Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-26 / 145. (3994.) szám

t936 fnnítia 26, péntek 5 Hírek | 26 I Június WfV Péntek liaililiaelielcstP. Ili ........ ... 'IBIIIG III " Fe lkérjük tisztelt előfizetőinket, akik lapun­kat házhoz való kézbesítéssel kapják, hogy az előfizetési dijat kizárólag kiadóhivata- htnk által kiállított elismervény ellenében fizessék ki megbízottunknak.- GILLER JÁNOS ÖTVEN ÉVES. Dr. GiUfer János losonci ügyvéd, egyesült pártunk tartom ánygyülési képviselője, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség or­szágos elnöke hétfőn töltötte be ötvenedik éleftévét, A nevezetes évforduló alkalmából ö (köztiszteletben álllő, kiváló közéleti férfiút az ország minden részéből elhalmozták őszinte szerenősök!vénátokkal. — Dr. OCHABA ÁGOSTON JUBILEUMA. Pozsonyiból ,jelentik: Lélekemelő, Ibensőséges ünnepség’ szimiheilyie volt junius 23-á.n este a pozsonyi Katolikus Kaszinó helyis ég-e. Dr. Oe'hn- faa Ágoston, a köztiszteletnek örvendő pozsonyi ügyvéd ünnepelte negyvenéves ügyvédi j.mbi- leumát. A Katolikus Kaszinó helyiségéiben ren­dezett százteiritékes társas vacsorán megjelentek a. jezsuita és a kapucinus rendeknek, a katolikus urak kongregációjának, a Katolikus Kaszinó­nak, a pozsonyi plélbániaihávatalmak, valamint az egyesült országos keresztényszooiatista és ma­gyar nemzeti párt pozsonyi szervezetének veze­tői, illetve képviselői és tagjai. Vacsora köziben elsőnek dr, Neumann Tibor emelkedett szólás­ra és mint a Katolikus Kaszinó elnöke üdvözölte a pozsonyi katolikus hívek szeretett „Guszti bácsiját/4. Az ünnepelt 1896 június 23-á.n nyerte e'l ügyvédi oklevelét s ez idővel egybeesik a Katolikus Kaszinó megalapítása, amelynek első háznagya dr. Odhalba Ágoston volt. A jubiláns negyvenévi munkálkodását — mondotta a szó­nok, — törhetetlen akarat, nagy munkabírás, elvhüsiég, katolikus hitéhez és magyarságához való törhetetlen ragaszkodás jellemezte. Dr. Ochaba meghatottam mondott köszönetét a szó­noknak és a megjelenteknek a .meleg ünneplé­sért. Utána dr. Pálfi Gyula, fiatal munkatársa emelkedett szólásra, A jubiláns — mondotta, — vagyont nem szerzett. Elérhetett volna magas hivatali méltóságot, politikai karriert is csinál­hatott volna, De negyven évi munkájának egy nagy eredménye többet jelent, mint a vagyon, hivatali méltóság, vagy más földi kincs, — és ez a szeplőtelen becsületes név, amely előtt őszinte tisztelettel me.gha.jol mindenki. Csaposs Géza ny. plébános a katolikus papság nevében köszöntötte a jubilánst, aki — úgymond — hosszú éveken át példaadóan vezette a pozso­nyi katolikus hitközség ügyeit, Hasonló érte­lemben szólalt fel Mibaiicska igazgató-tanító is, s utána dr. Janovjá'k Károly nyug. táblabiró köszöntötte barátai és az uraik kongregáció ja ne­vében a jubilánst. A társasvacsora éjfél után ért véget lelkes hangulatban.- DOKTORRÁAVATÁS. Mihala Lil­lát, dr. Mi hol a Ferenc komáromi ügyvéd leányát a prágai Károly-egyetem jogi fa­kultásán szombaton délután fél kettőkor avatják a jog- és államtudományok dokto­rává. — ELTEMETTÉK SURÁNYI MIKLÓST. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ma délután temették el nagyszámú gyászoló kö­zönség jelenlétében a Kerepesi-uti temetőben Surányi Miklóst. A koporsót a főváros által adományozott díszsírhelyen helyezték el örök nyugalomra. A gyászszertartást az elhunyt iró volt tanára, Bittér Illés apát végezte. A friss sirhant fölött a Kisfaludy Társaság nevében Vojnovich Géza, a Singer és Wolfner könyv­kiadó megbízásából pedig Herczeg Ferenc mon­dott búcsúztatót.