Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-24 / 143. (3992.) szám
Belgiumban is győztek a sztrájkoló munkások Negyvenórás munkahét és fizetett szabadság ■■ A marseillei tengerészek megszánták a kikötőben a kereskedeimi hajókat Brüsszel, junius 23. A kormány elhatározta, hogy a parlament elé javaslatot terjeszt, amely a munkások fizetett szabadságáról és a negyvenórás munkahét bevezetéséről intézkedik. A negyvenórás munkahetet Belgiumban egyelőre csak olyan üzemekben akarják bevezetni, ahol a munka veszélyes és árt az egészségnek. Viszont a törvény záradékában kimondja, hogy később a király a parlamenttel egyetértve más iparágakra is kiterjesztheti a negyvenórás munkahetet. A szakszervezetek főbizottsága a javaslattal kapcsolatban határozatot fogadott el, amelyben kijelenti, hogy a kormány javaslatai kielégítik a munkásságot. A bizottság éppen ezért fölszólítja a sztrájkoló munkásokat, hogy szerdán ismét kezdjék meg a munkát \z üzemekben. Ezzel a belga sztrájk gyakorlatilag véget ért. A bizottság fölszólitása ellenére a munkásság Érsekújvár, junius 23. A Prágai Magyar Hírlap tegnapi számában részletesen beszámoltunk a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság történelmi jelentőségű, nagy politikai eseményéről, az Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt érsekujvári alakuló kongresszusáról. Tudósításunkban — tekintettel a kongresszus óriási anyagára — az elhangzott fontos politikai megnyilatkozásoknak csak egy részét ismertethettük érdemlegesen. Az egyesült párt programját méltató beszédek közül tizet alább ismertetünk. Beszámolónkat holnap fogjuk befejezni, A szónokok és a hallgatóság Több, mint három és egynegyed óra hosszat tartott a kongresszus, de egy pillanatig nem lanyhult a hallgatóság figyelme. A szónokok gyors egymásutánban váltották egymást, mindegyik lázas rövidséggel igyekezett összetömöri- teni néhány mondatban azt, amit egyórás expozéban szeretett volna kifejteni. Három és negyed óra alatt huszonkét szónok, ez magában jellemzi, milyen változatos programot hallgathatott végig a tizezerfőnyi tömeg. És éppen a rövidség miatt minden szónok oly lendülettel ragadta magával hallgatóit, hogy minden sűrített szava tüzelt és lángolt. Még a legszakmaibbaknak vélt száraz jogi és adóügyi problémák is viharos helyeslést, együttérző éles bírálatokat, szellemes közbeszólásokat váltottak ki. A tömeg eggyé- forrt és együttszárnyalt a szónokokkal. Büszkeséggel állapítottuk meg magunkban, hogy ilyen magas kvalitású vezérkarral s ilyen összhang és közös szellemüség mellett, amelyben teljesen eggyéforrott az egykori országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti párti szemlélet, biztos siker reményével indulunk a politikai harcba. ★ ★ ★ Az egyesült párt programjának kiemelkedőbb tételeit az egyes szónokok beszédei nyomán alább ismertetjük. A'llamjog A pártpogram államjogi részét dr. Turchányi Imre szenátor fejtette ki. Hangsúlyozza, hogy az egyesült párt a maga céljait a köztársaság alnem mindenütt tesz eleget a fölszólitásnak és igy Brüsszelben például ma újabb hatalmas közlekedési sztrájk kezdődött, amely megbénította a főváros egész forgalmát. Az uccákon alig látni autókat. A munkások és az alkalmazottak kénytelenek voltak begyalogolni az üzemekbe és ezért természetesen mindenhová későn érkeztek. A reggeli órákban különös kép tárult a szemlélő elé a belga uccákon: hosszú emberkigyók siettek a főváros minden részéből a város belsejébe. A délfranciaországi sztrájk tovább tart Páris, junius 23. A belügyminisztérium köziéI se szerint jelenleg egész Franciaországban 203.770 munkás sztrájkol. Mig a szírájkmozga- lom Párisban erősen alábbhagyott és a nagy áruházak 26.000 alkalmazottja ma újból megkezdte a munkát, addig a vidéken a sztrájkmozgalom változatlanul tovább tart. Párisban őszkotmánya és törvényei szerint, alkotmányos utón kivánja kiharcolni. A párt azon fog őrködni, hogy azokat a törvényeket, amelyeket a magyar kisebbség