Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)

1936-07-19 / 163. (4012.) szám

2

mm Jjg1 '"S.WWBM——

ÜGo, julius A9, vasárnap. ■nHMHBHU

százalékos hithüség szuggesztivitása, sőt még talán egymagában a megejtő modor sem. Papén állítólag rövidesen Londonba kerül Hoesch helyére, aki — mint emlékezetes — a tükör előtt, öltözködés közben lefordult a szőnyegre és meghalt. Körülbelül úgy, ahogyan Hartwig közvetlenül a világháború előtt Giesl dolgozószobájának: egyik bőrfoteljében. A helyzet nem volt ennyire exponált s talán maga az időpont sem, hanem a halál motívumai ugylátszik azonosak voltak. Az izgalom, a folytonos, szorongó aggódás a békéért, a haza s a hosszú diplomáciai szolgálat folyamán megismert és megszeretett másik nép sorsáért sok diplomata szive tört már össze. Hoesch is kicsit odatartozik a mártírok sorába, akik nem bírták idegekkel ezt az éles kanyarulatokkal megszaggatott rohanást ismeretlen cé- iok felé. A jelszavak és gondolatok, amikhez az utóbbi néhány évben a diplomatáknak alkalmazkodniok kell, általában messze esnek a diplomaták gondolatvilágától s Csi- cserin például, aki a szovjetből európai hatalmat csinált, akármennyire régi s pedigrés bolseviki volt, idegrendszerével, gondolkodásának módjával a régi diplomata-státushoz tartozott s amivel nem tudott lépést tartani, amit ő sem bir idegekkel, az éppen "a forradalmi tempó, a váratlanul feltámadó uj szempontok, merész elgondolások, fantasztikus jelszavak, pmik mind a világot akarják meghódítani. S amik mind a diplomatát is besoroznák zászlójuk alá. Hoesch a régi Németországhoz tartozott, a liberális és demokratikus polgári Németországhoz, amely már a császárság korában virágzott s ha nem is volt hangadó a birodalomban, mégis csak volt némi szava s később a köztársaság idején belőle lett a szocializmus határán ingadozó uj német világ arisztokráciája. Ehhez a rendhez s főleg ehhez a világnézethez tartozott Hoesch, aki nem tudott lépést tartani a problémákkal és a korszellemmel s aki nem érte meg a pillanatot, amikor hazája és Anglia barátságosan kezet szőrit. Állítólag Papenre vár a feladat most, hogy ezt a kézszoritást összehozza. A német forradalom Talleyrandjára, aki ugyancsak egy régi iskolából nőtt ki s a régi iskola eleganciáját, tapasztalatait hasznosíthatja uj elvek s uj szempontok mellett a haza javára. Papén azonban nagyszerűen tud lépést tartani a korszellemmel és tud minden uj feladathoz alkalmazkodni. Képességeit átállítja percek alatt, sőt szempontjait is, ha kell. Személyes érzékenységek felett pedig valóban csak egy ember tudott olyan fölényes biztonsággal uralkodni, mint ő <— s ez Talleyrand volt.

Az osztrák—német kiegyezés titka a jól meglátott pillanat volt s a jól placirozott közvetítés. Ez tagadhatatlanul Papén érdeme. Csak éppen nagy kérdés, aminthogy Talleyrand minden tettével kapcsolatban felkisértett ez a kérdés: vájjon kinek használt többet vele, hazájának, vagy pedig Olaszországnak?

Vérei zavargások Spanyolországban

(TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON)

Páris, július 18. Ma reggel óta már a ma- gánteleíonbeszélgetéseket is megszakították Madridból. A madridi telefonközpont bejelentése szerint a rendkívüli intézkedések csak rövid ideig fognak tartani s már délután ismét helyreáll a rendes forgalom. Eddig azonban még nem állt helyre. Sőt még a hivatalbs sajtóügynökségek jelentéseit is szigorúan ellenőrzik. Az újságíróknak előzetes engedélyt kell kérni a telefonbeszélgetésekhez s be kell mutatniok anyagukat. Beszélni csak a madridi telefonközpontból lehet és pedig a kormány cenzora jelenlétében. >■

Végre hivatalos jelentést adtak ki, amelyből kiderül, hogy mégsem elszigetelt garni- zonpuccsról van szó, mint ahogy az első jelentések feltüntették. A hivatalos jelentés beismeri, hogy az ország több pontján súlyos zavargások voltak. Részleteket nem mond, csupán megjegyzi, hogy a kormány mindent megtett, hogy a köztársasági rendszert megvédelraezze.

