Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-19 / 163. (4012.) szám
1936 jttllua 19, vasárnap. ri?K^GAlA\AGÍ£AR- HIRLAP A magyar-csehszlovák külkereskedelmi forgalom félévi mérlege 12 millió koronával aktív A külkereskedelmi mérleg országonkénti adatai Prága, július 18. A statisztikai hivatal a júniusi külkereskedelmi mérleg országonkénti adatait most tette közzé. A kimutatás ezerkoronás tételekben a kővetkező adatokat tartalmazza; Junius Január-junius Behoz. Kivitel Behozatal Kivitel Németország 97.370 93.453 614.463 576.245 Hamburg 9.488 2.907 81.173 20.462 Ausztria 29.022 49-326 159.874 329.990 Lengyelország 11.054 13.838 107.771 71.034 Magyarország 8.193 19.896 58.716 65.930 Románia 27.911 11.389 150.649 188.028 Jugoszlávia 16.138 30.648 143.568 190.835 Bulgária 12.693 4.034 29.358 28.757 Belgium 13.507 10.638 106.100 73.440 Nagybritannia 31.033 53.956 203.227 305.739 Franciaország 2(6.096 21.338 220.633 140.200 Hollandia 18.025 23.416 147.739 134.520 Spanyolország 3.237 3.53S 47.367 26.320 Svájc 21.334 25.655 161.182 184.6S4 Dánia 2.995 3.027 23.057 17.335 Norvégia 3.776 7.304 27.865 42.790 Svédország 18.057 13.806 62.884 90 223 Finnország 1.541 4.913 5.345 25.597 Litvánia 2.880 2.884 17.433 15.426 Görögország 4.091 1.027 38.148 14.878 Oroszország 7.055 12.462 37.478 108.306 Törökországi 10.434 2.187 32.600 45.862 Kina 2.172 3.258 19.442 19.018 Irán és Afganisztán 342 1.650 ' 3.242 43.876 Japán 2.887 2.441 19.457 15.776 Palesztina 1.823 2.784 13.602 23 277 Brit-India 27-019 6.135 136.936 34.683 Holland-India 13.847 880 67.190 7.432 Egyiptom 7.929 3.371 76.831 24.705 Délafrikai Unió 1.904 6.844 11.394 34.941 Kanada 685 4.717 5.868 24.666 USA 25-337 41.691 208.528 300.235 Argentína 10.071 6.529 71.349 38 871 Brazília 5.448 3.092 32.434 17.975 Ausztrália 5.900 4.022 38842 19.638 A külkereskedelmi mérleg országonkénti adataiból megállapítható, hogy a német-csehszlovák külforgalom az Idei év első felében 38 millió koronás passzívumot eredményezett, noha a tavalyi óv azonos szakában a mérleg 69 miliő korona aktívumot tüntetett föl. A Hamburg felé irányuló külkereskedelmi forgalom passzívuma a tavalyi év azonos szakában vonatkozó kimutatásban közölt 45 millióra 65 millió koronára emelkedett. Osztrák viszonylatban a külkereskedelmi mérleg még mindig erősen aktiv, ámbár a kiviteli többlet tavalyhoz viszonyítva 203 millióról 170 millió koronára esett vissza. Lengyel viszonylatban a helyzet nem változott. Magyar-csehszlovák viszonylatban a januártól júniusig terjedő félévi időszak külkereskedelmi forgalmának mérlege 12 millió koronás aktívumot tartalmaz Csehszlovákia számára, amig a tavalyi mérleg mindössze 6 millió koronás kiviteli többletet tüntett föL A román-csehszlovák mérleg aktívuma ezzel szemben 89 millióról 33 millió koronára csökkent. A jugoszláv-csehszlovák mérleg a tavalyi év első felében 28 millió koronával volt passzív, ez a pasz- szivum az idén 47 millió koronás aktívumnak adott helyet. Belga viszonylatban a mérleg 33 millió koronás behozatala többlettel zárul. Az angol-csehszlovák külforgalom aktívuma viszont 70 milióról 108 millió koronára emelkedett. Igen érdekes a francia-csehszlovák kereskedelmi forgalom alakulása is. Francia viszonylatban Csehszlovákia ugyanis évek óta nem tud aktívumot elérni. A tavalyi év első felében a mérleg 16 millió koronás behozatali többletről számolt be. Az idén pedig 81 millió koronás pasz- szívumot tartalmaz. Az olasz-csehszlovák külkereskedelmi forgalom adatairól a statisztikai hivatal az olaszellen.es megtorló intézkedések következtében nem számol be. A tavalyi év első felében olasz viszonylatban Csehszlovákia külkereskedelmi mérlege 