Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-07 / 130. (3979.) szám

12

^m<ffl-AVAfi£ARHlRLAB

1936 junius 7, vasárnap.

lrodqlom*Művészet

RAB OROSZLÁN

Móricz Zsigmond uj regénye

Budapest, Junius eleje. Móricz Zsiigimónd irói szemléletiéiben az élet örökös Iharc. Mindenki harca mindenki ellen. Nemek és osztályok állandó küzdelme. Ez a harcos szeimlben- állás teszi különös feszültségűvé történeteit. 'Regény-dialógusai, helyzetei és fordulatai leülve vannak fojtott drámaisággal, ami annál niegilepőibib, mert Móricz született elbeszélő, vérbeli epikus. Darabjait elsősorban a hus-vér alakok elevensége élteti és avatja szinpadképessé, akárhányszor a drámai szerkezet elhanyagolása ellenére. Regényeiben viszont olyan robbanó erejű drámai fülledtség sűrűsödik^ mint Kemény Zsigmondinál. Uj regénye, a Rab oroszlán, meggyőző példa és bizonyság erre.

Hőse, Vágrándy tanácsos, alapjában véve boldog ember. Megelégedett, nyugodt, java- korbeli nyárspolgár, aki vidékről került a fővárosba. Jó férj és becsületes hivatalnok, maga a testet öltött középszerűség. Életének ez a sima felszíne azonban csak látszat. S ahogy az író éles, kutató tekintete mögéje hatol, egyszerre megmutatkozik mélyén a valóság minden nyugtalan, rejtett örvényiése,! vágyak és álmok kavargása, titkolt érzések zűrzavara, apró hazugságok kusza szövevénye. De legiőkép az a boldogtalanságig fokozódó önemósztő elégedetlenség, amely ketrecéből va'ó szabadulásra, kétségbeesett és reménytelen küzdelemre ösztökéli a „rab oroszlán t“. Ennek a ketrecnek pedig kétsoros rácsa van. Egyik a házasság, másik a nagyváros: Budapest. Az előbbi: Móricz regényeinek legrégibb és leggyökeresebb motívuma. Férj és feleség párharca szerelemben és gyűlöletben — amely végzetesen össze- bcgozódik — újra meg újra visszatérő témája Mórioznak, aki elsőiül tapintott rá nálunk a lélek alvilágának erre a legizgalmasabb konfliktusára. A Rab Oroszlán friss részletekkel gazdagítja a megismételt kérdés uj változatát s egy ideig úgy tetszik, mintha a házasság szerelmi robotjától megcsöimiöTlött, veszedelmesebb kalandok csábításainak engedő, öregedő férfi regényében ez az ösztönös szabadságvágy lenne a vezetőszólam. De csakhamar kitetszik, hogy az iró az igazi hangsúlyt máshova veti. Arra a származási és helyzeti ellentétre, amely feioldlhatatlanul él a legtöbb nagyvárosba-szakadt, szokatlan életformák köizé került „ö'rök-vidéki“ emberben.

Már Az asszony beleszól megpendítette ezt az érdekes/, irodalmiunkban egészen újszerű témát, amely azonban a teljes hang- szerelés nyoma tékával csak itt, a Rab oroszlán történetében bontakozik ki. Vágrándy tanácsos valójában nem a házasság béklyói, hanem a számára idegen Pest erkölcsei ellen kezd tudatalatti lázadást. Ha szülővárosálban marad, nyilván minden belső konfliktus nélkül élte volna le az életét. De idejött, átültetett növény lett s itt nem bír olyan otthon lenni, mint a körúti fák, amelyek az aszfaltba illesztett vasrács méteres körében is csodálatos módon megélnek. Rügyet, levelet, sőt virágot bontanak, éppen csak hogy gyümölcsöt nem hoznak. Terméketlenek, akár a pesti asszonyok. Vágrándy felesége, Juluka, pestivé fajzottan is a vidéket jelenti a rab oroszlán megzavart érzései mélyén, inig a szép és független dolgozó nő, Ella kisasszony valahogy összegezve képviseli mindazt, ami Pest az örökvidéki szemében. Innen van aztán, hogy amikor Vágrándy megbukik a nagyvárosi kaland kísérletéiben, természetszerűen melegedik vissza Ella mellől Juluká- hoz, belátva, hogy neki „muszáj boldognak lenni". Mert rab orszlán ugyan ő ebben a kis életben, „de hát a rabságnak is megvannak a maga előny ei". A vidéki ember marad fölül a városival szemben.

