Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-26 / 145. (3994.) szám

4 1936 juniua 26, péntek* ilHBBHaai A népművelés és a munkásvédelem létkérdései egyesült pártunk programján Ragaszkodunk a felekezeti iskolákhoz! ■ A munkás* ság nélkül nincs életerős nemzeti szervezkedés Prága, junius 25. Az Egyesült Országos Ke- reszt'ényszocialista és Magyar Nemzeti Párt ér- sekujvári alakuló kongresszusán a pártprogram egyik legfontosabb részét, a népművelésről szó­ló fejezetet dr, Giller János tartománygyülési képviselő ismertette. Nagyszabású beszédének gondolatmenetét alább adjuk: — Már Krisztus urunk mondotta az aposto­loknak: Menjetek és tanítsatok minden nemze­teket. Ez a tanítás azt jelenti, hogy minden nem­zet önnállóan ápolhatja a maga kultúráját, önn- állóan fejlesztheti azt. Ebből a krisztusi tanítás- ból fakad az, hogy mindenkinek meg van az a joga, hogy saját magát anyanyelvén képezze, hogy gyermekeit anyanyelvén iskoláztassa. Sarkalatos pontja tehát népnevelésügyi pro­gramunknak az anyanyelvnek abszolút tisz­teletben tartása és az anyanyelven való okta­tásnak teljes biztosítása. Követeljük azt, hogy a turócszentmártoni, besztercebányai vagy más szórvány magyarnak is meg legyen az a joga, hogy gyermekét az érsekujvári, lévai, lo­sonci vagy egyéb magyar iskolába küldhes.se magyarul tanitihaítassa. ségét érezve nem engedik magukat befolyásol­ni a gúnyolódásoktól, amikor politikai ellenfe­leik néha magyarónoknak nevezik őket. Ha az agrárpárt szlovákjai nem áfcalják, hogy magyar választókkal szövetkezzenek az ag­rárpártban, ők is fölemelt fővel és nyugodt lélekkel nyújthatnak kezet a magyaroknak az egyesült országos keresztényszocialista és ma­gyar nemzeti párt kebelében. Mihalik János szavainak frenetikus hatása volt úgy a szlovák, mint a magyar hallgatóság körében. Együtt a magyar munkással . Az egyesült pánt programjainak ugyaarcaaik- rendkívül fontos részét képezi a mannkásság ér- defcvédieílimérői szóld fejemet. Énről R. Vozáry Aladár kárpátaljai tartománygyülési képviselő (beszélt. Lendületes, lelkes hatást kiváltó beszé­dében többiek között a következőket mondotta: — Természetes, hogy az egyesült párt prog­ramjában a mmnkáskémdéemeik helye van, helye kell hogy legyen, mint volt azelőtt a külön vá­gányokon, de egységes cél felé haladó két pánt programjában is. A mnnkáskérdés érinti a ma­gyarságot, érinti a (kereszténységet, miért ma nemzet, nemzeti társadalom nincsen munkásság nélkül, nem lehet erős a nemzet, ha a munkásság ere­je a nemzeti munkát nem támogatja. De benne van a programunkban a munkáskér­dés azért is, mert a keresztény erkölcsi és világ- íelfogás alapján a®t az ólláispomtot valljuk, hogy a munkás méltó az ő bérére. Nagy és 'hatalmas ez a kérdés, amelynek részletes taglalására néni térhetek ki, csak röviden arra a helyzetre aka­rok rámutatni, .amelyben a magyar munkásság eddig itt volt. Annakidején nem csodáltam1, -hogy a világháború után a magyar munkásság olyan pártokban helyezkedett el, amelyek fen­nen hirdették a szociális problémák megoldását. De megtették-fe ezek a pártók mindazt, amit Ígértek? Rövidem válaszolhatom, hogy nem, ■mert azt tapasztaltuk, hogy valahányszor ma­gyar és őslakos munkás érdekekről volt szó, ezek a magúikat munkás-vezéreikké feltolt sze­mélyek sohasem exponálták magukat a magyar munkásságért. A magyar munkásnak is érdeke a magyar nyelv szabad használhiatási joga s mégis az úgynevezett munkáspártok képviselői Po­zsonyban, Kassán és Ungvárott megszavazták a városházán a magyar nyelv használatának eltörlését. Kérdem, hogy követhet-e magyar munkás olyan pártot, olyan mvunikáevezért, aki a magyar nyelv, a magyar munkás anyanyelvié ellen van? Mi az egységes