10 millió korona aktívumot tartalmazott. Ez a kiviteli többlet az idén természetesen elmaradt. Holland viszonylatban a tavalyi mérleg 18 millió koronás aktívumot mutatott, az idén pedig 13 millió koronás passzívumot tartalmaz. A spanyol-csehszlovák mérleg szintén passzív; a behozatali többlet a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt 9 millióról 21 millió koronára emelkedett. Svájci viszonylatban tavaly 53 millió koronás aktívumot ért el Csehszlovákia, ez a kiviteli többlet azonban az idén 23 millió koronára zsugorodott össze. A csehszlovák-dán mérleg 6 millió koronás passzívumot tartalmaz, ámbár tavaly még 10 millió koronás aktívumot tüntetett . ZOL. Norvég viszonylatban a helyzet nem változott s az idei év aktívuma változatlanul 15 millió koronát tett ki. A svéd-csehszlovák mérleg tavaly 24 millióval volt aktív s az idei év első felének aktívuma 27 millió koronára rúg. A görög beviteli nehézségek következtében az odairányuló csehszlovákiai kivitel stagnál, a mérleg 24 millió koronás hiányt tartalmaz a tavalyi év első felének 2 millió .koronás aktívumával szemben. Az orosz-csehszlovák külkereskedelmi forgalom lassú tempóban élénkül. Tavaly az első félévi mérleg 6 millió koronával volt aktiv, az idén pedig 70 millió koronás kiviteli többletet sikerült Csehszlovákiának elérnie. Török viszonylatban a mérleg Pozsony, julius 18. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) A Nobel-Dynamit gyár telkén uj gyárvállalat épült, amely olajmagvakból fog olajat készíteni. Az uj vállalat a lobo- sitzi olajgyár fiókja s főképpen szlovenszkói repcét fog olajjá földolgozni. Egyelőre mintegy 200 vagon repcét sajtol olajjá s ennek a mennyiségnek a túlnyomó részét, 160 vagont, a szlovenszkói termelőktől veszi meg. Morvaország déli részében legfeljebb 30—40 vagon repcét szándékszik vásárolni. Ez a 200 vagon (Az italfogyasztás legújabb adatai.) A statisztikai hivatal jelentése szerint a csehszlovákiai sörgyárak májusban 688.745 (tavaly májusban 621.071) hl. sört hoztak forgalomba. A sörfogyasztás tavaly májushoz viszonyítva 10.9 és áprilishoz mérten 13.2 százalékkal emelkedett. A tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt adatokkal szemben a belföldi fogyasztás 613.600 hl.-ről 681.515 hl.-re emelkedett, amig a kivitel 7471-ről 7230 hl.-re csökkent. A részletes statisztikai adatok szerint májusban a csehországi gyárak 516.212 (tavaly 486.083), a morvaországiak 139.508 (112.100), a szlovenszkóiak 30.017 (20.789) és a kárpátaljai sörgyárak 3008 (2099) hl. sört hoztak forgalomba. A januártól májusig terjedő öthavi időszak sörfogyasztása az előző év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt 2,638.287 hl.-ről 7.2%-kai 2,828.826 hl.-re emelkedett. A sörkivitel mennyisége 32.560 (28.551) hl.-re rúgott. — Májusban 33.598 (30.683) hl. borra róttak ki fogyasztási adót. A borfogyasztás tavaly májushoz viszonyítva 9.5 és az idei év áprilisához viszonyítva 9%-kai emelkedett. Csehországban 10.144 (10.029), Morvaországban 9138 (8263), Szlovenszkón 12.850 (11.724) és Kárpátalján 1066 (667) hl. bor és must került fogyasztásra. A januártól májusig terjedő öthavi időszak során 174.478 (164.317) hl. bor fogyott Csehszlovákiában. Az öthavi fogyasztás a tavalyi adatokhoz viszonyítva 6.2%-kai nagyobbodott. Ásványvízből májusban 24.675 (20.387) hl., gyümölcsborból 3775 (5310) hl., citromszörpből 20.258 (20.047) és szikvizből 31.518 (28.544) hl. fogyott. A januártól májusig terjedő időszak italfogyasztásának adatai a következők: gyümölcsbor 16.257 (21.675), citromszörp 64.795- (62.082), szikviz 123.694 (110.254) és ásványvíz 106.335 (81.933) hl. (Mezőgazdasági kényszeregyezségek.) Daig-os