A Rab oroszlán a nagy író mesterművei közé tartozik. Jelentős darabja a magyar Comédie Hu mai ne - nek, amely Móricz Zsigmond tolla nyomán immár az egész magyar társadalom époly reális, amint költői keresztmetszetévé szélesedett. Uj típusok, uj problémák bukkannak fel benne. Olyanok, amelyeket Móricz látott meg először s öntött végleges kifejező formába. Azzal a láttató, élőbeszédhez közelálló, közvetlen és eleven művészettel, amely az ő irói zsenijének legjellemzőbb sajátja és leghatalmasabb ereje. '

KÁRPÁTI AURÉL.

A MÁK és a HMAE

A prágai Magyar Akadémikusok Körének nyilatkozata

Az alábbi nyilatkozat közlésére kérték föl lapunkat:

A prágai Magyar Akadémikusok Köre (MÁK) és a. Haladó Magyar Akadémikusok Egyesülete (HMAE) között fennálló viszonyra vonatkozólag a következőket hozzuk köztudoimásira: Almikor a Haladó Magyar Akadémikusok Egyesülete a MÁK kommunista tagjainak szer- vezeteként megalakult, a MÁK énről egyszerűen nem vett tudomást. Később azonban a HMAE a MAlv vá 1 asztmánysiiban helyetfoglialó kommunista tagiján keresztül azzal a kéréssel jött elő, hogy hirdetéseit a MiAK-íbain k‘tehesse és hogy I a HM AE a MAK-kal fel akarja venni a kapcsolatot, továbbá, hogy imént magyar főiskolás egyesület igényt.tart a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetségében való tagságra is. Ezzel kapcsolatban a MÁK arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem ismerhet el önmagán kívül más magyar főiskolás egyesületet, kivéve ha az kimondottan valamilyen ideológia szolgálatában áll. Amennyiben a kommunista főiskolások, vagy bárki más alakit egy, a marxista szociológia szolgálatában álló ideológiai egye- • sületet, úgy a.z ellen a MAK-maik semmi kifogása nincsen, azonban ezt m ideológiát az egyesület nevében nyilvánvalóan és minden félreértést kizáró módon tüntesse fel.

Erre a HMAE azt, a „Magyar Újság“-ból is ismert választ adta, mely szerint a hakkló jelző számukra nagyon :s sokat jelent. Jelenti -— többek között — mindasokát a törekvéseiket, melyeknek célja a mindenkor esedékes 'társadalmi átalakulások radikális, következetes megvalósítása volt, amelyeknek a magyaroknál Martinovics. Hajnóczy, Táncsics, Petőfi, Ady, Jászi és Szabó Ervin voltak az elő'harcosai. Je- _ lenti Dózsa jobbágyi orradu Imát a főúri önkény ellen. Jelenti a népből kinőtt protestáns prédikátorok szociális eszméit a Habsburgok eöen- relonnációs törekvéseivel szemben. Jelenti az európai felvilágosodás magyar képviselőjének és az első magyar szabadgondolkodóknak harcát a feudális konzervativizmus és a kLerikális reakciók ellen. Jelenti a forradalmi-demokrata márciusi ifjúságot. Jelenti a magyar társadalom radikális megújulásáért küzdő Galilei kört. Jász! és Ady nemzedékét. Jelenti mindazokat, akik már a történelmi Magyarországon a Dunáin edence népeinek egyenjogúságáért és a dolgozók meimzetközi összefogásáért küzdöttek. Ezért nevüket legfeljebb Haladó Magyar Akadémikusok Táncsics Körévé .hajlandó,k megváltó z tatai.

A MÁK ilyen változtatás esetén sem hajlandó1 elismerni az egyesületet, és az 1936 május 23-i választmányi ülésén a következő határozatot hozta: A prágai Magyar Akadémikusok Köre egyetlen összefogó, érdekvédelmi egyesülete a prágai magyar egyetemi! ifjúságnak s mint ilyen nem ismerhet cl maga mellett nem kimondottan valamely ideológia szolgálatába állított más magyar egyesületet s .minden ilyen egyesület alakítására irányuló törekvést veszélyesnek és a magyar egység megbénításának tekint. Miután a Haladó Magyar Akadémikusok Egyesülete saját vezetőségének állítása szerint nem kommunista, hanem magyar név alatt olyan rétegeket akar összegyűjteni, akik a MAK-kal nem vállalnak szolidaritást és miután ezen egyesületben a MÁK és a kisebbségi összmagyar nemzeti diákság érdekeit látjuk veszélyez tetve, ezért a HMAE4 egységbontónak nyilvánítjuk és nem ismerjük el magyar diákegyesületnek, vele semmi közösséget nem vállalunk.

