Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-15 / 159. (4008.) szám
) |BE |la I XV. évf. 159. (4008) szám <• Szerda • 1936 julius 15 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, SzloveilSzlcÓi és rUSZinSzkÓi TRCLQUQTSá^ ulicel2, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ~ ó Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. 9 9 Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. r r SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. FALUMUHKA (d) Bártfafürdő, julius 14. Lángoló Idealizmustól áthatott katolikus kulturmunkások kis kongresszusának munkáját figyelem. A leányegyesületek vezetői szerényen tanulmányi hétnek nevezik bárt- fafürdői összejövetelüket, de ez csak annyiban találó elnevezés, hogy itt nem beszámolók hangzanak el a végzett munkából, hanem tervek a végzendő munka lehetőségeiről és gyakorlati módszereiről. Céljuk egészen egyháziak; jó keresztényéket akarnak nevelni a magyar nép leányaiból. De ezt a vallási célt csakis olyan eszközökkel érthetik el, ha e leányoknak nemcsak a szivét és lelkét nevelik, hanem ha erős magyar kultúrát is plántálnak beléjük, szóval egyben nemzetnevelő munkát is végeznek. És mennél több bepillantást nyertem e munka részleteibe, annál hatalmasabban bontakozott ki előttem e mozgalom nagy nemzetépitő jelentősége. Mert a részletekben a magyar falu erkölcsi, kulturális, szociális és gazdasági fölemelésének gyakorlati kérdéseiről volt szó. Arról a bizonyos ,,apró" részletmunkáról, amely éppen gyakorlatiasságánál fogva fölbecsülhetetlen érték a nemzet számára, mert olyan szerény és igénytelen, mint á mindennapi kenyér, de éppen annyira fontos és nélkülözhetetlen is, mint á mindennapi kenyér. A falusi intelligencia felelőssége a népért, a falu lélektana, a falusi ifjúság problémái, a falu kulturális és szociális élete, a falu egészségtana, a falumunka irányelvei, a falun való egyesületi és egyéni apostolkodás kérdései, — ezek forogtak az egyházi és egyesületi problémák mellett szőnyegen. A magyar kisebbségi élet, a modern nemzetnevelés legégetőbb, legegyetemesebb problémái. Szinte az volt a benyomásom, hogy a katolikus falumunka női kulturkongresszu- sát látom magam előtt. Az volt az eszme- futtatásokban a sajátos érték, hogy a magyar nő nézőszögéből keresték a részletes módozatait annak, hogy a nő miképpen kapcsolódhatok bele ebbe a társadalomépi- tő munkába s mivel, miképpen tehet fölbecsülhetetlen szolgálatokat az egyháznak és a nemzetnék. Reális látással vázolták föl, mily megdöbbentően sok a tennivaló s hivő idealizmussal bizonyították, mennyi tág lehetősége, sőt valószínűsége van a sikernek. Leszegezték, hogy a népoktatás magában kevés: népnevelésre van szükség. És kevés az egyéni munka: szervezett kollektív munka, egyesületi élet, együttes teljesítmények kellenek. Ezekből a gondolatokból az idő szava csap felénk. A katolikus nők megértették a kor parancsát és teljes elismerésünket érdemlik meg, ha a legkorszerűbb módszerekkel és eszközökkel vállalják és állják a maguk munkaszakaszát. Valóban a legfontosabb frontszakaszon vállalják a munkát: a faluban. Itt vannak a mi magyar nemzeti életünknek a gyökerei. A városokból kiszorulóban vagyunk. Egyre inkább a falu lesz az erőforrásunk, mint Anteusnak az anyaföld. A falu egészséges lelkiségétől függ egész kisebbségi életünk jövője, nemzetünk önmegtartó ereje. A falut nem 1«» hét rohammal bevenni, csak apró íkultur- munkával, szívós, kitartó, lassú küzdelemmel. Csak élő kultúrával lehet ellenállóképessé tenni az erkölcsi leromlás, a gazdasági züllés, a nemzeti közömbösség ellen. Szellemi