javára hoztak, a kisebbségvédő nemzetközi szerződés rendelkezéseit maradéktalanul betartsák. Az állampolitika szempontjából szóvá kell tennie a külpolitikai irányzatot. Hiába mondják azt, hogy a magyar kisebbség csak belpolitikai kérdésekkel foglalkozzék és ne avatkozzék a külpolitikába, a külpolitika ma kihat a belpolitikai viszonyokra is. A külpolitika felelős tényezőitől azt követeljük, hogy elsősorban a közvetlen szomszédokkal igyekezzenek fentartani a teljes baráti viszonyt. \ Azt mondják, hogy a magyar kisebbségnek a hid szerepét kell betöltenie. De hogy a hid járható legyen, a hidat erőssé kell tenni. Kisebbségi jogok Dr. Törköly József szenátor a kisebbségi jogokra vonatkozó programpontokat ismerteti. Hangsúlyozza, hogy a kisebbségi jogállomány Számunkra mindennél fontosabb, mert hiszen ez biztosítja, hogy nemzeti életünket kiélhessük, kultúránkat fejleszthessük és gazdasági jólétünket megalapozhassuk, Ezért ragaszkodunk a saint germaini nemzetközi szerződésben és a köztársaság alkotmánytörvényeiben lefektetett kisebbségi jogokhoz. A saint germaini kisebbségvédelmi pontok a kisebbségi jogoknak a minimumát jelentik. A pártpogram állást foglal a szabad nyelvhasználat mellett s követeli az állampolgársági kérdés rendezését. A szónok itt rámutatott arra, hogy a parlament már évekkel ezelőtt utasította a belügyminisztert megfelelő állampolgársági törvényjavaslat benyújtására. Majd részleszesen harminckét üzemben nem dolgoznak és mindössze 22.000 munkás sztrájkol. Marseille- ben ezzel ellentétben a sztrájkmozgalom kiterjedt a tengerészekre is, akik megszállták a kikötőben horgonyzó harminc kereskedelmi hajót és kitűzték rájuk a vörös lobogót. Rendeletek a fasizmus letérésére Páris, junius 23. Salengro belügyminiszter a kabinettől ma fölhatalmazást kért azoknak a különleges rendőri rendszabályoknak foganatosítására, amelyekkel a miniszter véget akar vetni Franciaországban a fasiszta agitációnak. A fasizmus ugyanis — egyes jelentések szerint — néhány nap óta rendkivül hevesen agitál az országban. A St, Lazare-pályaudvaron tegnap este több óráig tartó verekedés volt a nacionalisták és a kommunisták között. A rendőrség közbelépett és ötven verekedőt letartóztatott. tesen fejtegeti a pártprogramnak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos 'követeléseit. . Igazságszolgáltatás Dr. Pajor Miklós szenátor a pártprogramnak a bírói hatalommal és az igazságDr. Porubszky Géza a pártprogramnak a vallás és egyház érdekeit védelmező részét ismertetvén, többek között a következőket mondotta: — A vallás erkölcs és a rajta felépült keresztény világnézet nemcsak nem eillie.rLlce.zik a nációnál izmussal, hanem a.zt megneimesiti és tökéletesíti. A keresztény világnézet megóvja a nacionalizmust attól, hogy önző legyen és a más nemzetiség rovására mindent csak magának akarjon. A nemzeti ömcéiuságot pedig a fele- baráti szeretet keretei közé állítja. A keresztény világnézetnek programunkba való állítása nem jelent se fasizmust, se pedig hitlerizmust. Amint nem hirdetünk felekezeti türelmetlenséget, éppúgy nem hirdetünk sovinizmust, tehát nemzeti türelmetlenséget sem. Annál kevésbé helyezkedhetünk a hitleri „faj- imádat“ álláspontjára, mert nem bitorolhatja el senki az imádás fogalmát attól, akit egyedül megillet, az Istentől. Programunk., mely az összes társadalmi osztályokat felöleli, a keresztény világnézet elfogadásában nem hoz klerikalizimust, tehát papi uralmat, hanem gyakorlati formában akarja kiépíteni a keresztény erkölcsi világrendet a családban, a társadalomban, a nemzettestben és az államok egymás közötti viszonyában. Nem akarunk mi paipok senki fölött uralkodni, de ha jobb világot akarunk látni, keli, hogy mindnyájunk fellett egy uralkodó és törvényhozó legyein: az tstein. Nem bir a világ és az emberiség kievickélni a gazdasági és a lelki válságból, nem találja meg békéjét, mert elvesztette az Istent, elvonatkoztatta magát az Isten előtt való felelősségtudattól és azért