Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-27 / 146. (3995.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • ® TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SÜRGŐN YCIM: HÍRLAP, PRAHH. Kroffta a Vatikán és Moszkva között (sp) Prága, június 26. Krofta külügyminiszter csütörtöki nyilat­kozatában mindenek előtt az a szigorú el­határolás tűnt fel, amellyel meghúzta a vo­nalat a cseszlovák politikai forma és a szov­jetorosz politikai forma között. Erre a mű­veletre régóta szükség volt már, mert a közvélemény, főleg Szlovenszkó közvéle­ménye, nem látta tisztán a határokat s mint Sidor szlovák néppárti képviselő legutóbbi beszédéből kitűnt, azon a véleményen volt, hogy a kommunista párt szerepének körvonalai a mai francia kormányzáshoz hasonló módon elmosódnák s az ember nem látja többé tisztán hol ér véget a nagy „szövetséges és barát" csehszlovákiai ex­ponenseinek, a kommunista pártnak, tiszte- íetbentartása s hol kezdődik ugyané párt „felforgató tevékenységének" büntetése. Gyakran talán maguk a kommunisták sem ismerték a határokat s ugyanakkor, ami­kor régi recipe szerint szidták a berendez­kedéseket és hirdették a változást, büszkén hangoztatták azt is, hogy lojalitásukban senkisem kételkedhet, mert patronusuk, Moszkva, tesvéri jóviszonyban él a köztár­sasággal. E zavart igyekezett eloszlatni Krofta kül­ügyminiszter, amikor különbséget tett a kül­ső barátságok és az állam belső berendez­kedésének alapelvei között. Bevalljuk, magatartását még mindig nem látjuk világo­san, de tudomásul vesszük, hogy félreértést kizáró módon lemérte a distanciát, amely a demokratikus világnézetet elválasztja a moszkvai világnézettől. Tudomásul vesz- szü'k, hogy a szovjetformát tökéletlennek tartja és ismer más világnézeteket, amelyek „az emberi követelményeknek jobban meg­felelnek". Egyszóval, ha Szovjetoroszor- szággal barátkozik, — elvei fenntartásával teszi s nem állítja fel követelményként, hogy a barát ugyanazoknak a nézeteknek hódoljon, mint ő, sőt ha netalán valaki ná­lunk túlzottan hódolni mer az egyébként tisztelt és nagyrabecsült barát nézeteinek, akkor kellemetlenségei támadhatnak. Ha az okokat keressük, hogy miért tar­totta fontosnak a külügyminiszter a szov­jetvilágnézettől elválasztó álláspont leszö- gezését, megakad a szemünk azokon a mondatokon, amelyeket a köztársaság és a Vatikán viszonyáról mondott. „Mi mindent elkövettünk, hogy bebizonyítsuk jóindula­tunkat a Szentszékkel szemben", — mon­dotta — „s a kormány azt várta koncesz- sziói fejében, hogy az egyházmegyék uj ha­tárait kiszabó pápai bulla már tavaly meg­érkezik és megteremti a két uj egyházi tar­tományt, a szloveszkói római-katolikust és a kárpátaljai görög katolikust, — de a pápai bulla még mindig késik". Krofta e szavai­ban volt némi csalódás. Amióta a köztársa­ság az elmúlt év prágai katolikus kongresz- szusának ünnepségei között végérvényesen kibékült a Vatikánnal, — nem történt sem­mi. A várva várt bulla nem érkezett meg s Krofta a Sorok között szinte tűnődve kérdi, hogy mi lehet a késdelem oka. A véleményünk szerint a külügyminiszter A nagy napok előtt Genf izgalmasan várja a szankció­ellenes tárgyalások megkezdését Edén és Oelbos a népszövetség városában - Haile Szelasszie ünne­pélyes fogadtatása - A francia külügyminiszter első tanácskozásai Genf, junius 26. A népszövetség városa láza­san készül az uj konferenciára, amely ismét