Nem felel meg a valóságnak a „Magyar Újság" azon állítása, hogy ezt az állásfoglalást szánkói ók követik, melyek szavazati jog. menza- segély megvonásból és a MAK-ból való kizárásból állanak. A menzakedvezményefcet a Társadalmi Nagybizottság, illetőleg a Menza A'kade- roika adja, tehát a MAK-mak nem áll módjában azt senkitől megvonni.

A MAK-ból való kizárás híre szintén valótlan, mert a. MÁK a kommunizmus intiernacio- nali'zmusa ellenére is elfogadta a baloldaliakat magyarokrnalk, sőt még a választmányban is helyet adott nekik, amit — tekintettel a kommunista főiskolások csekély számára — a legtáir- gyilagosabb bírálat mellett is benevo.l encián,aik kell Ítélni.

Fennáll azonban egy olyan határozat, mely felhívja a MAK-tagokat, hogy — tekintettel a HMAE elleni állásfoglalásra, — ne lépjenek be a fentmevezett egyesületbe, amennyiben már tagjai 'lennének, úgy onnét lépjenek ki. A MAK- nalk e határozatával szembehelyezkedőknek az egyesület ezentúl nem ad helyet a vezetésben és a menza-segélyre való ajánlásinál tekintetbe fogja venni a tagoknak a határozattal szemben tanúsító,tt magatartását.

A prágai MÁK vezetősége.

VÍZUMOT (magyart, románt. lengyelt, bolgárt) Igen t előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rlnckapu-ucca 17, II. (Central Passage).

Ilyen útlevelek meghosszabbítását Is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Prafca II, Panskái ul. 12, III.

%

O A S/MKE bejei fiókszervezefe szép, érték:s műsoros-estélyt rendezett tagjai számára. A kultúrterem zsúfolásig megtelt a tagokkal, kik ezúttal is látható jelét adták, hogy az egyesület lendület.s tevékenységében osztatlan örömmel vesznek részt. A megnyitó beszédben Oszvald Dániel nemzeti vonatkozásokban a pünkösd jelentőségéről szólt. Majd a tagok egyleten kiviili magatartásához adott értékes jótanácsokat és a kultúrterem uj házirendjét olvasta fel. A továbbiakban minden müsorszám előtt úgy az előadandó műről, mint annak szerzőjéről röviden tájékoztatta a hallgatóságot s ezzel az előadást még maradandóbb élménnyé tette. Erdélyi Erzsébet és Barankay István szavalata mé'y visszhangra talált. Szent-Ivány Etelka nagy hatással szavalta Arany „A hamis tanu"-ját. Egy palóc- tréfában Gérecz Ferenc, Csabay Marg.t, Erdé’yi István és Zakihar Béla kacagtatta meg a közönséget. Nagyon jól sikerült Soltész Erzsiké és Barczy Erzsi szavalata. Ujpál Margit, Szajkó Kálmán és Takács László egy parasztkomédiával szórakoztattak e jó előadásuk minden dicséretet megérdemel. Lelkes tapsokkal köszönte meg a közönség Grébecz Árpádnak a magyar dalokat, amiket az egyesületi zenekar kísérete mellett adott elő. Műsor után a zenekar (Csizy Kálmán, Kontra János, Hacsí Miklós. Erdélyi István és Lőrincz István) kitűnő tánczenét szolgáltatott.

O Egy érdekes iskolai olvasókönyv. Az iskoláskönyvek piacán, már a szeptemberi iskolaévre gondolva, igen érdekes és szép kiállítású olvasókönyv jelent meg: az olvasókönyvek két régi szakértője s tudós művelője, a komáromi Vásárhelyi Károly tanár s Weiss Kornélia igazgató-tanítónő írták. Mindkettő szakképzett pedagógus, akinek már sok iskoláskönyve jelent meg. „Rádió" a cime az érdekes, mesélő-olva- sókönyvnek, amelyet az elemi iskolák 2. osztálya számára írtak meg, honismereti alapon. A „Rádió" olvasókönyv a keretes tanterv-anyag- felosztásihoz alkalmazkodik, azonkívül nagy honismereti anyagot tartalmaz, ad gazdag nyelvi tanítási anyagot s nagy gazdasági és háztartási ismereteket. Az olvasókönyv mestere az a pedagógiai elv: könnyűről a nehezebbre. Nagyon szép meséket szedtek össze az olvasókönyv irói a könybe: úgyszólván alig van ismerős mese, csupa újdonságokkal lepték meg az

#.

