Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)

1936-06-26 / 145. (3994.) szám

1936 fontos 26, péntek, ^I^GAlAW^ARHlTaiaB 3 Berni: A politikai határoknak nem kell egyben szellemi gátaknak lenniök A köztársasági elnök a német kulturegyesiiletek küldöttsége előtt kije­lentette, hogy a szudétanémeteknek a nagy német kulturközösséghez való tartozása természetes dolog s ez ellen az államnak sem lehet semmi kifogása Prága, junius 25. Benes köztársasági elnök [tegnap kihallgatáson fogadta a Bund dér Deutschen küldöttségét. A küldöttség szónoka hangsúlyozta a németség állaimhüségót. A köztársasági elnök egyetek között a kö­vetkezőket válaszolta: — Tejesen egy véleményen vagyok önök­kel abban, hogy az önök sorsa a legszoro­sabb mértékben össze van kötve ennek az államnak a sorsával. Az állam valamennyi józan polgára, bármely nemzetiséghez tartoz­zék is, aki legalább valamelyes mértékig is­meri a belföldi és az európai viszonyokat, csakis igy foghatja föl a dolgokat és követ­kezésképpen le kell vonnia ebből az összes politikai, szociális), gazdasági és erkölcsi kon­zekvenciákat. Engedjék meg, hogy ehhez még néhány egészen őszinte szót fűzzek. Ebben az államban felelős helyen nincs senki, aki a politikamentes kulturmunkát akadályozni akarná. Mi a régi éra alatt mindannyian harcok lég­köréiben nőttünk föl, s e harcokat nem akar­juk fölujitani, mert nem tartjuk azokat szük­ségeseknek, mivel egyikünk erősödését sem szolgálnák. Nem kívánjuk az egyházi és kultúrharcot, de az ellenfél elpusztítását vagy gúzsba­kötését célzó nemzetiségi harcot sem, amely népeink békés együttélését zavarná. Kulturális tekintetben mindkét nép túlságo­san érett, egyes lelkek elhalászását célzó harc semmire sem vezetne, a két nép pozíciói szi­lárdak és állandók. Mindkét nép számára nyitva az irt a kölcsönös kulturális és nem­zeti megbecsülésre, a kölcsönös együttirmm- kálkodásra és a jóban való versengésre, egy­szóval arra, hogy egymásnak segítsünk és megmutassuk egymásnak, hogy bár mindegyikünk hü nemzetéhez1, amellett jó európaiak és emberek is lehetünk. Ne vegyék rossz néven tőlem, ha őszintéin kijelentem, hogy az önök munkájának ná­lunk csak akkor lesz sikere, ha valóban a német szellem ama klasszikusainak nyom­dokain haladnak, akik nekünk, cseheknek ás klasszikusok és nagy emberek, vagyis Herder, Lessing, Goethe, Schiller stb. nyom­dokain, azaz ha valóban el tudjuk érni, hogy eszmei alapon, világnézeti tekintetben köze­ledjünk egymáshoz, ha seim az egyik sem a másik oldalon neim engedjük megzavartatni magunkat a háború utáni Európa eszme­káoszától, azoktól a rövidéletü ideológiáktól’, amelyek nem a közeledést, hanem a szét­választást szolgálják, s amelyeket az embe­riesség és józan európaiasság valódi eszmé­nyei rövidesen vissza fognak szorítani. Vég­eredményéiben mi cseliek és németek va­gyunk, de ami bennünk közös és közös fog maradni, az az hogy emberek vagyunk, embe­rek, akik kölcsönösen megbecsülik egymást. Tisztességes jó embernek lenni: ez min­den igazi, őszinte kulturmunka legfőbb és tulajdonképpeni alapja. Az irántam való őszinte bizalmukat részem­ről ugyanolyan őszinte bizalommal kívánom viszonozni, óhajtom, hogy a jövőben is őszin­téin föltárják, mi fájdalmuk és milyen ne­hézségeik vannak, ahogy én is őszintén meg fogom önöknek mondani, hogy nézeteim sze­rint milyen irányban van szükség változásra és javításra. A további beszélgetés során az államfő ki­jelentette, hogy a szudétanémetségnek a nagy német kul­turközösséghez való hozzátartozása termé­szetes dolog, amely ellen az állam sem emelhet kifogást. Az állam tudatában van annak, hogy a politikai határok nem kell hogy egyben szellemi gátakat is jelent­senek. Természetesen szükséges, hogy a kulturális miunka szigorúan el legyen különítve a poli­tikától. A bolgár király meglátogatja Olaszországot és Németországot ■ Bulgária megszüntette a szankciókat ■ Szófia, junius 25. Boris király az eljö­vendő napkban külföldre utazik. Az álta­lános vélemény Szerint ellátogat Olaszor­szágba és valószínűleg Németországba is. Eddig Boris nem utazhatott Olaszországba, mert Bulgária részt vett az olaszellenes szankciókban. Miután a bolgár kormány tegnap elhatározta, hogy megszünteti a megtorlási