Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-28 / 147. (3996.) szám

1936 junius 28, vasárnap,

iá

9 és á malomtulajdonos nyilatkozik

A kötött gabonakereskedelem előnyös és hátrányos oldalai az érdekeltek megvilágításában

A Prágai Magyar Hírlap kiküldött munkatársának ankétja a gabonamancpölíumrál

Kassa, junius 27. A kormány két esztendővel ezelőtt életbeléptette a gabona-monopóliumot. A két esztendő tapasztalatai már tisztán világítanak rá a gabonamonopólium gyakorlati előnyeire és -hátrányaira, azért az idei aratás előtt időszerűnek tartottuk, hogy ankétot rendezzünk erről a fontos kérdésről, melynek keretében helyet adunk valamennyi érdekelt fél; a gazdák, a terménykeEgy keletszlovenszkói középbirtokostól, az itteni gazdatársadalom egyik vezetőtagjától az alábbi hozzászólást kaptuk:

— A gabona-monopólium egyetlen előnye, hogy magasabb búzaárakat .biztosított s ezzel rentabi- lisabbá tette a mezőgazdálkodást. Ez az előny azonban elsősorban és leginkább a kisgazdákat 'hozta jobb helyzetbe, a közép- és nagybirtokosokat viszont, akik munkásokkal művelte tik földjeiket, már sokkal kevésbbé. A magasabb búzaárak előnye azonban problematikussá válik, ha számításba vesszük, hogy

a magasabb árakkal egyenes arányban emelkedik a jövedelemadónk is.

A helyzet tehát olyan, hogy azt a többletet, amit az állam egyik kezével nyújt a gazdának, a másik kezével elveszi. Nem beszélve arról, hogy a gabonatársaság deficitjét is végeredményben az adófizetőknek, s elsősorban nekünk, gazdáknak kell megfizetnünk.

— Ami a gabona-monopólium további fenntartását illeti, erre nézve az a véleményem, hogy a mezőgazdaság és a gazda nem bir el semmiféle huzamosabb megkötöttséget.

reskedők és a malomtulajdonosok véleményének. Két kérdést tettünk fel és pedig:

1. A két esztendő tapasztalatai alapján mik az előnyei és hátrányai a gabonamoiiopóliumnak?

2. Fenntartható-e továbbra is a gabonamonopólium és ha igen, milyen változtatásokkal?

A beérkezett válaszokat a következőkben ismertetjük:

Ezt a rendellenességet egyszersmlndenkorra ki kellene küszöbölni, mert a gazda munkája megérdemli, hogy becsületesen fizessék meg. A harmadik nagy sérelmünk pedig az, hogy a búzaárak nem egységesek az egész köztársaság területén. Mert semmivel sem lehet megindokolni, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai jobb minőségű búzáért kevesebbet fizessenek, mint a történelmi országrészek minőségileg gyöngébb búzájáért.

Kívánatos lenne egyúttal a-z is, hogy a fogyasztó- közönségnek az a rétege, amely közvetlenül akar őröltetni, egyenesen a gazdától szerezhesse be a szükségletét, nem pedig a Gabonatársaságtól, ahol már magasabb árat kell fizetnie. Azonkívül engedjék meg a gazdának, hogy ott szérezze be a vetőmagszükségletét, ahonnan azt a legalkalmasabbnak látja.

„Se!: az előírás, a rendelet és az utasítás...“

Egy bodrogközi bérlőtől az alábbi választ kaptuk :

— Buzaértékben fizetem a bérleti összeget s a monopólium előtt, az alacsonyabb búzaárak idején, kevesebbet kellett fizetnem. Mégis, ha azt kérdezik tőlem, üdvös volt-e a gabonamonopólium bevezetése, igennel kell felelnem. Mert a monopólium előnyei:

1. a stabilizált árak;

2. az áraknak a termelési költségekhez mérten való megállapítása;

3. az átvétel sima lebonyolítása s végül

4. serkenti a gazdákat, hogy jobb minőségű búzát termeljenek.

— Eddig tapasztalt hátránya a monopóliumnak, hogy

sok az előírás, rendelet, utasítás, melyeknek

tömkelegében a gazda alig ismeri ki magát,

s nem tud tiszta képet alkotni magának jogairól és kötelességeiről.

A gazda többnyire c-sa'k a Gabonatársaság által kibocsátott hirdetményekből vesz tudomást arról, mit kell tennie, a hirdetményeket sok esetben nem érti és elriasztja őt az, hogy mulasztás esetén nagy pénzbírsággal sújtják, ami majdnem minden hirdetményen olvasható, akárcsak a be- tegsegélyz-ő intézetek felhívásaiban, S ez teszi főként az egész intézményt népszerűtlenné.

Egységes terményárakat kérünk

az egész köztársaságban!