magyar társadalomiba be aka.juk il­leszteni a magyar munkásságot is. Felhívjuk ebben az ünnepélyes órában arra, hogy jöjjön hozzánk, építse ki a maga felfo­gásának, a maga törekvéseinek méltó Kereteit. Évrői-évre nagyobb nyomorba dönti Gsilizköz magyar lakosságát a megismétlődő árvíz Ismét három község határa került viz alá ■■ Egyesült pártunk akciója a hivatalokban és a parlamentben A krisztusi tanításból fakad, hogy a népneve­lésügy kezdete az egyházhoz, az egyházakhoz tapad. Hiszen az egyházak voltak — különösen a régi Magyarországon és ennek folyamányaként a mostani Szlovenszkón és Kárpátalja területén is — a népoktatásügy kezdeményezői. Száz év­vel ezelőtt még állami vagy más közületi iskolák nem voltak, csak felekezetiek. Nálunk tehát az oktatásügy speciálisan fejlődött és ebben a kér­désben lényegesen elkülönültünk a csehországi és morvaországi viszonyoktól, ahol az iskolák tulnyomórésze az állam és más közület kezében van. Még ma is Szlovenszkón és Kárpátalján a népoktatásnak hatvan százaléka a felekezetek kezén van. Hála Istennek, hogy ez Így van. Pro­gramunk az, hogy a felekezeti iskolák fenntartásához és erősíté­séhez ragaszkodunk. Felekezeti iskoláink biztosítják nekünk egyrészt a valláserkölcsös nevelést, másrészt népi és fa­ji kultúránk fenntartását és fejlesztését. Köve­teljük, hogy Szlovenszkón és Kárpátalján mielőbb vezes­sék be a népoktatásügyi önkormányzatot. Ez azonban ne legyen csak papiros önkormány­zat, hanem igenis abban számarányuk szerint foglaljanak helyet a magyarság és a felekezeti iskolák képviselői. A népoktatás ügye szorosan összefügg a kultúrával. Nem állítom ugyan azt, hogy a mi kultúránk a világ legelső kultúrája, de igenis állítom azt, hogy bárhol jelent meg a ma­gyar kultúra, mindenütt elismerést, tiszteletet és becsületet érdemelt ki. Nekünk a mi magyar kultúránk kedves és ez nekünk elég. Mi ezzel a kultúrával élünk és ezzel akarunk boldogulni. Gazdasági javakban szegények vagyunk, de a kultúránk megvan és ez a kultúra át fog ben­nünket menteni a jövőbe. Ez a kultúra csak egységes lehet, tehát a vi­lág bármely részén élő magyarság ugyanen­nek a magyar kultúrának áldásait kell hogy élvezze.. Ezért ragaszkodunk ahhoz, hogy kulturális és szellemi kapcsolataink Magyarországgal is fenn­maradjanak és ápoltassank. Munkástestvéreim: ne a tőkét utáljátok, ha­nem azt a tőkét, amely nem akar kenyeret ad­ni. Hozzátok szólok ipari munkások, becsüljé­tek meg a földmunkást, becsüljétek meg a szel­lemi munkást és ebben a szent, nagy egységes összefogásban teremtsük meg a kisebbségi ma­gyar munkások jobb jövőjét. Beszéde végén a tartománygyülési képviselő költői szárnyalásu szavakkal tolmácsolta a kár­pátaljai magyarság testvéri üdvözletét. A szlovák-magyar testvériség A kongresszus szlovák szónoka Mihalik János főtitkár volt, aki a gyengélkedése miatt távol­maradt Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képvi­selő helyett szólalt föl. A jelenlevők nagy éljen­zése mellett jelentette be, hogy a szlovák-magyar testvériség dokumentálásá­ra mintegy ötszáz privigyevidéki szlovák vá­lasztó jött el az országos kongresszusra, amely a magyarok, szlovákok és németek őslakos egységfrontját van hivatva megalapozni. Ezek a szlovákok jó szlovákoknak érzik magu­kat s a szlovák-magyar testvériség tudata ele­venen él lelkűkben. Az öSiakos összefogás sziik­Pozsony, junius 25. (Alkalmi tudósítónktól.) A Csilizköz évről-évre megismétlődő szerencsét­lensége az árvíz. Valahányszor a normális fölé emelkedik a Duna vizének állása, többezer hold kerül víz alá és tönkremegye a magyar gazdák minden termése. Pusztulás, rombadőlt remények jelzik a víz útját, és bár állandó ígéreteket kap­nak a