Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-27 / 146. (3995.) szám
Nit csinál a szenátus a levő héten? Prága, junius í|3. A szenátus elnöksége a szenátus legközelebbi ülését juinius 30-ra, kedd 15 órára hívta össze. Az ülés napirendjén két kereskedelmi pétegyezmény szerepel. Ezen az ülésen osztják kii a bizottságoknak a képviselőház által írna és holnap még megszavazandó adiónovellát, a bányatársládákát), a szerkesztői törvény tervezetét, az önkormányzati noivellát, a zászlótörvényt, s a hus- adónovelláit. Julius 1-ém, szerdáin a szenátusi bizottságok üléseznek teljes gőzzel. Noha a szenátus kort meghazudtoló, bámulatos, sőt csodás gyorsasággal s fürgeséggel tárgyalja le a legterjedelmesebb törvényjavaslatokat is, egyelőre kérdéses, hogy a felsorolt hatalmas anyaggal miként birkózik ímeg szombatig és hogy csütörtökön a plénum megkezdheti-e a legnagyobb javaslatok, az adónovella 'és a bányatársládák vitáját. Prága, junius 26. Hodza miniszterelnök a parlamenti munka befejezése előtt a jövő hét folyamán a szenátusban beszédet mond. A jövő héten Kalfus pénzügyminiszter is expozét tart a szenátusban. A Krofta-benéd budapesti visszhangja Budapest, junius 26. (Budapesti szerkesztőségünk tielefonjelentiésie.) A magyar sajtó behatóan foglalkozik Krofta csehszlovák Ikülügymi- niszt.er csütörtöki nyilatkozatával. A félhivatalos Budapesti Hírlap a nyilatkozattal kapcsolatban örömmel állapítja meg, hogy a csehszlovák külügyminiszter is megőrizte ugyanazt a nyugodt hangnemek amelyet Kánya Kálmán magyar külügyminiszter használt. — Örömmell vesszük tudomásul azt a bejelentést,, — írja egyebeik között a lap, — hogy a csehszlovák kormány nem szándékozik az államvédelmi törvényt a kisebbségek ellen fölhasználni. Reméljük, hogy ez a kijelentés őszinte és jóhiszemű és ebben aiz esetiben nem kel attól tartami, hogy az uj államvédelmi törvény bármilyen konfliktust idézhetne elő a két szomszéd állam között. Sajnálattal kel azonban ■megállapitani azt, hogy Krofta egyáltalában nem nyilatkozott arról, hogy mi történik azokkal a magyar állampolgárokkal, akiket az állam védelmi törvény nagyon közelről érint és akiknek a jogait a békeszerződés 250. cikkelye biztosítja. A csehszlovák kormány és külügyminiszterié egyébként meg lehet győződve arról, hogy Magyarország és a magyar kormány éppen olyan szívóssággal fog ragaszkodni a magyar állampolgárok jogainak megvédéséhez, mint ahogy a csehszlovák köztársaság sem téríthető el a külügyminiszter szerint attól a megkezdett úttól, amely államának biztonságát akarj a megvalósítaná. Hasonló hangnemben ír az Uj Magyarság is. Egyhangú határozattal iktatta alkotmánytfirvénybe a képvitelőház a csehszlovák- német határegyezményt A bányatársládák szanálását, az egyenesadó-novellát, a disznótoradáátalányt ás a szerkesztő-törvényt is megszavazták 1936 junius 27, szombat A terei® nincs egy véleményen a cipőjavitó miihelyek kérdésében Prága, junius 26. A képviselők iparügyi bizottsága ma reggel foglalkozott a cipőjavitó műhelyek teljes bezárását sürgető petícióval. Klein szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy ezt a kérdést elsősorban a cipőjavitó műhelyek alkalmazottainak szempontjából vizsgálja és ha a bizottság a petíciót többségi határozattal a kormányhoz, vagy a szakminiszterhez juttatja, úgy ezzel tulajdonképpen e műhelyek alkalmazottainak elbocsátását kivánná. Klein ilyen megoldás helyett az aggboru cipészmesterek segélyezésére külön alap létesistését javasolja. Klein klubkol- légája, Kucera képviselő bejelenti, (hogy pártja e kérdésben hivatalosan állást nem foglalt. — Peschka szudétanémet a cipőjavitó műhelyek bezárása mellett foglalt állást. Slaviéek bizottsági enök arra utal, hogy a Skoda-gyár sem rendez be autójavító műhelyeket, pedig megtehetné. A tisztára szociális szempontot nem tudja helyeselni elvi okokból, bár tudja, hogy