Utasok, akik Spanyolországból jöttek, elmondják, hogy az egész országban megint pokoli felfordulás van. A spanyol határ közelében a francia oldalról is lehetett tapasztalni nyugtalanító jelenségeket. Például Cerberében véres harcok folytak a jobb- és balpártok hívei között. Hasonlóan véres események játszódtak le San Sebastianban is. Az utasok szabadon elhagyhatják Spanyolországot s a beutazás élte se gördítenek egyelőre akadályokat. A határellenőrzés természetesen szigorúbb a rendesnél. A párisi hatóságok erősen szemmel tartják a PáTÍsban élő spanyol monarchista emigránsokat.

A madridi kormány rádiófelhlvása

Páris, juflíus 18. A Havas-iroda madridi tudósítójának jelentése szerint a spanyol kormány ma rádiófelhivást intézett Spanyolország népéhez, amelyben bejelenti, hogy újból bűnös kezek összeesküvést szőttek a köztársaság ellen, a kísérlet azonban meghiúsult. A kormány felhívásából az tűnik ki, hogy a Marokkóban állomásozó hadsereg egyrésze fellázadt a köztársaság ellen, de a bejelentés szerint a zendülés csak Marokkó néhány városára terjedt át és magát az országot nesn érintette. A spanyol csapatok ebben a pillanatban a felkelők ellen vonulnak. A kormány .teljesen ura a helyzetnek és ugyancsak rádió utján fogja tudatni az ország népével, hogyha a normális viszonyok ismét helyreállanak. ,

Csapatokat szállítanak Marokkóba

London, július 18. GibraJtári jelentés szerint az itt állomásozó Tofino csapatszállító gőzös utasítást kapott, hogy Algekirasba hajózzon, ahonnan csapatokat szállít fedélzetén Marokkóba. Gibraltárban elterjedt hírek szerint Zoco, Jen is és Angera községben a lakosság és a katonaság között heves harcok dúlnak. Valószínű, hogy a zendülés egész spanyol Marokkóra átterjed.

Egész Spanyolntarokkó a felkelők kezén

Gibraltár, julius 18. Az United Press értesülése szerint mintegy tizenkét és félezer emberből álló felkelő hadsereg kezében tartja spanyol Marokkó összes katonai állomásait. A felkelők útban vannak, hogy spanyol Marokkó fővárosát elfoglalják. A rendőrség mindenütt megadta magát a felkelőknek. Attól tartanaik, hogy az északafrikai újabb konfliktus súlyos zavargásokat fog francia területen is előidézni. Gibarltár előtt a spanyol határon egyelőre feltartóztatják a felkelőket. Spanyolországból segédcsapatok indultak Marokkó felé. A telefonösszeköttetés Európával megszakadt.

Newyorki lapok tudósítói szerint Melillá- ban a felkelők és a spanyol idegenlegionisták megütköztek. Állítólag égés* Spanyolországot ellenforradalmi ügynökök járják be, akik agitációt fejtenek ki a kormány ellen.

Anglia elismeri

Németország gyarmati követeléseit

Edén vezeti a londoni Locarno-konferenciát

London, julius 18. Franciaország londoni nagykövete átnyújtotta a kormány válaszát az angol javaslatra, úgyhogy a londoni Locamo- konferencia julius 23-án összeül. A három hatalom konferenciája két vagy esetleg három napig fog tartani és utána egybehívják a teljes Locarno-konferenciát, amelyen Németország és Olaszország is részt vesz. Az előkészítő konferenciát Edén angol külügyminiszter fogja vezetni.

| Az angolok minden törekvése szemmellátha- tóan odairányul, hogy Németországot az európai együttmunkálkodásra megnyerjék. Parlamenti körökben az a nézet uralkodik, hogy az angol kormány nem idegenkedik attól a gondolattól, hogy Németország bizonyos gyarmati követeléseinek eleget tegyen. Ennek azonban előföltétele, hogy Németország határozottan és nyíltan elismerje a mai európai rendszert.

Hviezdoslav szobra kerül

a pozsonyi Petőfi-szobor helyébe

Harc a Szent Flórián-szobor meghagyásáért

Hitt Unott topott?

