Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-19 / 163. (4012.) szám
1936 julius 19, vasárnap. ^^ga-MAO^AR-HTKL^ 3 Iztoladinovics miniszterelnök éles vádjai a Jeftics-párt ellen Az Arnautovics-perben mondott tanúvallomásában terrorizmussal vádolta meg a jugoszláv miniszterelnök az ellenzéket Bel'grád, julius 18. Az Arnautovics-per- ben véget értek a tanúkihallgatások. Az ügyész ellenezte a védőnek újabb tanuk kihallgatására vonatkozó indítványát, a bíróság azonban az indítványnak helyt adott és tegnap még a védelem újabb tanúit is kihallgatta. A mai tárgyaláson fölolvasták Jeftics volt miniszterelnök tanúvallomásáról fölvett jegyzőkönyvet. Jeftics kijelentette, hogy a merényletről1 nem volt tudomása, sőt a kritikus napon el is határozta klubtársaival együtt, hogy nem vesz részt a képviselőház ülésén, minthogy heves összetűzésektől tartottak s ezt el1 akarták kerülni. Ugyancsak ma olvasták föl Sztojadinovics* miniszterelnök tanúvallomását is. A miniszterelnök tanúvallomásából kiderül, hogy abban a pillanatban, amikor észrevette, hogy Arnautovics revolvert szegez rá, lehajolt és elhagyta a szónoki emelvényt. A következő pillanatban eldördült a merénylő revolvere és a golyó azon a helyen fúródott a falba, ahol az imént még a miniszterelnök állt. A miniszterelnököt képviselőtársai körülfogták és az egyik oldalajtón át kikisérték az ülésteremből. A miniszterelnök tanúvallomásában kijelenti, hogy arra nézve, hogy a merényletet tervszerűen hajtották volna végre, nincsen semmi bizonyítéka. Azt azonban kénytelen megállapítani, hogy egyes képviselők beszédei, fenyegetései és közbekiáltásai valóságos terror-légkört teremtettek a szkupstinában. Különösen Milovanovics vádlott ellen tett éles vallomást a miniszterelnök, Milovanovics ugyanis egyszer, amikor a miniszter- elnök beszélt és az ellenzéki padsorokból beszédét heves közbeszólásokkal kisérték, mire több kormánypárti képviselő a miniszterelnök köré sereglett, Milovanovics igy kiáltott fel: — Miért véditek? Azt hiszitek talán, hogy valaki agyon akarja ütni? Nem fogja meggyilkolni senki. Sztojadinovics miniszterelnök szerint az ilyen kijelentések teremtették meg azt a légkört, amelyben a merénylet történt. A miniszterelnök szerint a Jeftics-párt klubjában gyakran volt szó leszámolásról és valósággal mesterségesen csinálták ebből a klubból azt a pszichózist, amely a március 6-iki merénylethez vezetett. Mint egy második bőr ö*r cm 82 cm 80 cm 78 cm 75 :m 72 cm úgy simulnak lábacskáira legújabb selyemharisnyáink. Ezelőtt a harisnyatartót a túlhosszú harisnya finom szövésébe kapcsolta, hagy jobban simuljon. Ezáltal a harisnya tönkrement. Ma azonban szolgálhatunk önnek oly harisnyával, melynek mérete pontosan megfelel lábfejének és lábhosszának. A harisnyatartót most már a megerősített szegélyre kapsolhatja és igy a harisnya tovább eltart. Ezen újítás nagyban emeli harisnyáink értékét, eladási áruk azonban változatlanul olcsó maradt. hogy nemcsak jó viszonyba kerülünk a magyar nemzettel, de a közös munkának is el kell következnie Az elnök könyvének magyar kiadása elé irt előszavában nyilatkozik a magyar-csehszlovák problémáról Prága, julius IS. Bene§ köztársasági elnök „Nemzetek forradalma4' oimü könyvének magyar fordítása most készüli el s a közelii napokban a könyvpiacra kerül. Ez az első mű, amely Bemes könyvei közül magyar nyelven napvilágot lát s amiből az elnök világháború- alatti tevékenységéről és gondolatairól is képet alkothat magának a magyar közönség. A könyvet az E. Prager könykiadócég adja ki három kötetiben. Ugyanez a cég adta ki a közelmúltban Masaryk gyűjteményes írásait öt kötetben. Benes elnök könyve magyar kiadása elé előszót irt, amelyben általános történeti felfogását vázolja, de