- KÜLÖNVONAT A LŐCSEI BÚ­CSÚRA* Az államvasutak kassai igazga­tósága a lőcsei búcsú alkalmából kedvez­ményes különvonatot indít Kassáról Lőcsé­re és vissza. Indulás Kassáról julius 1-én 7 óra 55 perckor, érkezés Lőcsére 10 óra 53 perckor. Visszautazás Lőcséről julius 2-án 14 óra 55 perckor, érkezés Kassára 17 óra 39 perckor. A kedvezményes jegyek csak a Ikülönvonatra érvényeseik 'és az utazás velük nem szakítható meg. — TŰZ KIRÁLYHELMECEN. Bodrogközi tudósítónk jelenti: Szerdán (hajnalban tűz kelet­kezett Királyíhelmecen Csenyei Péter házában s biz épület teljesen leégett. A kár biztosítás révén toegtértú, Petrásek képviselő rikító példákkal Jellemezte az adógyakorlat hibáit A szlovák nyelven elmondott parlamenti beszéd élénk hatása ■ A szánok titkos államadósságnak nevezi a kincstár által ki nem fizetett községi pótadókat ■■ ■■ Szociális szellemű módosító javaslatok az adózástól mentes létminimum megállapítására ■ Prága, június 25. Röviden már megemlí­tettük, hogy az egyenes adó novellájának képviselőházi vitájában egyesült pártunk részéről felszólalt Pét' rásek Ágoston képviselő is, aki csaknem egy óra hosszat tartó beszédé­ben ismertette az adóigazgatás számtalan­szor felpanaszolt túlkapásait Szlovenszkón és Kárpátalján. Egyben emberségesebb jo­got és elbánást követelt a sokat sanyarga­tott adóalanyok számára. Beszédét szlovák nyelven mondta el, amelyet igen nagy fi­gyelemben részesítettek. Nemcsak az ellenzék padsoraiban voltak hallgatói, de a kormánypártiak és a re­ferensek is nagy figyelemmel fogadták Petrásek egyes kijelentéseit, Módosító javaslatok A szónok elismeri, hogy a referensek sok szépet mondtak, hogy jobb viszonynak kell lennie az adóigazgatás és az adózó között. Különbség teendő a dolus és a culpa között, vagyis nem kel büntetni a szegényeket, analfabétákat, akik tudatlanul sértették meg az adótörvényt, de annál jobban kell sújta­ni azokat, akik tudatosan károsítják meg az államot. Ha nem volna korrupció, akkor elég lenne egy paragrafusos törvény, hogy minden vagyont igazságosan kell megadóz­tatni s az adófizetővel emberségesen kell bánni. Ez elvnek figyelembe vételével bá­róm javaslatot jelent be. Bár tudja, hogy sorsuk az lesz, mint min­den ellenzéki javaslatnak, de reméli, hogy később mégis győzni fognak, mert a több­ség magáévá teszi őket, ahogy a válság- enyhítő javaslatátal és a cement árának leszállítását szorgalmazó indítványával történt. Méltányos bánásmódot az adózóval «— Szlovenszkón az elégedetlenségek leg­főbb bika — folytatta ezután a képviselő —- az adóügyek terén tapasztalható zűrzavar, az adóigazgatásban uralkodó lehetetlen er­kölcs, illetve Írni moralitás. Igaz, az adóhivatalokat a világon sehol sem. szeretik, náVunk azonban egyenesen meggyülöltetik magukat. A szónok fölpanaszolja, hogy a kisemberek el­len érvényesitilk a végrehajtásokat s tudomása szerint számos nagytőkés adóelengedésben ré­szesül. Bat'a lápjából, a Zlin’ből idézi, hogy Mlcocih képviselő, mint a „Kramár és Pro- cházka nemz. könyvnyomda cég egyik társa közbenjárt Prágában és 190 ezer koronát írtak le neki „rendkívüli engedmény" cimén. Szlo- venszkóról, úgymond, több ilyen esetet említ­hetne. Kéri a pénzügyiminisztert, hogy a par­lament előtt adjon felvilágosítást az ilyen leírá­sokról. Petrásek személyes élményei az adóhivatalban — Magam hosszabb ideig önzetlenül tolmács­ként működtem községem magyar adófizetői és az adóhivatal cseh referensei közötft s igy na­gyon gazdag, de szomorú tapasztalatra tettem szert. Néhány szembeötlőbb példát szeretnék itt felhozni. Kovács László egerszegi lakos az 1933 évre rendesen és pontosan kitöltött adóvallo­mást nyújtott be jövedelmi adójáról. Tiszta jö­vedelme arra az esztendőre 5222 koronát tett ki s mégis M.100 korona után vetették ki reá az adót. Kovács intelligens gazda, mivel azon­ban nem bírja az államnyelvet, magam mentem be vele Nyitrára Sloboda adóügyi referens úr­hoz. A referens elismerte, hogy a vallomásban semmi hiba nincsen, a vallomástevő mindent an­nak rendije és módja szerint igazolt. Arra