HENLEIN LONDONBAN

A „Die Zeit** írja: Henlein Komádnak Londonban alkalma volt angol mértékadó politikai egyéniségekkel megbeszéléseket folytatnia, melyek során szóba kerültek Csehszlovákia belpolitikai viszonyai s különösen kihangsúlyozták a belpolitikai viszonyoknak az európai politika fejlődésére gyakorolt hatását. — A „Národní Politika** Írja: Kehiemnek egyszerűen nincs joga úgy fellépni, mint a németek külügyminisztere, mert. Henlein mögött nem áll egységesen saját pártja sem s a többi német'pártokat pedig három miniszter képviseli a kormányban és csak valamennyiüknek van jog.uk együtt dönteni a külpolitikáról. Henlein angliai agitációjának elejét kell venni. Az angol talaj igen fogékony a helytelen információk lránt. Amint meggyőződtünk, Angliában Igen kellemetlen és helytelen információkat terjesztettek rólunk. Az angol társadalom igen hajlamos a politikai tévelygések befogadására. A mindentől kifáradt angol lordok rezignációból szívesen játszanák meg az emberbarát szerepét a nálunk állítólag elnyomott németek érdekében. ■*

SZLOVÁK BESZÁMOLÓ BUDAPESTRŐL

*

Amennyiben a következő lépés is sikeres lesz s amennyiben rábízzák, akkor Papén győzött, akkor senki nem kisebbítheti többé szolgálatait, amiket hazájának tett. Mert még van valami, amit ugylátszik Talley- randtól tanult Papén, vagy amit ösztönösen az azonos lelkiség biztos „griff"-) ével vett át tőle: hogy mindig csak a hazát

szolgálja. Túl rendszereken s túl személyiségeken, mindig csak a haza javára dolgozik. Ebből az alapjában véve legnagyobb államférfim erényből születnek a legsúlyosabb vádak és a marasztaló Ítéletek. Ez a rendszereken tulégő hazafiság, amely persze soha nem volt romantikus és soha nem volt olyan, mint ahogy Petőfi, Sándor a hazafi- ságot megénekelte, — praktikus, mindig a végső következményekig hatoló szolgálata bizonyos érdekeknek, érdekek összességének, — ez okozta, hogy Talleyrandról hamis képet kapott az utókor, mert a kétlaki- ságriak, a köpenyegforgatásnak, a megbiz- hatatlanságnák példaképét faragták belőle a mindig pártok és elvek szerint Ítélkező történetírók. Franciaország is átesett ezeken a kríziseken, amiket most csinál végig a német lélek. A francia forradalom is a totalitást kereste, az ész és az erkölcs, vagy a rou-sseaui erény totalitását, vagy később elmerült a személyi kultuszban s Napokon alatt az egyéniség totalitásának hódolt, mig a regenerált királyság a legalitást tette meg a hazafiság központi gondolatává. Mindezen túl volt Talleyrand, aki kiszolgált minden rendszert és minden eszmét s amikor eszmék és emberek csődöt mondtak, akkor ő még mindig a posztján állt és volt, aki Francia- országéra szót tudott emelni, sőt aki titkos varázsigéket súgott a hatalmasságok füPozsony, julius 18. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) A színház előtti Petőfi- szobor talapzatának eltakarításával ma készülnek el. Mint ismeretes,

a szobormű helyére Pospisil szobrász Hviez- doslav-szobra kerül felállításra.

Szó van arról, hogy Pozsonyban idegen- forgalmi irodát állítanak fel, ahol összpontosítják az összes intézményeket, amelyek az idegenforgalommal vannaík kapcsolatban. Az előzetes tanácskozásokat az országos hivatal már befejezte. Az eddigi tervek szerint a Köztársaság- téren, a Szent Flórián-szobor helyén akarják az egyemeletes, üvegfalú idegenforgalmi épülelébe. Mert ő sóik mindent tudott, ami nem kívánkozik napfényre s mindezt Francia- ország érdekében tudta.