egyike lesz Genf legizgalmasabb tárgyalásainak. A tanácsülésszak megnyitása előtt a helyzet eléggé bonyolult és bizonytalan. Mindenki csak azt tudja, hogy a hatalmak valamilyen formában megszüntetik a szankciókat, de hogy mi lesz ez a forma és mi történik a többi problémával, a népszövetség reformjával, Abesszínia sorsával, azt egyelőre a beavatottak sem nagyon tudják. Az általános vélemény szerint a legtöbb problé­ma megoldását egy kiküldött bizottságra bízzák és a plénum érdemlegesen csak a szeptemberi közgyűlésen foglalkozik majd a megoldási ter­vekkel. Pénteken délután megkezdődtek az első ma­gánjellegű tanácskozások. Delbos francia kül­ügyminiszter, aki ma reggel érkezett Genfbe, a kora délutáni órákban Purics jugoszláv követtel és Titulescu román külügyminiszterrel tárgyalt, majd Litvinov orosz külügyi népbiztossal foly­tatott beható eszmecserét. Litvinov a montreuxi konferencia ideiglenes megszakítása után Genf­be jött és azonnal megkezdte tanácskozásait. A francia külügyminiszter a sajtó képviselőinek ki­jelentette, hogy a francia delegáció nem azért jött Genfbe, hogy a népszövetségi paktumot lé­nyeges revízió alá vegye. Franciaország meg­elégszik a kisarányu változtatásokkal és első­sorban a paktum 11. és 13. cikkelyének hatéko­nyabbá tételét óhajtja elérni. A „semleges hatalmak" konferenciája Az úgynevezett „semleges hatalmak" tegnap este konferenciát tartottak, de Abesszínia beke­belezésének el nem ismerése kérdésében nem tudtak közös állásfoglalást kiépíteni. A konfe­renciáról kiadott kommüniké szerint mindaddig, amíg Argentína magatartása nem tisztázódik, a semleges hatalmak nem dönthetnek magatartá­sukról. Mint ismeretes, Argentína a szankciók azonnali megszüntetése és az abesszin probléma azonnali elintézése mellett foglal állást s egyút­tal a népszövetség reformját javasolja. A semleges hatalmak beható tanácskozást folytattak Abesszínia állandó népszövetségi megbízottjával és tisztázni óhajtották az argentí­nai kezdeményezés hátterét. Mint ismeretes, a népszövetség rendkívüli közgyűlését Argentína kívánságára hívták össze, de egyelőre nem tud­ni, hogy mi indította Argentínát az összehívás szorgalmazására és milyen meglepetésekkel fog szolgálni a plénumban. Campilo argentínai de­legátus kormányának álláspontját csak a plé­numban hajlandó ismertetni. Népszövetségi körök egyelőre nem tudják, miként lesz lehetséges a szankciókat megszün­tetni, de egyúttal Abesszínia szuverenitását is tiszteletben tartani. A semleges hatalmak, ame­lyeket szeretnek „a népszövetség lelkiismereté"- nek nevezni, nem hajlandók elismerni a befeje­zett tényeket és Abesszínia olasz meghódítását, mig az angolok a délamerikai államokat óhajt­ják kielégíteni és minél előbb levenni a napirend­ről az abesszin ügyet. A semleges hatalmak vé­leménye szerint Argentína, Olaszország, Fran­ciaország és Anglia talán már megegyeztek az el nem ismerési formula szövegében s ez aggo­dalmat okoz a semleges hatalmak között. Nem lehetetlen, hogy a nagyhatalmak Abesszíniát ki akarják zárni a népszövetségből azzal a megin­dokolással, hogy Abesszínia de facto nem léte­zik többé* 7000 ember várta a négust Genf, junius 26. A négust ma a népszövetség városában a szó szoros értelmében diadalmasan fogadták. Amikor a vonat reggel 8 óra 40 perc­kor befutott a pályaudvarra, körülbelül hétezer- főnyi tömeg várakozott a téren és végigrohant a kocsik mellett, hogy