intézkedéseket, a látogatás út­jában nincs többé akadály. Az adónovella megszavazása előtt A német keresztényszocialisták vezére felkinálkozik a kormánynak Prága, junius 25. A disznótoradó és egyenes­adó novella egyesitett vitájának harmadik nap­ján a hőség emelkedésével az érdeklődés még alacsonyabb fokra esett vissza s ma már a szó­nokok sem tartották magukat szigorúan a vita tárgyához, hanem igen messze elkalandoztak. A német keresztényszocialista Mayr-Harting fol- szólalását arra használta föl, hogy nemcsak ál- lamhüségét, hanem kormányhüségét is fitogtas­sa s ennek megfelelően az adónovellát oly tökéletes alkotásnak talál­ta, hogy annál jobb nem is lehet. — Bátková cseh nemzeti szocialista képviselőnő sürgeti a kereskedelmi utazók szolgálati viszo­nyairól szóló kezdeményező javaslat sürgős le- tárgyalását és az anyák fokozottabb védelmét. — Dr. Peters szudétanémet szerint az adóbajok legsúlyosabb oka az, hogy a pénzügyminiszté­rium élén rendszeresen nempolitikus egyéniség áll. Viereidk remiét agrár az adóik szükségességé­ről szól. Pozdileik agrár a busadó teljes meg­szüntetése mellet kardoskodik. Dir. Stuíla cseh nemzeti egységpárti képviselő szerint a novella még csak reim is közelíti meg azt, amit az adó­fizetők vártak. Gbaliupka cseh iparos annak örül, hogy a szövetkezeteket és részvénytársa­ságokat alaposabban fogja a novella megadóz­tatni. Nepoanucky kommunista élesen kikelt az ellen, hogy a gabonatársaság a kisgazdát hektáromként 1000 Ke büntetéssel is sújthatja a gabona árálból eszközölt levonásokkal csak azért, miért nem tartotta be a vetée/Mületet. Spaciek a külpolitika nehézségeivel foglalko­zott. * * * Az adónovella vitáját ma az éjszakai óráik­ban fejezik be. Hogy még az éjjel megszavaz­zák-e a novellát, vagy nem, ez attól függ, hogy lesz-e kézinél elég számú kormánypárti képvi­selő, hogy a határozatképesség meglegyen, más­részt, hogy a koalíciós pártok megegyeznek-e a szavazás órájáig — a disznótoradó kérdésé­ben. Az agrárok ugyanis adómentes disznótor .lehetőségét reklamálják a mezőgazdasági cselé­dek és alkalmazottaik számára s ezt a megoil- dást — a pénzügyminisztériumon kívül a cseh iparospárt is váltig ellenzi. Ha a javaslatot ma éjjel nem szavaznák meg, úgy a szavazást későbbi időre halasztják s köz­ben megkezdik a bányatársládák szanálásáról szóló javaslat és a szerkesztők jogviszonyairól szóló kezdeményező javaslat vitáját. ‘ (T^ PNEU MATADOR Még hat hétig tart Gömbös szabadsága Budapest, junius 25. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Az Est jelenté­se szerint Horthy Miklós kormányzó Gömbös Gyula minisztereidöknek junius 27-én lejáró szabadságát újabb hat héttel meghosszabbította. Írország külön államfőt kap Dublin, junius 25. De Valera szerdáit bejelentette az ir parlamentben, hogy az uj alktomány megszünteti a főkormányzói tisztséget és Írország általános népszava­zással önálló államfőt választ. Az első összecsapás Délbina és iszakkina között Sanghai, junius 25. Megbízható forrásból származó jelentés szerint a Kvangszi had­sereg előőrse elérte Hensaut és rálőtt a kor­mánycsapatokra, amekyek a város kapujá­ban táboroztak. A helyzet rendkívüli fe­szült. Felrobbant egy írancia lőszergyár Páris, junius 25. A Rouen melletti Brandt- Vemon lőszergyárban ma súlyos robbanás tör­tént. A robbanás következtében a gyárépület egyik fala beomlott és tizenhárom munkást ma­ga alá temetett. Két munkás nyomban meghalt tíz súlyosan megsebesült, egy pedig sértetlen maradt. A gyárépület teljesen hasznavehetetlen­né vált a robbanás folytán, amelynek okát eddig nem tudták megállapítani. Az u! német belső kölcsön Berlin, junius 25. Németország újabb 700 millió márkás belső kölcsönt irt ki, amelynek egy részét, 200 millió márkát, a német takarékpénztárak kötelesek lejegyez­ni. A német lápoknak megtiltották, hogy a kölcsön kötelező részének jegyzéséről ír­janak, nehogy a betevők között nyugta­lanság támadjon. A bukaresti haláltribün építői a bíróság előtt Bukarest, junius 25. A cotrocenii tribün- katasztrófa ügyében a bukaresti büntető törvényszék szombaton kezdi meg a tár­gyalást. A pörnek tíz vádlottja van a vá­rosi építési hivatal tagjai és a tribünt épí­tő vállalkozók közül*.

Next

/
Thumbnails
Contents