„A mezőgazdaság nem bírja el

a huzamosabb megkötöttséget"

„Nem a búza vetésterületét, hanem a munkanélküliséget kell csökkenteni"

Papp Mihály nagykaposi kisgazda a következőket válaszolta kérdéseinkre:

— A kisgazda helyzetét, aki neim fogadott munkásokkal dolgoztat, a monopólium megjavította annyiban, hogy többet kap a búzájáért. A gazda azonban

nem bir el semmiféle megkötöttséget, s igy nagy sérelemnek tekinti, hogy csökkenteni akarják a búza vetésterületét.

A keletszlovenszkói magyar vidékek emberemlékezet óta búzatermelő vidékek voltak s most szinte lehetetlen volna itt más termelési ágakba kezdeni. Már csak azért is, mert akár sörárpát, akár szójababot, akár cukorrépát- kezdenénk termelni,

a szállítási költségek felemésztenék a gazda hasznát.

Véleményem szerint nem a búza vetésterületét kellene csökkenteni nálunk, hanem gondoskodni kellene az illetékes köröknek a munkanélküliség csökkentéséről s ezzel a tömegek fogyasztókópes- ségének az emeléséről, ami egészen biztosan jelentékeny buzatöbblet elhelyezését biztosíthatná a beföldi piacon.

— A kisgazdák másik nagy sérelme az, hogy a terménykereskedők, sokszor kirívó módon, megkárosítják a gazdát azáltal, hogy

alacsonyabbra értékelik a búza fajsulyát az , átvételnél és kevesebbet fizetnek érte,.

Hercz Jakab kassai gazdaságú szakbecslő az alábbiakat mondotta:

— Vájjon üdvös vo-lt-e a gazdákra nézve a gabonamonopólium, erre az eddigi tapasztalatok szerint azt mondhatjuk, hogy általánosságban:

1. az extenziven gazdálkodó s főként kalászosokat termelő kisgazdákra nézve ez az intézmény bevált, mivel az azelőtti évek áraihoz képest magasabb terményárakat biztosit részükre. Bár például 1934 júniusában a búza általános ára 150 koronánál magasabb volt, mint a közvetlenül utána következő julius—augusztrusi monopólium-ár.

2. Kimondottan káros volt a gabonamonopólium a közép- és a nagybirtokosokra, akik a magasabb terményárak folytán most magasabb jövedelemadót fizetnek. Káros volt azonkívül a takarmányok magas ára miatt (például a korpa ára 75—'80, a szárított .répaszelet ára 80—90 korona), úgyhogy ezek a magas takarmányárak erős gátat vetettek a belterjes gazdálkodásnak. Ebből származik többek között a hizlalt marha-, a tej- és a sert-észsirhiány is.

3. Káros volt mind a kis-, mind a nagytermelőre egyaránt az árak&an fennálló diszparitás, a

prágai fuvardíj, s ugyancsak károkkal járt az intézkedések állandó késése; például tavaly és tavalyelőtt is még julius és augusztusban is bizonytalanok voltak az átvételi feltételek a már meglévő terményre nézve. A gazdák ebben az időben egészen alacsony áron kótyavetyélték el terményeiket.

A jövőre nézve a gabonamonopólium csak a következő feltételek mellett lenne hasznos a gazdákra nézve:

1. A terményárak egyöntetű megállapítása az egész köztársaságban;

2. a minőség szerinti felár pontos megállapítása és annak szigorú betartása;

3. külföldi behozatalra semmiképpen és senkinek se adjanak engedélyt addig, amíg a belföldi terménykészletek el nem fogytak.

4. A mesterséges takarmányok árát aránylago- san le kell szállitani.

5. A monopóliumot a mezőgazdasági termelés minden ágára ki kell terjeszteni, tehát: az olajos-, fonalas-, ipari-, takarmány-, kapás- stb. növényekre nézve is és nemcsak kizárólag a gabona- nemüekre. Mert ha már megcsinálták a monopóliumot, a részleges intézkedés nem intézkedés.

„A terménykereskedők forgalma

állandóan csökken ..

Egy nagy terménykereekedelmi cégtől az alábbi Imet alapjaiban rendítette meg, mert legfontosabb véleményt kaptuk : I életfeltételétől, a szabad kereskedelem lehetőségé— A gabonamonopólium a terménykereskedel-1 tői fosztotta meg.

— A kereskedelem bizományosi minőségben úgyszólván csak végrehajtó szerve a monopóliumnak, mert

előírás szerinti áron és feltételekkel kénytelen a terményt gyűjteni, átvenni és átadni.