é)s gazdasági ikiseolgáltatottságát csakis kulturkincseinek gazdagításával, kul- tórfokának emelésével lehet megszüntetni. Francia sakkhuzás Montreuxben az olasz-német egységfront ellen Törökország csatlakozik az orosz-francia paktumrendsz&rkez - Osztrák és német hivatalos körök cáfolják az uj hatalmi blokk tervét ■ (Jj kisantantkonferencia készül? A WSIheímstmsseés a Bmti közös külpolitikája Prága, julius 14. Az elhangzott cáfolatok, érvek és ellenérvek mind azt mutatják, hogy az uj hatalmi átcsoportosulás megkezdődött Európában s hogy egyelőre még nem öltött konkrét formákat ugyan, mégis lehet már látni a két tábor körvonalait. Nem lehet kétséges, hogy most a két nyugati nagyhatalom, különösen Franciaország fogja megtenni a maga ellenlépését. Franciaországnak minden törekvése oda irányul, hogy a brüsszeli konferencia számára megfelelő légkört teremtsen, ezért nem lehetetlen, hogy az utolsó pillanatban — ha másként nem megy — elhalasztják a konferenciát. Anglia magatartása ugyanis nagyon kétséges. Mindenesetre sok minden függ attól úgy Olaszország, mint Anglia szempontjából, hogy milyen mérleggel zárul le a most folyó montreuxi konferencia, amely a Földközi tengeren a nagyon is kusza hatalmi relációkban kíván rendet teremteni. Anglia érdekei két irányba mutatnak, Anglia nem akarja, hogy az olaszangol' ellentétből a Földközi tengeren Oroszország húzzon hasznot. Attól tart ugyanis, hogy a jövőben majd nemcsak Olaszország részéről fenyegeti veszély hegemóniáját a Középtengeren, hanem Oroszország részéről is. Már pedig a helyzet ebben a pillanatban olyan, hogy nem lehet mind a két fél ellen játszani. A Dardanella-kérdés megoldását az angol magatartás tette nehézzé és majdnem lehetetlenné. Az osztrák-német egyezmény azonban — ugyíátszik — sietteti a felek megegyezését, mert végre az angolok is kezdenek ráeszmélni, hogy a sokfelé való taktikázás az összes relációkat lerontja, sőt beláthatatlan veszélyeket szabadit fel. Olaszországnak ügyes sakkhuzása volt az osztrák-német megegyezés Anglia céljai ellen. Angliának ugyanis az a célja, hogy Olaszországot a Földközi tengeren bekerítse, S az utolsó események hatása alatt, ugyíátszik, hajlik is a francia álláspont felé, viszont Franciaország szövetsz gesei is igyekeznek koncessziókat tenni az angol érdekeknek. Törökország bekapcsolódása az orosz-francia paktumrendszerbe lehetővé teszi, hogy Anglia a Földközi tengeren elérje célját. Kétségtelen, hogy Montreuxben ma az osztrák-német egyezmény ellenlépése történt meg. Törökország is csatiakozik az orosz—francia paktumrendszerhez hogy az akadályokat úgy lehetne elhárítani, hogyha Törökország csatlakozna a már fennálló orosz-francia kölcsönös segélynyújtási rendszerhez, mert akkor Törökország mint szerződő fél nyitva tarthatja partnerei előtt a tengerszorost anélkül, hogy ezzel külön kötelezettségeket vállalna magára, A népszövetségnek se kellene újabb kötelezettségeket vállalni, mint ahogy akkor kellett volna, hogyha az orosz javaslatot eredeti formájában fogadják el. Ez a lépés tagadhatatlanul engedményt jelent Anglia felé és Franciaország egész befolyását latba vetette, hogy az oroszokat a megoldás elfogadására bírják. Oroszország, is, Franciaország is a - németosztrák egyezmény hatása alatt cselekszik. Nem kétséges, hogy Németország nemzetközi helyzete jelentősen megjavult, s egyelőre az angolok elköíelezése a legfontosabb feladat a Quai d'Orsay szemében. Hogy az angolok mennyire nem óhajtanak tisztán és félreérthetetlenül állást- foglaiiii, azt az is bizonyítja, hogy Londonból tegnap este már olyan értesítés érkezett