a kér­désemre, hogy akkor miért vetette ki az adót mégis 14 ezer koro­na után, azt válaszolta, hogy azért, mert nem hiheti el, hogy Kovács négy tagú családjával évi 5000 koronából meg tudjon élni. A referens ur tehát nem tudja, hogy azon a vi­déken nagyon sokan vannak, akik évi 2000, sőt alig 1000 koronából kénytelenek életüket úgy ahogy fentartani. Ugyanez a referens Egerszeg község birájá- nak, Rolfes Ferencnek a bevallott 16 ezer ko­rona jövedelem helyett 29.400 korona jövede­lem után vetette ki az adót. Amikor az illető személyesen járt el a referensnél, ez a benyúj­tott okmányok alapján mindössze 13.200 korona megadóztató össze­get állapított meg, tehát kevesebbet, mint amennyit az adófizető maga bevallott. Egy másik referens fizetési meghagyást küldött 1934-re Bazsacky Ferenc gazdának, aki ezt a jövedelmi adót már kifizette, A referens hosz- szas kutatás után valóban megállapította, hogy a kivetett összeget az adófizető már régeb­ben megfizette, mégis azt a tanácsot adta, hogy nyújtson be a téves kivetés ellen felleb­bezést s erre kellő okmánybélyeget ragasz- szón, Vagyis a referens hanyagsága miatt az adófi­zető nyújtson még be felülbélyegzett kérvényt! — Nem egy esetben szemtanúja voltam, ami­kor a referensnél nagyon sokan panaszkodtak, hogy bátyjuk, sógoruk, vagy valamelyik névro­konuk helyett vetik ki rájuk az adót, azok pe­dig semmit se fizetnek, neki kell helyettük is ki­fizetnie az adókat. Hiába igazolja be a referens előtt, hogy a kivetés téves volt, a válasz egy­szerűen az, hogy fizesse csak meg az adót, mert neki vetették ki, az összeget pedig polgári keresettel hajtsa be a névrokonán, így kényszerítik azt a szemcséden embert, hogy ■bitói ötön hajtsa be az adót máson, ahelyett, hogy az adóhivatal tisztviselői végeznék ren­desebben a munkájukat. Vagyis öt büntetik azért, mert a referens követett el hibát. A kisiparosoknak és kiskereskedőknek a leg- felelőtlenebbül vetik ki az adókat. Némelyi­kük egész évi bruttó jövedelme nem tesz ki annyit, amekkora adót vetnek ki rája.. Csak a kassai kamara körzetében ez év első negyedében 479 iparengedélyt adtak vissza, s igy van ez Besztercebányán, Pozsonyban, Ko­máromban s mindenütt, amerre csak jártam, A fiirdővendégek és az adókivetés A szónok szóvá teszi az adógyakorlalnak a fürdőügyre gyakorolt káros hatását. Idézi a Slovensky Denik cikkét, amelynek rövid tar­talma az, hogy az adóhivatalok, de különösen a trencséni adókivető bizottság, sorra küldi a nyaraló vendégeknek a fölszólitásokat az adó tör­vény 801. paragrafusára való hivatkozás­sal hogy 100 korona bühtetés terhe mellett közöljék, hogy nyaralásuk alatt mennyit s kinek fizettek lakásért, ellátásért, gyógy­kezeltetésért. Ez az eljárás szerinte alkalmas arra, hogy a szilovenszkói fürdőkből és nyaralókból el­riassza a vendégeket. A községek követelései Végül szóvá teszi, hogy a községek évekig nem tudják megkapni a nekik kijáró pótadó­kat. Azon a címen, hogy a pátadók még nem folytak be, csak előlegeket adnak a községek­nek bizonyos „Ideális" számítások alapján, de ezekbe a számításokba senkinek nincs betekintése, a fellebbezések pedig válasz nélkül maradnak. Egerszeg községnek pl., amelynek adóalapja mindössze 15.000 korona, az adóigazgatás 100 ezer koronával tartozik. Vlcsápapáti kisköz­ség adóalapija 17 ezeT korona, de az adóigaz­gatás 126 ezer koronájával tartozik neki. Ilyen arányban tartozik az adóigazgatás sorra az egyes községeknek és járásoknak milliókra, sőt milliárdokra menő összegek­kel. Titkos államadósság ez, amely sehol sincsen kimutatva. Emellett az adóigazgatás semmiféle késedel­mi kamatot nem fizet. Rendet teremteni a telek- könyvekkel A szónok végül szóvá teszi a telefckónyvek kérdését. A telekkönyv alapján vetik ki a ■f\ • ' V-i&V ‘• * • \ :: .. . . • •- • • (MW