Mihály Magyariz&ép, vagyonifelügyelő dr. Hercz Miksa ügyvéd, Gál&zéos. A követeléseket augusztus 10-:'g keli bejelenteni a gáiszécsi járásbíróságon. — Izai Fodor és neje szül- Ceorba Júlia, Bilok, vagyonfelügyelő Celler Ferenc, Bilok. A kényszeregyezségi tárgyalást a beregszászi kerületi bíróság fogja kitűzni. — Oberfranz Gusztáv és neje szül. Pis Ma- tild, Radóc. Vagyonfelügyelő Bartos András, Radóc. A követeléseket szeptember 1-ig kell bejelenteni a nyitrai kerületi bíróságon. — Mikulás János, Sádek (Nagytapolcsányi járás). Vagyonfelügyelő Skvare- nina Antal, Nagybossány. A követeléseket szeptember 1-ig 'kell bejelenteni a nyitrai kerületi bíróságon. — Tóth József és neje szül. Matuska Mária, Verebély. Vagyonfelügyelő dr. Kovács Gyula ügyvéd, Verebély. A követeléseket augusztus 15-ig kell bejelenteni a nyitrai kerületi bíróságon, ugyancsak aktiv, ez az aktívum a tavalyi 6 millió koronával szemben az idén 13 millió koronára rúg. A statisztikai hivatal az idén közli első Ízben a finn-csehszlovák, valamint az irán-csehszlovák és az afganisztán-csehszlovák külforgalom adatait. Finnországgal szemben a kiviteli többlet 21 millió koronát tesz és iráni, valamint afganisztáni viszonylatban az aktívum 40 millió koronára rúg. Kínai viszonylatban a helyzet kiegyensúlyozott, noha a tavalyi év azonos szakában még 20 millió koronás aktívumot tartalmazott a mérleg. Japánnal szemben az idei mérleg 4 millió koronával passzív. Palesztinái viszonylatban az aktívum 25 millióról 10 millió koronára ment vissza. Brit-Indiával szemben a mérleg állandóan passzív. Ez a passzívum a tavalyi kimutatásban közölt 89 millióról az idén 102 millió koronára emelkedett. Egyiptomi viszonylatban 52 (tavaly 41) millió koronát tesz ki a passzívum. A délafrikai államok uniójával szemben az aktívum a tavalyi mérlegben közölt 19 millióról 23 millió koronára gyarapodott. Kanadával szemben 19 (13) és amerikai viszonylatban 92 (102) millió koronára rúg a kiviteli többlet. Argentinéval szemben a passzívum 18 millióról 43 millió koronára ment föl. Brazíliai viszonylatban a behozatali többlet 5 millióról 15 millió koronára és Ausztráliával szemben 12 millióról 19 millió koronára emelkedett. repce a gyár üzemét, mely julius 15-én indult meg, körülbelül október végéig foglalkoztatja. Az uj vállalat később román napraforgóból, továbbá román és bolgár szójababból és egyéb külföldi olajos magvakból is készít olajat. A pozsonyi olajgyár minden bizonnyal nagy szerepet fog játszani Szlovenszkó gazdasági életében. Számos munkásnak*és tiszt-8 viselőnek ad kenyeret, sziloveniszkói iparoso-| kát és kereskedőket foglalkoztat s szlovenszkói gazdák olajos magvait veszi át elsősorban. (Irányított gazdálkodás Angliában.) Az állam beavatkozása a gazdasági életbe és a mind erősebben érezhető hatósági intervenció nemcsak Közép-E uróipában tette illuzióriussá a régi értelemben vett gazdasági szabadságot, hanem — Angliában is. Bizonyos reziigmációval állapítja meg az Economist annak a régi mondásnak az igazságát, hogy az igazán forradalmi jellegű nagy változások zajtalanul, csöndben mennek végbe. Öt év alatt — írja a nagy londoni lap — a Citynek eddig hagyományosan szabad piaca nagyjában a kormánypolitika végrehajtó szervévé alakult át, anélkül, hogy erről külön törvényt hoztak, vagy e változást formálisan elismerték volna. A dolog 1931-ben, a font leértékelésének időpontjában kezdődött és nem törvényhozási intézkedésekkel, hanem „figyelmeztetések*4 és „fölkiérések“ formájában végzi el a kormány vagy a Bank által kívánatosnak tartott irányítást. Alig van értékpapír a londoni tőzsdén, melynek áralakulása valamilyen módon ne került volna függő viszonyba