iignorálja szolgáltatással kapcsolatos részét ismertette s alapos jogi szakszerűséggel és tárgyilagossággal sorolta fel és indokolta meg a magyarság követeléseit. így többek között az egyesült párt követeli, hogy a magyarság létszáma arányában nevezzenek ki magyar nemzetiségű bírákat, követeli a bírói függetlenség és felelősség uj törvényes szabályozását, a bírósági járásoknak uj területi beosztását a néprajzi és forgalmi viszonyoknak és az igazságszolgáltatás érdekinek szemmeltartásával, a nyelvhasználati jogok gyakorlati érvényesülését, stb. Beszéde végén hangoztatta a szenátor, hogy a törvényhozók parlamenti munkájukban szigorúan szem előtt fogják tartani a pártprogram idevágó tételeit. Államháztartás és adózás Dr. Salkovszky Jenő tartomány gyűlési képviselő a pártprogramnak az államháztartás és adózás cimü fejezetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy már az 192*1. évi 301. számú törvény takarékossági bizottságot létesített, ennek ellenére a zárszámadások még mindig deficittel záródnak. Miként a magángazdálkodásban, úgy az állam háztartásában is számolni kell a lehetőségekkel, tartózkodni kell a fölösleges kiadásoktól és meg kell találni a költségvetési egyensúlyt, hogy egyrészről az állami szükségletek fedezetet nyerjenek de másrészt szem előtt tartsák a lakosság teherbíró képességét. Felsorolja a szónok azokat a tételeket, amelyeknél megtakarításokat kívánatosnak és lehetségesnek látunk. A pártprogram követeli az uj egységes és egészséges adóreformot. Az adófizetés alapjául az .igazságosan kivetett jövedelmi adó szolgáljon. Követeljük az adómentes .létminimumot a tizholdas mezőgazdák, a legfeljebb egy segéddel dolgozó iparosok és a legfeljebb két szoba-konyhából álló kis családi házak tulajdonosai részére. Követeljük a boritaladó ötven százalékos mérséklését, minden termelőnek legyen igénye két hektoliter adómentes borra (saját szükségletére.) Követeljük, hogy a házi szükségletre szánt sertés, juh és borjú vágása men- tesitbessék a husfogyasztási adó alól, — a mező- gazdasági traktoroknak az ut- és a menetadó alól való mentességét, stb. Követeljük, hogy az adókivető bizottságok tagjait a szaktestületek adózó tagjai válasszák, stb. Ezenkívül részletesen ismertette a szónok a pártprogramnak az adókivetéssel, a behajtással és a végrehajtással, továbbá a forgalmi adó és a fogyasztási adók kérdésével kapcsolatos követeléseit. a keresztény erkölcsből fakadó szeretet és .megértő belátás elvét. — Mi olyan politikai irányzatban, amelyik -a fel eke zehnélk üliségen, szabadkőművességen, isten tag adáson vagy bolsevista istemgyüliöil'e'ten épül fel, nem bízunk. Minket a haladiás és humanizmus limonádé-ízű, kicifrázott ideológiája ki nem elégít. Egyesült pártunk programját gránitkockák- ból álló sziklaszilárd fundamentumba akarjuk beépíteni. Mi nem akarunk sorainkból, kizárni senkit, akikor sem., ha nem katolikus, vagy nem tagja valamelyik keresztény vallásieliekezetnek, föltéve, hogy közösséget vállal a magyar sorssal és kész elismerni a keresztény etika felsőbbrendűségét é'S társadalmi átalakító és nemzetet megvédő szükségszerűségét. Mezőgazdaság A mezőgazdasági kérdéseket F ii s s y Kálmán, a párt kisgazdaszenátora taglalta. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság helyzete súlyos. De a mezőgazdaság válsága olyan természetű, hogy nem áll meg elszigetelten, hanem tovább terjed a társadalom többi rétegeire is, s a mezőgazdákkal együtt szenvedi a nehézségeket az iparos, a kereskedő és a la- teinerek osztálya is. A gazdasági válsággal szemben folyó küzdelemben mindenütt arra törekednek, hogy elsősorban a mezőgazdákon segítsenek, mert a javulás folyamata is innen kell, hogy elinduljon. A csehszlovák kormánytól is ezt követeljük. A gabonamonopóliumot helytelennek tartja. A gazda, aki veritékezik a búzájáért, maga akar rendelEgyesült pártunk programja az érsekujvári kongresszuson elhangzott beszédek tükrében Pfdiramunk alapja a keresztény világnézet
