Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-23 / 166. (4015.) szám
1936 julius 23, csütörtök* két, hogy a kormánycsapatok visszafoglalták Sevillát. A jelentés, amikor beismeri, hogy Sevilla a felkelők kezén van, természetesen hangoztatja, hogy a város visszafoglalása már csak órák kérdése. Természetesen nem lehet tudni, hogy a kormány optimizmusa mennyire jogosult s hogy a harcok hogyan fognak végződni. Annyi bizonyos, hogy a felkelők, noha tegnap óta érdemleges eredményeket nem értek el, viszont vereség sem érte őket — az elfoglalt pozíciókat változatlanul1 tartják. A kormány jelentéseinek már nem nagyon hisz a főváros közönsége és itt már senki nem osztja a kormány rádiójából óránként kiharsogó optimizmust. Korainak és csalókának bizonyult az a jelentés is, hogy a fővárosban teljesen sikerült elnyomni a zendülést. Tegnap délután és az esti órákban ismét heves lövöldözést lehetett hallani. Közel másfél óra hoss'zat tartó szakadatlan gépfegyverropogás hallatszott a külvárosok felől, ami leírhatatlan izgalmat keltett a lakosság körében. A város több pontján egyszerre lobbant fel1 a forradalom lángja, ennek ellenére a rendőrségnek a munkásosztagokkal karöltve sikerült még a sötétség beállta előtt helyreállítani a rendet. A rendőrség parancsot adott ki, hogy a házak uccára néző legfelső emeleteit ki kell világítani, nyilvánvalóan azért, hogy a hatóság könnyebben védekezhessen az úgynevezett tető-lövészek ellen. Tegnap este ez a szomorú város, amelynek lakói most már ötödik napja nem tudják álomra hajtani fejüket, kísérteties fényárban úszott. 316 halott egy kaszárnyaostromnáf A „Mundo Obrere“ kommunista lap állítása szerint a Montana-kaSzárnya ostrománál 316 ember veszítette életét. 116 katonatiszt és 200 civilszemély. A teljes veszteség- listát majd csak akkor lehet összeállítani, ha a kormány megkezdheti az úgynevezett tisztogatási munkát. Egyetlenegy kaszárnyaostromnak tehát 300 halálos áldozata van. Nem nagyon valószínű, hogy az a kormánykörökből származó hir, amely szerint a barcelonai harcoknak 500 halottjuk és 3000 sebesültjük van, megfelelne a valóságnak. Általános vélemény szerint a barcelonai harcok áldozatainak száma sokkal nagyobb. Gibraltár! jelentés szerint a felkelők között pánik tört ki, mert kormánypárti hajók támadását várják. Állítólag kormánypárti hajók közelednek a part fefé és bombázni akarják a felkelőket. Egyes hírek szerint a hajók parancsnoka halomra akarja lőni az összes felkelőt és senki fiának nem akar kegyelmezni. A felkelők egyik vezére kijelentette, hogy abban a pillanatban, amikor a hajók lőni fognak, repülőgépekkel bom- báztatni fogja a kormánypárti hajókat és percek alhtt elsüllyeszti azokat. A sevillai rádió úgyszólván szünet nélkül dolgozik, nyilvánvalóan azért, hogy a felkelőkben az ország minden részében tartsa a lelket. De Llano tábornok bejelentette, hogy nagyobb fegyveres fasiszta alakulat csatlakozott a felkelőkhöz. A Madrid elleni előrenyomulás tovább tart és valószínű, hogy még ma este elérik a fővárost körülvevő, úgynevezett védelmi vonalat, A felkelők elrendelték, hogy minden fegyverrel rendelkező polgári személy, aki a hazafias alakulatoknak tagja, álljon rendelkezésére a felkelés vezérkarának. Több rádióleadóállomás közvetíti a felkelők hireit s már csak Barcelona és Madrid adja folytonosan