megkeresse Haile Szelasz- sziét. Ugyanezzel a vonattal érkezett Genfbe Edén és Delbos, de róluk a tömeg alig vett tu­domást. A négust az érdeklődők a legháíulsó kocsiban találták meg, ahol Ras Kassával be­szélgetett. Amint az ablakon át fölismerték a volt abesszin császárt, a tömeg azonnal lelkes éljenzésben tört ki. Ras Nasibu számos más abesszin társaságában ugyancsak megjelent a pályaudvaron, fölszállt a négus kocsijába és kézcsókkal üdvözölte császárját. Rövű’l eszme­csere után Ras Nasibu bemutatta a császárnak a genfi rendőrfőnököt. Haile Szelasszié ismert ruháiban jelent meg: széles körgallérban, fekete puhakalapban, fehér vékony nadrágban. Kiszál­lott kocsijából és a tömeg éljenzése közben las­san az uccára ment. Percekig tartott, amig ko­csija utat vághatott a lelkesen kiabáló emberek között. Haile Szelasszié a Carlton Parkhotelben lakik, ugyanabban a szállodában, ahol a brit de­legáció is megszállott. Elhalasztás szeptemberig Páris, junius 26. A küszöbönálló genfi tanács­kozások kommentárjaiban a párisi lapok kifeje­zik azt a nézetüket, hogy a várt döntéseket a jelenlegi ülésszak alatt aligha hozzák meg és va­lószínűleg szeptemberre halasztják. Az Oeuvre szerint a genfi helyzet nem örvendetes és a nép- szövetség valószínűleg kénytelen lesz újból vá­rakozó álláspontot elfoglalni, A négus jelenléte természetesen hatni fog a népszövetség tagjaira, de a közgyűlésen aligha kerül nyílt szavazásra a sor, hanem bizottságot küldenek ki, amely az ügyet vizsgálat tárgyává teszi és szeptemberben beszámol munkája eredményéről. Az Excelsior szerint a népszövetség reformjára is csak szep­temberben lehet gondolni. A tanács első ülése Genf, junius 26. León Blum francia mi­niszterelnök szombaton este vagy vasárnap reggel érkezik a népszövetség városába. A népszövetségi tanács pénteken délután meg­tartotta első ülését. tudatában van az összefüggésnek, amely beszédében a Vatikánról mondottak és a Moszkváról mondottak között van. Az el­múlt évben, amikor Prága csaknem egy­idejűleg kibékült a Vatikánnal és Moszk­vával, a kettős eredményt Európaszerte diplomáciai bravúrnak tartották. Az azóta történtek azonban azt igazolják, hogy a barátság kivitele nem volt oly könnyű, mint megkötése. A Vatikán nem szívesen látta a szovjetbarátság térhódítását és visszahúzódott. Meglátjuk, vájjon Krofta Kamii álláspontja a bolsevizmus kérdésé­ről és a különbség határozott leszögezése, elég meggyőző lesz-e arra, hogy a Vati­kánt kimozdifcsa eddigi feltűnő tartózko­dásából. Hatvanezer beduin készül betörni Palesztinába Ultimátum az angol főbiztoshoz ■ 200 sejk konferenciája London, junius 26. A News Chronicle munkatársa szerint Palesztinát napok óta uj nagy veszély fenyegeti. Az arab zendü­lés eddig Nyugatjordániára szorítkozott, de most Transzjordániára is átterjedt. Hatvan­ezer beduin készen áll arra, hogy átkeljen a Jordánon és a palesztinai arab felkelők se­gítségére siessen, Ammanban, Transzjordá- nia fővárosában kétszáz sejk gyűlt össze és elhatározta, hogy a palesztinai angol főbiz­toshoz ultimátumot intéz. Az ultimátum föl­szólítja az angolbkot, hogy tiz napon belül teljesítsék a palesztinai arabok kívánságait, ellenkező esetben betörnek az országba. !!Plaíuar Mennek nrafigar Iskolába vak)!! Mm IVagy rádió melléklet a 18 oldal. Ara Ké 1.20 JHk JraL I XV. évf. 146. (3995) szám • SZOHlbat • 1936 junius 27

Next

/
Thumbnails
Contents