Párásba, hogy az angol kormány — tekintettel a jelen helyzetre — szívesen látná a brüsszeli konferencia elhalasztását. Ebben a kérdésben Francia- ország még nem döntött, de félreérthetetlen jelét látja benne Anglia határozatlanságának. Lázas politika tanácskozások a tfir&k fővárosban Isztambul julius 14. Ismét Inuenuz miniszter- elnök ma repülőgépen Isztambulba utazott, ahol azonnal felkereste a köztársaság elnökét tengerparti villájában. A miniszterelnök s az államfő között hosszú tanácskozás vette kezdetét, amelynek befejeztével a miniszterelnök ugyancsak repülőgépen visszautazott Ankarába. A miniszterMontreux, julius 14. A nemzetközi tenger-1 kozásain ma, ugyíátszik, sikerült megtalálni a szoros-konferencia napok óta húzódó tanács-j kibontakozás útját. Az az általános vélemény, elnök visszaérkezése után azonnal egybehívta a minisztertanácsot, amely kizárólag a küszöbönRégi történelmi tétel, hogy az anyagi jóléttel művelődés jár, nekünk meg kell fordítanunk a tételt, művelődés utján kell harcolnunk a gazdasági jobblétért. Ez a mi itteni nemzetnevelő munlkánk igazi értelme. Igazat kell adnunk a falumunka apostolainak: nem elég a felülről való nemzetnevelés, az alulról való építés is kell hozzá. Nem elég, ha a magyar kisebbség nagy nemzetnevelői, a szellemi és politikai vezérek végzik ernyedetlenül nemzetserkentő munkájukat a parlamenti szószéken vagy népgyüléselken, vagy sajtócikkekben, áz ő eszméik csak akkor hathatják át az egész kisebbségi nemzettestet, ha a falusi kultur- munka a legszélesebb vidéki néptömegeke! is képessé teszi ez eszmék befogadására. A falumunka apró eredményei nélkül nem juthatunk tovább. A cseh nemzet belső önfenntartó ereje a falusi nép műveltségében lelte magyarázatát. Abban, hogy majd minden falusi ember polgári iskolai képzettséget kapott. Nekünk is elsődleges feladatunk, hogy tudatosítsuk magunkban a falu mindenekfölött való nemzeti jelentőségét s szervezett, szívós, apró reális munkával építsük Iki a falut nemzeti létünk erős várává, a magyar kisebbségi élet fellegvárává. Különösen a fiatalságon keresztül. Mert fiatalságunk ma az iskolában csak oktatást kap, nevelést nem. És ka kap is nevelést, az nem nemzetnevelés és nem jellemnevelés. Már pedig nekünk, öntudatos magyarokra és jellemes emberekre van szükségünk, hogy megbirkózhassunk az élet nehézségeivel. Az ifjúság nemzeti és jellemnevelését tehát az iskolán kívül kell adnunk. A családi nevelés erre nem elég, mert hiszen csák öntudatos és tehetős családokban van meg. És (hány öntudatos és tehetős család van? Az ínséggel küzdő, dolgozó szülők legnagyobb részéneik nincs ideje és ereje a családi nevelésre. Ezért van különös jelentősébe nálunk az egyesületi élet-. nek, a vallási és kulturális, sőt néha a sportegyesületekben való kollektív nemzeti és jellemnevelésnek. Kívánatos és dicsérendő lenne, ha minden oldalon követnék a katolikus magyar nőmozgalom dicséretes példáját. És ebben a munkában szerep vár minden magyarra. A keresztény egyházak eszmekörében van egy magasztos gondolat: az egyetemes papság eszméje. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hivatásos papok, hanem a keresztény közösség valamennyi tagja hivatva van terjeszteni és tanítani a krisztusi tanokat. Ugyanez vonatkozik a nemzeti életre is. Nemcsak a nemzet vezérei, a nagy nevelők, a szónokok, a közírók, a hivatásos pedagógusok, a tanárok és tanítók, hanem minden egyes öntudatos magyar köteles teljes erejével résztvenni a nemzetnevelés nagy munkájában. Mindenki a saját körében. És mindenkinek törekednie kell arra, hogy a köre mennél nagyobb, szélesebb legyen.
