szerint Zadina miniszter kö­zölte a csehországi meliorációs szövetség közgyűlésén, hogy a vizgazdasági munkák­kal 900.000 hektár területet mentettek meg. Az Ipoly völgyében a szabályozással 12.000 hektárt lehetne megmenteni, ami a legpesz- szimisztikusabb számítás mellett évi hat- nyolc milliót jelentene e vidék és az állami vagyon számára. Eltekintve attól, hogy nemzeti vagyon megy itt tönkre, a kincstár közvetlenül is károsodik, mert évente leg­alább egymillió adóveszteség éri. Kondor György értesülése szerint a ma­gyar kormány már megtette az első lépése­ket arra, 'hogy az Ipoly szabályozását Cseh­szlovákiával közösen elvégezzék. Magyar- ország részéről tehát megvan a készség, most már csak azt kellene keresztülvinni, hogy Csehszlovákia részéről is meg legyen ugyanez a készség. zéki pártmüködést a nemzeti szocialista párt. Remélik, hogy itt is sikerül az ellenzékre is rákényszeríteni a kormány akaratát. Ez a tö­rekvés lehetetlen helyzetet teremt a népszö­vetségi főbiztos részére, akinek kötelessége közbelépni az ellenzék védelmében, ha a kor­mány erőszakos módszereket alkalmaz ellen­zéki pártok vagy politikusok ellen. Ha Leister nem tudja elérni, hogy a danzigi kormány tiszteletben tartsa a szabadállam alkotmányát, akkor nem marad más hátra szám ára, mint Lengyelország beavatkozását kéri. A nép- szövetségi egyezmény értelmében ugyanis Lengyelországé a jog és kötelesség, hogy mint rendőri hatalom Danzig ügyeibe be­avatkozzék. A legújabb pusztulás éppen azt mutatja, hogy csehszlovák területen nagyobb az ár- vizveszedelem, tehát égetőbb a szükség a folyó szabályozásának mielőbbi keresztülvi­telére. A vidék szerencsétlen sorsú lakosai, akik a jó termés reménységéből egyszerre a teljes nincstelenség sötétségébe zuhantalk, első 'kétségbeesésükben csak arra mernek gondolni, hogy váratlan nyomorúságukban — az adóhivatal kímélje meg őket. Jellemző a lesújtott gazdáknak ez az első sóhajtása, de nyilvánvaló, hogy ez a negatív segítség korántsem elegendő. Az elpusztult vidék földműveseit meg kell menteni az éhenha- lástól. A segélyakciót •— ugyanúgy, mint eddig minden esetben — a magyarság egye­sült pártja indítja meg, i Az ellenzéki magyarság vezetői nem kés­lékednek az állami segélyek kiutalásának erélyes sürgetésével sem, mert jól tudják, hogy másokra, nem is számíthatnak a sze­rencsétlen, kárvallott magyar gazdák és, bad államnak a német birodalomhoz való csa­tolását, Danzig szabad város marad, s most már valóban az, minthogy saját magunk va­gyunk urak a saját portánkon. Nem engedjük meg, hogy Lester főbiztos kihasználja állását s nekünk törvényeket diktáljon. Mi békén hagy­juk őt, ha nem olyan kérdésekről van szó, ame­lyek a szabad várost külföldi hatalmakkal ke­verik konfliktusba. Ha pedig Genf még egy­szer maga elé fog citálni, hogy teljesen illeték­telen vádak elé állítson, a meghívásnak nem fogok eleget tenni* Berlin mérsékletet hirdet Berlin, Julíus 8. Berlini politikai körökben megnyugvással s elégtétellel vették tudomásul Greiser genfi szereplését s ezt a véleményt Anglia és Franciaország hivatalos megbizottai- nak, akik a két nagyhatalom jegyzékét a Wil- helm-strassen átnyújtották, megfelelő formá­ban tudomásukra is hozták. Ennek ellenére az a vélemény, hogy most már ismét a mérsékelt hangnak kell átvenni a danzigi kérdésben