Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-25 / 168. (4017.) szám
Ma: Nagy rádió melléklet- 18 oldal. Ara Ké 1.20 Tjm JbS" I XV- évf' 168 ^4017^szám * Szombat * 1936 julius 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, j\ SzloVCTlSzkÓi ÓS rUSZUlSzkÓi 1710.21] ürság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • s # fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai TiapilapjC Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHfl. Magyar nyíltság (s, i.) A Lidové Noviny-ben az elmúlt vasárnap érdekes tárca jelent meg egy Hóra nevű csehszlovák mérnök tollából. Az írás a középamerikai Colomboból kelteződik, ahol a mérnök a csehszlovákiai textilipar érdekében működik. A tárca meglepetésszerűen magyar párbeszéddel kezdődik, mert a mérnök, aki a háborúban megtanult valamennyire magyarul, egy magyar ismerősével találkozik, akit magyarul üdvözöl és néhány szót beszél vele magyarul. A társalgás spanyol nyelven folytatódik a két ember között, akik közül a magyar szintén textilipart képvisel Középameriká- ban, —' angol textilipart. A beszélgetés eredményeképpen Hóra mérnök megírja, hogy milyen eszközökkel és mely módokon kellene követnie a csehszlovák textiliparnak az angol nagyvonalúság példáját, hogy szintén piacot teremthessen magának a középamerikai államokban. A beszélgetés tehát nem volt tanulságnélküli a csehszlovák mérnök számára, aki nemcsak az export megszervezésére nézve kapott érdekes felvilágosításokat az angol cég jnagyar alkalmazottjától, hanem — ez inkább a sorok között olvasható —- rájött a magyar lélek egy érdekes jellemvonására is. A mérnök úgy vélte, hogy a magyar megszólítás tette meg a hatását: a magyar lélek kinyílt és közölte az értékes adatokat az angol export szervezetéről. Lehet, hogy igaza van a csehszlovák mérnöknek, lehet, hogy a magyar szó hallása valóban közlékenyebbé tette a Colomboba jutott magyart, az angol cég megbízottját. Viszont meg lehetünk arról győződve, hogy a magyar csak olyan dolgokat árult el könnyed bőbeszédűséggel, amik már régen ismertek, vagy amiket a csehszlovák textilipar megbízottja könnyűszerrel megtudhatott volna bármely colomboi szövetkereskedőtől, aki Angliából vásárol. Az olyan részlet például, hogy az angol textilipar nagy raktárakat tart, amelyekben már el-1 vámolt áru kapható, semmiképpen sem le-1 hét titok. Nem titok, hanem a jól ismerH angol vállalkozási szellem megnyilvánuló-j sa. Erről nyugodtan beszélhetett az angol! cég magyar képviselője, a kérdés inkább j az, hogy a vállalkozó szellemet el tudja-e sajátítani a csehszlovák textilipar az angol textilipartól. Nem, kizártnak látszik, hogy a magyar alkalmazott indiszkréciót követett volna el, inkább csak készséggel rendelkezésére állt régi ismerősének, magyar nyíltsággal és szívességgel megismertette azokkal a dolgokkal, amiket a csehszlovák mérnök amugyis megtudhatott volna. Indiszkréció tekintetében nincs baj, de nincs baj a nyíltság miatt sem, ami valóban jellemző a magyarra, hiába tulajdonítja Hóra mérnök a maga ügyességének és a magyar ember naivitásának az elért gyors eredményt. Nem, mi nem vagyunk képesek hibának tekinteni a magyar nyíltságot, bármilyen szokatlan és exotikus is ez a tünet a csehszlovák mérnök számára. Inkább ez utóbbit vagyunk hajlandók hibának tekinteni: hogy különleges exotikumnak tekintik nyíltságunkat, mert ez azt jelenti, hogy nem ismernek bennünket, vagyis — félreismernek bennünket. Ez a félreértés bennünket, szlovenszkói magyarokat érint egészen közelről, akiknek szomorúan kell megállapítanunk számtalan alkalommal, hogy félreUtolsó Selvonás előtt & felkelők körülzártak Nadrldof Móllá tábornok ki akarja éheztetni a