Prágai Magyar Hirlap, 1936. július (15. évfolyam, 148-173 / 3997-4022. szám)
1936-07-12 / 157. (4006.) szám
Haj számunk a Képes Héttel 24 oldal — ára 2'- Ke 157. (4006) szám • Vasárnap • 1936 július 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © « SÜRGÖNYC1M: HÍRLAP, PR AHA. KATOLICIZMUS ÉS NEMZETI KISEBBSÉG Irta; Katolikus „Amit nem kívánsz magadnak, ne tedd j másnak." Ha ezt az elvet mindenki magáévá tenné, akkor a (kisebbségi kérdéseiket sokkal könnyebben meg lehetne oldani. (Grentrup: Religion und Muttersprache, 36. oldal). ’ A katolikus egyház felfogására a nyelvi jogok respektálását illetőleg jellemző és mérvadó XIII. Leó pápának 1901 augusztus 20-án Csehország és Morvaország püspökeihez intézett levele, valamint XV. Benedek pápa szózata 1921-ben a belga püspökökhöz. Mindkettő a nyelvi jogok tiszteletbentartását és a nemzetiségi béke ápolását ajánlja a püspöki karnak. Tudvalevő továbbá, hogy az egyház a színes népeknél s a gyarmatokon a bennszülöttek nyelvét nem hanyagolja el.. így van ez például Kanadában az indiánusok- kal, akik a lakosságnak mindössze 2 százalékát teszik ki. * Kétségtelen, hogy minden nemzeti kisebbség megkívánhatja, hogy lelkipásztorai értsék a hívek nyelvét és velük együtf- érezzenek, ami különben —- amint már az előbbiekből is kitűnik — az egyház felfogásával is megegyezik A katolikus egyházjog 305. törvénye így szól: „A missziós területeken működő apostoli vikáriusok és prefektusok: lelkiismeretükben nyomatékosan köteleztetnek, hogy gondoskodjanak arról, miszerint missziós területükön a bennszülött keresztényekből kerüljenek ki alkalmas papjelöltek, akik kellő nevelésben részesitendők, hogy azután papokká vájanak". Ha tehát az egyházjog szerint a színes népeknek joguk van ahhoz, hogy papjaik saját fajukbeliek lePapén munkában Mész a memeí-ossirak barátsági egyezmény Pápán repülőgépen hozta Schuschniggetak Hitler válaszátberchtesgadeni tárgyalás BECK DANZIGBA UTAZOTT osztrák politikai élet egyik előkelő személyiségére fogja bizni. Hogy ki ez az előkelő személyiség, ezt nem tudja még senki. Bizonyos azonban, hogy a külügyminiszter személyének megválasztásánál már szerepet fog játszani az osztrák-német egyesség, amelynek kiszélesítésére gondolnak mindkét oldalon, Schuschnigg kancellár ma este 9 órakor a bécsi rádióban nagyjelentőségű politikai beszédet mondott, amelyben a bel- és külpolitikai helyzetet vázolta. A katolikus egyház a maga egyetemességében mindig védte a nemzeti kisebbségeket, amelyék ezt azzal igyekeztek viszonozni, hogy az egyház hü fiai maradtak. A többség - részéről sokszor megkísérlik a katolikus egyházat az elnemzetlenités szolgálatába állítani (például a fasizmus Déltirolban) s akadnak papi személyek is, akik ilyen szerepre vállalkoznak. Vannak katolikus szerzetesrendek, — különösen nőiek —, amelyek az általuk vezetett intézményekben, árvaházakban, óvodákban, iskolákban, nevelőintézetekben nem fordítanak kellő figyelmet az anyanyelvre a reájuk bízott gyermekéknél .és felnőtteknél. Az Ilyen tettek helytelen értelmezései a2 isteni parancsnak. Számos kiváló egyházfő nyilatkozata megerősít azon felfogásunkban, hogy a keresztény felebaráti szeretet és a túlzott nacionalizmus nem egyeztethetők. össze egymással. Az egyház elitéli az erőszakos nacionalizmust és vele együtt minden elnemzetlenitési törekvést, amelyet valamely többségi nemzet kisebbségeivel szemben alkalmazni akarna. (XI. Pius pápa karácsonyi szózata 1930 december 23-én.) A protestantizmus is pozitív állást foglal el a kisebbségekkel szemben, amiről a háború óta megtartott világkonferenciák is tanúskodnak. így az 1925-ben Stockholmban megtartott konferencia határozatiig kimondotta, hogy „a protestáns egyház nemzetek fölötti, minden államra kiterjedő kötelességének tekinti a nemzeti, vallási és faji kisebbségek jogainak a védelmét", A katolikus egyház álláspontjának elbírálásánál abból a felfogásból kell kiindulnunk, hogy az egyház a vallási életben épp oly szabad és önálló, mint az állam világ? téren Ennélfogva az egyháznak joga van a. maga hatáskörében a nyelvi kérdést olyképpen oldani meg, hogy az a hívőknek megfeleljen. „Bár az egyház a nyelvi harcokba ‘közvetlenül nem avatkozhat bele, mégis, ahol ilyenek kirobbannak, ott a papságnak gondosan ügyelnie kell arra, hogy a hívek bizalmát el ne veszítse. A vegyesnyelvü községekben és egyházmegyékben a papoknak az igazság oldalán kell állniok s híveikkel szemben jóságot, okosságot és önuralmat íanusitaniok. Hibák természetesen előfordulnák mindkét részről. Azonban a legsajnálatosabbak azok az esetek, amikor maguk az egyházi személyek a többség szolgálatába állítják a vallásos intézményeket, hogy azokat a kisebbségek ellen felhasználhassák (például egyházközségek). A tapasztalat igazolja, hogy már annak a látszata is, hogy valamely püspök vagy lelki- pásztor szívesebben tart a többséggel és a hatalmon