^ írók a tanulókat. Alakjaikat beszéltetik, csele- jj kedtetik, ami a megértést nagyon megkönnyíti, I mert a tanuló velük él a cselekvő mesehősök- ■j kel, az olvasmányok élő alakjaival. Ez a könyv nevel is. Nyelvezete szép, irodalmi nyelv, mondatai világosak, érthetők. Az eddigi olvasókönyvektől eltérően kottamellékletei is vannak, könnyű dallamokkal. A könyvnek minden egyes meséje nagy kérdőjel, amely előtt az olvasó maga jön rá, mit s hogyan kell cselekednie. Kiállítása szép és gondos, a kis olvasó esztétikai érzéke is növekszik, a könyv lapjait forgatván. Különösen Harmos Károly rajzait kell megdicsérnünk az illusztrációk között: igazán meséskönyvbe való, mulattató, művészi rajzok, amelyekkel az olvasmányokat kiséri. A szeptemberi könyvpiac egyik legszebb iskolai könyve a komáromi szerzők által készített „Rádió".

o Ezüstkoszornt kapott, a szernyei kaláris. Beregszászi tudósítónk jelenti: A beregszászi református, római katolikus és görögkatolikus énekkarok nevében Várady Barna, Jakner Endre és Kampó Sándor karvezetőkből álló küldöttség, — amelyhez még Lakaté Gyula, a magyar dalos- szövetség országos karnagya, Kovács Sándor és dr. Bodáky István csatlakoztak, — a napokban otthonában kereste fel az országos hírnévre szert tett Szernyei kalárist, hogy átadja az említett három dalárda ezüstkoszoruját a Kaláris beregszászi páratlan sikerű szereplésének emlékéül. A művészi kivitelű ezüstkoszornt Jakner Endre nyújtotta át meleg szavak kíséretében, kifejezve a Kaláris tagjainak, nagyszerű vezetőjének, Balogh Sándor igazgató-tanítónak a beregszásziak elismerését és háláját. A Kaláris tagjainak nevében Kis Péter gazda mondott köszönetét a kitüntető ajándékért.

O Budapest a bayreuthl Liszt Ferenc héten.

Budapestről jelentik: Bayreuth főpolgármestere — 'amint a PMII már megírta, — Budapesten tárgyalásokat folytatott arról, hogy Magyarország miképpen vegyen részt a bayreuthi Liszt Ferenc- héten, amelyet október 19-től 22-ig tartanak. Elhatározták, hogy a budapesti Operaház több más szereplésen kívül Liszt operává feldolgozott Szent Erzsébet legendáját is elő fogja adni. Az ünnepi hót alkalmából Budapestről külön vonat indul Bayreuthba.

O Jelentkezés a pozsonyi magyar karnagyi tanfolyamra. A Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség hivatalosan közli: A Csehszlovákiai Magyar Dailosszövetség a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesülettel karöltve 1986 augusztusban háromhetes magyar karnagyi tanfolyamot rendez Pozsonyban. A tanfolyam célja a gyakorlati karnagyok továbbképzése és uj karnagyoknak a kiképzése. A tanfolyam kát éven át 3—8 heti tartamú lesz. Előadókról, elsőrangú szakemberekről, helyiségről, valamint arról, hogy a gyakorlati kiképzés céljára megfelelő dalárda álljon rendelkezésre, a CsiMBSiz fog gondoskodni A tanfolyam tananyaga: az énektanítás módszerei, zenei alapismeretek, összhangzattan, ellenponttan, formatan, zenetörténet, a karénektanitás pedagógiája, gyakorlati karvezetés. A tanfolyamra való jelentkezés 'határideje junius 15. Eddig a határnapig mindenki írásban tartozik jelentkezni a CsMDSz központjában (Pozsony, Jakabbrró-tér