a kormány politikájával. Ugyanez tapasztalható miniden termelési ágban és ugyanez a helyzet a pénzpiacon is. A kötelékek, melyek a Cityt a kormányhoz fűzik, soha nem voltak olyan szorosak, mint napjainkban. (Mozgalom indult a müzsiradóról szóló törvény módosítása érdekében.) A müzsiradóról szóló törvény, mint ismeretes, métermázsánként 70 korona adóval terheli meg a gyártási hányad keretében gyártott müzsirt s métermázsánként 300 ko~ na adót ró ki arra, aki gyártási engedély nélkül vagy kontingensen felül gyárt müzsirt. A törvény és annak végrehajtási utasitása a napraforgóolajat is müzsirnak nevezi s így a napraforgóolaj után is meg kell fizetni az adót. Ez a rendelekzés igen kínos helyzetbe hozta Kárpátalja lakosságának ama rétegét, amely nincsen abban a helyzetben, hogy természetes zsírt vagy müzsirt vásárolhasson, s amely évtizedek óta arra rendezkedett be, hogy napraforgóból sajtoltat olajat magának. Az uj törvény ugyanis a napraforgóolajra is vonatkozik s arra kötelezi az „olajgyártókat“, hogy megfizessék a müzeiradót. A kárpátaljai napraforgóolaj készítői aligha rendelkeznek gyártási kontingenssel s igy nem 70, hanem 300 korona adót kell fizetniük métermázsánként. E visszás helyzetre való tekintettel az érdekeltek körében mozgalom indult meg a müzsiradóról szóló törvény módosítása érdekében. A mozgalom kezdeményezői főképpen ' sérelmezik, hogy a vám- sajtolásban készült napraforgóolaj sem alkot kivételt és az után is meg kell fizetni a magas adót, , (A prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékpapírok rentabilitásának mutatószáma ezen a héten következőképpen változott (1927 január 3=100); államkölcsönök építési sorsjegy nélkül 103.342 (előző héten 108.342), valamennyi szilárdkamatozásu érték 96.955 (90.931), belföldi bankóit 103.228 (103.228), ipari és forgalmi értékek 100.782 (118.330), a teljes tőzsdeindex 114.929 (113.095), a hivatalosan nem jegyzett értékek mutatószáma 84699 (82.788), valamennyi államkölcsön átlagos rentabilitása 4.434 (4.434), a 6 százalékosnál alacsonyabb kamatozású államkölcsönök átlagos rentabilitása 4.312 (4.312), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitása 2.898 (2.928), az ipari részvények indexének analízise: cukorgyárak 83.025 (81.034), élelmiszeripar 100.181 (100-986), vegyi ipar 180.920 (175.20S), sörgyárak 104.025 (104.325), épitö ipar 90.025 (96.448), gépgyárak 122.785 (117.227), szövőipar 48.558 (48.461), szénbányák 125.308 (123.168), fémipar 114.156 (110.804), különböző vállalatok 128.713 (123.667). (Teljesen elárvult a komáromi kikötő.) Komáromi tudósítónk jelenti: A harmincmilliós költséggel, sok évig épített komáromi Duna-kikötő lassanként a teljes elhagyatottság állapotába jutott. A forgalomcsökkenés évröl-évre szemniellát- ható volt. 1930-ban sűrű tehervonatok indultak a kikötőiből gabonával, vagy érkeztek lengyel szénnel, a kikötő sinliálózatának úgyszólván valamennyi sínpárja el volt foglalva vagonokkal. Nagy költséggel s a munkások százait foglalkoztatva zárták cl az úgynevezett Kisduna felső részét, hogy a télikikötőben álló vizet kapjanak, megépítették a nagy raktárakat, felszerelték a kikötőt dús sinhálózattal s öt hatalmas vasdarut szereltek föl. Ezek csak az építés első évében jártak. Néhány évvel ezelőtt is még élénk volt a dunai hajóforgalom s állandóan többszáz ember jutott munkához az építkezésnél s a rakodásnál. A terv az volt, hogy a Lengyelországból érkező szenet Komáromban rakják át hajóra s a jugoszláv gabonát Komáromban rakják teherkocsikra: tranzitóforgalomra rendezkedett be a kikötő. A lengyel szén a drága tarifa miatt elmaradt, a gabonát is másfelé irányítják s a kikötőben jelenleg mozdulatlan