levőkkel, mint a gyengébb kisebbségekkel, képes megrendíteni a hívek bizalmát lelkipásztoraikkal szemben. Minél jobban ragaszkodnak a hivek papjukhoz, annál kevésbbé értik meg, hogy ennek kedvesebb a hatalmon levők kegye, mint híveinek ragaszkodása és lelki nyugalma". Becs, julius 11. Papén birodalmi követ tegnap délután, miután befejezte az osztrák kormánynyal folytatott tárgyalásait Neurath külügyminiszter felszólítására repülőgépen Berchtesga- denbe utazott. Hitler kancellár azonnal fogadta Papent, akivel éjszaka beható tanácskozásokat folytatott az osztrák helyzetről s a hírek szerint elfogadta az osztrák-német „barátsági egyezmény" feltételeit. Úgyszólván egész éjszaka folytak a tárgyalások s Papén már a kora reggeli órákban ismét repülőgépre ült és visszautazott Becsbe, ahol azonnal felkereste Schuschnigg kancellárt és közölte vele tárgyalásának eredményét. Papén közlései rendkívül kedvező légkört teremtettek a Ballplatzon, úgyhogy az egyesség befejezettnek tekinthető. Még ma az esti órákban Papén és Schuschnigg aláírják a dokumentumot, amely Ausztria és Németország között ismét helyreállítja a normális, békés viszonyt s a két testvémép baráti közeledésének megveti alapját. Az egyezmény részletei Az egyesség részleteit hivatalosan csak az esti órákban hozzák nyilvánosságra. Jólinformált osztrák körökből szerzett értesülés szerint az esti órákban aláírásra kerülő egyezmény a következő főpontokat tartalmazza: 1. Németország garantálja Ausztria függetlenségét, 2. Németország nem avatkozik bele Ausztria belső ügyeibe, 3. A birodalmi kormány kötelezi magát, hogy nem támogatja az osztrák nemzeti szocialista mozgalmat. Más oldalról viszont azt hangoztatják, hogy az egyesség súlypontja nem politikai természetű kérdések megoldásán van. Inkább olyanokon, mint például az olimpiai játékok zavartalan lebonyolítása, az idegenforgalom felélénkitése a két ország között stb. Ki lesz az ui osztrák külügyminiszter? Az United Press bécsi munkatársának bizalmas értesülése szerint Schuschnigg kancellár, aki — mint ismeretes — Starhemberg és híveinek kiválása óta maga látja el a külügyminiszteri teendőket is, nem óhajtja tovább kezében tartani a külügyi tárca vezetését, hanem az Becs, julius 11. Hivatalős helyeken is megerősítették ma délőtán, hogy Németország és Ausztria között létrejött a megegyezés. A hirt, amelyet osztrák részről egészen az utolsó pillanatig cáfoltak, végre ma délután az osztrák kormánykörökben is megerősítik. Az egyezmény legfontosabb részé az osztrák felfogás szerint az, hogy továbbra is a római egyezmény marad az osztrák politika bázisa. Schuschnigg lapja, a NeuigkeitswHtblatt foglalkozik az osztrák—német viszony normalizálására vonatkozó tárgyalásokkal s a tárgyalások eredményével és megállapítja, hogy jóllehet a nagyjelentőségű eseményekről szóló hírek a világsajtóban ellentmondó kommentárokat váltottak ki, mégis bizonyos, hogy egész Európa fellélegzéssel fogadja Németország és Ausztria kibékülését. Az osztrák nép számára Ausztria és Németország viszonyának rendezése és a két testvérnép között a barátsági kapcsolat megteremtése nem jelenthet meglepetést, minthogy a megegyezés az osztrák kormány álláspontját a legkisebb mértékben sem változtatta meg. Schuschnigg kancellár a hazafias front gyűlésén a bécsi városházán precízirozta az osztrák kormánynak Németországgal és a nemzeti szocialista állammal szemben elfoglalt álláspontját. A szövetségi kancellárnak ez a beszéde, illetőleg ebben a beszédben kifejtett alapelvei képezték a német—osztrák tárgyalások alapját, A két nemzet között a teljes béke állapotának megteremtése a birodalmi kormány kezében van. Az osztrák kormány mindig arra törekedett, hogy a két középeurópai német államot brátság fűzze egymáshoz. Beck Danzigban Varsó, julius 11. Beck lengyel külügyminiszter ma Danzigba utazott, ahol néhány napot fog eltölteni. Valószínű, hogy a külügyminiszter, aki — mint ismeretes — nemcsak személyes megteremtője, hanem egyik legélénkebb propagátora is a lengyel-német barátságnak, személyesen akarja vezetni a tárgyalásokat a danzigi kérdésben. Danzig, julius II. Néhánynapos szünet után ma ismét megjelent a danzigi ellenzék egyik lapja, a Danziger Volkszeitung. A lap vezető helyen hozza a szerkesztőség közlését, amelyben bejelentik, hogy nem kivannak többé kritikai hangon foglalkozni a kormány intézkedéseivel, mert csak ezen az áron tudják elkerülni a lap betiltását. A Danziger Volkszeitung most az egyetlen ellenzéki lap, amely megjelenik a szabad városban. A kormány ma felhívást intézett valamennyi városi és köztisztviselőhöz és figyelmezteti őket, hogy aki még nem tag, haladéktalanul lépjen be a nemzeti szocialista pártba. A körirat figyelmezteti a hivatalnokokat, hogy a felhívás megtagadását állásfoglalásnak tekintik a nemzeti szocialista párttal szemben. Ausztria továbbra is kitart a római blokk mellett