a kormány optimiszti- kus jelentéseit. Ebből arra kell következtetni, hogy Barcelona, Madrid és a hozzájuk tartozó terület van a kormány kezében, az országban különben a felkelők az urak. Egy éis'aka eseményei Madrid, julius 22. A kormány hivatalos jelentése alapján az elmúlt éjszaka a következő események játszódtak le a forrongó országban: Cibar iparvárost, amely a vörös milíciák egyik erőssége volt, éjszaka elfoglalták a felkelők. Éjszaka egy órakor a belügyminiszter azt jelentette, hogy Gijon, Almeria és Alcala dél Henares városokat a vörös milicia s a polgárőrség tagjai visz- szafoglalták a felkelőktől. A felkelők rendületlenül tartják magukat Sevillában, Valladolidban és Saragossában. Négy kormányhajó bombázni kezdte Spanyol-Marokkó fővárosát, Ceuiát. A városból1 a felkelők heves ágyutüzzel válaszoltak, több órahosszat tartó heves ágyúzás után azután a kormányhajók kénytelenek voltak visszavonulni. A belügyminiszter még az éjszaka folyamán alarmirezott számos madridi orvost, A többiekhez pedig körtelefon ment, hogy reggelre jelentkezzenek szolgálattételre az egyetem orvosi fakultásán. A pénzügyminisztérium több rendeletet bocsátott ki, amelyekben a tegnap elrendelt moratóriumot negyvennyolc órával meghosszabbítják, a börzeüzletek szüneteltetéséről szóló kormányrendeletet is megújították. A pénzügyminisztérium közölte a közönséggel azt is, hogy a kormány korlátlan hitelt nyittatott magának az ország rendjének és békéjének megoltalmazása érdekében foganatosítandó intézkedések céljaira. A mezőgazdasági minisztérium a földművesekhez intézett felhívást, hogy fogjanak fegyvert a felkelők ellen. Nagy izgalmat keltett a kormánynak az a rendelete is, hogy nemcsak azokat az álíamhivatalnokokat bocsátják el azonnal az állásukból, akik resztvettek a felkelésben vagy segédkeztek a felkelőknek, hanem azokat is, akik a kormány intézkedéseit bármi módon szabotálják. Tömeges kivégzések Madridban Páris, julius 22. A Rádió-sajtóiroda jelentése szerint mintegy tizenötezer főből álló kormány- hadsereg, amely kormányhü csapatokból, polgárőrségből és munkásmiliciákból áll, amelyhez még a szocialista és kommunista ifjúsági szervezetek felfegyverzett tagjai is csatlakoztak, elhagyta Madridot és az északról előrenyomuló felkelők ellen vonult. A hadsereget számos repülőgép kiséri. A Madrid és Borgu között lévő alagút előtt ásták be magukat a kormánycsapatok, ifct várják a felkelőket. Ugyanebből a forrásból származó hírek szerint a kormány két nap óta kivégzéseket hajtat végre. Rögtönit élő bíróságok ítélkeznek a felkelők ellen. Számos felkelőt agyonlőttek. A kivégzések éjszaka történnek a polgárőrség egyik kaszárnyájának udvarán. Valamennyi halálraítélt fasiszta „Éljen Spanyolország" kiáltással halt meg. Azokat a fasisztákat végeztette ki a kormány, akiket a Montana-kaszárnya ostrománál elfogtak. A kaszámyaosbrom volt a madridi zendülés legvéresebb fejezete. A kivégeztetések leírhatatlan izgalmat keltettek a fővárosban és a lakosság már nyíltan hangoztatja, hogy a kormány teljesen a kommunisták kezében van s minden tettében az ő befolyásuk érvényesül. Ma két kormánypárti repülőgép indult Tőle- do bombázására, ahol a kadettek lázadtak fel. Sambil repülőkapitány pedig Saragossa ellen indult bombavetőgépével s ma délben vagy félóra hosszat bombázta a várost. Barcelona