PNEU -MATADOR ■"r ■' föladót és a póladókat. A telekkönyvek azon­ban zavarosak és a késedelmes bejegyzések nem fedik a való állapotot. Az ingatlan tulaj­donosának változásáról szóló bejegyzés késé­se az adóigazgatásnak és az adózónak egy­aránt bosszúságot és kellemetlenséget okoz. Kívánja, hogy minden községben minden vagyonnak külön lapja legyen s ezen a válto­zást nyomban bevezetnék s igy az adókivetés rendesebben folyna. Az adómentes létminimum A szónok végül benyújtja módosító javas­latait. Az egyik az adómentes létminimumot évi 8000 koronában követeli megállapítani, több gyermekes családoknál progresszive egészen évi 12.000.— koronáig. — A másik javaslat a jövedelmi adóalap szociálisabb és igazságosabb megállapítására vonatko­zik, a harmadik javaslat pedig azt kívánja, hogy az 50 kát. holdnyi birtokkal biró kis­birtokosok mentesifctessenek a komplikált adóvallomástól, hanem számukra egy­szerűbb vallomási ivek készíttessenek. Vallomásuk két évre szóljon. Ugyan ez vonat­kozzék a kisiparosokra s kiskereskedőkre is. — A KÉPVISELŐTESÜLETBŐL IS KI­ZÁRTÁK GALBAVY KASSAI KERESKE­DŐT. Kassai szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Annak idején jelentettük, hogy a cseh iparospárt kassal szervezete kizárta tagjai sorából Gallbavy Kálmán drogistát, mert Najman miniszter itteni látogatása alkalmával nem viselkedett a pártvezetők utasításai sze­rint. A párt a város képviselőtestületéből is visszahívta GuDbavyt, akii nem vette a visz- szahivást tudomásul és továbbra is a városi képviselőtestület tagjának tartotta magát. ■Emiatt most az iparospárt az országos hiva­talt kérte Galbavy képviselőtestületi tagságá­nak megsemmisítésére. Az országos hivatal a kérést teljesítette és Galbavy képviselő- testületi tagságát megsemimisitette. — SZENTIVANÉJI ÜNNEP PÖSTYÉNBEN. Tudósítónk, jelenti: Pöst.y én-fürdő kedden este az északi államokbeli vendégek tiszteletére úgyneve­zett ,,Midsommarfestet“ rendezett az Éva-strand- fürdőben. Az ünnepélyt a fürdőzenekar számai nyitották meg, majd gyönyörű tűzijátékot rendez­tek. A pöstyéni uszóklub fiatal gárdája fáklyatán­cot mutatott be. A skandináv vendégek meleg szavakkal köszönték meg az ünnepélyt. — ELKERGETTE ANYJÁT — ÖTHAVI BÖR­TÖN. Eperjesi tudósítónk jelenti: Az eperjesi kerületi bíróság most ítélkezett Kosik Júlia kapisói asszony felett, aki a vádirat szerint az elmúlt télen beteg édesanyját kiűzte a lakásából. Az öregasszony hosszabb ideig üldögélt kint a hidegben és erősen megfázott. Az esetről tudo­mást szereztek a csendőrök és feljelentésükre Kosik Júlia ellen megindult az eljárás. A bíróság a lelketlen asszonyt öthónapi fogházra ítélte. — ISMÉT LIIGKŐ! Komáromi tudósitónK jelenti: Varga Mária bagotai kisleány az udva­ron játszadozott, s közben megszondázott. A la­kásba futott, hogy vizet igyék s a pohár viz he­lyett a mosáshoz odakészitett pohár lugkőolda- tot itta meg. Súlyos belső sérülésekkel a komá­romi kórházba szállították. — SIKKASZTOTT, — HOGY ÁTHELYEZ­ZÉK. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: A kassai kerületi bíróság ma tárgyalta Ocaglik Jaromir postatisztviselő, a kassai 1. számú posta­hivatal alkalmazottjának ügyét, aki ellen az áilamíigyész . tizenh a trendben sikkasztás miatt emelt vádat. Ocaglik a postahivatal részére befi­zetett pénzösszegekből összesen 2664 koronát sik­kasztott el. A mai tárgyaláson a vádlott azzal vé­dekezett, hogy erős neuraszténiája, van és nem alkalmas pénzkezelésre. Többször kért más mun­kabeosztást s amikor látta, hogy kérelme hiába­való, elkövette a sikkasztásokat. Úgy gondolta, hogy igy rossz minősítést fog kapni és más szol­gálatba helyezik át. A bíróság nem fogadta el a védekezést és a tisztviselőt nyolchónapi feltételes börtönre ítélte. Az e&ttólt föllobbezett.

Next

/
Thumbnails
Contents