fővárost - A kormány változatlanul győzelmet jelent - - A barcelonai vérfürdő Lisszabon, julius 24. A sevillai rádió, amely még mindig a felkelők híreit közvetíti, ma reggel jelentette, hogy Madrid elfoglalása küszöbön áll. Ennek ellenére különböző hírek szerint, amelyek Spanyolországból befutnak, a döntés órája a majdnem egy hete dúló szörnyű harcok után még mindig nem érkezett el. Mola tábornok csapatai közvetlen Madrid közelében áll'nak, nem egészen huszonöt kilométernyire az első védelmi sáncoktól, de a támadást még nem kezdték meg, mert megerősítést várnak. A tendenciózus hírekből nem lehet megállapítani, hogy mi a tényleges helyzet. A felkelők azt jelentik, hogy Madridba nyitva áll az ut a katonaság előtt, viszont a kormány rádiója szerint 100 kilométernyire Madrid előtt Mola tábornok csapatai döntő vereséget szenvedtek a kormánycsapatoktól és rendetlen sorokban menekülnek dél felé. Még ha igaz is ez a hir, akkor is nyitva áll még egy ut a felkelők számára Madrid felé a Ravacerrada-szoro- son keresztül. Az általános helyzetről szóló hírek teljesen ellentmondanak egymásnak s csak abból lehet megtudni valamit, amit menekültektől hall az ember. Portugál területre napnap mellett rengetegen .menekülnek Spanyolországból. A menekültek egybehangzó állítása szerint az északi tartományok közül Galícia teljesen a felkelők kezén van, mig azt a hirt, hogy Andalúziában is a felkelők az urak, a menekültek nem erősítették meg. A portugál határról is meg lehet figyelni a felkelés néhány mozzanatát. De ezekből a megfigyelésekből is nehéz következtetéseket levonni. A Rio-Tinto bányák munkásai közvetlen a portugál1 határ közelében felfegyverezték magúkat és megtámadták a felkelő csapatokat. Amint kiderült, az akciót saját szakállukra hajtották végre a munkások és nem állanak érintkezésben a kormánycsapatokkal. A munkások szélső radikális kommunisták és anarchisták vezetése alatt állanak. Ma hajnalban rohammal foglalták el Ayamonta városkát a portugál határ mentén, megrohanták a város templomait, az oltárokat lerombolták, a szentképeket az uccára hajigálták, a templomok csupasz falaira olajat öntöztek és azután meggyujtották az épületeket. A portugál határról jól lehet látni az égő templomokat. Hasonló sorsra jutott Canelas is. más boltok kirakatai bezúzva merednek a néptelen uccákra. Számos boltot kifosztottak és ahol ellenállásra találtak, ott nem spóroltak a puska golyóval. Ismét megkezdődött a féktelen uszítás a papok ellen, annak ellenére, hogy a papság távol tartotta magát az eseményektől. Több papot tegnap este letartóztattak és közülük, lehettek talán ötvenen, vagy tizet elengedtek, a többi sorsa ismeretién. A személyes bosszú is valóságos anarchiát teremt a városban, számos ház áll lángokban, a város minden részéből sötét füstfelhők gomolyognak az égre. Szerda estig állítólag több mint ezer halottja és megszámlálhatatlan sebesültje van a barcelonai vérfürdőnek. Egyes hírek szerint a barcelonai kommunistákat Kun Béla irányítja, aki Barcelonában tartózkodik. Nem lehet tudni, hogy a hir mennyiben felel meg a valóságnak, az azonban bizonyos, hogy Kun Béla spanyol- országi szerepléséről a népfront uralomra- jutása óta sűrűn lehetett híreket olvasni világlapokban s egyáltalán nem lehetetlen, hogy a magyar proletárdiktatúra véreske- zü vezére most Spanyolországban értékesíti Magyarországon és a Krímben szerzett tapasztalatait. Kun Béla Barcelonában Francia fegyverszállitmány Barcelonába Páris, julius 24. A Djenne francia gőzös, amely Barcelonába indult, hogy a francia munkás-olimpiai játékosokat fedélzetére vegye, szikratávíró utján jelentést adott a barcelonai helyzetről. A jelentés szerint három napon