a Bafa-cég hajlandó volt jelentős összeget áldozni a cipészek szociális alapjára, tehát azok segélyezésére, akiket megsemmisített. A kereskedelemügyi minisztérium a petíció tárgyalását azért sürgette, hogy az egyes politikai pártok nézetét megismerje. Az elnök végül bejelentette, hogy az egyes politikai pártok véleményét a kereskedelemügyi minisztériumban tolmácsolni fogja. Klein képviselő óvást jelentett be a bizottsági elnök ilyen eljárásával szemben, majd Netolicky képviselő, a petíció előadója közölte, hogy az e tárgyban megtartott,’ szakértekezleten a szociáldemokrata Srba és .Johanois képviselők a cipója vitó műhelyek tevékenységének jelentős korlátozása mellett foglaltak állást. Az előadó azt java sóit a, 'hogy a kereskedelemügyi miniszterhez intézett átirat hangsúlyozza azt, hogy a koalíciós pártok többsége a gyári cipőjavitó műhelyek tevékenységének korlátozása mellett foglalt állást, egyes pártok, igy a cseh szociáldemokrata párt elvben a működésűk korlátozása ellen van. E javaslatot a bizottság elfogadta. Prága, junius 26. A képviselőház tegnap este — amint azt röviden jeleztük — befejezte az egyenesadó-novella és a disznótoradó javaslatának vitáját, de a szavazást későbbre halasztotta. Egyrészt, mert nem volt elégszámu honatya, másrészt, mert a disznótoradó kérdéséről még ma is vitatkozni kellett — a kulisszák mögött.’ A pénzügyminiszter váratlanul azzal a követeléssel állott elő, hogy az átalány a javasolt hektáronkénti 1.50 korona helyett 2.50 korona legyen. Az agrárok viszont a disznótorátalánynak a szarvasmarhára, csikóra, juhra és kecskére való kiterjesztését is követelték, nemkülönben azt is, hogy a mezőgazdasági cselédek és munkások is átalánnyal, eseleg adómentesen vághassanak saját szükségletükre állatot. Ezalatt a nyílt színen a bányatársládák szanálásáról szóló kormány- javaslat szerepelt. Ma egész napon át az összes szónok a javaslat mellett beszélt, ezek között Procházka kommunista, Katz német szociáldemokrata, Chmelik cseh nemzeti egységpárti, Otáhal cseh néppárti és mások. Ki a békebarát? Otáhal szerint a bányaMinsládák válságát az okozta-, hogy vagyonukat hadikö.ltcsöiniökbe fektették s ezeket az állaim [fordulat után nem valorizálták. A határvidéki bányászinépről szólva, kifogásolja, hogy ott közhivatalokba túlnyomóan hitetlen, felekezet nélküli személyeket tesznek. javaslatot ismertette. Mivel e javaslathoz szó* lásra senki se jelentkezett, nyomban megtartották a szavazást. A csehszlovák—német határegyezményt a képviselőház valamennyi jelenlevő tagja elfogadta éspedig első olvasásban 183, a nyomban megtartott második olvasásban 192 szavazattal. A határegyezményt a szudétanémet és kommunista képviselők is megszavazták s az ellen egyetlen szavazat sem volt. Majd isimét a bányatársládák vitájára tértek át, melynek során Knorre szudétanémet a szociális biztosítási intézményekben választások kiírását reklamálta. Szavazás A Ház ezután ugyancsak egyhangú határozattal fogadta el mindkét olvasásban a bányatársládák szanálásáról szóló kormányjavaslatot. A diszinótoradóhoz a Ház elfogadta azt a kiegészítést, hogy az á'talány-husadót nemcsak az 50 hektárig terjedő üzemek tulajdonosai, hanem a nagyibirtokok tulajdonosai is fizetik, amennyiben saját háztartásuk s mező- gazdasági üzemükben alkalmazott személyek szükségletére eszközölt állatvágásról van szó. E javaslatot a kommunisták neim szavazták meg. Az egyenesadó novella előadója- dr. Novák képviselő zárószavában egyebek között Petrá- sek képviselő kifogásaira is válaszolt azzal, hogy a felhozott panaszok 1923-ból erednek, amikor az adónovella nem volt hatályos. A Ház az egyenesadó novellát mindkét olvasásban elfogadta s végül megszavazta a szerkesztő-törvény javaslatát is. Az elnökség határozata szerint a Ház holnap reggel 9 óráig terjedő határidőt adott az alkotmányjogi bizottságnak a