teljesen a kommunisták kezén van. A kommunisták elcsapták Companyst, Katalánja kormányzóját és kommunista mintára kormányzótanácsot szerveztek. A nsadr'di kormány kíküSdöltaí Párisban Páris, julius 22. Tegnap délután repülőgépen két magasrangu katonatiszt érkezett Spanyol- országból a francia fővárosba, A két tiszt a párisi spanyol követségen szállt meg. Az újságírók kérdései elől kitérnek, nem akarnak nyilatkozni sem a spanyol helyzetről, sem pedig jövetelük céljáról. Mindössze annyit árultak el, hogy hivatalos megbízatással jöttek Dadridból. A „Le Journal" a két magasrangu spanyol tiszt látogatásával kapcsolatban azt írja, hogy valószínűleg a kormánynál akarnak interveniálni, hogy Franciaország nyújtson segítséget a madridi kormánynak a marokkói zendülés leverésére. Madrid, julius 22. Az ititélő külföldi újságírók között nagy feltűnést keltett,- hogy a Daily Te- légraph szerkesztőjét letartóztatták. A letartóztatás okairól a hatóságok nem hajlandók bővebben nyilatkozni, mindössze annyit mondanak, hogy a letartóztatott újságíró iratai nem voltak rendben. Barce'onában a komfliuais*á!f lefoglalták a templomokat Barcelona, julius 22. A katalán fővárosban a kommunisták magukhoz ragadták az irányitó hatalmat. A kormányzótanács elrendelte az összes egyházi vagyonok elkobzását, azonkívül a híres barcelonai katedráiét, amelyben rendkívül nagyéríékü műkincsek vannak fölhalmozva, lefoglalták. A katedrális lefoglalásáról szóló végzésnek ez a cime: „Kobzás, melyet a katalán kormányzótanács a nép javára rendel el." Az elkobzott és lefoglalt templomokban kórházat rendeztek be. Da délelőtt Diez Sandino ezredes, a bár- celonai repülők parancsnoka ultimátumot intézett Camanellas tábornokhoz, a sara- gossai fölkelők parancsnokához. Sandino megadásra szólítja föl a felkelőket. A határidő ma éjfélkor jár le és amennyiben addig a felkelők ném adják át Saragossát a köztársasági civiíhatóságoknak, a katalán vörös repülőgárda bombázni fogja Saragossa kaszárnyáit és középületeit. Barcelonában ma megalakult á haditörvényszék, amely a felkelés összes vezéreit in contumatiam halálra ítélte. Ksjnsisunrta rémuralom Malagában London, julius 22. Az angol admiralitás az egyre fenyegetőbbé váló spanyol helyzet hatása álhit kénytelen volt a Spanyolországban lalkó angol állampolgárok védelmére további hajókat útnak indítani a spanyol kikötők felé. A DeLetartóztatás Kassán a „Hermes" litográfiái intézet (södügye miatt Ka-sa, julius 22. (Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon.) A kassai ügyészség ulafti- tására a kassai rendőrség ma hajnaliban letartóztatta Drünnnver Sándor volt nyomdáin lajdono.st és az azóta megszülni kassai Her- mes .litográfiái intézet tulajdonosát, azonkívül Weiss Sarmrt, a kassai Korona Bank -igazgatóját. Mindkettőjüket bekísérték az ügyészség fogházába. Az, ügy a Hermes litográfiái intézet ellen néhány év-vel ezelőtt lefolytatott csődeljárással van kapcsolatijain. A kerületi bíróság vádtanácsa már ma dél előtt eUrendel- 1e a letartóztatottak s-zabadláíbrahelyezését, mivel azonban az ügyész fel folyamodással ólt a szabadlálbrahnlyezés ellem, Weisz a kassai ; őbíróság döntéséig vizsgálati fogságban marad. A kassai felsőbíróság -valószínűleg már holnap letárgyalja az ügyet. Maxon kassai polgármestert nagy szótöbbséggé! kizárták a cseh