16.). Az írásbeli jelentkezéshez csatolni kell egy kötelezően aláirt nyilatkozatot, melyben a jelentkező kijelenti, hogy a tanfolyamot pontosan látogatni fogja és a jövő évi tanfolyamra is jelentkezni fog. Csatolni keli továbbá a zenei képzettséget igazoló okmányt. (Pl. tanítói oklevél, azoknál a gyakorlati karnagyoknál, akik nem valamely szövetségi tagegyesületnek a karnagyai, az illető egyesület elnöke és titkára által kiállított igazolvány, melyben azok igazolják azt, hogy nevezett a dalárdát mily hosszú ideje vezeti.) A CsMDSz fenntartja azt a jogát, hogy a jelentkezettek közül kiválasztja a hallgatókat. Tekintetbe jönnek elsősorban a CsMDSz tagegyesületeinek karnagyai, a Magyar Tanitóegyesület által ajánlott karnagyok, a Ruszinszkói Dalosszövetség tag- egyesületeinek karnagyai (ezek igazolni tartoznak ebbeli minőségüket az ottani szövetségnél), végül olyanok, akik nem karnagyok, de karnagyi kiképzésben akarnak részesülni. A CsMDSz gondoskodik a hallgatók méltányos ár melletti elhelyezéséről és ellátásáról. Azok, akik kedvezményben kivannak részesülni és erre vonatkozó igényeiket a kérvényben feltüntetik és indokolják, a CsMDSz részéről méltányos támogatásban részesülhetnek.

O A csetneki SZMKE rutinos műkedvelői a JMKT keretében kiválóan sikerült szinielőadást rendeztek hatalmas közönség előtt. Három felvo- násos vidám játékot hoztak színre zenével, énekkel és tánccal, egészen nagyigényü színpadi megrendezéssel. Gotthilf Hajnal a női főszerepben remekelt, mellette Neupauer Rózsi, Lipták Margit és Anócskay Irén szerepelt nagy sikerrel. A fér- ficimszerepet Gaál Lajos vitte diadalra, kiváló két humorista Breibárt Pál és Breibárt Árpád, temperamentumos hősszerelmes Lipldch Béla, Szekér Tibor két kis szerepben tett bizonyságot tehetségéről, Klimó András, Kőtárba János és Petőfi Pál több kisebb szerepet játszottak hibátlanul. A kisérő zenét a muzikális Rokosiny László szolgáltatta. A rendezés Lukács Andor elnök érdeme.

Irodalmi szerkesztőnk üzenetei

Nyilló orgonák. Elképesztően szomorú jelenség, hogy egy oki. óvónő sem tudja a helyesírást. Nyiló és nem nyilló, közül és nem közzül, mozog és nem mozg. Ettől eltekintve is verse szörnyül — Ha csak így tud írni, kérem, ne küldjön semmit.

A hazugság átka. Várás közben. Nem tudom elképzelni, mennyiben szolgálhatja az emberiség javulását a rossz vers. Igaza van, a két vers „nyers érzelmek" elvetélt megnyilatkozása, de a pótlólag beküldött „eredeti" is tipikus füzfatermés.

őszi hangulat. Verse elkésve került hozzám, de éppen az mutatja mennyire „idényvers1 a költeménye, hogy most tavasszal nemcsak kopottnak érzi az ember, de nevetségesnek is.

Én már ismerem. Eltalálta! Verse „túlságosan gyenge dolog".

Kislányka voltam . . . Abhoz, hogy egy érzelemből vers legyen, nem elég az érzelem maga, tudni is kell azt elfogadhatóan kifejezni. A tudás alapeleme a helyesírás és a nyelvhelyesség. Ez a kettő is hiányzik a beküldött verséből, hát még az a sok minden ami ezen felül kell a jó vershez!

Titok. Maga is eltalálta! „Nem valami híres" a verse. Sőt, azt ajánlom, tartsa titokban, hogy az imádott „léptin fakad szerelmi suttogása", — mert ha megtudja, még ki is neveti ráadásul.

Szentiélekhez. Csak nem gondolta, hogy ilyen rossz verssel elrontjuk olvasóink pünkösdi jóhangulatát?!

Hajdan és most. Könnyed stílusban megirt elbeszélés, minden különösebb mélység és életszerűség nélkül. Divatlapba való.

Árva nóta. A titkos lélek. Börtönőr vagyok. Novemberi estén. A kis erek. Egyszer egy este lesz. Ahogy „a jó bornak nem kell cégér", úgy jó versnek nem kell protekció. Verseiben van valami, amiből a gyakorlott szem kiolvassa a tehetséget, ám a kifejezésük formája olyan, hogy a sok általánosság, elburkoltság, — talán rosszul értelmezett szimbolizmus akar lenni, — eltakarja a lényeget a közönség szeme előtt. Az ilyen versekből alakul ki az a közvélemény, hogy érthetetlenek. A mai embernek nincs érzéke a szimbolizmushoz, szeret világosan látni, tehát a költőnek is arra kell törekednie, hogy világosan, egyszerűen beszéljen. Egyszerű szavakkal sokat, újszerűt mondani, ez a legnagyobb művészet,