lobogó és jelvénytörvény javaslatának megtárgyalására. A képviselőház a késő délutáni órákban rátért a szerkesztők szolgálati viszonyairól szóló javaslat tárgyalására. Minden valószínűség szerint ezt is meg fogják még ma szavazni. Ez az irányított gazdaság? Fiissy Kálmán szenátor a miizsiradá vitájában kemény bírálatot mondott a gabonamonopóliumról Prága, junius 26. A szenátus müzsiradó-vitájá- ban Füssy Kálmán magyar szenátor hosszabb beszédben bírálta az úgynevezett irányított gazdaság hibáit. Azt a tételt állítja föl, hogy a javaslat voltaképpen burkolt adóztatást jelent. A kormánynak a fölhatalmazási törvény szerint nem szabad, adókat módosítania és uj adókat bevezetnie. A búzaárak — A kormány a gabonaárak megállapítását — mondotta a szenátor — a Gabonatársaságra bízza. Amikor a Gabonatársaság kénye-kedve szerint levonásokat eszközöl a búzaárból, akkor nem csinál egyebet, mint megadóztatja a gazdát. A gazdának mindegy, hogy ezt az adót az adó- igazgatás szabja-e ki, vagy pedig, a Gabonatársaság. Mi lesz az idén a búzaárakkal? A kormány már alig várja, hogy a nemzetgyűlés megkezdje nyári szabadságát és akkor a vörös szocialista és a zöld agrár egy-kettőre megegyezik a gazda terhére. Az agrár Feierabend és a szocialista Lustig urak meg fognak egyezni és a megegyezés árát a földműves fogja megfizetni. Mint értesültem, csak a papíron tartják meg az árakat, hogy ezt a pártpropaganda céljaira kihasználhassák, a valóságban azonban csak a búza minőségi megállapításánál méter- mázsánkint 16 koronás levonásokat eszközölhetnek. Kérdem, az ilyen fogásokat is engedélyezte-e a törvényhozás, amikor a fölhatalmazási törvényt megszavazta? Levonások a vetésfeiüiet túllépése miatt — De külön meg kell emlékeznem arról is, hogy súlyos összegeket akarnak levonni, vagyis külön meg akarják adóztatni a gazdákat, akik „túllépték1* a régebbi évek vetésfelületét. Még nem régen kicsiholták Oroszország bolseviki gazdálkodási rendszerét, amely abban állt, hogy egész vidékekre kimondták, hogy egyik helyen csak uborka, másutt búza, avagy csak len termelhető. És ma mi is itt tartunk, sőt a csehszlovákiai irányított gazdálkodás még a legfejetlenebb bolsevizmuenál is rosszabb. Mert Moszkva megmondta ennek vagy annak a kormányzóságnak, hogy csakis paprikát termelhet, de a mi irányítóink csak azt mondják meg, hogy búzát nem szabad termelni, de hát hogy mit termeljen a gazda, akinek elődjei ezer éven át hazát termeltek s aki ma is a legjobb búzát termeli a köztársaságban, azt nem mondják. I Ez a gazda elsősorban a délszloveuszkói magyar, lOtt tartunk tehát, hogy levonások alakjában külön megadóztatják, azonkívül külön megbüntetik azt, aki dolgozott, aki több’ búzát termelt, aki jó búzát termelt. Kérdem, hát ez az az irányított gazdálkodás? A kismolnárok sorsa — Ezzel kapcsolatban nem hagyhatom szó nélkül a felhatalmazási törvénnyel az iparjog terén végzett visszaéléseket. Sok kisipari egzisztencia pusztult el az államfordulat óta, de egész iparágak gyökeres, tervszerű kiirtására szép példát csak most látunk: a gabonamonopóliummal kapcsolatban kipusztítják az egykor virágzó, szép molnár- ipart. A cseh iparospárt tétlenül nézi a tervszerű pusztítást. Érthető volna, ha csak a magyar kismolnárokról lenne szó, de ugyanaz a sors sújtja megerösil fáradtságnál a cseh- és morvaorszgái cseh és német kismolnárokat is. Kérdem, hát ezt gondolta a törvényhozás, amikor a fölhatalmazási törvényt megszavazta? Hát szabad a fölhatalmazási törvény alapján oly intézkedéseket kiadni, amelyek egész iparágakat Elpusztítanak? Nem magas gabonaár kell, de paritás a mezőgazdasági és pari árak közt — Megmondtam számtalanszor és megismétlem újból: a gazda nem 'kívánja a magas árakat, ha enyhítenek mindenekelőtt adóterhén, ha az irányított gazdasági rendszer gondoskodik, hogy a gazdahitel olcsóbb legyen és a gazda alacsonyabb ílrban