Papén is ehhez a típushoz tartozik, s nem lehetetlen, hogy majd hamis képet kap róla az utókor, mert a szerep, amit kiosztott neki a történelem, nem tartozik a hálás szerepek közé. De persze a kortársnak illik megőrizni tárgyilagosságát s tudni, hogy a világ sorsát nem elvek s kultuszok igazgatják, hanem érdekek és lehetőségek. Az osztrák—német kiegyezésben is volt valami, ami ellene szól a totalitás elvének s majd valószínűleg ugyanez a módszer, az érdekek és lehetőségek módszere fog érvényesülni a birodalom további politikájában is : a fokozatos beilleszkedés egy világba, amelyet szép vagy frappáns gondolatok helyett természeti és társadalmi törvények mozgatnak. S ennek a folyamatnak, ennek a polgárosodási, beilleszkedési folyamatnak, ha lesznek is zökkenői, előbb-utóbb remélhetőleg mégis csak az lesz a vége, hogy a két tábor, amelyről mostanában sokat írnak

letet felállítani. Az épületben nyernének elhelyezést a turistaklub, a csehszlovák autóklub, utazási jegyirodák, a városi villamos és autó- busztársaság helyiségei is. Hir szerint a tervet a műemlékvédő hivatal ellenzi, mert annak kivitele megváltoztatja a Köztársaság-tér egész képét.

A Szent Flórián-szobor hozzátartozik a Köztársaság-térhez és azt onnan eltávolítani nem szabad,

A tervek arról nem szólnak, hogy a szobrot hová helyeznék át. A magunk részéről is helytelenítjük a szevbor eltávolítását és helyébe az idegenforgalmi pavillon felépítését, mert ezzel a tér jellegét tényleg teljesen megváltoztatnák.

s amelyben állítólag az egyik oldalon sorakoznak főleg az összes demokraták, a másik oldalon meg az összes autokraták, összeolvad, az éles határvonalak demokraták és autokraták között elmosódnak, s Európa ha nem is „egy ideális lelkű szabó" elképzelései szerint, de mégis csak az ösz- szes európaiak hazája lesz. A haza szónak abban a gyakorlati értelmében, ahogyan Talleyrand kalapálta iki s nem úgy, ahogyan Napóleon zseniálisan, de laboratóriumi elvontsággal elképzelte. Haza, amelyben nem mindenki issza egyformán borát, nem is gondolkozik mindenki egyformán úgynevezett alapvető igazságokról, nem beszél ,,egyetlen európai nyelvet", nem lelkesedik ugyanazokért az ideálokért, sőt szivében a harag szomszédja ellen csak úgy nem fog kialudni, mint ahogy az alvég és a felvég között sem teremt az Úristen soha zavartalan békét, hanem amelyben mégis mindenki összetartozik a közös érdekek, a közös sors, a közös történelmi és földrajzi helyzet kényszerének erejével

A „Slovák“-t>an Florek szlovák néppárti képviselő hosszabb cikkben számol be az Interparlamentáris Unió budapesti konferenciájáról. A cikk végét emeljük ki, ahol ezeket Írja: Csak a külsőségekről, a kongresszus reprezentatív keretéről akarok még megemlékezni, amely Budapesten — régi magyar szokás szerint — egyedülálló volt. Mór az a körülmény, hogy a kiküldöttek feleségei számára külön programot állítottak össze, amelyről a magyar csoport női bizottsága gondoskodott s hogy a tárgyalásokon kívül eső időt a legcélszerűbben használták ki arra, hogy a kiküldöttek megismerjék a magyarok társadalmi életét és mindenféle specialitásait, fényes igazolása annak, hogy ők az ilyen és hasonló rendezésekben kitűnő mesterek. Minden legkisebb dologról gondoskodtak, minden lehető eshetőséggel számoltak, ahol a külföldi esetleg tanácstalanul állhatott volna, mozgósították az idegen nyelveket értő intelligenciájukat és arisztokráciájukat, erre az időre Budapestre rendelték a követségek és konzulátusok tisztviselőit, és mindent megtettek, hogy pazar vendéglátásukkal elkáb’t- sák a külföldi ritka vendégeket, férfiakat, nőket egyaránt. Külön ki kell emelni a magyar sajtó és a fotóriporterek nagy figyelmét, akiknek jóvoltából a konferencia néhány napig a magyar közvélemény érdeklődésének középpontjában állott. Számos soirée, ebed, a Gellért-fürdő csodái, az esztergomi kirándulás, a dunai hajókirándulás, a földművelésügyi minisztérium szőlészetéből származó berek megízlelése, talán már fölöslegesen is megterhelték az embert, de mindezek mindig újabb és újabb bepillantást nyújtottak a gyönyörökkel teli magyar életbe, amiről különösen a kicsi demokratikus államok képviselőinek fogalmuk som volt. ... Még el sem utaztunk Budapestről, máris háromszáz asszony gyülekezett össze a világ minden részéről valamilyen konferenciára. Hja, Budapest a kongresz- sziusok és a propaganda, városa!