a vezető szólamot A német hivatalos körök Franciaországnak és Angliának arra a kérdésé­re, hogy Lester visszatérése Danzigba nem fog-e nemzeti szocialista puccsot előidézni, megnyugtató választ adtak. Ennek annál na­gyobb jelentőséget kell tulajdonítani, mert Greiser Berlinen keresztül tért vissza Danzig­ba 8 Danzig tulajdonképpeni ura, Forster nem­zeti szocialista körzetparancsnok jelenleg Ber­linben tartózkodik. Azokat a híreket, mintha Danzignak erőszakosan a birodalomhoz való csatolását terveznék, nemzeti szocialista kö­rökben erélyesen cáfolják s a német lapok is annak ellenére, hogy örömmel regisztrálják Greiser beszédét, tartózkodnak a túlságosan földművesek. Eddig minden árvizpusztulás idején csaik a magyarság pártjai mozdultak meg és tettek meg minden lehetőt az árvíz­károsultak támogatásának elérésére. Mert azok a hordószónokok, akik csábos ígéretekkel és átlátszó jelszavakkal a cseh­szlovák pártok táborába igyekeztek terelni a magyarságot, a komoly baj idején minden Ígéretükről megfeledkeztek és a segítés igazi munkája minden esetben a magyarság igazi érdekképviseletére, az egyesült ma­gyar pártokra maradt. Pártunk vállalja az akció keresztülvitelét ebben az esetben is, természetszerű, elemi kötelességeiképpen, a kárvallott magyarság pedig ismét meggyő­ződhet arról, hogy a kormánypártok ,,ma­gyar" politikusainak a magyar nép csak akkor kedves, amikor a szavazó urnákhoz járul. Akkor mindent ígérnek a magyarság­nak, a csábosszavu ígéretek azonban örök­ké beváltatlan ígéretek maradnak. Lengyelország nem avatkozik be? A jövő tehát Lengyelország kezében van. I azután nem lehet kétséges, hogy a nemzeti A jelek szerint ítélve azonban a nemzeti | szocialista kormány eléri célját s előbb vagy szocialisták nem félnek a lengyel beavatko­zástól. Legalább is erre lehet következtetni abból a fellépésből, amit a népszövetségi főbiztossal szemben tanúsítanak. Ugylátszik, azon a véleményen vannak, hogy a lengyel kormány nem lesz kapható arra, hogy Lester- nek lengyel csapatokat bocsásson rendelkezé­sére, hogy érvényt szerezhessen a népszövet­ség tekintélyének Danzigban. Viszont az egy percig sem lehet kétséges, hogy Lengyel- ország azt sem fogja tűrni, hogy más hatalom avatkozzék bele Danzig belső ügyeibe. így azután Lester teljesen ki van szolgáltatva Geisernek. A nemzeti szocialisták hangoztat­ják is, hogy a lengyelek nem hajlandók Dan­zig legintimebb belső ügyeibe beavatkozni. S az pedig semmiképpen sem kívánatos, hogy más hatalom vegye át a katonai ellenőrzést Danzig felett. Ilyen körülmények között utóbb megszünteti Danzig fölött a népszövet­ségi ellenőrzést. Hit mond Greiser? London, julíus 8. A „Daily Express" mun­katársa felkereste hivatalában Greisert és be­szélgetést folytatott vele. Greiser kijelentette, hogy Danzignak nincs többé semmi dolga a népszövetséggel, legalább is, ami belső ügyeit illeti. — Nem szándékunk, — mondotta Greiser az angol újságírónak, — megváltoztatni a népszö­vetség által garantált alkotmány alapjait. Ál­lásfoglalásunk a népszövetségi főbiztos ellen tisztán személyi természetű, mert az a meg­győződésünk, hogy Lester állandó nyugtalansá­got okoz Danzigban. A külföldi hatalmakhoz fűződő viszonyunk semmit sem változott s nem készítünk elő sem államcsínyt, sem pedig a sza-

Next

/
Thumbnails
Contents