Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-28 / 147. (3996.) szám
14 1936. június 28, vasárnap. Tornaija, junius 27. Azok a gazdák, akik nyitott szemmel járnak a természet templomában, a legnagyobb csodálkozással olvashatják a napilapokban napról-napra megjelenő azon közleményeket, melyek az idei esztendőben igen bő gabonatermést jósolnak be. Egyes lapok június 24-i száma a következőket irta: „Magánjelentések szerint ez esztendőben jó termésre van kilátás, amennyiben az utóbbi hetek kedvező időjárása valóságos csodát müveit a gabonával. A beérkezett magánjelentések kivétel nélkül optimizmust juttatnak kifejezésre", stb. Nem tudjuk honnan, milyen forrásból származnak ezek a jelentések és kinek áll érdekében a nagy termést beharangozni. Röviden csak annyit akarok megjegyezni, hogy az utolsó hetek időjárása tényleg csodát müveit, amennyiben Szlovenszkó legnagyobb részében a búzát tönkretette. Az a bizonyos „rendkívüli optimizmus" tehát teljesen hamisnak mondható. Termésjóslatokba bocsátkozni előre nem lehet. Áll ez különösen a búzára, amelyet az időjárás 1—2 nap alatt tönkre tehet. A vasútról, autóról való felületes termésbecslések nem reálisak. A laikusnak talán szépnek, dúsnak tűnhetik fel a vetés, de még a felületes gazda is gyönyörködhet kocsiról dús búzatáblája felett, ha azonban bemegy a búzatáblába és közelről szakértő szemmel vizsgálja meg vetését, végigszalad a hideg a hátán. Amitől féltünk, amitől rettegtünk: a feketerozsda (puccinia graminis) az idén is nagy mértékben lépett fel. A felejthetetlen 1932-es esztendő rémei cikáznak szemünk előtt. Tudják-e ezt a nagy-termést világgá kürtőtök? Mivel a nagy veszélyt jelentő feketerozsda teljesen az időjárás függvénye és kulminációs ideje junius 20-a táján van, elhatalmasodása és kártétele teljesen a junius 20-át megelőző és azt követő időjárástól függ, vagyis attól, kedvez-e a rozsdagomba csírázásának és elszaporodásának az időjárás. Most már minden kétséget kizárólag megállapíthatjuk, hogy igen. A májusi, júniusi sok esőt forró napsütéses idő váltotta fel, fűszerezve ködös és erősen harmatos reggelekkel. Ez az oika annak, hogy a fekete- rozsda ma már minden búzán feltalálható. A kár, amint tapasztalatból tudjuk, a rozsdának kevésbé elientálló és a rozsdát nem tűrő buzafaj- tákon igen nagymérvű lehet. Szlovenszkón sajnos még mindig elég sok az ilyen buzafajta. A rozsdakár mérve attól is függ, hogy milyen érési szakban lép fel a búzán. Az 1933-iki esztendő is rozsdás lett volna, azonban junius 20-a táján a búza már érésben nagyon előre volt haladva. Most nem úgy van. Most a búzák érésben le vannak maradva. Az idén súlyosbítja a csapást az is, hogy egyes helyeken a búzák megdőltek, vagy a vihar, vagy pedig a búzákon fellépő nagymérvű gyomok következtében. A dűlt búza a köd, harmat vagy csapadék által szolgáltatott vizet csak lassan tudja elpárologtatni, tehát huzamosabb ideig marad nedvesen, ami a rozsdafertőzést nagy mértékben elősegíti. Akik a rozsda természetrajzával tisztában vannak és annak fejlődését és életfeltételeit ismerik, azok már a május és junius eleji időjárásból következtethettek az idei rozsdakárokra. Ellensége vagyok a túlzott optimizmusnak, de nem szeretem gazdatársaimat riasztgaitni sem. A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület május 25-én tartott közgyűlésén elnöki megnyitómban szószéról t a következőket mondottam: „Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a rendellenes nedves időjárással kapcsolatban időszakonként nincsenek nagy melegek, melyeik a rozsdapóra kicsirázásához elengedhetetlenül szükségesek. A rozsdaveszély azonban még nem múlt el fejünk fölül." Sajnos, az időjárás megváltozott s a