elégíthesse ki ipari szükségleteit. Ami eddig a földmüvesosztály érdekében történt, nem több a kuruzelásnál. A mezőgazdaság és ipar paritásának megteremtése érdekében semmi sem történt. A gazdák főirányitója megáll a gyáripar és a nagytőke érdekei előtt. Amig a gazda termelvé- nyeinek árát revizorok állapítják meg teljesen önkényesen, addig az ipari termékek árát a karte- íek, szindikátusok szabják meg s ezek neim engedik meg, hogy nekik árakat diktáljanak. Vagy - vagy — A míizsiradó indokolásából hiányzik az őszinteség. Az egyik oldalon ait mondják, hogy a szegény ember zslradéka nem drágul meg, mert a gyároe fogja az adót fizetni. A másik oldalon viszont azt hirdetik, hogy ennek az adónak az a feladata, hogy drágábbá tegye a müzslrokat ée előmozdítsa a vaj értékesítését, mert hogy a fogyasztó már inkább vesz olcsó vajat, mint drága müzsirt. Mind a két állás mondvacsinált. Mert, ha a gyárost akarják megadóztatni, akkor a müzelrgyárak hasznának és nyereségeinek, ne pedig a müzsirnak megadóztatásáról csináljanak törvényt Ha a vajat akarják a müzslr árához közelebb hozni, akkor a kormány inkább gondoskodjék az állattenyésztés, a tejgazdálkodás föllendltéséről, hogy a gazda olcsóbban termelhessen. Ez az önök irányított gazdálkodásának a másik oldala. Szlovenszkón a gazdát büntetni fogják, mert acélos búzát termel és büntetni fogják a fogyasztót, mert nem vásárolhat drága vajat és pedig olyformán, hogy drága margarin vásárlására kényszerítik. Ez nem Irányított gazdálkodás, ez fejetlen gazdálkodás. A szónok végül bejelentette, hogy a mtizsir- adó ellen szavaz. Kész a francia hadiipar államosításának törvényiavaslata Páris, junius 26. A kormány erélyesen folytatja gazdasági és szociális programjának megvalósítását. A minisztertanács ma foglalkozott a háborús ipar államosításának kor* mányjavaslatával és elfogadta az indítvány végérvényes szövegét. A kamara mezőgazda- sági bizottsága néhány kisebb változtatást tett az állami gabonaintézet megteremtésének törvényjavaslatánál. A kamara a jövő hét elején foglalkozik e javaslattal. Az újságírói kamarákról s?ó!ó törvényjavas at őszre eP észül? Prága» junius 26. A képviselőház éj, ülésén befejezte az egyenesadó-novella és a disznótor-átalányadó javaslatának vitáját, a szavazást azonban későbbre halasztotta. A ház azután áttért az újságírók szolgálati viszonyának rendezéséről szóló kezdeményező javaslat tárgyalására. Klein és Markovié előadóik bejelentették, hogy a most készülő törvényt okvetlenül ki kell egészíteni az újságírói kamaráról szóló törvény- nyél. melynek javaslatát a kormány őszre készíti el. A képviselőház e javaslat megszavazását is későbbre halasztotta. Kevés oly felelős egyén van ott, — mondotta — aki megértené, hogy az állam érdeke nen azonos a hitetlenség érdekével. Prágában < közelmúltban volt a békebarátok gyűlése amelyen a szovjetnek a béke érdekében ki fejtett működését megtapsolták s amikor i pápa békebarát politikáját s a béke érdekébei kifejtett tevékenységét ismertették, azt a kö zönség kinevette. Dubicky agrár szerint a Iköztármisáig az állaim ■fordulat óta 24 miiliárdot fizetett ki szociális biztosítás célokra. Az állaim ma Ls évi 120 milliót ad a szociális biztosításra. Slavicek cseh iparos azt jósolja, hogy egyezel kell hogy eoir keirüljön a természeti kincsek' meik az állaim tulajdonába való átvételére. — Némec 'Szudétairuémet párti a szociális biz tóddá- si intézetekben választásokat sürgető. — Polivka oseb nemzeti szocialista a szlovenszikói aranybányászat ujaibib szép eredményeit teszi szóvá- — Langer szodáldemoíkrata a bámyászmumka veszedelmeit teszi szóvá. — Cufik agrár a bányák államosítását követeli. A német határegyezmény Délután félnégykor a bányatársládák vitáját félbeszakították s dr. Mares előadó a csehszlovák-német határegyezménynek alkotmánytörvénybe iktatására irányuló kormány2