károsultak, mindeddig alig történt valami a megismétlődő árvizek megakadályozására. Jelenleg az a helyzet, hogy a magas vízállás következtében feltört talaj­víz ismét hatalmas területeket öntött el. Sza- pon valamennyi konyhakert viz alá került, Csiliznyáradon pedig a kertek alján elterülő földeken a gabona jó harmadrészben viz alatt van. Medve község környékén szintén magas viz borítja a réteket, szántóföldeket és legelő­ket, itt néhol csak a fűzfák koronája látszik ki a vízből, A Medvére vezető ut egy részét is elöntötte a szennyes ár. A gazdák apatikusan nézik a pusztulást, mert ma már a panasz is elhalt ajkukról. Kinek kellene segítenie? A komáromi Ár­mentesitő Társulatnál halmozódnak az Írásbeli panaszok, de a társulat alig tud segíteni. A viz levezetésére szolgáló csatornák el vannak ha­nyagolva, eliszaposodtak. A járási és országos hivatalban többizben történt közbenjárás. ígéreteket kaptak is a gazdák, de a helyzet i nem változott Itt-ott adtak kisebb segélyeket, de mindez csak pillanatnyi orvosság volt, nem pedig a baj gyö­keres megszüntetése. A jegyzői hivatalok alig győzik a sok írásbeli, bürokratikus munkát és nem foglalkozhatnak érdemlegesen az árvízká­rosultak bajával. A károsultak hiába kérvényeznek, a pénzügyi hatóság a törvényre hivatkozva, nem engedi el a földadót, a mezőgazdasági tanácsok pedig külön alapjaikból egyáltalán nem adnak segélyt elemi csapásoktól sújtot­taknak. A károk évről-évre 30—100 százalékot tesznek ki, de az adó nem csökken az árvizsujtotta föl­dek után. A földművelésügyi minisztériumnak módja volna a rendelkezésre álló alapból egész „Senki sem méltóbb a jogtudort fok elnyerésére, mint Serédi bíboros" Ünnepélyes szertartással avatták Oxford- ban díszdoktorra a magyar hercegprímást London, junius 25. Az oxfordi egyetem encaeniáján a szokásos ünnepélyes szertar­tások keretében avatták tegnap az egyetem jogi disztudorává Serédi Jusztiniánt, Ma­gyarország biboros-hercegpritnásáí. Az; egyetem szónoka Cyril Bailey, a hagyo­mányoknak megfelelően, ékesszavu latin szónoklattal adózott Serédi hercegprímás érdemeinek. A szónoklat szövege a követ­kező: — Azt hiszem, senki sem méltóbb a jog- tudori fok elnyerésére, mint Serédi bibo- ros, aki az egyház jogforrásait tanulmá­nyozta a niceai zsinattól a mai napig és tanulmányai eredményét hét kötetben tette közzé. Oxford különös örömmel üd-| vözli őt, mint Magyarország hercegprímá­sát, esztergomi érseket és a budapesti egye­tem elnökét, amelynek háromszázéves fenn­állása alkalmából rendezett ünnepségen a múlt nyáron Oxford képviselői is résztvet- tek. Az a férfi, akit meg akarunk tisztelni, az egyházjog kiváló tudósa, egyházának és szertartásainak oszlopa és méltó vise­lője az oxfordi egyetem jogtudori palást­jának. Serédi biboros-hercegprimással egyidejű­leg disztudori címmel tüntette ki az egyetem Edén külügyminisztert, Chattwood tábor­nagyot, az indiai haderő volt főparancs­nokát és Gilbert Murray oxfordi egyetemi tanárt, a világhírű görög nyelvészt. 51 letartóztatás történt a bukaresti zavargásokkal kapcsolatban Bukarest, junius 25. A Dimineata jelentése szerint az Izvor-uccai úgynevezett „kékház“- ban, a Goga—Cuza-féle egyesült párt szerve­zeteinek székhazában napok óta példátlan ese­mények történnek anélkül, hogy a hatóságok megakadályoznák azt. A lap szerint a házban tartózkodó zavargó elemek úgyszólván óránként rendeznek igazoltatásokat a közeli uccákhan és aki nekik nem tetszik, azokat egyszerűen be­hurcolják a házba, ahol azután válogatott kín­zásban van részük. A zavargó elemek nagyréve a diákság soraiból kerül ki, A diákok száidCs üzletet kifosztottak szerdán az esti órákban. A szociáldemokrata népházban csütörtökre virradó