rozsdaveszély tényleg bekövetkezett. Midőn e sorokat irom, ismét egy erősen ködös reggel köszöntött reánk, amit meleg napsütés váltott fel. Ez a lehető legkedvezőbb idő a rozsda fejlődésére. Ámde a rozsda mellett nagy mértékben csökkenteni fogja a búza hozamát a vetések nagymérvű elgyomosodása is, mely különösen a kisgazdák vetéseinél mutatkozik. Egyes helyeken a bükköny- és borsó-félék annyira elfojtották a búzát, hogy sokan takarmánynak kaszálták le. Az 1934. és 1935-ik száraz esztendőkben a gyommiagvak a talajban mozdulatlanul hevertek. Az idén a sok esőre kicsiráztak. Az ezévi búzáknak tehát tulajdonképpen 3 évi gyomot kell elszenvedniük. Nincs tehát ok a túlzott optimizmusra! Véleményem szerint az idén a Gabonatársaságnak ne főjjön a feje a buzafelesleget illetőleg. Jó lesz, ha a tavalyi feleslegen nem ad túl, hanem felhasználja az idei gyenge fajsúlyú búzák feljavi- tására. Ellenkező esetben megismétlődhet a magyarországi példa. Magyarországon az 1923. évi buzafelesleget olcsó áron kivitték az országból és az 1924-ik évi rozsdás esztendőben drága pénzen kellett azt visszahozni. A gazdaközönség tehát ezek után méltán tiltakozhat a „nagy termés" tendenciózus beállítása ellen, mert hiszen annak más célja nem lehet, mint a búza árának leszorítása. Julius elején állapítják meg a gabona bevásárlási alapárát Prága, junius 27. A gabonamonopólium ügye az előrehaladt idény ellenére még mindig nem nyert elintézést. Beavatott helyen szerzett értesülések szerint a kormány több rendeletet fog a gabonamonopóliummal kapcsolatban kibocsátani. Az első 1938 junius 30-ig, vagyis két évvel meghosszabitja a ma érvényben levő alaprendelet hatályát, a többi pedig gyors egymásutánban jelenik majd meg és szabályozza a monopólium adminisztrációs jellegű kérdéseit. A bevásárlási alapárakat valószínűen a jövő hét végén állapítja meg a kormány. Miután immár kétség sem fér ahhoz, hogy az állítólagosán jó termésről szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak s egy bizonyos érdekcsoport tendenciózus és ár rontó célzatú irányzatánál nem egyebek, nincsen semmi ok arra, hogy a kormány a gabona bevásárlási árát leszállítsa. A gazdaközönség köreiben hivatkoznak a Csehszlovák Nemzeti Bánik tanácsának junius 24-iki üléséről kiadott hivatalos jelentésre és a csehszlovák földművelési minisztérium junius 10-i keletű termésbecs- lő jelentésére, amelyek egybehangzóan gyönge termeskilátásokról számolnak be, és határozottan tiltakoznak minden olyan szándék vagy terv megvalósítása ellen, amelynek célja az árak leszállításában van. A gazdák a rossz terméskilátásokra való utalással elváljak a kormánytól és a Gabonatársaságtól, hogy az idei termésű gabona bevásárlási árát följavitja vagy legalább is változatlanul érvényben hagyja, (ti.) (A gabona és a hüvelyes vetemények júliusi irányára.) Junius 1-től junius 20-ig terjedő időszak alatti hivatalos jegyzések alapján a csehszlovákiai terménytőzsdék júliusra a következő irányárakat határozták meg: búza 180, rozs 140, árpa 120, zab 130, kukorica 120, köles 100, borsó 180, bab 130, lóbab 140, peluska 190, nyári bükköny 150 és rizs 210 korona. (Értékben félmillió koronával csökkent a játékszerkivitel.) A csehszlovákiai játékszergyárosok országos egyesülete tegnap tartotta idei rendes közgyűlését. A közgyűlés elé terjesztett beszámolójelentés megállapítja, hogy a játékszeripar helyzete az elmúlt esztendőben sem javult; a kivitel pedig értékben 0.5 millió koronával csökkent, noha a mennyiséget tekintve 1935- ben több játékszert exportáltak külföldre, mint az előző esztendőben. (A nagyszombati kereskedők mozgalmat indítottak a természetbeni járandóság ellenértékét szabályozó rendelet módosítása érdekében.) Nagyszombati tudósítónk jelenti: A nagyszombati kereskedők grémiuma emlékiratot intézett a grémiumok országos szövetségének pozsonyi központjához, melyet fölszólít arra, hogy kérje föl a kormányt az 1929. évi február 21-iki 26. számú kormányrendeletnek a módosítására. A 26—1929 számú kormányrendelet ugyanis, amely a kereskedelmi alkalmazottak természetbeni járandósága (lakás, fűtés, világítás, élelmezés) ellenértékének megállapítására vonatkozik, nem felel meg az időköziben megváltozott viszonyoknak. (Gyapjuaukció Budapesten.) Budapestről jelentik: Julius 9-én a Fővárosi Vigadó kistermében gyapjuaukció lesz. Az árverésre kerülő gyapjú julius 6-tól kezdve a budapesti vámmentes kikötőben megtekinthető. Tizenöt százalékkal csökkentteti a kormány a búza vetésterületét? Prága, junius 27. A gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet hatályának meghosszabbításával és a rendelkezések módosításával egyidejűén a kormány — a PMH értesülése szerint — elrendeli a búza vetésterületének 15 százalékos redukcióját — Az idei gazdasági évre a kormány tudvalévőén a búza vetésterületének 8 százalékos csökkentését rendelte el, a rendelet azonban olyan homályos volt, hogy az érdekeltek nem ismerték ki magukat abban, mint ahogyan a legtöbb gazda nem értette meg, hogy mihez viszonyítva kell a redukciót végrehajtania. Valószínűen ennek a homályos fogalmazásnak tulajdonítható, hogy a 8 százalékos csökkentést nem hajtották végre a gazdák a kívánt mértékben. Az uj rendelet, hir szerint, a tavalyinál szabatosabb fogalmazása lesz. (Magyarország nemzeti jövedelme ismét emelkedik.) Budapestről jelentik: A Magyar Gazdaságkutató Intézet most megjelent uj kiadványában dr. Varga István és dr. Matolcsy Mátyás végeztek uj kísérleteket a magyar nemzeti jövedelem megalapítására. Számításaik —- amelyek elméletileg Colin Clark módszerét követik — annyiból figyelemreméltóak, hogy az elmúlt tizenegy év gazdasági viszonyaira vetnek fényt. A közölt adatok szerint a magyar nemzeti jövedelem 1924—25-ben 4757 millió pengő volt, majd 1928—29-ben 5776 millióra emelkedett. A válság alatt a csökkenés igen nagy volt: 1933—34-ben csak 3522 millió pengőt mutatnak az adatok, az 1934—35. gazdasági évben azonban már ismét 3666 millió pengőt. Más szóval: a magyar nemzeti jövedelem ismét emelkedőben van. Természetesen egészen más változást mutatnak a számok akkor, ha az időközben beállott áreséseket figyelembe veszik. Ebben az esetben 1934—35-ben a nemzeti jövedelem már csak néhány százalékkal volt kisebb az 1928—29. évinél. (Vásári hir.) Rimaszombatban julius 13-án országos vásár lesz. A vásár keretében állatvásárt is tartanak. (Londoni fémtőzsde.) Réz tartott, ón jóltartott, ólom aligtartott, horgany tartott, ezüst nyomott. Vörösréz standard 36 %—36 kilenc- tizenhatod, 3 hónapra 36 tizenháromtizenhatod —35 tizenöttizenhatod, lesz. árf. 36%, elektro- lyt 40 3^—41, best. selected 39%—40 %, ón standard 182%—183, 3 hónapra 18014—• 18014, lesz. árf. 182%, banca ón 184%, stra- its ón 185, ólom külföldi prompt 15 egytizen- hatod, 3 hónapra 15 háromtizenhatod, lesz. árf. 15, horgany prompt 13%, 3 hónapra 14, lesz. árf. 13%, ezüst prompt 20 tizenöttizenhatod— 21 egynyolcad, 3 hónapra 20 tizenöttizenhatod —21 egynyolcad, lesz. árf. 21. Nemhivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 15 pénz, 3 hónapra 15 egynyolcad—15 három tizenhatod, horgany prompt 13 tizenegytizenhatod—13 tizen- zenháromtizenhatod, 3 hónapra 13 tizenöttizenhatod—14, öntöttvas 70, réz strong sheets 68, nikkel bel- és külföldi 200—205, alumínium belföldi 100, antimón regulus 66%—67%, platina 140, higany 12 háromnyolcad. A Délszlovenszkói Villamosmüvek rt. első tízéve Komárom, junius 27. A Délszlovenszkói Villamosmüveik rt. (Komárom) junius 30-án ér el fönnállásának tizedik évfordulójához. A vállalat azon célból alakult, hogy a volt Nyitra- nagymegye és a komáromi járás területén végrehajtsa a rendszeres villamosítást. A vállalat alapítói a következők voltak: az állam, Nyitra-nagymegye, négy járás, 30 község és több magánember. Az alap töke 5.2 millió Ke volt. A vállalat az 5 szlovén®zkói közhasznú villamossági vállalatok sorába lépett. A vállalat együtt dolgozik a szomszédos közhasznú vállalatokkal is, amelyeknél a bebiztosított szükséges teljesítmény rendelkeizésne áll- úgy, hogy a y illám osmü mai teljesítménye 5400 kW. A vállalat további feladata a magasfeszültségű vezetékek kiépítése volt. A magasfeszültségű hálózat építési menetét a vilianytelepe'k elhelyezése határozta meg. Az első vonalakat Komáromtól észak, dél és keleti irányiban építették ki, később a vállalat kiépítette az északi távvezetéket, Handlovától délre a Nyitra, folyó völgyében. Hogy az egyes fogyasztóközpontok számára a vilfanyszolgáltatás zavartalansága biztosítva legyen, -körvezetékek és modern berendezésű átkapcsoló állomások épültek, úgy hogy például Érsekújvár négyféléi, Nyitra három oldalról és a komáromi állami villamosúm leállásakor maga Komárom is két oldalról kaphat áramot. Az eddigi kiépített magasfeszültségű távvezetékek 570 km. hosszúságban képezik a további villamosítás -alapját. A magasfeszültségű hálózatra 155 transzformátor-állomás van kapcsolva. Ezekből 100 a községeket látja el. árammal, a többi 55 pedig egyes nagyifogyasztók számára épült,. A bekapcsolt, transzformátorok kapcsolóéirtéfco 8350 ikVA. A Délszlovenszkói Yillamosmüvek 71 községet és telepet látnak el árammal, összesen 181.357 lakást. Az alacsonyfeszültségü vezetékek hossza 370 km. Az összes hálózatokra 14.730 kisfogyasztó és 90 nagyfogyasztó van rákapcsolva-. A nagyfogyasztók elosztása a következő: 44 malom (a nagyfogyasztók számának majdnem a fele), 21 nagybirtokos és 25 ipari üzem. i A vállalat első évében az áramszükséglet 1 millió 738.917 kilowattóra volt, ezzel szemben az 1985. évbein a villainytermieilés 12.,943.120 kilowattórára növekedett és évről-évre emelkedő irányzatú. A műszaki fejlődéssel karöltve haladt a gazdasági fejlődés is. Az eredeti 5.2 millió Ke alaptőkét már 1929-bein 10 millió Kö-s összegre emelték fel. A volt Nyitra-nagy- megye részesedését átvette az ország, azonkívül az ország emelte részvételét. A részvénytőke mai eloszlása a következő: az állam 60 százalék, az ország 10.5, a járások és a községek 19.8, a magántőke 9.7 százalék. A befektetések 45 millió Ke, leírások 13 millió Ke és tartalékai apók 1.46 millió Ke értéket képviselnek. A vállalat minden évben tiszta nyereséget mutat ki és évemként 2 százalékos osztálékot fizet. A vállalat, hogy alkalmazkodjék a gazdasági válság következtében beállott viszonyokhoz, amennyire csak saját gazdasági állapota megengedte, minden évben leszállította az áramárakat. A vállalat első évi működése alatt a világítási áramár 4.50 Ke és a motoráram 2.80 Ke volt kilowattóránként. Ezzel szemben julius 1-től az áramiárak a, következők: világítási áram 3.10 Ke, motoráram 2 Ke, melegítési célokra 0.60 Ke kilowattórámikimt. A valóságban azonban az áramárak sokkal alacsonyabbak, ameny- nyibem a vállalat különféle modern, úgynevezett összetett díjszabást vezetett be, ahol a fogyasztó berendezéeénék kihasználása által befolyásolhatja az áramárakat. — 1935. évben az átlagos áram.