iparospártbó! Kassa, ju-lime 22. (Karcai eze-ríkeisztőeégümk tideifoin/jfi'lenitiéw.) A eseti ikerepkedő- é» ilp&r-os- párt Ikassai osoipointijénaik válla*ztiniáinyát tegnap ülésre hívták ömkzo és ezen a ih-elyii ceioipoirl; vezetői 1 h,-terj.esz-tefctiók Maxióm Milán polgárm-eis termők, a párt, itteni vo.lt vezérének .kizárási inditványát. A javaslatot fho««záram tárgyalták és az diriők szavazást rendelt el, hogy meg tudják a többség akaratát. A szavazás meglepő eredményt hozott. Maxon Milán kizárása mellett huszonnégyen szavaztak és ellene mindössze hárman. A váliaHztinány a.la.pHzabá.lyai éntclimébom a -körzeti eiuiiökwég '-lé t-erjeszfciik a kizárási Andii- vámyt, lamnely valóiszlnh.leg a válna z-tim«ki nyal egyező határozatot fog h-ozmi, mert a körzeti elnökség tagjai jóformán valánte-nitiyle-n tagjai a válaaztináiiiyiMik i«. , Mint iis.mii' rétes, Ma .von M/idá.n és a párt között tavaly a viálaaztáis-oik -után .robbantak ki. .az billentitek. Azóta egy,re rosszabbodott a viszony és most, amikor a város elvetette a villanyárak mérséklésének tervét, a párt teljesen elhlde- giilt Maxontól. Mint isimére tea, a villanyárak leszállítását főleg a cwelli iparow'páirt szorgalma,zta és Maxon óbbon .a kén lésben teljesen ellenszegült a párt akiairatánaik. A párt azt hangoztatja, hogy a -villanyáraim leszállításának akciója sikenred járt volna, ha, a város nem veszi .meg a, vijilaniosviasu tat. A v'.llaniowvasüt megvétele miatt is üllővé- kodott .a párt elégedetlensége Maxon ellem. vonshire páncélos utrakcszen Pálmában állomás sozlk, hogy szükség esetén az angol állampolgárok érdekében beavatkozzék, míg a London páncélos a mai nap folyamán megérkezik Bar- celónába. Csütörtökre várják ugyancsak a bar- celónai kikötőbe egy nagy páncélos és három torpedó romboló megérkezését. Gibraltárba ma délelőtt megérkezett a Shamrock páncélos, amely negyven angol és több amerikai és francia állampolgárt vett a fedélzetére. A menekültek Malagából érkeztek és szörnyű izgalmak nyomai látszanak az arcukon. Valamennyi egybehangzó vallomása szerint Malaga több előkelő szállodája, közüzeme és palotája lángokban áll. A városban a kommunisták az urak, számos épületen vörös zászló leng és felfegyverzett munkások szállták meg a középületeket. Az uc- cékon eltakaritatlan holttestek hevernek, a városnak tö-bb pontján barrikádok romjai láthatók és szörnyű vérontás nyomai. A halottak száma eddig meghaladja a kétszázat. Vált imák a SCHULZ: „TANULNI KELL BUDAPESTTŐL" A szociáldemokrata párt „Právo Lidu" című hivatalos lapja Schulz Ignác képviselő tollából „Nem, nem, soha." cím alatt -hatalmas, háromhasábos cikkét köz-öit, amelyben a képviselő összehasonlítja a csehszlovákiai és a magyarországi idegenforgalmi propagandát. Schulz cikkében többek között a következőket irja: „Azért adtam cikkemnek ezt -az ismert jelszót, mert le akarom kötni az olvasó figyelmét arra, amit itt Írni akarok. A napokban együtt utaztam Hrusovsky Igorral Prágából Pozsonyba. A* fülkében rajtunk kívül egy angol család is utazott, apa, anya és körülbelül 20—-21 éves leányuk. Megismerkedtünk Briinn előtt és beszélgettünk. Politizáltunk és vitatkoztunk a világ helyzetéről. Minthogy közben Hruíovsky képviselővel magyarul beszélgettem. megkérdezett bennünket az angol, hegy milyen nyelven beszélünk. Arra a feleietünl re, hogy