éjszaka újabb összecsapásra került a sor a jobb­oldali diákok és a munkásság között, A rendőr­ség ötvenegy személyt őrizetbe vett. Az őrizet- bevctteket a jilavai fogházba szállították. Csütörtökön reggel a város különböző pont­jain ismét kiújultak a zavargások. A jobboldali zavargó elemek az újságárusoktól elszedték a demokrata és zsidó lapokat és elégették azokat, A diákság és a munkások között több összeüt­közésre került sor, Hir szerint számos letartóz­tatás is történt. Csallóköz meliorációját elvégezni, ám itt sem találtak eddig meghallgatásra a segélykérő sza­vak. Nemcsak Csilizköz, de az egész köztársaság nemzetgazdasága kárt szenved ezáltal, mert évente többezer hold terület termése rothad el, megy veszendőbe. Szociális szempontból külö­nösen kárhoztatandó a Csilizköz elhanyagolása, mert itt az egyetlen kereseti forrás a mezőgazda­ság és az állandó árvizek következtében egyre növekszik az ellátatlan szegények szá­ma. A magyarság egyesült pártja, miként már eddig is megtette, most ismét közbenjár az or­szágos hivatalban, a földművelésügyi minisz­tériumban, képviselői szóvá teszik a csilizközi csapásokat a parlamentben is és minden lehe­tőt megtesznek, hogy megszűnjenek az áldat­lan állapotok. Az illetékes hatóságnak végre be kell látnia, hogy sürgős segítségre van szükség, mert a mai helyzetben milliók pusztulnak el évente a csiliz- köziek és az egész ország vagyonából. iskolai hírek Felvételek a komáromi kisszemiiiáriumba. A ko­máromi magyar papnevelő intézetbe július 2 án, csütörtökön délelőtt háromnegyed tizenegykor lesznek a felvételek a Mariamim épületében (Kd- rálypüepök-u. 38.). Pályázhatnak jóerköloeü tanu­lók, akik komoly hivatást éreznek magukban a pa­pi pályára és a gimnázium negyedik osztályát elég­ségesnél jobb eredménnyel végezték. A felvételhez szükséges keresztlevél, bérmalevél, állampolgársági bizonylat, a szülök egyházi házasságlevele, utolsó félévi és évvégi iskolai bizonyítvány, erkölcsi bizo­nyítvány a hittanártól vagy a plébánostól. Az er­kölcsi bizonyítványt a kiállítók közvetlenül küld­jék-el a Marianumlba, a többi iratokat a pályázók legkésőbb junius 27-éig adják postára a Marianum igazgatóságához címezve. A felvett növendékek ha­vi 200 korona tartásdijat fizetnek, Szegénysorsu pályázók lakást és élelmezést kaphatnak, ha ezt előzőleg írásban kérik. A kassai Orsolya-rendü magyar tanintézetek. A kassai szent Orsolya-rendü apácák vezetése alatt a jövő iskolai évben a következő magyarnyelvű iskolák folytatják közismerten sikeres működésü­ket: óvoda, elemi iskola, polgári leányiskola és egyéves kereskedelmi tanfolyam. Ez intézetekkel kapcsolatosan internátusa is van az Onsolya-rend- nek, ahol a legnagyobb körültekintéssel nevelik a növendékeket. Érdeklődni és beiratkozni lehet: Kassa, Stefanik-u. 72. ez. alatt. Felvétel a komáromi Palkovich-Diákmehzára. Mindazok a tanulók, akik az 1036—37. tanévben a Diákmenza bentlakó vagy étkezésre bejáró nö­vendékei kívánnak lenni, felvételért való folya­modványukat a Diákmenza igazgatóságának a cí­mére (Komárno, Masaryk-ucca 10. sz.) írásban adják be legkésőbb f. évi július 5-ig. A kérvény­hez mellékelni kell az évvégi iskolai bizonyít­ványt, I. o, tanulóknak pedig a felvételi vizsgá­lat sikeres letételéről szóló bizonyítványt. Akik kedvezményes ellátásban kívánnak részesülni, va­gyontalansági bizonyítványt is csatoljanak a fo­lyam odványukhoz és kimutatást arról, hogy hány kis- és nagykorú testvérük va.n A Diákmenzán a havi teljes ellátás dija napi négyszeres étke­zéssel 300 Kő. A növendékek tanári felügyelet alatt vannak és a szt. Benedek rendi katolikus gimnázium tanulói. A Diákmenza igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents