Prágai Magyar Hirlap, 1936. június (15. évfolyam, 126-147 / 3975-3996. szám)
1936-06-24 / 143. (3992.) szám
1936 juniua 24, szerda. * Nagygyűlés volt Rozsnyón a Dobsina-ponrádi vasút érdekében Dobsina, június 23. (Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt Rozsnyón - nagyszabású nagygyűlést tartottak, a dobsina-poprádi vasút megS ' >itése érdekében. A Sajó és mellékvqlgyei, a aramvölgye, a Szepesség, a Poprád- és a Her- nád-vidék érdekeltségei jelentek meg a gyűlésen, amelyen a vasutügyi minisztérium képviseletében dr. Pavlik Cenek államvasuti igazgató, több szenátor, képviselő, az országos és járási hivatalok kiküldöttei és az érdekelt városok polgármesterei, valamint tanácstagjai vettek részt. A járási főnök megnyitó szavai után üdvözlő táviratokat küldtek, majd fölolvasták a számos levelet, amelyek az életrevaló terv megvalósításához való csatlakozásokat jelentik be. Janovsky rozsnyói' polgármester beszélt ezután a vasútépítés nagy fontosságáról, majd Ruffinyi Aladár mérnök, Dobsina kiváló polgármestere, a terv kidolgozója és lelkes propagálója magyar nyelven ismertette a rendkívüli érdekeket képviselő vasútépítés szükségességét. Köszönetét mondott az illetékeseknek, hogy lehetővé tették az ülés megrendezését és a tervet őszintén támogatják. Kifejtette, bogy már a múlt század nyolcvanas éveiben merült fel először a vasútépítés terve és 1908-ban Dobsina már kész tervet dolgoztatott ki, amelyet azonban nem sikerült megvalósítani. Eddig ötvenkilenc város és község csatlakozott nagy lelkesedéssel a mozgalomhoz, mert a vasútépítésben az egész Sajóvölgy mell ék völgyei vei Losoncig és a Felsőgaram, valamint a Hernád. völgye érdekelve van. Turista szempontból is rendkívül fontos volna az >uj vasút, mert hozzáférhetővé tenné a Gömör- vidék és Szepesség természeti csodáit, a szilicei fensikot, a domicai cseppkőbarlangot, a Jolsva- murányi történelmi nevezetességű magaslatokat, a csetnek-szlabósi kies völgyet, Krasznahorka várát, a dobsinai jégbarlangot stb. Ruffinyi beszédét lelkes tapssal fogadták. Ezután az egyes pártok és érdekeltségek szónokai hasonlóképpen rámutattak a vasútépítés fontosságára. Különösen nagy hatást keltett Varga Imre volt szenátor, poprádi polgármester németnyelvű beszéde, aki huszonkilenc község nevében kívánta a vasút mielőbbi megépítését. A manifesztáciés gyűlés dr. Bartaky befejező szavaival közmegelégedésre ért véget a délutáni órákban. Németbarát külpolitikát követel a szudétanémet p -rt kozni munkája gyümölcsével. Az összefogásra buzdít, inért csak az őslakos gazdák és földművesek összefogásával lehet egészségesebb gazdaságpolitikát kiharcolni. Ipar és kereskedelem A párt ipari és kereskedelmi programját Kontsek György tartománygyülési képviselő ismertette. A párt — mondotta — a kisemberek védelmét kívánja szolgálni. Nem lehet tűrni, hogy a<z erősebb, a nagytőkékkel rendelkezők előtt minden kereseti ut és mód szabadon álljon, hanem mindennel a kisemberek kenyerének biztosítását kell szolgálnunk. Csak az a nemzet és állam áll egészséges alapokon, amelynek tagjai többségükben biztos megélhetéssel rendelkeznek. Ezért a párt programján végigvonul a tőke túlkapásainak megszüntetésére irányuló törekvés. Ezért követeljük a gyári javító műhelyek és lerakatok megszüntetését s az egy segéddel dolgozó iparosoknak az adózástól való mentesítését. A program követeli az anyanvelven való tanoncok- tatást, az iparosok és kereskedők betegsegélyző- jének nyugdijbiztositó intézetének fölállítását, az ipartörvény reformját, a mestervizsga bevezetését, a házaló és vándorkereskedelem szabályozását, az érdekvédelmi testületeknek nemzetiség szerint való tagozását. A szónok különösen kihangsúlyozza, hogy a magyar ifjúság számára ma nincsenek meg a lehetőségek a hivatalnoki pályákon való elhelyezkedésre, ezért a nemzeti érdek azt követeli, hogy a magyar ifjak nagyobb erővel vessék magukat a gazdasági életre és férfias elszántsággal igyekezzenek gyakorlati, ipari és kereskedelmi pályákon boldogulást keresni. Itt még sok ezer magyar ifjú találhat elhelyezkedést s biztosíthatja, nemzetünknek a mainál sokkal egészségesebb tagozódását. Községi és járási önkormányzat Dr. Holota János nemzetgyűlési képviselő beszédének elején gyújtó szavakkal üdvözli az érsebujvári magyarság nevében a kongresszust. Majd a községi és járási önkormányzati életre vonatkozó programpontokat ismerteti. Egyebek között kiemeli a program ama pontját, hogy azokban a községekben és járásokban, ahol a lakosságnak legalább a tizenöt százaléka ma- gyarajku, a községi és járási képviselőtestületek jegyzőkönyvei, hirdetményei magyar szövegbeli is legyenek. Ez vonatkozik az állami üzemek fölirásaira és hirdetményeire is. Oly községekben, ahol a magyarság lélekszáma eléri az ezret, a nyelvhasználati jog százalékszámra való tekintet nélkül is biztosittassék. Nagy helyeslést vált ki az a követelés, hogy a községi és körjegyzőket maguk a községek válasszák és adják vissza a községeknek a pótadózási jogot. A jegyzők vétójoga szűnjön meg. A katonai beszállásolás és az előfogatok régi filléres alapját a tízszeresére kell valorizálni. Az állam 50 százalékos hozzájárulást nyújtson a felekezeti iskolák alapításához, a másik 50 százalékra pedig garanciát nyújtson. A községi népházak államsegélyben részesüljenek. A községi orvosok és körorvosok számát úgy növeljék, hogy minden öt kilométernyi körzetre egy-egy orvos jusson. Minden hatvan évet betöltött, teljesen vagyontalan és munkaképtelen ember évi 500 korona segélyt kapjon az állampénztár terhére. A községi pótadók legfelső határa 200 százalék legyen. Amiképpen a társadalomnak a megelégedett család a szilárd alapja, ugyanúgy az államéletben a megelégedett község kell hogy legyen a cél. Boldog családokat és boldog községeket akarunk látni. Szövetkezeti munka Virágh Béla tartománygyülési képviselő a programnak a szövetkezeti munkáról szóló fejezetét méltatta. Az egész kisebbségi magyarság jövőjét —• mondotta többek között — főleg ez a kérdés dönti el: A minden magyart egy politikai táborba gyűjtő egységünk utján képesek leszünk-e az életünk sikátoraiban még megmaradt gazdasági, kulturális értékeinkét úgy konzerválni, hogy az megmaradjon a jövő számára. Magyarságunkért éld lelkiismeretünk összes górcsöveit elő kell szednünk és vizsgálnunk: melyek lehetnek azok az intézmények, amelyek népünk gazdasági életének fellendüléséhez vezetnek. A Prága, junius 28. A szudétanémet párt Égerben péntek—vasárnap háromnapos országos párt- vezetőségi gyűlést tartott. A külpolitikai kérdésekről szólva Henlein a következőket mondotta: — Halaszthatatlanul szükséges, hogy Prága végül uj, józan viszonyt teremtsen a német anyanemzettel és a német birodalommal. És itt ki kell mondanom egy őszinte szót. Ha a szudétanémet pártnak legutóbb ismét szemrehányást tettek, hogy hidat akar építeni Csehszlovákia és Németország között, ha nyíltan vagy burkoltan azt a követelést állítják a párttal szemben, hogy a Né- metországg elleni frontba sorakozzék föl, ezt kel! válaszolnom: Elfelejtik, hogy mi németek vagyunk. Ezek kemény szavak, de igazak és itt ki kellett mondanak őket. Az állam támaszkodhatik ránk, de mi is kell, hogy támaszkodhassunk az államra. A szudétanémet pánt országos vezetősége háromezerötszáz szavazattal liárotm ellen ismagyar falusi ember tud verejtékezni, küzdeni, emberfeletti munkát végezni, de nincs benne sémi hajlamosság a kollek- tivum, a szervezettség iránt. A történelem formálta ilyenné. Számikor az élet terén minden más társadalmi osztály és érdekeltség szervezkedik, a magyar falu lemaradt, nem bírta a versenyt a szervezett erőkkel szemben. Világosan állhat tehát előttünk a feladat; ha a falusi magyarságnak életét meg akarjuk menteni, gazdasági téren is keresztül kell vinni a falu megszervezését. Meg kell oldani az olcsó hitel kérdését, a mezőgazdasági lakosság anyagi jólétének emelését, meg kell szervezni a falusi nép termelvényeinek értékesítési lehetőségét — a fogyasztási, hitel, értékesítő és raktárszövetkezetek utján. Őszinte szívvel köszöntőm egyesült pártunk programját, amely a szövetkezeti eszme népszerűsítését és hathatós támogatását tűzte ki eqyik fontos feladatául. mé telten megválasztotta Henlein Konrádot pártelnöknek. 1 Henle'n-betiéd vimhsnsja Henlein beszédét a cseh nemzeti egyesülés hétfői lapja, a Pondélni List hazaáruló tartalmúnak mondja. Szerinte ez volt az első eset, amikor Henlein nyíltan Németország oldalára állott. A szociáldemokrata Ranní Noviny „Ezt egy állam sem engedné meg“ tóm alatt egyebek között ezeket Írja: Mi volt tulajdonképpen Henlein beszéde? Hitvallás és nyílt beismerése annak, amit egy év óta, a választások lezajlása óta agrárjaink segítségével elkendőztek. Meg kell mutatni Henlein Konrádnak, hogy hazaáruló beszédeket nem tűrünk meg. A cseh nemzeti szocialista A-Zet így ír: Henlein első ízben helyezkedett szokatlanul élesem a harmadik birodalom álláspontjára. Nyíltabban nem tehette volna ezt egy horog- keresztes párt sem. Mi értjük Henlein urat és aszerint fogunk viselkedni ás. A Venkov azt hangoztatja, hogy Csehszlovákia esztendők óta rendezett viszonyban áll Németországgá! és ez a viszony lényegesen jobb. mint ahogy Henlein jellemezte. Ha a szudétanémet párt vezére azt hiszi hogy a csehszlovákiai németeket Németországellenes frontba sodorják, könnyen a Csehezlovákia-ellenes frontban találhatja magát. A szudétanémet párt kongresszusa nem járult hozzá a bizalom növeléséhez. A Národni Listy azt Írja, hogy Henlein céljait ez alkalommal nyíltabban juttatta kifejezésre, mint máskor, sőt most lojalitás! nyilatkozatot sem tett. A lap kifejezi reményét, hogy a hatóságok megadják a választ a „provokatív merész- ségre.“ A németek nemcsak azért tartoznak az ál amnak hűséggel, mert az állam polgárai, hanem azért is, mert olyan jogállománynak vannak a birtokában, amilyenről 1918-ban nem is álmodtak. Tömeges kiutasítások Amerikából Washington, junius 23. A munkanélküli segély kozelősége kijelenti, hogy 120.000 külföldi munkanélküli segélyezését megszüntetik és e munkanélküliek legnagyobb részét kiutasítják az amerikai Egyesült Államok területéről. A külön rendszabályt a kongresszus kívánságára határozták el. Eddig Az ifjúságért Dr. Gürtler Dénes tartományg> "dési képviselő arról beszélt mély hatás mellett, hogy mi a munkaprogramja és mit követel az ifjúság érdekében az egyesült párt. A nemzet jövője az apák nyomába lépő ifjúságon nyugszik, éppen ezért a párt különös súlyt helyez az ifjúság jövőjének megalapozására, elhelyezkedésének és megélhetésének biztosítására. A párt támogatja az ifjúság vele azonos keresztény világnézetű és nemzeti alapon álló mozgalmait és azoknak saját kereteiben helyt ad. Kiépíti a kisebbségi érdek- közösségi intézményeket az ifjúság jobb elhelyezése érdekében. Pártunk munkatervének élére állítottuk a jelszót: Mindent az ifjúságért! Városokban és falvakban kulturházak felállítását sürgetjük, ahol valláserikölcsös és nemzeti szellemben neveljük és műveljük a hajadont és az .ifjút. A népkönyvtáraiknál követeljük, hogy ifjúságunk kezébe csak jó, valláserkölcsös s nemzeti szellemtől áthatott könyvek kerüljenek. Nevelni fogjuk, nevelni akarjuk az ifjúságot valláserkölcsi és nemzeti szellemben, mert ahol biztosítva van az ifjúság jó nevelése, ott biztosítva van a nép és a nemzet jobb jövője is. ugyanis nemcsak az amerikai, hanem a külföldi munkanélkülieket is segélyezték, de most ez a módszer alapvetően megváltozik. Tűz volt a bukaresti királyi palotában? Bukarest, jumius 23. A román fővárosban hétfőn rémhírek terjedtek el arról, hogy óig a királyi palota. Az uceáról semmit sem tehetett látni a tiiziből, úgyhogy ha tényleg tűz volt, az csak a palota udvari szárnyán üthetett ki és azt is -az udvari tűzoltóság rövidesen eloltotta. Az udvari és a hivatalos hatóságok megtagadtak minden közelebbi föl világos i- tást. % Hodza Kárpátalja autonómiájáról Prága, junius 28. Hodza miniszterelnöki a . Stubnyafürdőn tartott beszédében kitért Kárpátalja autonómiájának kérdésére is. Be-, jelentette, hogy a kárpátaljai kormányzói hivatalt a közeljövőiben kormányrendelettel olyan hatalommal fogják felruházni, hogy mindarra előkés aülhessen, amire Kárpátaljának az alkotmány törvény értelmében joga van. Hodza szerint a kárpátaljai kérdés elintézésének ez lesz az első etapja. A magyar kereskedelmi miniszter Becsben Bécs, junius 23. Winehkler István magyar kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter Bécsbe érkezett, ahol megbeszéléseket folytat Schuschnigg kancellárral és az osztrák kormány több tagjával. Gondatlanságból embert ölt egy híres jugoszláv futballista Belgrád, junius 22. A rendőrség letartóztatta Gtaser futballkapust, áld több ízben szerepelt a jugoszláv válogatott csapatban és aki sportkörökben igen nagy népszerűségnek örvend. Gl-aser fürdés közben egy barátját tréfából bedobta a folyóba és az úszni nem tudó fiatalember a vízbe fűlt. A futballkapus ellen gondatlanságból okozott emberölés címén indult meg az eljárás. A letartóztatott futballistát Prágában is jól ismerik, mert többször játszott itt hazája színeiben. Tízezer ember részvétedével eltemették az újpesti halálkomp áldozatait Budapest, junius 23. (Budapesti szeíkesz- tőségünk telefonjelentése.) Óriási részvét mellett temették el hétfőn délután az újpesti halálkomp tizenegy áldozatát. A temetésen mintegy tizezer főnyi gyászoló közönség jelent meg, ott volt a BSzKÁRT vezérigazgatója is, aki a vállalat részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak. A tizenegy áldozatot tizenegy katolikus, pap temette el. Hét koporsót a rákoskeresztúri temetőben, négyet pedig más temetőkben helyeztek el örök nyugalomra. A síroknál több gyás/ibeszéd hangzott el. Pusztító vihar dúlt Bulgáriában Szófia, junius 28. Bulgária fölött vasárnap és hétfőn rettenetes vihar vonult át és rengeteg kárt okozott. Az eddigi hirek szerint a villámcsapások ötvenkét embert sújtottak agyon. A pénteken és szombaton dúlt kisebb viharok alkalmával hir szerint harminchét ember vesztette életét. Vádat emelek Szfojadinovics merénylői ellen Belgrád, junius 23. Az állam védelmére létesített bíróságon az államügyész tegnap vádat emelt Arnautovics képviselő és öt képviselőtársa ellen, akik 1936 március 6-án a szkupstinában merényletet követtek el Szto- jadinovics miniszterelnök ellen. Egy anya szörnyű családirtása Amerikában Newyodk, junius 22. Borzalmas családirtást hajtott végre a Maine állambeli Madisonban egy többgyermekes családanya. Az asszony kirándulásra ment három legkisebb gyermekével, nagyobb társasággal együtt. Mikor a társaság letelepedett az anya megebédelt gyermekeivel, majd, mialatt a többi kiránduló társasjátékokkal szórakozott, az asszony gyermekeivel félrevonult. Elövette a magával hozott revolvert és egyik gyermekét a másik után agyonlőtte. Ezután önmagát lőtte agyon az anya, aki valószínűleg azért követte el borzalmas tettét, mert rájött férje hűtlenségére. — A CSÖKÖNYÖS ÖNGYILKOS. Kacsai szerkesztőségiünk jelenti telefonon: A kassai Fö- uccáin egy ittas munkás a villanyos elé ugrott. A vezetőnek szerencsére sükeirütt megállítania a kocsit, de a munkást csak nagy eröfeszit '’ssei tudták eilivonszolni az úttestről, ment görcsösen kapaszkodott a sínekbe. A rendőrségre vitték* de nem volt hajlandó elárulni, hogy miért akaró öngyilkos lenini.