ár-ák a következők voltak: világítás és melegítés 2.315 Kq és motor,áraini 1.689 Kg k ilow attórámkint. Az áramárak további leszállítását meignehe- ziti az a körülmény, hogy a vállalat első éveiben az építések drágábbak voltak mint most és a leírási kvóta nagyon terheli a bevételeket. További nehézség a-z, hogy .még a gazdasági válság előtt villamosított községek nagyobb része máig sem volt képes a villamosítási költségeiket fedezni s önnek következtében a vállalat kényszerítve van aránylag drága hitellel dolgozni. Végül az árleszállítást nagyon megnehezíti a villamosított községek lakoissága egy részének konzervatív magatartása, amely csak nagyon nehezen érti meg azon előnyöket, amit ma a villany energia használata nyújt. A gazdasági válság hatását a DélSzilovenszkói Villa- mosimüvek is megérezte. A fogyasztás ugyan folyton nőtt, de a villám ősi tási munkálatok, főleg a községeik villamositása, majdnem megszűntek. A nagyfogyasztók 'bekapcsolása is főleg tőkehiány miatt akadályozva volt. Az elért eredmények mutatják, hogy a gazdasági helyzet lassan javul és remélhetőleg rövid időn belül a viLiam-ositási munkálatok megkezdődnek. Hogy a villámositás gyorsabban haladjon, szülés égés volna az önkormányzati testületek, főleg a községek pénzügyi viszonyait rendezni. A községek ma alig rendelkeznek tökével és majdnem képtelenek kölcsönt szerezni. Itt nagyon sokat segíthetnek a járások, amelyek az állammal együtt lehetővé tehetik a járások összes községeinek villamosítását. Erre már van több példa Szlovenszkón. A Délszlovenszkói Viillaimosmüvíek is akciót indítottak a párkányi járás községeinek együttes villamositására. Az akció eddig nagyon szép eredményt mutat fel. Remélhetőleg a többi járások is követni fogják a párkányi járást és rövid időn belül a Délszloveimszkói Villaimosmü- veik egész területe villamosítva lesz. A községek villamosítását nagyban elősegíti az állam. Majdnem az összes községiek az állam segitsé- géyeil yállamositottak, amely erre a célra csak a Délszlovenszkói Villamosmüveknek körülbelül 4 millió Ke összeget folyósított. A Délszlovenszkói Villamos-müvek gázgyártással is foglalkoznak. A budapesti Központi Gáz- és Villamossági részvénytársaságtól megvették az érsekujvári és a nyitrai gázgyárat. Azonkívül Komárom várostól bérbevették a városi gázgyárat, úgy, hogy ma az összes területükön lévő gázgyárakat ők kezelik. Nyilvánvaló, hogy a Délszlovenszkói Villia- mosmüvek gazdaságilag is nagy hatással vannak egész területükre. 51 hivatalnokot és 131 állandó munkást foglalkoztatnak, számos szezonmunkásom kívül. Évenként körülbelül 6.3 millió Ke összeget adnak ki üzemanyagokra (főleg hamdlovai szén), fizetések, bérek és más kiadások címéin. Azonkívül évenJkimt több milliós befektetéseket is végeznek. A vállalat hatása a kulturális viszonyokra ás mutatkozik, emeli a .lakosság életnívóját, életbiztonságát és elősegíti a konszolidáció megszilárditását is. A környékbeli m'agyar lakosság a vállalatot magáéinak tekinti, értékeli azt, hogy az állam, az ország és a többi önkormányzati testületek lemondanak nagyobb osztalékról csak azért, hogy az áramárak leszállítását lehetővé tegyék, amivel; a lakosság életnívója emelkedik, a gazdasági élet erősebben lüktet, ami nemcsak a lakosság, hanem az állam érdeke is. A vállalat programja a következő: A magas- feszültségű hálózat kibővítése összes községekbe. Minden községnek megadni a villamosítás jótéteményét. Ez még nagyon sóik munkát fog igényelni. A villamosításra még 353 község vár. Ezek többnyire szegény, kis községiek, többnyire elzárva a világitól, amelyeknek éppen olyan joguk van a villamosításra, mint a már villamosított községeknek. Az elért ti.z éves eredmény, amely dacára a beállott gazdaságii válságnak, messze túlszárnyalta a várt eredményeket, biztosítja a vállalatot arról, hogy további működését is teljes siker fogja kísérni* % Hamis optimizmus Irta: Fodor Jenő