kitér a magyar—csehszlovák viszony kardinális kérdéseire is. A bennünket közelről érdeklő előszót alkalmiunk volt megszerezni és alább adjuk szószerinti szövegében. A mai Európa kialakulása — A tizenkilencedik századot méltán jellemzik mint az európai nemzetek ébredésének 'és belső egységesítésének századát. Ez a hosszú folyamat azonban csupán a mostani, huszadik század elején, a világháborúban és a háború után zárult le. Anglia, Francia- ország, Németország és Olaszország egyesítése után sorra került a kis- és középnemzetek egyesülése és nemzeti fölszabadulása Közép-, Kelet- és Diói kelet euró páb an. Mindez viharos — itt-ott egyenesen forradalmi — módon ment végbe s régi, nagy államalakulatok szétesését és átcsoportosulását jelentette. A térképen uj Európa képe jelent meg, amely kulturálisan és politikailag érett nemzetek egészséges és természetes önzéséből támadt s az európai kontinens történetének uj fejezetét, a nemzeti egységek fejlődését és haladását tette lehetővé. Véleményem szerint ebből a fejlődésből nem vezet ut visszafelé s ebbe a lénybe bele kell nyugodni akkor is, ha tárgyilagosan helátjuk, hogy ezáltal egyesek nyertek, mások meg veszítettek. Ez a történelem természetes útija. A békülékenytég szellemében — De ha ezek a nemzeti egységek élvezni akarják eme lépés igazi gyümölcseit, föltét- lenül és mielőbb maguk mögött kell hagyniuk a viharos korszakot, amelyen át kellett esniök, hogy kiképezhessék életük uj föltételeit és formáit. Kell, hogy az egyes nemzeti egységeknek az átcsoportosítás révén fölszabadult primér erői elvezessenek a fölszabadult fiatal erők reintegrálódásá-hoz, hogy önzésüket a béke, humanizmus és haladás köaös eszményei szabályozzák s hogy ilymódon a kölcsönös békés együttélés és együttműködés uj alapjai épülhessenek ki. Ezt a munkát okosan, a békülékenység jegyében kell végeznünk, kölcsönösen meg kell egymást értenünk s ezt mindazoknak, akik veszteséget szenvedtek, okosan lehetővé kell tennünk, józan kiutat kell keresnünk főleg ott, ahol nemzeti kisebbségek maradtak az uj államalakulatokban. — Ez nem könnyű feladat. Ahhoz, hogy elvégezhessük, föltétlenül szükséges, hogy az európai államok és nemzetek végleg megszabaduljanak attól a lelki beáHitottságtól, amely a múltban egyes nemzetek uralmiét jelentette más nemzetek fölött s amely az uj formákban is érvényesülést keres: kell, hogy megértsék az elmúlt s a mostani évszázad politikai fejlődésének lényegét, hogy megbecsüljék saját szabadságukat 'és respektálják a mások szabadságát és hogy ez a megbecsülés nemcsak a nemzetek és államok egymás közötti viszonyában érvényesüljön, hanem saját államuk belső életében is azokkal a töredék — kisebbségekkel szemben, amelyek földrajzi vagy gazdasági helyzetüknél fogva kivülestek az uj Európát formáló nemzeti egységesülések folyamatán. Jószándék és megértés — S hogy ezt elérhessük, föltétlenül szükséges enne reispektuson túl a becsületes jószándék is a kölcsönös közeledésre és együttműködésre, továbbá, hogy egymást rendszeresen és minél szélesebb alapon megismerjük és megértsük. — Ezek az irányelveik általános érvénnyel bírnak s neim vonhatja ki magát alóluk egyetlen nemzet s egyetlen állam sem, ha le akarjuk küzdeni azokat az erkölcsi, politikád és gazdasági nehézségeiket, amelyek oly súlyosan nehezednek a mai Európa nemzedékére. S ezek az elvek megválóéi fásukért kiáltanak különösen azokban az államokban és ama nemzetek kebelében, amelyeket a múlt ellentétes táborokba kényszeriitett e amelyek mai gondolkodásában is hol erősebb, hol enyhébb formában a múlt árnya kísért. Csehszlovákia és Magyarország is az ilyen államok sorába tartoznak. Éppen ezért rájuk is vonatkozik a kikerülhetetlen szükségesség, hogy véglegesen