daruk, üres raktárak, rozsdásodó sínek vannak, azonkívül a megfelelő finánc- őrség, amelynek azonban alig van őriznivalója, mert a darabáru-forgalom is alaposan megcsökkent. A kikötő területét valósággal felverte a nyári gaz s egyelőre ugylátszik, nincsen kiút a komáromi kikötő válságából. Emiatt aztán a komáromi munkanélküliek száma is megsokszorozódott. A kikötő vidám, zajos élete is a múlté s külföldi hajóst a komáromi kereskedelem, — amelynek pedig nagy hasznára volt a külföldi ha- jósforgalojn — nem lát. A komáromi közvélemény méltán kérdezheti; kié a felelősség, hogy ekkora költséggel megépített kikötőjét felveri a gyom e alig irányítanak hajót a modernül felszerelt komáromi kikötőbe. Vámkedvezményekkel, tarifaengedményekkel mindenesetre emelni kellene a forgalmat, mert a kikötőépitéssel felmerült költségek semmiesetre sem aránylanak a mai válságos helyzethez. (Állatvásári hír.) A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása, a vásárpénztár igazgatóságának jelentése szerint, 650 szarvasmarha, 1600 belföldi hússertés és 1800 külföldi bakonysertés. (Tovább fokozódott a budapesti vámmentes kikötő forgalma.) Budapestről jelentik: A Budapesti Vámmentes Kikötő 1935—36. költségvetési éve junius 30-ával zárult le és a most nyilvánosságra került forgalmi eredmények túlszárnyalják az e.lő- zőévi nem jelentéktelen emelkedést is. A nagymértékű forgalmi fellendülés főleg bizonyos tömegáruk forgalmának 'ugrásszerű emelkedésével magyarázható, A költségvetési év összforgalma az előző esztendővel szemben 26.5 százalékkal emelkedett. A gabonatárház forgalmának igen jelentős növekedése csaknem kizárólag a külföldről érkezett tengeri behozatalának tulajdonítható. A búza forgalmánál 10, a rozs forgalmánál 80 százalékos visszaesés mutatkozott, ami természetes következménye a közepesnél is gyengébb termés- eredményeken kivüi annak, hogy az exportra került búza nagyrészét közvetlenül a termelőktől, illetve a vidéki tárházaktól szállították el, továbbá annak is, hogy a korlátozott határidős üzlet mellett az úgynevezett „spannung*1 nem nyújtott elegendő fedezetet a tárházi költségek viselésére* A közvetlen átrakási forgalomban újabb tekintélyes gyarapodás mutatkozott. Az átrakott áruk öS’Szmennyisége 1.9 millió mázsáról 2.4 millió mázsára növekedett. A kikötő összforgalmában a hajózás 43.4, a vasút 31.8, a közúti fuvarkocsi pedig 24.8 százalékkal részesedett. (A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának alakulása.) A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának jelzőszáma az elmúlt héten a következőképpen változott (1927 január = 1Ü0): mankóba búza — (32.73), őszi búza 47.25 (43.64), 2. sz. rozs 34.16 (30.19), cseh cukor aib Hamburg 18-71 (18.63), centrifugál nádcukor ab Newyork 51.89 (51.57), amerikai gyapot 60.86 (57.42), egyiptomi gyapot 44.30 (42.26), 64, sz. tops-gyapju 42.30 (42.25), 40. tt. tops-gyapju 42.20 (42.20), vas — (57.95), réz 40.37 (40.05), petróleum 46.44 (46.44), kanosuk 24.57 (24.10), príma juta 31.94 (32.12), 4. számú Santos kávé 28.17 (2744), cipötalpbőr 66.54 (68.05), angol borjubör 55.77 ,(55,71), szén 52.70 (52.63). (II olajgyár Pozsonyban Magyarországon a búza beváltási árát Budapest, julius 18* (Budapesti szerkesztősé". günk telefonjelentése.) A magyar kormány ez- évben is rendeletben szabályozta a búza beváltási árát. Az idén a búza 40 fillérrel jobb a ta-1 valyi árhoz képest A búza legalacsonyabb át- J vételi ára 13 pengő 40 fillér és a legmagasabb ára 15 pengő 15 fillér. A rendelet egyben közli, hogy az ezévi búzatermésből már 7.2 millió mázsa búzát kötött le a külföld. 4.2 millió mázsa búzát Magyarország már azonnal szállítani is tud.