magyarul, a társaságunkban lévő angol leány íölosillanó szemekkel mondotta, hogy „nem. nem, soha11. — Ezzel kapcsolatban Sch-uz Ignác cikke további részeiben éles bírálatot, gyakorol a csehszlovák idegenforgalmi propaganda tevékenysége fölött. „A mi propagandánk — úgy mond — a magyarok rafinált propagandájával szemben naiv, síit gyermekes, unalmas, döcögős, érdektelen és bürokratikus, mert oly emberek végzik, akik nem értenek hozzá, akik nem ismerik még a belföldi viszonyokat sem, annál kevésbé azt a mentalitást és azokat az eszközöket, amelyek még az angol lányt is megtanították arra, hogy a „nem, nem, soha" jelszót fújja. Ezt a propagandát paralizálni kell. Tanulni kell Budapesttől. A propaganda megszervezését olyan emberekre kell bízni, akik arra alkalmasak." Schulz azután fölsorolja Csehszlovákia fülidőit, .nevezetes kultu remiié keit s azt irja, hogy a köztársaságnak is van, mit megmutatnia a külföldnek. majd kifogásolja, hogy nincs egyetlen magyar napilap, amelyben a hasonló dolgokat, szellőztetni lehetne. Ezzel kapcsolatban többek közt a következőket irja: „Ámbár arról beszélnek — inja többek között — hogy van egy „aktivista" magyar lapunk, de annak titokzatosságába csak a Szentlélek láthatna be s az mondhatná meg. hogy ez a lap ni:ért ..aktivista" és miért csehszlovák magyar". Cikkében, végül a csehszlovákiai rádió magyar küldését teszi bírálat tárgyává Schulz képviselő. KRAMAft KÜLPOLITIKAI NÉZETEI A „Národni Listy" irja: Külpolitikánk és a koalíciós sajtó azzal intézte el a német-osztrák megegyezést, hogy ez a dolog műn meglepetés és nincs ok a nyugtalanságra, sőt ellenkezőleg Schusehuigg és Hitler megegyezésé világos helyzetet teremt s elodázza a háború veszélyét, amely az Ansehluss vagy a H a bab u rg-res t a urác i ó miatt, fenyeget. És azután, — nincs itt Franciaország, ha baj lesz? Kralnál a vasárnapi ..Nem történt semmi" cinrii vezércikkében szembenéz az igazsággal és azt irja: ..Miben bízunk maV Franciaországban, amely otthon belpolitikai megrázkódtatásokkal, a gyarmatokon pedig bolsevista és szocialista láziló propagandával küzd, vagy Angliában, amely két évnél hamarább nem lesz felkészülve a vélelemre, vagy végül a mérhetetlen távolságban lévő Oroszországban, amely hajlandó nekünk Hitler ellen, n bolsovi/mus legel kósered otto&b ellensége ellen segítségét nyújtani, de egyben el van szánva arra. hogy számunkra o védelem fejében hozza a bolsevista „demokráciát"? Krámái vezércikkével egyidőben jelent meg a ,Savezvous“-ban Ni őssel tábornok fejtegetése, amelyben arra a kérdésre ad választ, hogy kiben bízhat Franciaország háború esetén. Niesscl tábornok nem kételkedik Oroszország segiteni-akarásá- bnn, de a segítséget túlságosan problematikusunk tartja, semhogy azzal Franciaország komolyan számolhatna. N-iossel tábornok szkeptikusan nyilatkozik a 8/bVJet részéről Csehszlovákiának nyújt ndrt segélyről i« és arra a megáll api tárna jut, hogy ami Franciaországot, illeti, csak Lengyelország eegithet. azáltal, ha. Németországot haderejének ezé te-kására kénysaeritené. Kralnál vezércikkében a következő- megállapításra jut: „Csak ne felejtsük el, hogy egyedüli meghízható védelmünk a mi 1> leö véderőnk". Kiessel tábornok sem vélekedik máskép pen, amikor azt mondja, hogy „Franciaország háború esetén kénytelen lesz saját, erejére támaszkodni." 2