megtalálják a múltból a jövőbe vezető utat, amely le tudta vonni a tanulságot a történelmi fejlődés törvényeiből s immár nem keresd a nemzetek létének biztosítását a kölcsönös megalázásokban, hanem a kulturális és gazdasági kvalitásokban, a nemes munkában és vetélkedésben. S természetesen rájuk is vonatkozik, hogy mindent el kell követniük egymás megértése érdekében, még pedig egymás legigaziiíbb és legteljesebb megismerése utján. A magyarokhoz — Nagyon örülnék, ha magyarra fordított könyvem hozzájárulna ehhez a kölcsönös megértésihez és megismeréshez. Szeretném, ha meggyőzné a magyar olvasóközönséget, hogy azt a nagy erőfeszítést, amelyet a háború nagy történelmi korszakában a csehszlovákok odahaza és a külföldön kifejtettek, csakis saját nemzeti szabadságuk lángoló vágya, a nemzeti igazságosság megvalósításának eszménye vezette és hogy minden helyzetben távol állt tőlünk minden gyűlölet, más nemzetek imperialista és soviniszta legyőzésének bármilyen szándéka. Nem volt és nincs bennünk elfogultság és gyűlölet a magyar nemzettel szemben, még ha azelőtt szembe is kellett helyezkednünk a magyar állammal és politikájával. Jól ismertük és ismerjük a magyar nép nagy kulturális, politikai és szociális kvalitásait és sohasem akartuk útját állni a magyar nemzet szabad fejlődésének, mert meg vagyunk róla győződve, hogy végül is nemcsak jóviszonyba kerülünk a magyar nemzettel, hanem a közös munkának is el kell következnie. Szentül hiszem, hogy ifjú nemzedékeink, amelyeket megkíméltek a múlt érzelmei és küzdelmei, biztosan eljutnak elhhiez a megegyezéshez és az őszinte, barátságos együttműködéshez. A mi kötelességünk, hogy ezt a megértést előkészítsük 6 legalább is úgy dolgozzunk, hogy ne hátráltassuk vagy ne hiúsítsuk meg a mielőbbi megértést, ," „ 3 dsniigi korminy újabb akciója az ellenzék elfen Berlin, julius 18. A Deutsche Nachrichf;enbu- reau jelentése szerint a danzigi kormány az 1933-as fölhatalmazási törvény alapján egy sereg intézkedést hajtott végre a közrend megóvása és biztosítása érdekében, A hivatalos jelentés szerint szükség volt bizonyos rendeletek sürgős kibocsátására, mert az ellenzék egyre agresszívebb magatartása veszélyeztette a közrendet és nyugalmat A közigazgatási törvény 126. paragrafusának megváltoztatása a rendőr- hatóságok jog- és hatáskörét lényegesen kibővíti. Például a politikai természetű rendőri intézkedések ellen nem lehet birói fórumon jogorvoslást keresni. Ez vonatkozik elsősorban a gyülekezési jogra, a sajtójogra, a fegyverviselési és az egyesület jogra. Ezen a téren minden kérdést ezentúl végső fokon a rendőrhatóságok intéznek. Továbbá bevezették ismét a régi intézkedést, amely szerint képviselő nem lehetett felelős szerkesztő, különösen nem azoknál a lapoknál, amelyeket már egyszer betiltottak. Sztálin kibékült Trockijjal! London, julius 18. A Daily Maál szerint Stalin kibékült Trockijjal. A lap figyelmeztet arra, hogy ez a barátság az európai rend újabb veszedelmét jelenti. A LETON VÍZ egyetlen perc alatt a világ legegyszerűbb mód án eltünteti a karokról és lábakról a felesleges szőrszálakat Elegendő, ha a szőrtelenitendő testrészt egy csekély vattával megnedvesitjük, melyet LETON vízzel átitattunk. Egy perc múlva látjuk, hogy a szálak összezsugorodnak és a következő pillanatban a szőröket egyszerűen letöröljük. Utána közönséges hidegvizes lemosás és a szÖrteleni- tett testrész márványsimasávban tündököl. A villámgyors hatás ellenére a LETON viz teljesen ártalmatlan. LETON-folyadék szőrtelenitő ezidő szerint a legmodernebb szőrtelenitő szer. Egy kiadós üveg LETON szőrtelenitő viz Kő 19.50— Kapható minden szaküzletben vagy a főlerakatban ^ Bratislava, Masarykovo 6, Ventur ucca 12. H.w.w.miw »» »h»i m un rrrr* m