Az egyéni kezdeményezés úgyszólván teljesen kikapcsolódik és a rajonirozás folytán megfelelő forgalom sem érhető el. Az engedélyezett jutalék

egyáltalán nem áll arányban az átvételnél előirt befektetéssel és megkívánt teljesitménnyel, mert a monopólium kötelezi a bizományost, hogy csekély jutalékából íedezze az árunak 6 heti tárolási és finanszírozási költségeit, mérlegdijat, stb., mely sok esetben egész keresetet illuzóriussá teszi.

Részint a kenyérfogyasztás csökkenése, részint a zugőri és kiterjedése a legális szükségletet any- nyira csökkentette, hogy a malmok huzamos ideig csakis a Gabonatársaságtól vehetik át a rájuk rótt búza- és rozsmennyiséget és a bizományosoknak alig van módjukban a malmoknak közvetlenül is búzát eladni. Ha ez utóbbi lehetőség állandóan fennállana, úgy a bizományosok könnyebben bonyolíthatnának le nagyobb forgalmat. De ennek elmaradása folytán kénytelenek a Gabonatársaságnak átadni terményeiket, mely lehetőség a nehézkes adminisztráció és főleg raktárhiány miatt igen nehézkes és költséges. Feltétlen szükséges volna

a bizományosi jutalék felemelése, a 6 heti kötelező tárolási időnek legalább 2 hétre való lecsökkentése,

valamint az adminisztráció leegyszerűsítése.

— Csupán egy előnye van a monopolisztikus berendezkedésnek a gabonakereskedelem szempontjából és ez: a konjunkturális árveszteség kikapcsolása, ami az előirt fix bevásárlási és eladási árak mellett megszűnt.

„Küszöböljék ki mielőbb a zugőrlést"

Végül pedig az alábbiakban helyet adunk egy nagy malomipari érdekeltség véleményének is:

— A gabonamonopólium előnyeként könyvelhetjük el a szilárd árkalkuláció lehetőségét az őrleményeknél a meghatározott gabonaárak folytán. Viszont a havonként emelkedő búzaárak ellenére sem biztosították az őrleményeknek megfelelő áron való értékesítését. Némileg enyhítette a helyzetet a kontingentálás, amely mind a kereskedelmi-, mind a vámőrléssel foglalkozó malmoknál mint szabályozó tényező működött. A legkellemetlenebb kísérőjelensége a monopóliumgazdálkodásnak azonban

az úgynevezett „fekete őrlés“, illetőleg zugőrlés.

— A gabonamonopólium fenntartható, de az előírásokat pontosan betartó malmok érdekében múlhatatlanul szükséges a szigorúbb ellenőrzés és a kontingentálás fenntartása.

*

A fentebbi vélemények adják a gabonamonopólium gyakorlati képét, amely egy-két jó vonása mellett sok káros kihatást tartalmaz. A köztársaság mezőgazdasága érdekében álló lenne, ha az illetékesek a most következő gazdasági esztendőben a káros vonatkozásokat kiküszöbölnék a gabonamonopólium szervezetéből.

KELEMBÉRI SÁNDOR.

(Devizák és valuták.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 3, Milánó 0.25 és Prága 0.125 koronával megszilárdult, amig Buenos Aires 6, Brüsszel 0.50, Kopenhága 0.50, Oslo 0.50, Stockholm 0.50, Alexandria 0.25, Helsingfors 0.15, Lisszabon 0.125, London 0.125, Newyork 0.05 cs Montreal 0.04 koronával gyöngült. A valutapiacon a holland forint és a lengyel zloty 1 koronával javult, a német márka viszont 5.50 és a francia frank 0.25 koronát vesztett árfolyamából.

(Lanyha a saazi komlópiac.) Saazból jelentik: A komlópiacon lanyha irányzat mellett 50 kg- ként 900—1100 koronát fizettek a tavalyi termésű komlóért.

A Cukormegtakaritás Opektával

/tlJl li\ 2 kg gyümölcsből és17akg cukorból csak ]j| jj| j jj| j|lj| 2/a kg gyümölcsízt nyerünk fKa

||||) 2 kg gyümölcsből és 2 k^utor^l kb. j|^j| ^ ^ gyUmÖ,CSÍZÜnk ,0SZ

«n |0)ten Tegyen még ma kísérletet! 1 —V/2 kg gyümölcsízre 1 zacskó 2.— Hő.

Takarékcsomagolás 2—3 kg gyümölcsízre 3*50 Kő. 1 üoeg, 4—6 kg gyümölcsízhez 8*50 tlő. PoppelpackunaPreisKő330

fcitlujÉiP Opekta Gesellschaft m. b. H., Praha UH, Hefmanooa 35. Telefon 72-956 Rimából nyert

Opekta kioáló segédeszköz gyümölcsízek és zselék készítéséhez, a Csehszl. Háztartástan! üizsgáló és Kutatóintézet természetes zselé.

Prágában 68 szám alatt megoízsgálta és ajánlja.