keresztül szakadatlanul szóltak az ágyuk és gépfegyverek Barcel'ona uccáin. A francia munkássportolók pincékbe menekülve várták a harc lecsillapulását. Háromnapi véres harc után Compays csapatai megállították Goded tábornok előrenyomuló katonáit és kiszorították őket a városból. Azóta a városban a fegyveres munkásság az ur. Az élelmiszerüzletek és Az is bizonyos, hogy a szovjet keze benne van a spanyol1 eseményekben. A moszkvai rádió napok óta spanyol nyelven állandóan felhívásokat intéz a munkássághoz és ellenállásra buzdítja őket. A szovjetsajtó is hevesen érdeklődik a spanyol események iránt s nem csinál titkot belőle, hogy az elismernek bennünket azok, akikkel sorsközösségbe kerültünk, akiktől sok tekintetben függ fejlődésünk és szabad életmegnyilvánulásunk. A Golomboban élő csehszlovák mérnök a maga szempontjából figyelemreméltónak s előnyösnek véli a magyar nyíltságot, — ezzel szemben Szlovenszkón, ahol bővebb alkalom nyílnék erre, nem jutottak el eddig a felismerésig Hóra mérnöknek a történelmi országokból hozzánk került honfitársai. Itt volna az ideje, hogy megtanulják ők is, amit Hóra mérnök a messze idegenben megtanult: milyen könnyen lehet bánni a magyarral, ha egy kis előzékenységgel közelednek hozzá. Csak nemzeti érzékenységét kell ,,ügyes" szóval megsimogatni, rögtön kitárul a szive és igyekszik szolgálatára lenni embertársának, ahol csak lehet. Nagyon értékes tanulság lehetne valóban Hóra mérnök colomboi tapasztalata, ha honfitársai nemcsak az ő cikkéből okulnának, hanem saját tapasztalataikból is. Ha megbecsülnék a magyar nyíltságot, jó szóval próbálnák megszerezni az értékes szolgálatokat, amelyekre a magyar képes, — IBHEBBHBBHEH nemcsak Colomboban, hanem szlovenszkói hazájában is. A nyíltság és szolgálatkészség nem lebecsülendő tulajdonság a nemzetek együttélésében. A nyíltságnak megvan az a hallatlan előnye, hogy nincsenek mögötte rejtett gondolatok, mert az az emberfajta, aki spontán szavakban önti ki indulatait, nem képes lappangó gyűlöletre és titkos aknák ásására. Ezt kellene megtanulniok azoknak, akik nem ismernek bennünket. A szókimondás teljes kiélést jelent, mögötte nem húzódnak meg a bosszuállás rejtett, leplezett árkai. A szolgálatkészség pedig, ami a szlovenszkói magyarság életében aktív nemzeti munkát jelent, minden földi teremtményből csak úgy váltható ki, ahogy az illető földi teremtmény természete diktálja. A magyar mindig együtt élt más nemzetekkel, amelyek az idők folyamán megtanulták, hogyan kell bánni ezzel a fajtával, hogy igazi mély értékeit kiadja. Ma, amikor az államok számára annyira fontos az erők egységesítése, fokozottan megszívlelendő volna az a tanulság, amelyet Hóra mérnök nyújt honfitársainak érdekes tárcája sorai között. Régen el kellett, hogy múljon az inkrimi- nációk ideje, az államok életképességének ismérve elsősorban mindenütt a lakosság együttélésének képessége és nem szabad azt várni, hogy ezt a képességet csak a kisebbség izzadja ki magából. Az évezredes faji sajátságnak vannak parancsoló igényei és létfeltételei, amelyek nélkül értékes munkára nem nyerhető meg, bármit is diktáljon a többségi akarat. Az egyéni derék meghajolhat, de ez még távolról sem elég a nemzeti munka elvégzéséhez az állam javára. Hóra mérnök tapasztalatai szerint egyszerű a mód, amellyel meg lehet nyerni a magyart. Ez a mód nem volt sohasem titok, nem titok ma sem. Csak bátorság kell ahhoz, hogy megtanulják és nagyon csekély emberi belátás ahhoz, hogy alkalmazzák. Nemcsak az egyénnek van emberi méltósága, hanem sokkal inkább a fajtának is. Az, aki a maga emberi méltóságát óvja, tiszteletben tartja a más emberi méltóságát is. Egyszerűen csak okosságból...
